Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-09 / 59. szám

Világ pr túrjai egyesüljetek! TOL nai ft m Egyetemi Könyvtár- PÉCS >1.0 AZ M XIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR mr A MAI SZÁMBAN: A holland sajtó N. A. Bulganyin és D. Eisenhower üzenetváltásáról (2. o.) — Kisipari szövetkezeteink a mérlegzáró közgyűlések előtt (2. o.) — Több gondot a mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetekre (3. o.) — Tavaszvárás (3. o.) — Középiskolások (4. o.) J MEGYEI PA'RTBIZOTTJA'GA'NAK LAPJA PÉNTEK, 1956 MÁRCIUS 9. Alkalmazzuk bátran a fejlett módszereket TAVASZI MUNKÁK KÜSZÖBÉN Verseny a több termésért Nem kis feladat az, amelyet a Központi Vezetőség júniusi határozata alapján a mezőgaz­daságban meg kell valósítani. A növénytermesztés, az állatte­nyésztés hozamainak a növelé­se, valamennyi termelőszövet­kezet, állami gazdaság, gépál­lomás és egyéni gazda érdeke és kötelessége. Még szebb ered­ményeket csak úgy lehet elérni, ha bátran alkalmazzuk a fejlett módszereket, ha senki nem ide­genkedik az újtól, amely talán ismeretlen még, de azok kipró­bálásával, állandó tökéletesíté­sével soha nem tapasztalt ered­ményeket lehet elérni. Ezeket a fejlett módszereket alkalmazni kell a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt, melynek eredménye minden eset ben az, hogy több mázsa búza, burgonya, kukorica terem egy holdon, több liter tej, több má­zsa vaj, hús és egyéb kerül valamennyi dolgozó asztalára. A földterületben és taglét­számban szinte naponta gya­rapodó termelőszövetkezeteink mindinkább alkalmazzák a ke­resztsoros, a négyzetes vetést, de próbálkoznak a mesterséges borjúneveléssel és s^ép eredmé­nyeket érn?k el az egyedi ta­karmányozással. a többszöri fe­jőssel. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai pél­dául az elmúlt gazdasági évben 110 holdon vetettek kukoricát, amelyből 80 hold négyzetes ve­tés volt. A kukorica-terület ke- resztbe-hosszába történő gépi művelése megkönnyítette a tag­ság munkáját. A négyzetes ve­tés értékét nemcsak abban kell keresni, hogy a kukorica-ter­mesztés kevesebb kézi munkát igényel, hanem abban is, hogy lényegesen »nagyobb ter­mést ad a soros vetésű kukori­cánál. Az Alkotmány Tsz 80 hold négyzetes vetésű kukoricá­ja átlag 25 mázsa, míg a 30 hold, sorosvetésű kukorica csak 20 mázsa átlagtermést adott. Eb­ben a tsz-ben keresztsorosan vetették a múlt évben például 30 holdon az őszi árpát is. Er­ről a területről holdanként 19.60 mázsa átlagtermést értek el. míg a 24 holdas sorosvetésű áma csak 17.50 mázsa átlagter­mést adott. A paksi járás több termelő- szövetkezetében sajnos az a ta­pasztalat, hogy nem akarják négyzetesen vetni a kukoricát. A németkéri S ág vári Termelő - szövetkezet tagjai tavaly sem vetettek négyzetesen. Az idén 120 hold kukoricavetés tervük van, amelyen teljes' egészében sorosan akarják vetni a kuko­ricát. Ez a helvzet a bikácsi Petőfi, a paksi Ui.Élet, a ma- docsai Teazság Termelőszövet­kezetekben is. aho1 nem tervez­tek négyzetes kukorica vetést. De ugyanez mondható el a medinai Béke Termelőszövet­kezetről is, ahol annak ellenére, hogy tavaly az egész területen négyzetesen vetették a kukori­cát, az idén pedig hallani sem akarnak róla. Ugylátszik, ezek­nek a termelőszövetkezeteknek nem érdekük, hogy több kuko­ricájuk teremjen, több sertést tudjanak hizlalni, több pénzt oszthassanak munkaegységre, úgylátszik nem gondolnak arra, hogy a sorosvetésű kukorica megművelése sok munkaerőt követel. Ha az elsoroltakat mind számba vennék, akkor könnyen találhatnának lehetősé get arra, hogy vessenek négyze­tesen kukoricát. A varsádi gép állomás körzete tsz-einél össze­sen 600 holdon fogja négyzete­sen vetni a kukoricát. A négyzetes vetésre kisebb a lehetőség az egyéni paraszt- gazdaságokban, ahol a keskeny parcellán csaknem megvalósít­hatatlan. Próbálkozások, kez­deményezések mégis vannak. Szakály, Gyönk és megyénk több községének dolgozó pa­rasztjai határozták el, hogy ha pár holdon is, de alkalmazzák az új módszert. A kukoricatermesztés leg­újabb módszere a gödöllői iker. soros termesztési mód. Ez az új módszer a gyakorlatban na­gyobb területen ebben az évben kerül először kipróbálásra, amely lehetővé teszi a kézi mun ka teljes kikapcsolását. A gö­döllői ikersoros kukorica ter­mesztési módszert megyénk ál­lami gazdaságaiban körülbelül 800—900 holdon próbálják meg. Az állami gazdaságokon kívúJ több termelőszövetkezet, így a fácánkerti Vörös Hajnal, a Kö- lesd-borjádi Haladás, a tamási Vörös Szikra, a kistormási Dó­zsa, a gyönki Vörös Csillag Tsz-ek vetnek 1—2 holdas te­rületen kísérletképpen ikerso- rcs kukoricát. Az új módszerek közé tarto­zik *a vegyszeres gyomirtás is, amelynek, hatalmas jelentősége abban rejlik; hogy a gyomokat elpüsztítva, a kalászosoknál ma gasabb terméseredményt lehet elérni. Sok termelőszövetkezet­ben azért húzódoznak a vegy­szeres gyomirtás alkalmazásá­tól, mert nem találják kifizető­dőnek, pedig ha figyelembe ve­szik, hogy alkalmazása után holdanként két mázsával is ma. gasabb termést lehet elérni, ak­kor nagyon is megéri, mert egy mázsa holdankénti átlagos terméstöbbletnél már megtérül a kiadás. A fácánkerti Növény­védő Állomás, eddig többezer hold kalászos vegyszeres gyom­irtására kötött szerződést. Az aparhanti Felszabadulás Tsz tagsága például 100, a zombai Vörös Csillag Tsz tagjai 43 hol­don végeztetnek vegyszeres gyomirtást. A növénytermesztésen kívül az állattenyésztésben is lehet és alkalmazzák is a fejlett módsze reket. Több termelőszövetkeze, tünkben és valamennyi állami gazdaságunkban bevezették az eevedi takarmányozást és a jóltejelő teheneknél a három­szori fejést. A gyakorlat bebi­zonyította. hogy alkalmazásuké kai lehet kimagasló eredményt elérni. Az állami gazdaságok és kísérleti gazdaságok sikerrel végzik a mesterséges borjúne­velést. Ennek előnyéről min­denki' hallott, olvasott máj;. Saj­nos, termelőszövetkezeteink nem igen próbálkoznak a mes­terséges borjú neveléssel, bár adottságuk meg van hozzá, csak komolyan kellene foglalkozni a megvalósítás gondolatával. Például a Kölesd-borjádi Hala­dás, a kistormási Dózsa, á gvön- ki Vörös Csillag, a dunaföld­vári Alkotmány, a dunaköm- lődi Szabadság, á paksi Vörös Sugár és még több termelőszö­vetkezetben megvan a mester­séges borjúnevelés előfeltételé, csak énpen nem kezdik el. Az elmondottak csak egy pár módszer a sok közül, amelyek alkalmazásával a termelőszöveí kezetekben és állami gazdasá­gokban egyaránt még szebb eredményeket lehet elérni, amelyekkel győzelemre lehet vinni a Központi Vezetőség Ha. tározatát. A Kajmádi Állami Gazdaság­ban megtartott 1956. évi terv­ismertető értekezleten a gazda­ság dolgozói versenyvállalást tettek. A termelési értekezletet megelőzően a gazdaság vezető­sége, pártszervezete és szakszer, vezete röpgyűlésen vitatták meg a dolgcizók egyes csoport-» jaival éves tervüket. Növénytermelés vonalán a következőket vállalják: Őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, zab, kukorica, cukorrépa, olaj­len, kerti dohány, fajtaborsó és takarmány borsó, összesen több mint 1500 hold területen ma­gasabb termésátlagot érnek el. Búzánál például holdanként egy mázsa többtermést vállal tak, amelynek összértéke mintegy 98 000 forint. Kuko­ricából egy, cukorrépából 10, takarmányborsóból és fajta­borsóból 2—2 mázsa holdan­Előttünk a falu határának térképe, egyenes és kanyar­gós vonalak tömkelegével összeszabdalva. Nagy össze­függő területek csak a lege­lők, a többi mind apróbb, na­gyobb parcella. — Meglehetősen nehéz a munkánk — magyaráz Si- monovits elvtárs mezőgazdász — a gépi munkát sem tudjuk kellően kihasználni, mert szerte-széjjel vannak a föld­jeink. Egy 30, meg két 10 holdon felüli darabon kívül, a többi mind 1—2000 öles te­rület. — Akkor sokat kellett ko- csikázni a trágyahordásnál — szólunk megértőén. — Nem éppen, mert a trá­gya még idebent van. Nálunk tudniillik az volt a helyzet, hogy a takarmányt kellett előbb rendbetenni — siet a magyarázattal ^Almádi Sándor könyvelő és Fóris János. — Be kellett hordanunk mindent, — mondották, — mert a vé­gén már mást is „segített’’ a kénti többletter'mést vállaltak a gazdaság dolgozói, amely­nek összértéke több mint 373 000 forint. Állattenyésztés vonalán: Sertés szaporulati tervüket, amely 1212 darab, 200 darab­bal túlteljesítik, amelynek ér­téke mintegy 64 000 forint. Vállalták továbbá, hogy 860 darab hízósertésüknél dara­bonként 5 kg-ot ráhizlalnak. Hízómarhánál darabonként 30 kg ráhizlalást vállaltak. Az állattenyésztés többletvál­lalási értéke 175 440 forint. Gépesítés vonalán: A traktorosok vállalták 5 szá­zalékos üzemanyagmegtakarí. tás mellett éves tervüket 120 százalékra teljesítik. A gépműhely szerelői felaján lották az aratás, cséplés és a betakarítás ideje alatt a gépe­ket a legjobban karbantartani, hordásban. Sok kukoricaszá­runk volt, a szánkók mindig ott voltak elfoglalva. Annyit viszont elértünk, hogy a ta­karmányozásnál nem jövünk zavarba. Mindenféle etetniva- lónak még megvan a fele. — Ez rendben' is volna^ de mi lesz a trágyázással? — Azzal sem lesz fennaka­dás — bizakodnak, mert már szerződést kötöttünk a gépál­lomással, vontatóval jönnek segítségünkre, 2400 mázsa trá­gyát kell kihordani, ebből 2000-et a gépállomás, 400-at pedig a mi fogataink szállíta­nak ki. — Csak az a kérdés, ráér­nek-e trágyát hordáni, mikor egyéb teendők is vannak. Víz­levezetés, vagy ha hiányzik vetés, az őszi pótlása ... — Ha hiányzik. De nekünk nem hiányzik -r~ vág közbe Fóris János brigádvezető. — Mi az ősszel az utolsó darab földig elvetettük, amit kel­lett. Eddig nincs kárunk, a földjeink olyan helyen fek­hogy a munkából kiesés ne le­gyen. A kombájnosok a tervezett 180 hold terület aratása he­lyett 200 hold learatását vál­lalták, vállalva továbbá, hogy a megengedett 3 százalékos szemveszteséget 1.5 százalék­ra csökkentik. A párt és a szakszervezet vál. lalja, hogy a tavaszi munkák beindulásakor ifjúsági munka- ésapatokat szervez. A szakszer­vezet a gazdaság vezetői által értékelt versenyvállalások ered. ményeit a gazdaság dolgozói előtt tudatosítja, a jó ered­ményt elért dolgozókat pedig népszerűsíti. Osztermayer János igazgató Lengyel Józsefné párttitkár Gyulai István üb. elnök szenek, ahová a víz nem ér, így talán ezután sem lesz. — Nekünk most az abrakot, meg lucernát kell termelni, hogy legyen takarmány. — És a kukorica? — kérdé­sünkre gyorsan jön a válasz. — Reméljük, több lesz, — mint tavaly, bár a terület ugyanakkora. A múlt évben saját vetőmagunk volt, az idén vetésre hibrid vetőmag kerül, amit úgy cserélünk és 14 holdat négyzetesen vetünk. — Úgy látszik itt a takar­mánynövények a kedvencek, mert a kenyérgabonáról ke­veset beszélnek. — Pedig gondoskodunk mi arról is,, — válaszolja Simo- novits elvtárs. — Tavaly is völt, meg ebben az évben is 50 hold vegyszeres gyomir­tásra van szerződésünk. Múlt évi tapasztalatok alapján be­szélek és mondhatom, na­gyon jó volt, ahol vegyszeres gyomirtást végeztek, ott nem volt gaz. Bátran ajánlom mindenkinek. T Előkészületek Bátaszéken A tavaszi munkákat meg­előző készülődések szerte a megyében lelkesen folynak, így van ez Bátaszéken is, de a község vezetői és dolgozói még jobban akarnak dolgozni. Gazdagyűléseken beszélik meg a vízlevezetési és egyéb teendőket. Nemrég elhatározták, hogy a jobb termés elérése érdeké­ben az utolsó szem trágyát is kihordják a földekre. Éppen ezért trágyázási hetet indí­tottak. Már 157 udvarból ki- hordták a trágyát, de még vissza van 120. Minden lehetőséggel élnek. Herniányi agronómus felhívta a község dolgozóinak figyel­mét, akinek van sertéstrágyá­ja, de földje, vagy trágyázni való területe nincs, adják at a trágyát azoknak, akiknek kevés van, mert az jól fel­használható fejtrágyázással a nitrogén pótlására. E felszólí­tásnak az lett az eredménye, hogy máris sokan tettek ilyen felajánlást és a munka még lelkesebben folyik. Elvégeztük a priacsiráztatást Ludas András elvtárs, a teveli Alkotmány Termelő- szövetkezet tagja szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében arról írt, hogy alig várják már azt a napot, amikor meg­kezdhetik kint a határban a munkát. Ennek érdekében már jó előre gondoskodtunk — írja —, hogy mire elérkezik ez a nap, fel legyünk készülve. A gazdasági felszereléseket, szerszámokat szépen kijaví­tottuk, a vetőmagokat szelek- toroztuk, 13 mázsa tavaszi ár­pa és 30 mázsa zab tisztítva várja a vetőgépet. Valameny- nyi koratavasszal vetésre ke­rülő növényünknél elvégeztük a próbacsíráztatást. Gondoltunk arra is, hogy te rületünkön fokozzuk a talaj­erő visszapótlását. A téli trá­gyát az utolsó szemig kihord, tűk. Eddig mintegy 250 kocsi trágyát hordtunk ki szarvasba. Rádióhallgatás után... A paksi járásban csoporto­san hallgatták meg az elmúlt hét szombatján Erdei Ferenc elvtárs, a minisztertanács el­nökhelyettesének rádióbeszé­dét, amelyet a legfontosabb tavaszi munkákról mondott. A paksi járás 17 termelő- szövetkezetében 374 tag, 14 községében pedig 1121 gazda hallgatta végig a rádióbeszé­det. A dunakömlődi Szabad­ság Termelőszövetkezet 70 tagja, a dunaföldvári és paksi gazdák közül több mint 300- an hallgatták végig. A rádió­beszéd után a tsz-tagok és egyéni gazdák elhatározták, hogy a hallottak alapján kez­dik és végzik a tavaszi mun­kát. Versenyre hívjuk a csibrákiakat Lassan elolvad a hó a határban és a maga­sabb fekvésű homokos területeken rövid időn belül megkezdődhet a tavaszi munka. Fontos, hogy a munka megkezdésére ne csak a gép­állomások és termelőszövetkezetek, hanem az állami gazdaságok is a legtökíletesebben fel­készüljenek. Megyéink 12 állami gazdaságában befejeződtek a szemlék, amelyek eredményéről Németh Béla elvtárs az Állami Gazdaságok Igazgatóságának agronómusa a következőket mondotta: „A szemlék s órán megállapítottuk, hogy hét állami gazdaság kifogástalanul felkészült, négy állami gazdaságban jó és közepes a felkészü­lés, egy állami gazdaságban (Alsópél) a munka­gépek és traktorok rossz javítása miatt a fel­készülést. nem fogadtuk el. Különösen szép eredményeket értek el^ amelyért dicséret illeti, a biritóiak. A Biritói Állami Gazdaságban az elmúlt évben gyenge volt a javítás minősége. Éppen ezért meglepő az idei jó felkészülésük. Dicséret illeti jó javításáért az Alsóleperdi Állami Gazdaság szilfási üzemegységét, ahol a javítás minősége ellen nem volt kifogás.’’ Mi^ a kurdi Dózsa Népe Termelőszövetkezet tagjai versenyre hívjuk a csibráki Viharsarok Termelőszövetkezet tagjait az alábbi szem­pontók alapján: 1. A vetőmag tisztítását és csíráztatását (búza, zab, borsó) március 10-ig elvégeztük. 2. A trágyázást, trágyahordást március 15-ig befejezzük. 3. Április 1-ig elvetjük koratavaszi növé­nyeinket. 4. A növényápolást jó minőségben határidő előtt elvégezzük-. 5. A termelési tervben előirányzott termés­átlagot 10 százalékkal növeljük. A tervben ter­vezett átlag: búza 10.50, őszi árpa 11.50, rost­kender 28, cukorrépa 150, kukorica 30 mázsa. 6. Három százalékkal csökkentjük a malac­elhullást. 7. A munkacsapatok kialakítását, az állat- tenyésztésben és növénytermesztésben egy­aránt március 10-ig elvégezzük. BANIZS GYULA ARNOLD SÁNDOR párttitkár tsz elnök RAGÁN DEZSŐ tsz. könyvelő. Felkészült a tavaszra as őcsényi I V a Ssoeialismus Felé Tss Állami gazdaságainkban befejeződtek a szemlék

Next

/
Oldalképek
Tartalom