Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-13 / 62. szám

XIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÄM. ÄRA: 50 FILLÉR KEDD, 1956. MÄRCIUS 13. AI HOP TO LMAMEOYEI pArTBIZOTTSAcXm LA Pi A I 'ioinai ViU pr TO Egyatomi KiJnyvtár PÉCS lilább 174 család választotta a közös gazdálkodást Az elmúlt héten megyénkben újabb 174 dolgozó paraszt család választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját, így a közösen művelt terület 689 holddal nőtt. Különösen szép eredményeket értek el a tsz szervezés­ben a dombóvári járásban, ahol 64 család 328 hold földdel lépett be a járás tsz-eibe. A gyönki járásban 32 család 81 holddal, a szekszárdi járásban 27 család 65 holddal, a bony­hádi járásban 24 család 102 holddal, a tamási járásban 18 család 58 holddal, a paksi járásban pedig 9 család 55 holddal választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Jól működő termelőszövetkezeteink példája nyomán több helyen új termelőszövetkezet alakítását határozták el a dol­gozó parasztok. Az elmúlt héten hét községben alakították és kezdték meg működésüket az előkészítő bizottságok Dz SZKP Központi Bizottságának ás a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatai a mezőgazdasági artyelekről A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa megvizsgálta a mező gazdasági artyel alapszabályza­tának kérdését, valamint azt: miként lehet továbbfejleszteni a kolhozparasztok kezdemé­nyezőkészségét a kolhozok ter­melőmunkájának és az artyel irányításának megszervezésé­ben. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa ezenkívül határoza­tot hozott a kolhozokban fize­tendő havi előlegről és premizá­lásról is. A határozat bevezetésül utal arra a történelmi jelentőségű tényre, hogy a Szovjetunióban a primitív, szétforgácsolt pa­rasztgazdaságok helyén nagy­üzemi, kollektív mezőgazdasági termelés létesült. Efelé nagy lé­pés volt annakidején a mező- gazdasági artyel mintaalapsza­bályzatának elfogadása. Azóta azonban több mint húsz esz­tendő telt el, s közben a kol­hozparasztság új, gazdag ta­pasztalatokra tett szert, meg­nőtt politikai öntudata és foko­zottabban érti meg az állam ér­dekeit is. Megerősödött a mun­kásosztály és a parasztság olyan szövetsége, amelyben a munkásosztályé a vezetőszerep és a mezőgazdasági termelés hatalmas anyagi-, technikai bá­zisa született meg. A mezőgazdasági artyel min- ta-alapszabalyzata már nem öleli fel a kolhozok sokrétű te­vékenységének minden oldalát, sőt számos esetben már korlá­tozza a konkrét adottságoknak megfelelő kezdeményezőkészsé­get. Az SZKP Központi Bizott­ságához és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsához beérkező le­velek, javaslatok alapján ezért született meg ez a határozat. A régi szabályzat szerint a kolhozportához tartozó háztáji gazdaságot nem aszerint osz­tották ki, hogy a munkaképes kolhoztagok' milyen mértékben veszik ki részüket a közös munkából. így gyakorivá vált, hogy kevés munkaegységet tel­jesítő, hanyag, sőt a kolhozzal szinte minden munkakapcsola­tot megszakító tagok nagy ház­táji gazdasággal rendelkeznek. Használják a kolhoz legelőjét, élvezik a kolhoz tagot megil­lető kedvezményeket, holott a kolhozparasztsággal járó elemi kötelezettségeknek sem tesznek eleget. A kolhozporta háztáji gazdaságának kiegészítő jelle­gűnek kell lennie, a személyes szükségletek mindenoldalú ki­elégítése csakis a kolhoz társa­dalmi termelésének fejlesztésé­vel valósítható meg — hangsú­lyozza a határozat, majd így folytatja: Számos olyan kolhoz van már a Szovjetunióban, amelyben a parasztoknak — a közös gazdálkodásban szerzett természetbeni és pénz jövedel­mük kielégítő volta miatt — nincs már szükségük akkora háztáji gazdaságra, amekkorát az, alapszabályzat megenged. Arra kell törekedni, hogy a ház táji gazdaság kiegészítő jellegé­nek megfelelően elsősorban a kolhoztag személyes zöldség- és gyümölcsszükségletének ki­elégítésére szolgáljon. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa azt ajánlja a kolho­zoknak, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítéséből, mint fő feladatból kiindulva, a konk­rét helyi adottságok figyelembe vételével egészítsék ki és módo­sítsák a mezőgazdasági artyel elfogadott alapszabályzatának egyes tételeit. A módosításnál a követke­zőkre ajánlatos tekintettel len­ni: A háztáji gazdaságok mére­teinek megszabása annak alap­ján történjék, hogy a család munkaképes tagjai milyen mér­tékben veszik ki részüket a kö­zös . munkából. A személyes használatban lévő állatok szá­mának megszabása ugyancsak a helyi adottságok figyelembe­vételével történjék. Vezessék be a kolhozok havi előlegfize­tését s e célok érdekében léte­sítsenek természetbeni és pénz­alapokat. Egyes kerületi végrehajtóbi­zottságok az artyelek tagságá­nak tudta nélkül megváltoztat­ják a kolhoz-gyűlések határoza­tait. , Helyesebb, ha a végrehajtó bizottság javaslatait ismételt- megvizsgálás végett visszakül­denek a kolhozközgyűlésnek, amely ezúttal hozna végleges határozatot. Most, amikor a kolhozok maguk tervezik gazdaságuk fejlesztését, a premizálás jelen­legi rendszere fékezi a kolho­zok kezdeményezéseit, s a kol­hoztagok ösztönzését. Ezt ugyan is a régi szabályzat a kolhozok sajátosságainak figyelembe vé­tele nélkül egv-egy terület va­lamennyi kolhozára vonatkozó­an azonos összegben állapította meg. A prémium legyen , a jó munka jutalmazásának valóban ösztönző formája. Az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Minisz­tertanácsának határozata elren­deli: a kolhozparasztoknak a havonkénti munkaegységekre járó előlegként adják ki a közös gazdaság valamennyi ágából ténylegesen befolyt pénzbeli jövedelem legalább 25 százalé­kát, továbbá a szerződéses ter­melés, az állami felvásárlások és. a kötelező mezőgazdasági terménybeadás keretében elő­legként kapott pénzösszeg 50 százalékát. Az Állami Bank utasítást kapott a kolhozok ilyen irányú tevékenységének sokoldalú segítésére. Halastavat építenek Hőgyészen — Kint voltam a halastónál — mondják a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai, pedig nem is halastó az még, hanem csak a helye. Egy mélyen fekvő terület, tele vízzel és a vízbe döntögetett fákkal, de még ezévben hal lesz benne. A tsz tagsága a tél folyamán még a nagy hideg időben is. szorgalmasan dolgozott, a hőgyészi brigádszállás egyik trak­torának segítségével a fákat szedték ki a jégből, hóból. A többi munkával már várni kell tavaszig. Előzetes számítások szerint, körülbelül 3000 köbméter földet kell megmozgatni a gátak építéséhez, a termelőszövetkezet 14 holdasra tervezi a tavat s az építés költségeit saját erőből fedezik. LEVELEZŐINK ÍRJAK Versenyben a nagyobb termésért j * is,f Több gép, gazdagabb termés A megye 12 gépállomása ed­dig is hathatós segítségei, nyúj­tott termelőszövetkezetei n kn ek és dolgozó parasztságunknak a mezőgazdasági munkákban. Az idén a gépi erő fokozásával a gépállomások szervezeti felépí­tésének megjavításával segíte­nek a magasabb terméseredmé­nyek elérésében. Az év folyamán 15 lánctalpas, 60 gumi- és vaskerekű trak­torral nő a megye erőgép park­ja. öt kombájnt és 10 szállító- szalagot kapnak a gépállomá­sok, ami megkönnyíti és még gyorsabbá teszi az aratást. Nagy segítséget jelent a 12 búr- | gonyavető, és a 11 burgonya­szedőgép, amivel ezek alkalma­zása jelentős munkaerő megía-, karítást jelent. A megye gépállomásai kap-! nak még 40 herefejtő berende- 1 zést, 47 fűkaszát, nagymennyi- J ségű különböző munkagépet és( ezek jobb karbantartására 3; műhelykocsit. Az így megnőve-1 kedő géppark lehetővé leszi,1 hogy méginkább fokozzuk tér- ! méseredményeinket. Termelőszövetkezetünk az izményi Nagysalló Tsz tagjai csatlakoznak a zombai Béke Termelőszövetkezet tagjainak versenyfelhívásához. Vállal­juk, a terméshozamok 3 szá­zalékkal való emelése érdeké­ben, hogy a tervezett 60 hold kukoricavetésünket a bonyhá­di gépállomás segítségével — négyzetesen vetjük és leg­alább négyszer, de ha szüksé­ges, ötször is megkapáljuk, — szuperfoszfátot és 2 részben ^ 50 kg pétisót, a burgonya alá \ pedig 100 kiló kálisót adunk, 1 Kenyérgabonából a járási i átlagot 3 százalékkal akarjukI túlteljesíteni, amit fejtrágyá-\ zással és gyomtalanítással ki- J vánunk elérni. Csatlakozunk tehát a zom- j bai Béke Tsz versenyfelhívá- \ sához és egyben versenyre —( hívjuk a szomszédos Győré ( község Kossuth Tsz tagjait, ’ hogy biztosítsuk holdanként a 35 mázsás termést. Tíz hold cukorrépa területünkről átlag 200, burgonya területünkről pedig átlag 100 mázsa termést akarunk betakarítani. A ma­gas termést nemcsak azt fog­ja biztosítani, hogy a növény­de nemcsak a felsorolt növény : termesztés, hanem a tervezett < állattenyésztési létszám, tej- < hozom és hízlalási terv 3 szá-( zalékkal való túlteljesítésére < is, amit az őszig való zöldfutó l szalag, bőséges takarmány tér-' melés és kitűnő minőségű siló ^ biztosi ásával akarunk és fo-i gunk elérni. < ápolást időben, többször elvé­gezzük, hanem az is, hogy a cukorrépa és burgonyaterület friss istállótrágyát kapott és nem utolsó sorban őszi mély­szántásba vetünk. A cukorré­pa alá holdanként 100 kiló BURIÁN ISTVÁN elnök ID. MARCZY TIVADAR ] mezőgazdász. Újra Csirik elvtárs az elnök \ csibráki Viharsarok Termelőszövetkezet tagjai az el- múlt napokban közgyűlést hívtak össze, ahol a vezető­ség ismertette a tagsággal az 1956 évi termelési tervet. Ezen a közgyűlésen választották meg a tsz új: vezetőségét is. Első napirendi pontként a termelőszövetkezet vezetősége foglalkozott az új tagok felvételével. Csirik László elvtárs, a tsz elnöke felolvasta a jelentkezők neveit: Moravek Jánost, Orsós Istvánnét, idős Orsós Györgynét, akiket a tagság egyhan­gúlag befogadott soraikba. Csirik elvtárs részletesen ismertette az ezévi termelési tervet, amelyet a tagság, annak megvitatása után, egyhan­gúlag elfogadott. Továbbá foglalkozott még a mezőgazdasági , munkák időbeni megkezdésével és a munkafegyelem kérdé- * sével. A beszámoló befejezése után Csirik elvtárs válaszolt a hozzászólásokra és a vezetőség nevében lemondott. A szava­zás során a legtöbb szavazatot Csirik elvtárs kapta, így vég­eredményben jó munkája eredményeként a tagság ismét elnökéül választotta. Csirik elvtárs befejezésül arra kérte a tagságot, hogy az eddiginél még nagyobb segítséget adjanak, hogy a termelőszövetkezet irányításában még jobb munkál tudjon elérni, hogy valamennyi termelőszövetkezeti tag érde­kében termelőszövetkezetüket még jövedelmezőbbé tudják tenni. f Viszti György f Egy literrel emeljük a fejési átlagot í A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tagjai a mezőgazdasági termékek ter­melésének 3 százalékos eme­lése érdekében, többek között az állatenyésztés vonalán a következőket vállalták: 1. Szarvasmarhaállomá­nyuk termelőképességét, szak­szerű takarmányozással és a fejlett zoótechnikai módszerek alkalmazásával növeljük. 2. A tehenészetben a na­gyobb tejtermelő képességű teheneinknél bevezetjük a há­romszori fejés':, a tőgymasz- százst, az egyedi takarmányo­zást. 3. Vállaljuk, hogy a fejési átlagot egy literrel 'emeljük. Továbbá a kötelező tejbeadá­son felül havi 1300 liter tejet szabadtejként fogunk leszállí­tani. 4. Bevezetjük a mesterséges ] borjúnevelést. 5. Növeljük sertésállomá­nyunkat: Ennek érdekében 31 ( darab kocaállományunkat 40 i darabra emeljük. Vállaljuk, * hogy a sertésfialási átlag el- » éri a 12 darabot. Szakszerű i takarmányozással ,illetve fa-5 karmányelőkészítéssel lerövi- f dítjük a hízóállatok hizlalásig idejét. f 6. Baromfiállorrtányunkat \ 1100 darabra fogjuk növelni, i részben naposcsibe vételből, i részben saját keltetésből. f LOBODA ISTVÁN tsz elnök BÁN GYULA mezőgazdász. Jj^ste van. Az autó befordul az összekötő útra és megáll. Az em­berek szaporán leugrálnak_ s elindulnak a nemzetiszínű karszalagos irányítók ve­zetésével, hogy elfoglalják helyüket az út mentén. A sürgőnyfákra szerelt villanyégők fé­nyében játékosan csillannak a leszálló hópelyhek, a háttérben pedig a Palánki Téglagyár kéménye mered némán, moz­dulatlanul a sötétségbe. Az út másik ol­dalán néhol már látni az orvul előszi- várgó vizet. — Ide, vagy hat ember —■. harsan egy kiáltás az egyik téglaverő háza előtt — hozzuk ki ezt a néhány zsákot! Emberek nyomulnak az udvarba és még távolabb, ahol az egyik ház kamrája előtt már az utolsó zsákokat készítette elő mentésre a gazda. A mentők még szá­raz lábbal mentek be, de másfél-két perc múlva, amikor zsákkal a vállukon vissza­érkeznek, már bokáig gázolnak a vízben. Emelkedik a víz. Lassan eléri az út magasságát, sőt, a kis fehér ház előtt már piszkosszürke tócsa csillog az út szélén. — Homokzsákot földet! Sietve dolgoznak az ásók és lapátok, magasba emelt csákány villan a gyér fényben, s egymásután telnek a homok­zsákok. —Szaporán emberek, itt átszivárog. Az ár ellen jyjáris viszik a zsákokat, lapátosok szórják rá a földet és gyors, egyenletes ütemben puffan a döngölő. A szivárgás eláll... Épül, emelkedik a kis vendéggát. A két sor zsák, közötte a ledöngölt földdel ki­állja a rosszindulatú ár nyomását. Már iélméterrel magasabb a víz színénél, a gát, de emelkedik lassan, egyenletesen a víz, ha nem is fenyeget áttöréssel. — Még egy sor zsákot emberek! S a gát tovább emelkedik, a másik oldalon pedig egyre mélyül az árok. Te­hergépkocsi áll meg az úton, földdek ter­helte^ s a letúrt földdel máris erősítik szélesítik a gátat az emberek. A/Jár nincs kapkodás, mint kezdet­ben, már szépen megoszlik a munka, mindenki tudja kötelességét, egyik ássa, a másik lapátolja a földet a nyakigérővé mélyült árokból, melynek szélén zsákokat tömnek, s lapáttal hord­ják a gátra a földet. — Nem fázom, nincs hideg — egyene­sedik ki mellettem egy pillanatra egy intellektuel külsejű férfi. Nincs hideg, mert melegít a munka, s a forró tea, nincs hideg, mert melegít az emberi aka­rat, amely gátat vet az árnak. Érdekest tegeződünk. Ezelőtt tán soha­sem láttuk egymást, s ha most össze nem hoz bennünk a sors és a közös munka, azt sem tudjuk tán, hogy másikunk a világon van. S itt az árokban észrevét­lenül „pertu” lettünk. így vannak a töb­biek is. Most nincs tartózkodó magatar­tás, nincs cím, rang, csak emberek van­nak, a természettel küzdő, közös céltól egybeforrasztott emberek. Jobbról závodi, kisdorogi, s ki tudja még hova való emberek dolgoznak. — Gyorsan mozognak, s hasznos munkájuk szilárd gátat emel az ár elé. Messziről ’öttek, az ő házukat nem fenyegeti sem­mi veszély,, mégis úgy dolgoznak, mint saját magúknak, mert erre ösztönzi őket az emberi szolidaritás, a segíteniakarás. J^özeledik a hajnal. A megzabolázott sió félméterrel magasabban áll, mint az út, ezóta ki tudja hol járna, de a kis gát, melyet egy éjszaka alkotott az em­beri kéz_ s az emberi szív, föléje maga­sodik és útját állja. — Megállítottuk — röppen néha a szó, s ebben a szóban, melyben valami dia­dalmas érzés vibrál, minden ember érez valamit saját erejéből, mely képes meg­birkózni a természet vad szeszélyeivel. Győzött az ember ... Hajnal van. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom