Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-08 / 58. szám

TOLNAI NAPLÓ 1956. MÁRCIUS 8. Szovjet—dán közös közleményt írtak alá Moszkvában Aj indiai aieínök Reaámába is eiláfogat Bukarest (Agerpres). M. Magheru, a Román Népköztár­A nagy Kreml-palotában március 6-án szovjet—dán okmányokat írtak alá. N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, valamint H. C. Hansen dán miniszterelnök és külügy­miniszter parafálta a szovjet —dán közlemény szövegét. A szovjet—dán okmányok aláírásánál jelen voltak szá­mosán a szovjet és dán állam­férfiak közül, köztük: L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu- rov, M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov. A szovjet—dán közlemény miután megemlékezik a két or­szág vezetői között lefolytatott tárgyalásokról, megállapítja: A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében folytak. A megbeszélé­sek során őszinte eszmecserére került sor a Dánia és a Szov­jetunió viszonya szempontjából érdeklődésre számot tartó kér­désekről. Mindkét részről hangsúlyoz­ták, hogy a két ország között nincsenek a barátságos kapcso­latokat zavaró kérdések és ki­fejezésre jutott az a kívánság, hogy a két ország mar meg­lévő jó kapcsolatai tovább fej­lődjenek. Részletesen megvitatták a két ország gazdasági kapcsola­tainak kérdését. A felek meg­egyeztek abban, hogy a keres­kedelem a népek közti kölcsö­nös megértés fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. A felek megállapodtak arra nézve, hogy Koppenhágában mihamarabb kereskedelmi tár­gyalásokat folytatnak kétéves érvény tartamú kölcsönös áru- szállítási jegyzőkönyv aláírá­sáról. H. C. Hansen miniszterelnök és külügyminiszter moszkvai tartózkodása alatt Dánia és a Szovjetunió egyezményt irt alá a balii-tengeri életmentés­ről. Az egyezménynek az a cél­ja hogy biztosítsa a Balti­tengeren a gyorssegélyt hajótö­rések stb. esetére és a kölcsö­nös hozzájárulást olyan hajók és repülőgépek felkutatásához, amelyek eltűntek, vagy ame­lyekről úgy vélik, hogy bajba- kerültek. A tárgyalásokon megállapí­tották, hogy Szovjetunió és Dánia kulturális kapcsolatai az utóbbi időben kedvezően fejlődtek. Megállapodás jött létre arra nézve, hogy a tudomány, a művészet és az oktatásügy te­rületén folytatandó széleskörű kulturális együttműködés a két ország közötti kölcsö­nös megértés szilárdításának eszköze lesz. N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere és J. Bomholt, Dánia közokta­tásügyi minisztere tárgyalásai során több kérdést kielégítően oldott meg. Ily módon megállapodtak abban, hogy Dánia és a Szov­jetunió diákcserét folytat. Ter­vezik, hogy mindkét fél pro­fesszorokat vagy egyéb főis­kolai előadókat hív meg a másik féltől tudományos mun­kára, vagy előadástartásra. Szélesebbkörű tudományos együttműködést terveznek. A két fél megegyezett ab­ban, hogy elősegítse a két or­szág közti idegenforgalmat. Az eszmecsere során fő vo­násokban megvitatásra került az a kérdés, mely területeken lehetne a jövőben közelebbi kapcsolatokat létesíteni a két ország között. Ennek során egyöntetűen elismerték hogy nagyjelentőségű a személyes kapcsolatok fejlesztése kölcsö­nös látogatások útján. A megbeszélések során egyetértés alakult ki abban, hogy valamennyi ország - kap­csolatainak bővítése lényege­sen elősegítené az országok közötti megértés fejlesztésé­nek ügyét, ez pedig a tartós béke egyik előfeltétele. A felek teljes mértékben egyetértenek abban, hogy az államok közötti kapcsolatok­nak az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson, az álla­mok szuverenitásának tiszte­letben tartásán, a meg nem tá­madáson és a békés együtt­működésén kell felépülniük, összhangban az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alapelvei­vel. A felek kifejezték: erőfe­szítéseket kívánnak tenni an­nak érdekében, hogy megol­dást találjanak olyan meg­érett nemzetközi problémák­ra, mint valamennyi nép hat­hatós biztonságának biztosí­tása, a fegyverkezési verseny beszüntetése és az államok között szükséges bizalom meg­teremtése. Az általános politikai kérdé­sekről lefolyt eszmecserék a nézetek különbözősége ellenére azt eredményezték, hogy á fe- lek mindegyike mélyebben megértette a másik fél nézeteit és ez kétségtelenül elősegíti majd Dánia és a Szovjetunió jó kapcsolatainak fejlődését. Ez­zel összefüggésben mindkét fél kifejezte azt az óhaját, hogy a békés nemzetközi együttmű. ködés segítségével tőle telhe­tőén elő kívánja mozdítani a nem­zetközi feszültség további enyhülését. saság nagykövete átadta a román kormány meghívását dr. Sz. Radhakrisnan indiai alel- nöknek, hogy látogasson el a Román Népköztársaságba. Radhakrisnan a meghívást el fogadta és előreláthatólag ez év június végén Romániába utazik. A magyar parlamenti küldöttség Csehszlovákiában Brno (CTK). A Csehszlová. kiában tartózkodó magyar par­lamenti küldöttség néhány tag­ja Horváth Imrének, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének kíséretében kedden látogatást tett a Brno közelében lévő N. A. Bulganyin fogadása H. C. Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter tiszteletére Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke már­cius 6-án a Kremlben fogadást adott H. C. Hansen dán minisz­terelnök és külügyminiszter tiszteletére. A fogadáson megjelent H. C. Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter nejével, J. Bomholt dán közoktatásügyi miniszter nejével, R. Kjör, Dánia belgrádi rendkívüli kö­vete és meghatalmazott minisz­tere. N. Svenningsen, a dán kül ügyminisztérium főtitkára. S. A. Christensen, a dán külügy- miirsztérium sajtóosztályának vezetője, B. Olsen, a külügymi. nisztérium titkára, H. E. Trane a dán külügymi­nisztérium gazdasági osztályá­nak felelős munkatársa. Szovjet részről megjelent a fogadáson N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G. M. Malen­kov, A. 1. Mikojan, V. M. Mo­lotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov J. A. Furceva, D. T. Sepilov, G. K. Zsukov, A. B. Arisztov N. I. Beljajev, P. N. Poszpjelov. Jelen voltak a fogadáson A. Mörch-nek, Dánia moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének vezetésével a nagykövetség munkatársai, va­lamint a Szovjetunióban mű­ködő diplomáciai képviseletek vezetői. Ott volt a fogadáson Gunnar Myrdal, az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó tit­kára. A fogadás alatt hangverseny volt. A fogadás meleg, baráti lég­körben folyt le. Kölcsönösen beszédek hangzottak el. Ä KÜLPOLITIKA HÍREI Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere március 7-én fogadta Wilhelm Haast, a Né­met Szövetségi Köztársaság moszkvai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. A nagykövet hamarosan átnyújt­ja megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége Elnökének. * A londoni rádió bonni tudó­sítója hivatalos adatokat közöl ártól, hogy februárban 1,800.000 volt a munkanélküliek száma Nyugat-Németországban, 5 00 ezerrel több, mint az előző hó­napban és négyszer annyi, mint a múlt év októberében. személy sorsa pedig még isme­retlen. * Mint a Reuter hírügynökség jelenti, a nyasszaföldi Blantyre- ben tömeggyűlést tartottak, ..amelynek résztvevői önkor­mányzatot követelnek az angol „védnökség“ allatt álló Nassza- földnek. Követelték azt is, hogy az ország lépjen ki a közép- afrikai szövetségből, amelynek Nasszaföldön kívül Észak- és Dél-Rhodézia angol gyarmat is tagja. Cérna Pole Subi-i gyermekkór­házban. Később a küldöttek Brnobol Gottwaldovba utaztak. Útjukat Svabenice-nél megszakították és látogatást tettek az egyik híres mezőgazdasági szövetke. zetben. Nagyistók József, a magyar országgyűlés alelnöke a küldöttség nevében üdvözölte a szövetkezet dolgozóit. A Szovjetunióban üzembe helyezték Európa legnagyobb Martinkemencéjét Vorosilovgrád (TASZSZ). A „Vorosilov“ Kohászati Üzemben befejezték egy 500 tonnás Mar­tin-kemencének, a Szovjetunió és Európa legnagyobb Martin- kemencpjének építését. A ke­mencét már üzembe helyezték és acélt is adott. Az új kemence nemcsak ka­pacitásával, hanem elsőrendű legkorszerűbb technikai felsze­relésével is kitűnik. A terme­lési folyamatokat gépesítették ■és automatizálták. A „Vorosilov“ Kohászati Üzemben még három hasonló Martin-kemence termeli majd az acélt, a Krivoj Rogi Acél­műveknél pedig egész részleget létesítenek, amely teljesen 500 tonnás Martin-kemencékből áll majd. Az amerikai sajtó Glubb tábornok menesztéséről Moszkva (TASZSZ). H. C. Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter, J. Bomholt közoktatásügyi miniszter va­lamint kísérőik és a dán újság­írócsoport március 6-án meglá. togatták V. I. Lenin és J. V. Sztálin mauzóleumát. A vendégeket A. J. Vegye- nyin altábornagy, a moszkvai Kreml prancsnoka kísérte. * Belgrád (TASZSZ). A Borba kiadó nagy példányszámban megjelentette „Az SZKP XX. kongresszusának anyagai’’ című brosúráját. Newyork (TASZSZ). Az ame­rikai sajtó további megjegyzé­seket fűz Glubb tábornok elmoz­dításához. A lapok úgy írnak erről az eseményről, mint az Egyesült Államok és Anglia középkeleti politikájára mért súlyos csapásról. A Newyork Times szerkesz­tőségi cikkében hangsúlyozza, hogy Glubb távozásával „az ame rikai és az angol diplomáciai kudarcnak lehet nevezni.“ Az Alsop-fivérek a Newyork Herald Tribune hasábjain meg­állapítják, hogy Glubb tábornok menesztése érintette az Egye­sült Államok érdekeit: „Ha Irakban és a kis fejedelemsé­gekben kedvezőtlen dolgok történnek, ez nemcsak szátbom- lasztja a bagdadi tömböt, ha­nem érezteti hatását azon az aranyáradaton is, amelv kőolaj formájában ömlik erről a terü­letről Angliába és Nyugat Eu­rópába .. Egyes lapok rosszul álcázott fenyegetéseket címeznek Jordá­niához. A Newyork Times lon­doni tudósítója például act ál­lítja, hogy Glubb tábornok el­távolítása „lényegesen fokozta az arab—izraeli háború veszé­lyét.“ * Az osztrák minisztertanács március 6-i ülésén Helmer b l- ügyminiszter május 13-ra ja­vasolta a választások kitűzését, a képviselőjelölések kezdetét pedig március 14-re. A minisz­tertanács a belügyminiszter ja­vaslatait elfogadta. * ■ A Politika című belgrádi lap beszámol arról a súlyos autó­busz-szerencsétlenségről, amely az elmúlt napokban történt Ju_j goszláviában a Priepolje és Bijelo Polje közötti autóúton. Az autóbusz az egyik útkanyar- oan megcsúszott a síkos hegyi úton s 40 utasával együtt legu­rult az 57 méteres lejtőn és a Lim-folyóba zuhant. A kocsi mielőtt még elérte a folyót, teljesen összetört. Három sze­mély szörnyethalt, 11 súlyosan 16 könnyebben megsérült, 10 Erősítik a gátakat, védik a lakosságot az áradó Dunával szemben A Duna Tolna megyei szaka­szán szerdán tovább emelke­dett a vízmagasság. Dúnaföld- vámál szerdán délután 967 centimétert mértek, ami meg­halad minden eddig mért víz­magasságot. Bölcske és Mado- csa térségében a víz kilépett a gátak közül, sőt, átcsapott az 1954-es áradás alkalmával emelt védőgátakon is. Ezért a két fa­luban -meg kellett kezdeni az alacsonyabban fekvő részeken a kiürítést. Bölcskén honvédalakulatok segítenek a falu lakosságának a gátépítésben. A falu Duna felőli oldalán gátakat emelnek, hogy így megakadályozzák a víz betörését a faluba. A hon­védség gépkocsizó alakulatai és az iderendelt teherfuvarozási vállalatok gépkocsijai készen­létben állnak; hogy veszély ese­tén biztos helyre költöztethes­sék a lakosságot. Pakstól délre is mindenütt folynak a mentési munkálatok, bár itt közvetlen veszélytől nem kell tartani. A gátakon éj­jel, nappal közel kétezer ember dolgozik s elsősorban a gerjeni részen emelik az alacsonyabb gátszakaszokat. Szerdán meg­kezdték a nyulgátak építését Báta alacsonyabban fekvő ré­szein is, hogy amire ideérkezik a nagy víz, ne kelljen áradástól tartani. Eisenhower válasza N. Á. Bulganyin üzenetére Mint ismeretetes, N. A. Bul. ganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke 1955. szeptember 19-én levelet inté­zett Dwight D. Eisenhower- hez, az Egyesült Államok el­nökéhez. Levelében kifejtette elgondolásait a leszerelés kér­déséről azzal a javaslattal kapcsolatban, ' amelyet az Egyesült Államok elnöke a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten tett a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti katonai értesülések ki­cserélésére és a két ország te­rülete fölött végrehajtandó kölcsönös légifényképezésre vonatkozólag. Ezt a levelet a szovjet sajtó 1955. szeptember 25-én közölte. Március 5-én N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke fogadta Charles Bohlent, az Egyesült Államdk moszkvai nagyköve, tét, aki átnyújtotta Dwight D. Eisenhower amerikai elnök 1956. március elsején kelt üzenetét, válaszként N. A. Bulganyin 1955. szeptember 19-i levelére. Dwight D. Eisenhowernek, az Egyesült Államok elnöké­nek az üzenete a következő­képpen hangzik: „Nyikolaj A. Bulganyin őex­cellenciájának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva 1956. március 1. Igen tisztelt Elnök Ür! Annak megfelelően, amit október 11-i üzenetemben kö­zöltem önnel, gondosan meg­vizsgáltam szeptember 19-i üzenetét arra az általunk Genfben megvitatott kérdésre vonatkozólag, hogy hozzunk létre elfogadható leszerelési rendszert. Megelégedéssel állapítottam meg, hogy ön egyetértését fe­jezte ki azzal, hogy kölcsönös biztosítékokat kell teremteni egy meglepetésszerű támadás­sal szemben és kívánatos a fegyverzet kölcsönös csök­kentése. Ön utal arra, meny­nyire őszintén óhajtom,' hogy módot találjunk a nemzetközi ellenőrzés és felügyelet fontos problémájának rendezésére. Ön azonban, úgy látszik, kü­lönböző kérdéseket vet fel az én genfi javaslatommal kap­csolatban. ön azt kérdezi, va­jon javaslatom elfogadása a fegyverzet csökkentésére ve­zetne-e, és kételyét fejezi ki ezt illetően, ön annak a gon­dolatnak ad hangot, hogy más országokra is ki kell terjesz­teni a felügyeletet, ön felvet egyéb, az atomfegyverekre vo­natkozó kérdéseket is. Nekem az a meggyőződésem, hogy genfi javaslatom elfogadása, összekapcsolva az ön által ja­vasolt földi ellenőrző őrségek­kel, csökkentené a rajtaütés- szerű támadás veszélyét és ténylegesen elvezetne a fegy­verzet csökkentésére, a feszült­ség enyhülésére és a tartós béke kilátásainak megjavulá- sára. Az Egyesült Államokat kétségtelenül az az elhatározás tölti el, hogy eléri ezeket a cé­lokat. Az ENSZ leszerelési al­bizottságában működő kép­viselőm hajlandó lesz segítsé­get nyújtani abban, hogy prog­ramot dolgozzanak ki ennek az elhatározásnak valóraváltá- sára kormányaink jnegfelelő intézkedéseinek útján. Véle­ményem szerint erőfeszíté­seinknek -különösen arra kell irányulniok, hogy ellenőrzés alá helyezzük az atomveszélyt, Az Egyesült Államok az emlí­tett cél felé vezető fontos lé­pésként és abból a feltétele­zésből kiindulva, hogy a légi- és szárazföldi felügyeleti rend­szerünk kielégítően fog mű ködni, kész volna más álla­mokkal együtt elfogadható és garantált intézkedéseket tenni, hogy a hasadó anyagok jövő­beni gyártását, bárhol történ­jék is, ne használják fel többé a fegyverkészletek kiegészíté­sére. Ezzel össze lehetne kap csolni 1953. december 8-i ja­vaslatomat, hogy „már most kezdjük meg és a továbbiak­ban folytassuk együttes hozzá­járulásunkat“ egy nemzetközi atomügynökség létrehozásához a meglévő normális urán- és hasadóanyagkészletekből. Ezek az intézkedések, amennyiben megfelelően megvalósulnak, megváltoztatják a nukleáris fegyver állandó fejlesztésének a világot fenyegető mostani irányzatát. Végső reményem abban van, hogy a hasadó­anyagokat világszerte minde­nütt kizárólag békés célokra használják fel. Tekintetbe veszem e téren az ön kormányának 1955 május 10-i javaslatában megemlített nehézségeket, amelyek amiatt támadnak, hogy lehetőségek vannak a nemzetközi ellen­őrzés megkerülésére és az; atom- és hidrogénfegyver titkos gyártásának megszervezésére. Azok a veszélyek azonban, amelyek akkor keletkeznének, ha nem sikerülne az ellenőrzést biztosítani, szükségessé teszik a nehézségek leküzdését, a bizto­sítékok hatékony rendszerének kidolgozását és megvalósítását. Meggyőződésem, hogy ameny- nyiben mindkét fél igazán tö­rekszik erre, akkor sikert ér­hetünk el e téren. Egészben véve úgy vélem, hogy a leszerelésre főként, ha­bár nem kizárólag, a fegyver­zet, nem pedig az emberállo­mány korlátozása szempontjá­ból kell törekedni. Az előbbi jobban megfigyelhető, szabá­lyozható és ellenőrizhető, mint az utóbbi. Úgy látom, hogy a jelen nemzetközi helyzetben és különösen az igazi távol-keleti béke hiánya miatt mostanában nehézségekbe ütközhet a fegy­veres erők általános színvona. Iának csökkentéséről való megegyezés. Meg kell azonban lennie annak a lehetőségnek, hogy már most megegyezzünk olyan stabilizáció jellegű intéz­kedésekbe. amelyek, kellő biztosítékokkal, a fegyverzet fő fajtáinak ellenőrzésére és kor­látozására vonatkoznak. Ezek az intézkedések elszakíthatat­lan részei lesznek egy olyan, mindent magában foglaló rend­szernek, amelyre a részvevő államok biztonságának szava­tolásához szükség van. Ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Egyesült Ki­rálysággal, Franciaországgal és Kanadával, albizottságbeli kol­légáikkal együtt el tudja érni az alapvető megegyezést, akkor meggyőződésem, hogy más ál- .lamok is csatlakozni akarnak majd azokhoz az intézkedések­hez, amelyeket az egyetemes béke szempontjából pozitív je- lentőségűeknek fognak tekin­teni. Az Egyesült Államok feltéte­lezi, hogy a többi érdekelt ál­lam hozzájárulásával a meg­egyezés alapján létrejövő fel ügyeleti rendszer kellő és ha­tékony alkalmazást nyer azok­ra a fegyveres erőkre és eszkö­zökre vonatkozólag is, ame­lyekkel országaink határain­kon túl rendelkeznek. E program kezdeti szaka­szaiban mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok igen jelentős fegyveres erők­kel fog rendelkezni, köztük atemfegyverkészletekkel is. Vi­lágosan rá kívánok mutatni arra, hogy az Egyesült Álla­mok a maga részéről továbbra is fenn fogja tartani ezeket az erőket, de nem agresszió cél­jára és nem önző nemzeti cé­lok elérésére, hanem annak érdekében, hogy ebben az át meneti időszakban az általá­nos stabilitás ügyét szolgál­ják. Üdvözlöm azt a közlést, hogy ön nagy figyelmet szentel e kérdésnek, amely rendkívül nagy jelentőségű államaink­nak és a világ többi országai népeinek szempontjából. Engedje meg, hogy biztosít­sam önt és országának népét arról, hogy az Egyesült Álla­mok célja továbbra is az igaz­ságos és tartós béke biztosítá­sa. Remélem, a leszerelési al bizottság küszöbönálló • ülés­szaka lehetővé teszi majd, hogy valóban előrehaladjunk e cél felé. Szeretném megragadni az alkalmat arra is, hogy meg­erősítsem az ön február 1-i levelének vételét, válaszként január 28-i levelemre. Felfo­gásom általában ugyanaz ma­radt, mint említett levelemben kifejtettem. Mindamellett to­vább fogom tanulmányozni ezt a kérdést, hogy tisztázzam, nem lehetne-e újabb hasznos lépéseket tenni kapcsolataink szempontjából. Később, való­színűleg újból érintkezésbe lé­pek önnel ebben a kérdésben. őszinte híve: Dwight Eisenhower

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom