Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-13 / 62. szám
XIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÄM. ÄRA: 50 FILLÉR KEDD, 1956. MÄRCIUS 13. AI HOP TO LMAMEOYEI pArTBIZOTTSAcXm LA Pi A I 'ioinai ViU pr TO Egyatomi KiJnyvtár PÉCS lilább 174 család választotta a közös gazdálkodást Az elmúlt héten megyénkben újabb 174 dolgozó paraszt család választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját, így a közösen művelt terület 689 holddal nőtt. Különösen szép eredményeket értek el a tsz szervezésben a dombóvári járásban, ahol 64 család 328 hold földdel lépett be a járás tsz-eibe. A gyönki járásban 32 család 81 holddal, a szekszárdi járásban 27 család 65 holddal, a bonyhádi járásban 24 család 102 holddal, a tamási járásban 18 család 58 holddal, a paksi járásban pedig 9 család 55 holddal választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Jól működő termelőszövetkezeteink példája nyomán több helyen új termelőszövetkezet alakítását határozták el a dolgozó parasztok. Az elmúlt héten hét községben alakították és kezdték meg működésüket az előkészítő bizottságok Dz SZKP Központi Bizottságának ás a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatai a mezőgazdasági artyelekről A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió Minisztertanácsa megvizsgálta a mező gazdasági artyel alapszabályzatának kérdését, valamint azt: miként lehet továbbfejleszteni a kolhozparasztok kezdeményezőkészségét a kolhozok termelőmunkájának és az artyel irányításának megszervezésében. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa ezenkívül határozatot hozott a kolhozokban fizetendő havi előlegről és premizálásról is. A határozat bevezetésül utal arra a történelmi jelentőségű tényre, hogy a Szovjetunióban a primitív, szétforgácsolt parasztgazdaságok helyén nagyüzemi, kollektív mezőgazdasági termelés létesült. Efelé nagy lépés volt annakidején a mező- gazdasági artyel mintaalapszabályzatának elfogadása. Azóta azonban több mint húsz esztendő telt el, s közben a kolhozparasztság új, gazdag tapasztalatokra tett szert, megnőtt politikai öntudata és fokozottabban érti meg az állam érdekeit is. Megerősödött a munkásosztály és a parasztság olyan szövetsége, amelyben a munkásosztályé a vezetőszerep és a mezőgazdasági termelés hatalmas anyagi-, technikai bázisa született meg. A mezőgazdasági artyel min- ta-alapszabalyzata már nem öleli fel a kolhozok sokrétű tevékenységének minden oldalát, sőt számos esetben már korlátozza a konkrét adottságoknak megfelelő kezdeményezőkészséget. Az SZKP Központi Bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsához beérkező levelek, javaslatok alapján ezért született meg ez a határozat. A régi szabályzat szerint a kolhozportához tartozó háztáji gazdaságot nem aszerint osztották ki, hogy a munkaképes kolhoztagok' milyen mértékben veszik ki részüket a közös munkából. így gyakorivá vált, hogy kevés munkaegységet teljesítő, hanyag, sőt a kolhozzal szinte minden munkakapcsolatot megszakító tagok nagy háztáji gazdasággal rendelkeznek. Használják a kolhoz legelőjét, élvezik a kolhoz tagot megillető kedvezményeket, holott a kolhozparasztsággal járó elemi kötelezettségeknek sem tesznek eleget. A kolhozporta háztáji gazdaságának kiegészítő jellegűnek kell lennie, a személyes szükségletek mindenoldalú kielégítése csakis a kolhoz társadalmi termelésének fejlesztésével valósítható meg — hangsúlyozza a határozat, majd így folytatja: Számos olyan kolhoz van már a Szovjetunióban, amelyben a parasztoknak — a közös gazdálkodásban szerzett természetbeni és pénz jövedelmük kielégítő volta miatt — nincs már szükségük akkora háztáji gazdaságra, amekkorát az, alapszabályzat megenged. Arra kell törekedni, hogy a ház táji gazdaság kiegészítő jellegének megfelelően elsősorban a kolhoztag személyes zöldség- és gyümölcsszükségletének kielégítésére szolgáljon. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa azt ajánlja a kolhozoknak, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítéséből, mint fő feladatból kiindulva, a konkrét helyi adottságok figyelembe vételével egészítsék ki és módosítsák a mezőgazdasági artyel elfogadott alapszabályzatának egyes tételeit. A módosításnál a következőkre ajánlatos tekintettel lenni: A háztáji gazdaságok méreteinek megszabása annak alapján történjék, hogy a család munkaképes tagjai milyen mértékben veszik ki részüket a közös . munkából. A személyes használatban lévő állatok számának megszabása ugyancsak a helyi adottságok figyelembevételével történjék. Vezessék be a kolhozok havi előlegfizetését s e célok érdekében létesítsenek természetbeni és pénzalapokat. Egyes kerületi végrehajtóbizottságok az artyelek tagságának tudta nélkül megváltoztatják a kolhoz-gyűlések határozatait. , Helyesebb, ha a végrehajtó bizottság javaslatait ismételt- megvizsgálás végett visszaküldenek a kolhozközgyűlésnek, amely ezúttal hozna végleges határozatot. Most, amikor a kolhozok maguk tervezik gazdaságuk fejlesztését, a premizálás jelenlegi rendszere fékezi a kolhozok kezdeményezéseit, s a kolhoztagok ösztönzését. Ezt ugyan is a régi szabályzat a kolhozok sajátosságainak figyelembe vétele nélkül egv-egy terület valamennyi kolhozára vonatkozóan azonos összegben állapította meg. A prémium legyen , a jó munka jutalmazásának valóban ösztönző formája. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata elrendeli: a kolhozparasztoknak a havonkénti munkaegységekre járó előlegként adják ki a közös gazdaság valamennyi ágából ténylegesen befolyt pénzbeli jövedelem legalább 25 százalékát, továbbá a szerződéses termelés, az állami felvásárlások és. a kötelező mezőgazdasági terménybeadás keretében előlegként kapott pénzösszeg 50 százalékát. Az Állami Bank utasítást kapott a kolhozok ilyen irányú tevékenységének sokoldalú segítésére. Halastavat építenek Hőgyészen — Kint voltam a halastónál — mondják a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai, pedig nem is halastó az még, hanem csak a helye. Egy mélyen fekvő terület, tele vízzel és a vízbe döntögetett fákkal, de még ezévben hal lesz benne. A tsz tagsága a tél folyamán még a nagy hideg időben is. szorgalmasan dolgozott, a hőgyészi brigádszállás egyik traktorának segítségével a fákat szedték ki a jégből, hóból. A többi munkával már várni kell tavaszig. Előzetes számítások szerint, körülbelül 3000 köbméter földet kell megmozgatni a gátak építéséhez, a termelőszövetkezet 14 holdasra tervezi a tavat s az építés költségeit saját erőből fedezik. LEVELEZŐINK ÍRJAK Versenyben a nagyobb termésért j * is,f Több gép, gazdagabb termés A megye 12 gépállomása eddig is hathatós segítségei, nyújtott termelőszövetkezetei n kn ek és dolgozó parasztságunknak a mezőgazdasági munkákban. Az idén a gépi erő fokozásával a gépállomások szervezeti felépítésének megjavításával segítenek a magasabb terméseredmények elérésében. Az év folyamán 15 lánctalpas, 60 gumi- és vaskerekű traktorral nő a megye erőgép parkja. öt kombájnt és 10 szállító- szalagot kapnak a gépállomások, ami megkönnyíti és még gyorsabbá teszi az aratást. Nagy segítséget jelent a 12 búr- | gonyavető, és a 11 burgonyaszedőgép, amivel ezek alkalmazása jelentős munkaerő megía-, karítást jelent. A megye gépállomásai kap-! nak még 40 herefejtő berende- 1 zést, 47 fűkaszát, nagymennyi- J ségű különböző munkagépet és( ezek jobb karbantartására 3; műhelykocsit. Az így megnőve-1 kedő géppark lehetővé leszi,1 hogy méginkább fokozzuk tér- ! méseredményeinket. Termelőszövetkezetünk az izményi Nagysalló Tsz tagjai csatlakoznak a zombai Béke Termelőszövetkezet tagjainak versenyfelhívásához. Vállaljuk, a terméshozamok 3 százalékkal való emelése érdekében, hogy a tervezett 60 hold kukoricavetésünket a bonyhádi gépállomás segítségével — négyzetesen vetjük és legalább négyszer, de ha szükséges, ötször is megkapáljuk, — szuperfoszfátot és 2 részben ^ 50 kg pétisót, a burgonya alá \ pedig 100 kiló kálisót adunk, 1 Kenyérgabonából a járási i átlagot 3 százalékkal akarjukI túlteljesíteni, amit fejtrágyá-\ zással és gyomtalanítással ki- J vánunk elérni. Csatlakozunk tehát a zom- j bai Béke Tsz versenyfelhívá- \ sához és egyben versenyre —( hívjuk a szomszédos Győré ( község Kossuth Tsz tagjait, ’ hogy biztosítsuk holdanként a 35 mázsás termést. Tíz hold cukorrépa területünkről átlag 200, burgonya területünkről pedig átlag 100 mázsa termést akarunk betakarítani. A magas termést nemcsak azt fogja biztosítani, hogy a növényde nemcsak a felsorolt növény : termesztés, hanem a tervezett < állattenyésztési létszám, tej- < hozom és hízlalási terv 3 szá-( zalékkal való túlteljesítésére < is, amit az őszig való zöldfutó l szalag, bőséges takarmány tér-' melés és kitűnő minőségű siló ^ biztosi ásával akarunk és fo-i gunk elérni. < ápolást időben, többször elvégezzük, hanem az is, hogy a cukorrépa és burgonyaterület friss istállótrágyát kapott és nem utolsó sorban őszi mélyszántásba vetünk. A cukorrépa alá holdanként 100 kiló BURIÁN ISTVÁN elnök ID. MARCZY TIVADAR ] mezőgazdász. Újra Csirik elvtárs az elnök \ csibráki Viharsarok Termelőszövetkezet tagjai az el- múlt napokban közgyűlést hívtak össze, ahol a vezetőség ismertette a tagsággal az 1956 évi termelési tervet. Ezen a közgyűlésen választották meg a tsz új: vezetőségét is. Első napirendi pontként a termelőszövetkezet vezetősége foglalkozott az új tagok felvételével. Csirik László elvtárs, a tsz elnöke felolvasta a jelentkezők neveit: Moravek Jánost, Orsós Istvánnét, idős Orsós Györgynét, akiket a tagság egyhangúlag befogadott soraikba. Csirik elvtárs részletesen ismertette az ezévi termelési tervet, amelyet a tagság, annak megvitatása után, egyhangúlag elfogadott. Továbbá foglalkozott még a mezőgazdasági , munkák időbeni megkezdésével és a munkafegyelem kérdé- * sével. A beszámoló befejezése után Csirik elvtárs válaszolt a hozzászólásokra és a vezetőség nevében lemondott. A szavazás során a legtöbb szavazatot Csirik elvtárs kapta, így végeredményben jó munkája eredményeként a tagság ismét elnökéül választotta. Csirik elvtárs befejezésül arra kérte a tagságot, hogy az eddiginél még nagyobb segítséget adjanak, hogy a termelőszövetkezet irányításában még jobb munkál tudjon elérni, hogy valamennyi termelőszövetkezeti tag érdekében termelőszövetkezetüket még jövedelmezőbbé tudják tenni. f Viszti György f Egy literrel emeljük a fejési átlagot í A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagjai a mezőgazdasági termékek termelésének 3 százalékos emelése érdekében, többek között az állatenyésztés vonalán a következőket vállalták: 1. Szarvasmarhaállományuk termelőképességét, szakszerű takarmányozással és a fejlett zoótechnikai módszerek alkalmazásával növeljük. 2. A tehenészetben a nagyobb tejtermelő képességű teheneinknél bevezetjük a háromszori fejés':, a tőgymasz- százst, az egyedi takarmányozást. 3. Vállaljuk, hogy a fejési átlagot egy literrel 'emeljük. Továbbá a kötelező tejbeadáson felül havi 1300 liter tejet szabadtejként fogunk leszállítani. 4. Bevezetjük a mesterséges ] borjúnevelést. 5. Növeljük sertésállományunkat: Ennek érdekében 31 ( darab kocaállományunkat 40 i darabra emeljük. Vállaljuk, * hogy a sertésfialási átlag el- » éri a 12 darabot. Szakszerű i takarmányozással ,illetve fa-5 karmányelőkészítéssel lerövi- f dítjük a hízóállatok hizlalásig idejét. f 6. Baromfiállorrtányunkat \ 1100 darabra fogjuk növelni, i részben naposcsibe vételből, i részben saját keltetésből. f LOBODA ISTVÁN tsz elnök BÁN GYULA mezőgazdász. Jj^ste van. Az autó befordul az összekötő útra és megáll. Az emberek szaporán leugrálnak_ s elindulnak a nemzetiszínű karszalagos irányítók vezetésével, hogy elfoglalják helyüket az út mentén. A sürgőnyfákra szerelt villanyégők fényében játékosan csillannak a leszálló hópelyhek, a háttérben pedig a Palánki Téglagyár kéménye mered némán, mozdulatlanul a sötétségbe. Az út másik oldalán néhol már látni az orvul előszi- várgó vizet. — Ide, vagy hat ember —■. harsan egy kiáltás az egyik téglaverő háza előtt — hozzuk ki ezt a néhány zsákot! Emberek nyomulnak az udvarba és még távolabb, ahol az egyik ház kamrája előtt már az utolsó zsákokat készítette elő mentésre a gazda. A mentők még száraz lábbal mentek be, de másfél-két perc múlva, amikor zsákkal a vállukon visszaérkeznek, már bokáig gázolnak a vízben. Emelkedik a víz. Lassan eléri az út magasságát, sőt, a kis fehér ház előtt már piszkosszürke tócsa csillog az út szélén. — Homokzsákot földet! Sietve dolgoznak az ásók és lapátok, magasba emelt csákány villan a gyér fényben, s egymásután telnek a homokzsákok. —Szaporán emberek, itt átszivárog. Az ár ellen jyjáris viszik a zsákokat, lapátosok szórják rá a földet és gyors, egyenletes ütemben puffan a döngölő. A szivárgás eláll... Épül, emelkedik a kis vendéggát. A két sor zsák, közötte a ledöngölt földdel kiállja a rosszindulatú ár nyomását. Már iélméterrel magasabb a víz színénél, a gát, de emelkedik lassan, egyenletesen a víz, ha nem is fenyeget áttöréssel. — Még egy sor zsákot emberek! S a gát tovább emelkedik, a másik oldalon pedig egyre mélyül az árok. Tehergépkocsi áll meg az úton, földdek terhelte^ s a letúrt földdel máris erősítik szélesítik a gátat az emberek. A/Jár nincs kapkodás, mint kezdetben, már szépen megoszlik a munka, mindenki tudja kötelességét, egyik ássa, a másik lapátolja a földet a nyakigérővé mélyült árokból, melynek szélén zsákokat tömnek, s lapáttal hordják a gátra a földet. — Nem fázom, nincs hideg — egyenesedik ki mellettem egy pillanatra egy intellektuel külsejű férfi. Nincs hideg, mert melegít a munka, s a forró tea, nincs hideg, mert melegít az emberi akarat, amely gátat vet az árnak. Érdekest tegeződünk. Ezelőtt tán sohasem láttuk egymást, s ha most össze nem hoz bennünk a sors és a közös munka, azt sem tudjuk tán, hogy másikunk a világon van. S itt az árokban észrevétlenül „pertu” lettünk. így vannak a többiek is. Most nincs tartózkodó magatartás, nincs cím, rang, csak emberek vannak, a természettel küzdő, közös céltól egybeforrasztott emberek. Jobbról závodi, kisdorogi, s ki tudja még hova való emberek dolgoznak. — Gyorsan mozognak, s hasznos munkájuk szilárd gátat emel az ár elé. Messziről ’öttek, az ő házukat nem fenyegeti semmi veszély,, mégis úgy dolgoznak, mint saját magúknak, mert erre ösztönzi őket az emberi szolidaritás, a segíteniakarás. J^özeledik a hajnal. A megzabolázott sió félméterrel magasabban áll, mint az út, ezóta ki tudja hol járna, de a kis gát, melyet egy éjszaka alkotott az emberi kéz_ s az emberi szív, föléje magasodik és útját állja. — Megállítottuk — röppen néha a szó, s ebben a szóban, melyben valami diadalmas érzés vibrál, minden ember érez valamit saját erejéből, mely képes megbirkózni a természet vad szeszélyeivel. Győzött az ember ... Hajnal van. B. I.
