Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

MM. MÁRCIUS 11. 1 ídiNÁI NAPLÓ „Teljesítsük az éves tervet..." Á Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak aktivaértekczlete Súlyosan elmaradt az 1955. évi terv teljesítésével a Tolna megyei Állami Építőipari Válla lat. Éves tervét mindössze 78,8 százalékra teljesítette. Az év végén kilenc fontos építke­zés befejezésével maradt adós a népgazdaságnak. Üzemekkel, üzemrészekkel, melyekben már termelni kellene, lakásokkal, melyekbe már be kellett volna költözni a lakóknak. Az év fo­lyamán átadott 25 építkezésből is csak 11 készült el határidőre, a többi 11-nél összesen 404 nappal lépték túl a határidőt. Nemcsak a termelési terv teljesítésével maradt adós a vállalat, hanem rendkívül rosszul is gazdálkodott. Túl­lépték a béralapot rendszere­se» nagyarányú túllépés tör­téni az önköltségnél, nem tel­jesítették a termelékenységi t orvét sem. A vállalat előtt álló ezévi feladatok sokkal nagyobbak a tavalyiaknál. Ezeket csak úgy tudja megoldani a vállalat, ha kiküszöbölik a múlt évi hibákat megjavítják a műszaki vezetést, a munkaszervezést, a dolgozók közti politikai nevelőmunkát. B célból hívták össze a hét ele­jén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagytermében a válla­lat műszaki vezetőit, élenjáró dolgozóit, szakszervezeti aktí­vái! Résztvett az aktivaértekez leien Ivancsik Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osz­tályvezetője, Hucker Ferenc elvtárs, a Szakszervezetek Me­gye; Tanácsának elnöke is. A hibák őszinte feltárása, a feladatok alapos megbeszélése jellemezte az értekezletet, mind a beszámolót, mind a hozzászó­lásokat. Ruppert Antal elvtárs, a vállalat igazgatója beszámoló­jában beszélt az objektív okok­ról. melyek akadályozták a terv teljesítést, arról, hogy a válla­lat 1954 végén vált le a 73-as trösztről és olyan körülmények között kezdett a munkához, amikor sok feltétel — főkép gé­pek — hiányzott a tervek telje­sítéséhez. Azonban a fő okok á vállalat munkájában keresen­dők. Igaz, hogy nem állt a vál­lalat rendelkezésére megfelelő mnnkáslétszám, de a meglévő munkaerővel sem gazdálkodtak jól. Az egy főre eső termelés tervét például csak 83,7 száza­lékra teljesítette a vállalat. As elmúlt évben 566 dolgozót vettek fel a vállalathoz, ugyanakkor 464-en léptek ki (közülük 147-en önkényesen). A dolgozók jobbára azért men­tek el, mert nem találták meg számításukat a vállalatnál. Rossz volt a munkaidőkihasz­nálás,, 64 000 improduktív mun­kaórát számoltak el az év folya mán áthelyezések, utazási idő, várakozási idő stb. miatt. Nagy­részt ebből következett a közel háromszázezer forintos bér-1 alaptúllépés. A vezetésnél meg­mutatkozó kapkodás, tervsze- rűtlenség eredményezte ezt. Az olyan munkás, aki nem tud fo­lyamatosan dolgozni, ezért nem is tud keresni, igyekszik el­hagyni munkahelyét. A hozzászólók többsége is e problémával foglalkozott. Máté János elvtárs, a vállalat leg­jobb kubikosbrigádjának Ve­zetője elmondta, hogy A múlt év decemberében a Tolnai Napló megbírálta a Dombóvári Vasipari KTSZ-t, hogy a szövetkezet vezetői — elsősorban Tihanyi Lajos párt­titkár elvtárs — nem foglalko­zik a munkaversennyel. Most, amikor a verseny táb­lán és a szövetkezet irodájában az április 4-i fejalánlásokat né­zem, eszembe jut, hogy a cikk bírálata milyen nagy segítséget adott a verseny fellendítéséhez. Tihanyi elvtárs újságolja, — hogy az építő részleg kivételé­vel a dolgozók fele már a má­sodik negyedévi tervén dolgo­zik. A? építőipari részleg lema­radása érthető, hiszen a febru­ári hideg időjárás miatt sok volt a fagyszünet, de április 4-ret hazánk felszabadulásának év­fordulójára ők is teljesítik ter­vüket. A munkaverseny élvonalá­ban az ifjúmunkások haladnak. az új dolgozók nem ismerik a jó munkamódszereket, mun­kaszervezést, ezért nem tud­nak megfelelő teljesítményt elérni, keresni. Többet kell foglalkozni oktatá­sukkal, nevelésükkel. Vörös László elvtárs, építésvezető azt vetette fel, hogy a gyakorló szakmunkások is csak azt vár­ják, hogy leteljen a szerződés­ben kikötött idő és akkor más­Ruppli Péter és Pápai József ifjúmunkások bányagépszalagot gyártanak, normateljesítmé­nyük 181 százalék. Jó munká­jukkal nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy bányászaink még több szenet tudjanak felszínre küldeni. Az idősebbek közt a 68 éves Nagy Sándor bácsi vezető, ő mint javító részlegi lakatos, 317 százalékot teljesít. Negyedévi tervét már februárban befejez­te' • A 73 éves Zsilka Sándor esztergályos 143 százalékra tel­jesíti normáját. A fiatalok és az idősebb dol­gozók versenye már eddig is szép sikereket hozott a Vas­ipari .KTSZ-ben és április 4-re még tetézni szeretnénk ezt a sikersorozatot — fejezi be a beszélgetést Tihanyi elvtárs. IFJ. EGRI PÉTER levelező. hova mennek, mert nem törő­dik senki sem oktatásukkal. A tapasztaltabb dolgozókból álló brigádok vegyenek be soraik kö zé fiatal dolgozókat is, tanít­sák őket. Ruppert elvtárs el­mondta beszámolójában, hogy a dolgozók, különböző problé­máikkal, panaszaikkal rendsze­rint őt, vagy Rubágyi elvtársat a párttitkárt keresik fel, ez azért van, mert a művezetők, építésvezetők nem foglalkoznak nem intézkednek az ilyen dol­gokban. Babos István kőműves, a szákma kiváló dolgozója el­mondta, hogy az anyagszállí­tásokra gyakran kell várni, ez okozza a sok állásidőt és el is kedvetleníti a dolgozókat. Huc­ker elvtárs az üzemi bizottság figyelmét hívta fel arra, hogy szigorúan őrködjék a kollek­tív szerződés betartásán, a dolgozók jogainak biztosítá­sán, a dolgozók munkavédel­mén. Ivancsik elvtárs rámutatott, hogy csak adminisztratív rend­szabályok betartásával nem le­het megakadályozni a fluktuá­ciót. A törzsgárda kialakításának alapvető feltétele nem csak a politikai nevelőmunka meg­javítása, hanem a dolgozók­ról való gondoskodás is. Látogassanak el a vezetők gyakran a munkásszállások­ra, beszélgessenek a dolgo­zókkal, orvosolják panaszai­kat. A tervek teljesítését nagymér tékben akadályozta az építkezé­seken meglévő laza munkafe­gyelem. A művezetők gyakran utólagosan igazolták — minden alapos indok nélkül — a mulasz tásokat, a rossz munkaszerve zés miatt sok a csellengő, nem dolgozó ember. Ilyen feltételek mellett nem lehet megszilárdí­tani a munkafegyelmet. A fe­gyelemlazítás azonban — mint Czank elvtárs mondta felszóla­lásában — más téren is a köz­ponttól indult ki, az igazolat­lanul mulasztó Kovács techni­kus a vállalat volt főmérnöké­ről vette a rossz példát. Tűrhetetlen, hogy a vállalat évről évre ne teljesítse tervét, hogy drágán építsen, tűrhetet­len, hogy ilyen hibák állnak fenn a vállalatnál, az építkezé­seken. — A dolgozóknak ez az álláspontja nyilvánult meg az aktivaértekezleten. Az, hogy e hibák kijavításával teljesítik ez, évi terveiket, az 1956-os év vé­gére a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a tervüket teljesítő vállalatok sorába lép. Elfogadta az értekezlet a válla­lat éves versenyfelajánlását, melyben a különböző tervmuta­tók túlteljesítését vállalták. Koreai vendégek a Paksi Konzervgyár bölcsődéjében Kellemes meglepetésben volt része az elmúlt napokban a Paksi Konzervgyár bölcsődéjének ,ahova Jtoreai vendégek látó_ gattak el. A konzervgyár megtekintése után a bölcsődébe is átjöttek, hogy a bölcsőde kis lakóit, azok életét, a bölcsőde berendezését is megismerjék. Barátságos mosollyal üdvözölték a kicsiket. A gyermekek is megilletődve figyelték a koreai bácsikat. Az egyik kis szöszi fiúcska el is sírta magát, de a finom csokoládé hamarosan megbékitette. A vendégek megnézték a bölcsőde különböző helyiségeit, különösen a játszószobában időztek el, ahol a nagy falfestmények tetszettek meg nékik. A falakon ugyanis egy- egy mesejelenet van illusztrálva. Ha ide idegen belép, szinte a mesék birodalmában érzi magát. A sok kis ágyacska, a szép tiszta szőnyeggel védett parkettás padló mind-mind nagyon tetszett a vendégeknek. Amikor már körüljárták a bölcsődét, pár szóval, búcsú­zóul magyar nyelven ismertették hazájuk életét. Elmondták, hogy a háború befejezése után ott is megkezdték az építkező seket. Iskolák, kórházak, bölcsődék építésén is dolgoznak: A háború sok szenvedéssel járt, de most már szabadon él, épít népük és a koreai gyermekek is rövidesen olyan boldogok lesznek, mint a magyar gyermekek. Az egyik koreai vendég, aki már több éve hazánkban tanul, á következőket írta a látogatási könyvbe: „Megtekintettem a bölcsődét. Igen tiszta volt. Tudhatom ezzel is, hogy a magyar kormány milyen gondoskodást fordít a dolgozókra. Kívánok sok sikert a szocializmus építésében. Koreai ifjú vendég. Li Un Gu.” Felszabadulási verseny a Dombóvári Vasipari KTSZ-ben Ä Tolna megyei Téglagyári Egyesülés csatlakozása az Újlaki Téglagyár versenyfelhívásához A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói és vezetősé­ge az Újlaki Téglagyár ver­senyfelhívása után rövid röp- gyűlésen megbeszélte e ver- ■ senykihívás jelentőségét, mi­után a rendkívülien kedvezőt­len időjárás következtében az egész téglaipar és ezen belül a Tolna megyei Téglagyári Egye­sülés is a tavaszi előkészületek­kel és a regálozással lemaradt. Felmérve az időjárás megja- vulásával bekövetkező lehető­ségeket, csatlakozunk az Új­laki Téglagyár felhívásához és vállaljuk, hogy negyedéves ter­vünket maradék nélkül telje­sítjük, április 4-re 100.000 darab nyerstéglát adunk terven felül a népgazdaságnak, a föld-regá- lozási munkálatokat teljes egé­szében biztosítani fogjuk, az Egyesülés gyártelepeit kitaka­rítjuk és a műszaki feltételeket a zavartalan üzeminduláshoz teljes egészében biztosítani fog­juk. Április 4-e tiszteletére vál­laljuk, hogy a gyártelepek kö­zött a párosversenyt megszer­vezzük és elindítjuk. Ugyanak­kor április 4-re a Somogy me­gyei Téglagyári Egyesülést egész évre szóló párosversenyre hív­juk ki az alábbi feltételek mel­lett: í. Az éves nyersgyártási terv 102 százalékos teljesítése. 2. Az éves készáru termelési terv 101 százalékos teljesítése. 3. A tervezett 19 lyukú tégla gyártási tervének 100 százalé­kos teljesítése. 4. A betervezett önköltség 0.5 százalékos csökkentése. 5. A betervezett minőségi együttható 0.5 százalékos eme­lését vállaljuk éves viszony­latban! 6. Selejtcsökkentés terén a múlt évhez képest 0.5 százalé­kos selejtcsökkentést vállalunk éves viszonylatban. 7. Szénmegtakarítás terén a múlt évhez viszonyítva, 1000 darab téglánként 200.000 kaló­riával csökkentjük a szénfel­használást. 8. Művezetőinkkel, karban­tartóinkkal az I. félévben tech­nikai minimum vizsgát tete­tünk le. 9. Az élenjáró dolgozók ta­pasztalatcseréjének átadását és átvételét az Egyesülésen belül megszervezzük és egy-egy kivá­ló eredményt elérő dolgozó munkamódszerét és életrajzát körözvény formájában a gyár­telepek részére megküldjük. 10. Április 4-ig a gyártelepek brigádvezetőit felülvizsgáljuk, a meg nem felelőket leváltjuk, az újonnan beállítottakat és meg­felelőket' állandó oktatásban részesítjük. E felajánlásainkat abban a szellemben tesszük meg, hogy a Téglagyári Egyesülés ebben az évben is éppúgy, mint az elmúlt évben maradék nélkül teljesíti, illetve túlteljesíti ter­vét. hogy népgazdaságunk lakás építési programjához megfelelő mennyiségű és minőségű építő­anyaggal járuljon hozzá. VÁMI GYULA. igazgató GÓSZTONYI JÁNOS főmérnök HAJDÚ ISTVÁN párttitkár PALLA JÓZSEF üb. elnök. A műszaki fejlesztés feladatai a malomiparban A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán Bulganyin elvtárs előadói be­szédében az ipar műszaki fej­lesztésével kapcsolatban meg­állapította, hogy; j,Az előző öt éves tervek idején az ipari termelés technikája nálunk sokat fejlődött. De ma már ez korántsem elegendő. A tech­nika nem topoghat egyhely­ben, szüntelenül haladnia kell. Rövid idő alatt csak az új technika széleskörű bevezeté­se révén emelhetjük jelentő­sen a munkatermelékenységet és növelhetjük a termelést.“ Malomipari szempontból ha zánk, illetőleg megyénkre vo­natkozólag értékelve Bulga­nyin elvtárs megállapításait el kell ismernünk, hogy ipa­runk technikailag nem sokat fejlődött. A malomipar mű­szaki és technológiai fejlesz­tése túlnyomórészt csak a ré­gi berendezések helyrehozásá­ra, javítására szorítkozott. Műszaki fejlesztési munkánk, ban kevés volt a forradalmi új, annak ellenére, hogy á Szovjetunió és egyéb külföldi tapasztalatok, valamint a szak irodalomból megismerhettük mindazokat a technikai és technológiai módszereket, amelyek az ipar fejlődését vannak hivatva biztosítani. Egyhelyben topogásunkat jel­lemzően bizonyítja a malom­ipar vezetőinek bulgáriai ta­nulmányútja. Bolgár elvtár. saink, bár fejletlenebb malom iparral rendelkeztek mint mi, ma már a Szovjetuniótól át­vett tapasztalatok megvalósí­tásával lényegesen megelőz­tek bennünket. így például Bulgáriában egy méter hen- gerhosszon 24 óránként 60—90 mázsa gabonát őrölnek meg. Ugyanakkor nálunk országos viszonylatban 25—30 mázsát. Bolgár elvtársaink a Szovjet­unió tapasztalataira támasz­kodva, az ismertetett eredmé­nyeket elsősorban a hengerek kerületi sebességének feleme­lésével, a szitafelületek jó ki­használásával érték el. Az említett kerületi sebesség fel­emelése ugyanazon gépi bérén dezés jobb kihasználását tet­te lehetővé. így például Bul­gáriában egy vagon gabona őrléséhez 5 —6 fő, míg nálunk 9 fő szükséges. A megtett műszaki intézkedések további eredménye az energiafogyasz­tás csökkentése. Nálunk 100 kg gabona őrlésére eső ener­giafogyasztás 5 kilowattóra, ezzel szemben Bulgáriában 4 kilowattóra. Ha megyénkben a 4 kilowatt/mázsa fajlagos energia felhasználását elér­nénk, ez magában mintegy 150 000 forint megtakarítást jelentene évenként. Műszáki fejlesztés terén igen jelentős a malmok pneu­matikus rendszerre történő átépítése. A pneumatikus mai mok új korszakot nyitnak meg a belső szállításnál, ami­nek legjelentősebb eredménve a malomipari dolgozók egész, ségének megvédése. Azokban a malmokban, ahol a pneuma­tikus berendezést alkalmaz­zák, a por ismeretlen fogalom. A pneumatikus berendezések elkészítése, karbantartása lé­nyegesen olcsóbb a mechani­kus szállító eszközöknél. Az üzemzavarok pedig minimá­lisra csökkenthetők. Pártunk 1955. évi novemberi határo­zata is előírja a pneumatikus szállítások fokozottabb beveze tését. A malomipar fent vázolt helyzete megszabja számunk­ra megyei vonatkozásban is a tennivalókat. így Bátaszéken ez év első negyedében, míg Dunaföldváron, Tamásiban és a nagydorogi malmokban a harmadik negyedévben tér. veztük a henger kerületi se­besség emelését. Az utóbbi há rom malomnál a kerületi se­besség felemelését a miskolci István-malomnál elért ered­mények műszaki értékelése után fogjuk megvalósítani, hogy az ott szerzett tapaszta­latokat felhasználhassuk. A megyében pneumatikus malom beszerelése Bonyhá- don még ez évben megkezdő­dik. Az említett fő szempon­tokon kívül a malmok őrlési technológiájának felülvizsgála tával, annak állandó javításá­val emeljük a termelékenysé. get. A belső szállítások gépe­sítésének fokozásával, vagon kirakásnál és raktáron belüli mozgatásoknál, géplapátok alkalmazásával pedig a nehéz fizikai munkákat könnyűjük meg. Célunk a második öt­éves terv folyamán az kell, hogy legyen, hogy úgy a tech­nika, mint a technológia fej­lesztése terén az eddigi lema. leadásainkat behozzuk. Mindezek megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a mal­mok igazgatói, művezetői és dolgozói a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kong­resszusán elhangzott beszámo­lókat és határozatokat ta­nulmányozzák, azt sa­ját területükön alkalmaz­zák, nem ijednek meg az új­tól, a haladó technikától, fel­számolják magukban a régi technikához való ragaszko­dást. A haladó technika alkal­mazását alaposan átgondolva, de feladva a túlzott óvatossá­got, a kényelmességet, bátran­rálépnek a haladás útjára. Szalai Árpád a Tolnamegyei Malomipari Egyesülés igazgatója Újabb segítség a sajátház építőknek A sajátházépítés elősegítésére az Építésügyi Minisztérium az elmúlt évben elkészítette szá­mos különböző lakóház típus­terveit és azokat a tanácsok segítségével, csak a nyomdai költségek megtérítéséért az építők rendelkezésére bocsá­totta. A sajátházépítők egyik leg­nagyobb nehézsége a födémek és tetőszerkezetek faanyagának pótlása. Ennek a nehézségnek a leküzdésére az Építésügyi Mi­nisztérium könnyen szállítható, az eddigieknél könnyebb súlyú vasbeton gerendákat'és egysze­rű elemekből összeállítható vas­beton tetőszerkezeteket gyárt. Ezek a szerkezetek már az el­múlt években is — a TÜZÉP- telepeken — a sajátházépítők rendelkezésére álltak. A köny- nyen összeállítható vasbeton tetőszerkezet cserép vagy pala­fedésű tető részére használható. 1956-ban az Építésügyi Mi­nisztérium további segítséget nyújt a sajátházépítőknek áz­zál, hogy a megyei állami épí­tőipari vállalatok a vasbeton födémgerendákat és tetőszerke­zeteket saját telepükön az építők rendelkezésére bocsát­ják és vállalják ezeknék • — a lakosság körében még nem eléggé ismert — szerkezeteknek a helyszínreszállítását és szak­szerű elhelyezését is. Az Építésügyi Minisztérium a megyei állami építőipari válla­latokat ellátta könnyű emelőgé­pekkel, hogy a vasbetoneleme­ket, födémeket és tetőszerkeze­teket elhelyezzék és felállítsák. Ezeknek a gazdaságos és időálló szerkezeteknek . felhasználásá­hoz fontos: a sajátházépítők úgy építsék házaikat, hogy a falak egymástól való távolsága alkalmas legyen-a gerendák és tetőszerkezetek elhelyezésére. Ha a sajátházépítők a falak távolságát 3.60, vagy 4.10 méter, re tervezik .akkor módjuk van gazdaságos és jó szerkezetekkel építeni. A sajátházépítők ré­szére készülő új lakóház típus­tervek is már ilyen mértékkel készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom