Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-28 / 75. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956. MÁRCIUS 28. B Szovjetunió atomfizikai intézetet és elektroflzikai iaboratóriumot adott át az Egyesített atomkutató intézetnek Záróköziemény áz Egyesített Stomkutató Intézet megszervezésének kérdésével foglalkozó nemzetközi értekezletről 1956. március 20—26-án tizen, egy ország, köztük a Magyar Népköztársaság részvételével, értekezlet foglalkozott Moszk­vában az Egyesített Atom­kutató Intézet megszervezésé­nek kérdésével, s az értekez1 ét­ről záróközleményt adtak ki. A záróközlemény miután fel­sorolja az értekezleten részt vett küldöttségeket, többek kö­zött hangsúlyozza: ' Az értekezleten résztvett or­szágok kormányának teljes ha­talmú képviselői, fontos jelen­tőséget tulajdonítva az atomerő békés felhasználásának és el-' ismerve annak szükségességét, hogy a különböző országok tudósai az atomeró békés fel­használási lehetőségeinek bővL lése céljából működjenek együtt az elméleti és kísér­leti mag-fizika kutatásokban, egyezményt kötöttek az Egyesí­tett Atomkutató Intézet meg­szervezésről. Az egyezmény értelmében „Egyesített Atom- kutató Intézet” elnevezéssel nemzetközi tudományos kutató- szervezet létesül. A szervezet működési helyéül az egyez­mény a Szovjetuniót jelöli meg. Az Egyesített Atomkutató Intézet szabályzat alapján vég­zi majd munkáját, amelynek tervezetét az intézet igazgató­sága készíti elő és az egyesí­tett intézet tagállamainak kor­mányai hagyják jóvá. Az egyezményt aláíró valamennyi állam egyenjogú tagja az Egyesített Atomkutató Inté­zetnek. Más államok, amelyek a jövőben részt óhajtanak ven­ni az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában, kinyilat­koztathatják, hogy egyetérte­nek a kötött egyezmény téte­leivel ég az intézet tagállamai többségének döntése alapján egyenjogú tagjai lesznek az egyesített intézetnek. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kor­mánya az aláírt egyezmény értelmében átadta az Egyesí­tett Atomkutató Intézetnek a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Atomfizikai Intézetét, egy a protonokkal 680 millió elektronvolt energiára fel­gyorsító szinkrociklotronnal és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elektrofizikai laboratóriumát, egy a proto­nokat 10 millárd elektron- wolt energiára felgyorsító szinkrofazotron-nal, minden berendezéssel, alapvető segéd- és igazgatási felszereléssel és épülettel együtt. A tagállamok értekezletén résztvevő kormányküldöttsé­gek nagy megelégedéssel fogad­ták a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy az Egyesített Atomkutató Intézetnek átadja a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Atomfizikai Inté­zetét és Elektrofizika'i labora­tóriumát, mert ez lehetővé te­szi a tagállamok tudósainak, hogy már a legközelebbi idő­ben a legmodernebb és legtö­kéletesebb i berendezéssel vé­gezhessék atomfizikai tudo­mányos kutatómunkájukat. kísérletezésre szolgáló ciklo­tron; és más kísérleti berendezések és laboratóriumok. A záróközlemény ezután az intézet igazgatási és pénzügyi kérdéseivel foglalkozik, majd megállapítja: a tanácskozás az Egyesített Atomkutató Intézet igazgatójává egyhangúlag dr. Dmitrij Ivanovics Blohincev professzort, az Ukrán Tudomá­nyos Akadémia levelező tagját, igazgatóhelyettesévé dr. Marian Danysz professzor, lengyel tu­dóst és dr. Vaclav Votruba professzort, a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia levelező tagját választotta meg. Az értekezlet meghívta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányát, lépjen be az Egyesített Atomkutató Inté­zet tagjai közé és megbízta az intézet igazgatóságát, vizsgálja meg azt a kérdést, hogy meg­hív más államokat, vegyenek részt az Egyesített Atomkuta­tó Intézet munkájában és er­ről tegyenek megfelelő ja­vaslatokat az intézet tagálla­mai kormányának. a Román Munkáspárt Központi Bizottságának teljes Illése A Román Távirati Iroda je­lentése szerint a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága március 23—25-ig tartotta ki­bővített teljes ülését, a követ­kező napirenddel: 1. A Román Munkáspárt kül döttségének beszámolója a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának mun­kájáról (előadó Gh. Georghiu Dej elvtárs). . 2. Beszámoló a Román Nép- köztársaság 1956 évi költségve­téséről (előadó: M. Minescu). Nyugatnémefországi dolgozók üdvözlete Németország Szocialista Egységpártja III. értekezletének Berlin (MTI). Majna-Frank- furtban 57 nyugatnémetországi üzem 245 szociáldemokrata, — kommunista, kereszténydemo­krata és pártonkívüli dolgozó-* jának részvételével értekezle­tet tartottak, a német mun­kásosztály akcióegységének megteremtésével összefüggő kérdésekről, mindenekelőtt a német munkások együttes fel­lépéséről a nyugatnémetországi militarizmus- feltámasztása el­len. Az értekezlet jelszava ez volt: „Testvérek, nyújtsatok kezet egymásnak!” A tanácskozások résztvevői felhívták a frankfurti dolgozó­kat, hogy minden gyárban, — minden műhelyben, minden szakszervezeti csoportban gon­doskodjanak a munkásegység előfeltételeinek kialakításáról. A frankfurti eszmecsere részt vevői táviratban köszöntötték Németország Szocialista Egy­ségpártjának III. értekezletét. ' Szovjet állampolgárok hazatérése Dél-Amerikából Buenos-Aires (TASZSZ). — Buenos-Air esből március 23-án elindult Odesszába az Entre Rios argentin gőzös, fedélzetén több, mint 200 szovjet állampol­gárral, akik 1939 előtt Ukrajna és Bjelorusszia nyugati terü­leteiről vándoroltak Uatin­Amerikába; A hazatérő szovjet állam­polgárok hálásak a szovjet kormánynak, hogy lehetővé tette számukra a hazatérést. — Valamennyien otthon akarnak dolgozni a szocialista haza javára. A magyar ifjak példaképe Nagy eseményre készül a ma­gyar ifjúság. A Ságvári Endre kulturális- és sportseregszemlére Nagy lelkesedés jellemzi a ké­szülődést, s ez a lelkesedés min­den bizonnyal felejthetetlenné teszi ezt az ifjúsági seregszem­lét — egyre fejlődő, terebélye­sedő kulturális- és sportéletünk jelentős állomásává. Ünnepi al­kalom éz a seregszemle. Egy szabad, előrehaladó nép ifjú nem ' zedéke tesz tanúbizonyságot ár­jái, hogy hazájában boldog, kul j túráit élet épül a dolgozók szá ! mára. Ez ünnep, egyben emlé­kezés is. Emlékezés a seregszem le névadójára, Ságvári Endrére aki kommunista harcossággal, s fiatal szívének jövőbevetett hité­vel küzdött és életét áldozta en­nek az új világnak az eljövete­léért, amelyben mi most boldo­gabb jövőnket építjük. Most^közöljük Ságvári Endre rövid életrajzát, későbbi szá mainkban pedig folytatásokban megjelenik Hámori Ottó: Endri című írását, amelyből igazán megismerjük ez ifjúsági sereg­szemle névadóját, aki „vállalta a forradalmár küzdelmes sorsát”, s életét adta a jövőért, amely­ben a kommunista hitével, opti mizmusával mindig bízott. (A szerk.) Ságvári Endre (1913—1944) Az atomfizikai kutatások to­vábbfejlesztése céljából az egyezmény az Egyesített Atom­kutató Intézet számára a kö­vetkező létesítményeket írja még elő: a) elméleti fizikai labora­tórium, számító osztállyal és elektronikus számológépekkel; b) neutrofizikai laborató­rium nagy neutronsűrűségű kí­sérleti magreaktorral; c) különféle elemek többszö­rösen ionizált atomjainak fel- gyorsítására és a velük' «való Polgári, értelmiségi család fia volt, már egyetemi, hallgató ko­rában a haladó diákszervezke­désnek egyik vezetője. Egyetemi tanulmányainak befejezése után került az ifjúmunkás mozgalom soraiba. Rövidesen egyik vezető, je lett a szociáldemokrata párt ban működő Országos Ifjúsági Bizottságnak, amely a kommu­nisták szavát követte, lényegé­ben a KMP szerve volt. Ekkor már tagja volt az illegális kom munista pártnak. Tüntetéseket tömegakciókat szervezett, harcra mozgósította az ifjúmunkásokat az egyre jókban előretörő nyila­sok ellen. Százakat nevelt szemi­náriumokon, kirándulásokon. Az 5 vezetésével rohamozta meg és verte szét 1937-ben a munkás- ifjúság a nyilasok egyik fő fesz két a Tompa utcában. A Tompa utcai nyilasgyűlés szétverése után letartóztatták és nyolchónapi börtönre ítélték. A börtönben is állandóén tanult. Szabadulása után ismét bele­kapcsolódott a pártmunkába. Fáradhatatlanul dolgozott azért, Aláírták a/ 1956. évi magyar—csehszlovák árucsereiorgalmi és fizetési megállapodást A magyar—csehszlovák 1956. évi, árucsereforgalmi és fizetési megállapodást március 26-án Budapesten aláírták. A megál­lapodás értelmében , az áru­csereforgalom az előző évihez képest növekszik. Csehszlovákia Magyarország­nak ipari berendezéseket, mező gazdasági gépeket, fűtőanya­got, vegyipari cikkeket és más, a népgazdaság számára szüksé­ges árukat szállít, motorvona­tok, gabona-kombájnok, tim­föld. mezőgazdasági termékek és más áruk ellenében. A megállapodást magyar rész ről Incze Jenő, a külkereske­delmi miniszter első helyettese, csehszlovák részről Otto Ko- cour, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese írta alá. IVeliru ebédet adott A. I. Mikojan tiszteletére Delhi (TASZSZ). Nehru mi­niszterelnök március 26-án ebé det adott A. I. Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének tiszte­letére. Indiai részről ott volt Pant belügyminiszter, Krisnamacsari kereskedelmi és iparügyi mi­niszter, R. Kaur, egészségügyi miniszter és az indiai kormány több más tagja, továbbá Indira Gandhi asszony és más hivata­los személyiség. V. M. Molotov fogadta V. Micsunovicsot, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nagykövetét Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov> a Szovjetunió külügy­minisztere március 27-én fo­gadta V. Micsunovicsot, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztár. saságnak a Szovjetunióba ki­nevezett rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. A nagy­követ hamarosan átnyújtja megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének. hogy a párt szava a parasztifjú­sághoz is, eljusson. Amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország a fasiszta Német­ország csatlósaként a független­ség teljes elvesztése, az önnálló nemzeti lét megsemmisülése felé halad, a párt utasítására egyik szervezője lett a függetlenségért folytatott harcnak, a független­ség megvédéséért indított tömeg akciónak. Vezető szerepe volt a munkás, paraszt és értelmiségi ifjúság 1941. október 6-i, a Batthyány- emlékmécsesnél rendezett füg­getlenségi tüntetésnek és a né­hány héttel később, halottak nap ján a Kerepesi-temetőben lévő Kossuth-mauzóleumnál rende­zett tüntetés előkészítésében. Egyik fő szervezője volt az 1942. március 15-i nagy háború ellenes, függetlenségi tüntetés, nek. Tevékenységét határtalan mun kabírás és állandó optimizmus jellemezte. Nem ismert megold­hatatlan feladatokat. 1944. március 19-e, Magyar- ország német megszállása után az ellenállási mozgalom egyik vezetője lett. Július 27-én a Zúg- ligeti úti Nagyrcukrászdában, egy illegális találkozón csendőr­nyomozók törtek rá. Ságvári Endre tudta, mi vár rá, ha el­fogják. Fegyvert rántott, két nyomozót lelőtt, a harmadik azonban megölte őt. Á XX. kongresszus visszhangja a népi demokratikus országok sajtójában Közel egy hónap telt el a XX. kongresszus befejezése óta, a világsajtóban azonban változat­lanul előkelő helyen szerepel­nek a kongresszuson elhang­zott felszólalások és azok vissz­hangja. Különösen élénk hatást váltottak ki a kongresszus ese­ményei a népi demokratikus országokban, amelyeknek a szocializmus építéséért végzett erőfeszítéseit közvetlenül is segítik a kongresszus esemé­nyei. Artur Hajnicz, a jeles len­gyel publicista „A leninizmus reneszánsza” címen foglalkozik a kongreszussal a ZYCIE WARSZAWY hasábjain. Cikkében többek között ezeket írja: „Bárhol fordul meg az ember, minde- denütt a kongresszusról beszél­ne^ vitatkoznak. Az érzelmek és benyomások széles skálájá­ban az őszinte öröm, a szabad fellélegzés a domináló. Ez az öröm azonban egyáltalán nincs ellentétben azzal, hogy a kon­gresszuson felvetett gondola­tokról viták folynak, — írja, majd így folytatja: A viták azt jelentik, hogy a kongresszus gondolkodásra készteti az em­bereket, tanításaiban nem dog­mákat és formulákat látnak, úgy tekintik a kongresszust, mint a fejlődés irányvonalát.” A személyi kultusszal kapcso­latban a í NEUES DEUTSCHLAND ezeket írja: „A XX. kongresz- szus végleges leszámolása a személyi kultusszal a nemzet­közi szocialista mozgalom ere­jét mutatja. A senki és semmi előtt meg nem torpanó önbírá­lat bátorsága, a leszámolás sa­ját gyengeségeinkkel nem hát­rány hahem előny és ezerszer több, mint előny: győzelmünk feltétele.” A lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió az utóbbi években új, lenyűgöző sikereket ért el az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány területén és kül­politikai síkon is. Ennek alap­ján állapítja meg a Neues Deutschland: „A Szovjetunió gazdasági ereje és ezzel együtt nemzetközi befolyása még gyorsabban fog növekedni. Még bensőségesebbé válnak a Szov­jetunió kapcsolatai a szocialista tábor valamennyi országával. Még gyorsabban és merészeb­ben tör előre az antiimperia- lizmus ügye. A világtörténelem menete feltartóztathatatlanul a népek győzelméhez, a leszere­léshez és a kollektív bizton­sághoz vezet.” A román munkáspárt lap­ja, a SCINTEIA úgy értékeli a kongresszust, mint az emberiség történelmé­nek róriási jelentőségű esemé­nyét. A lap hangsúlyozza, hogy a Román Népköztársaság dol­gozói nagy érdeklődéssel tanul­mányozzák a kongresszus út­mutatásait, mert jól tudják, hogy ezekből a legértékesebb tanulságokat meríthetik a gaz­dasági és a kulturális építés, a pártmunka, az ideológiai mun­ka terén. Ugyanezzel a kérdéssel fog­lalkozva a RABOTNICSESZKO DELO megállapítja, hogy a Bolgár Kommunista Párt oktatási és tömegpolitikai munkájának kö­zéppontjába a XX. kongresz- szus határozatának megmagya­rázását kell állítani. A kon­gresszus határozatai — álla­pítja meg a lap — hatalmas fegyvert jelentenek a pártmun­ka minden irányú megjavítása, a lenini elvek és normák bizto­sítása terén.” Az ismert cseh kultúrpoliti- kus_ Zdenek Nejedly, a RIJDÉ PRÄVO hasábjain ezeket írja: „A kongresszus annyi eszmeileg fontos gondolatot tartalmazott, hogy a kongresszusi beszéde­ket, felszólalásokat joggal ne­vezhetjük a mai politikai gaz­daságtan, a mai kultúra tan­könyvének.’’ Zdenek Nejedly hangsúlyozza, hogy a kongresz- szust Lenin humanizmusának, emberségének szelleme hatotta át, s éppen ezért az új kor­szak igazi kezdetének és hang­jának tarthatjuk. A XX. kongresszus határoza­tait minden népi demokratikus országban -örömmel és lelkese­déssel fogadták. A kongresszus valóban világtörténelmi jelen­tőségű, mert alkotó módon fej­leszti tovább a marxista tano­kat. Követendő példát állít és iránymutatást ad a kapitalista országok munkáspártjainak, a szocializmust építő országok számára pedig megmutatja az egyedül járható utat. Nem két­séges, hogy a kongresszus után a népi demokratikus országok­ban új lendületet kap a szocia­lizmus építése s az eddigieknél sokkal nagyobb sikerek és ered­mények járnak a szocialista építés nyomában. A „Dnyeproszpecsztalj “-gyárban Az új ötéves terv előirányoz­za a vaskohászat nagyfokú fej­lesztését. 1960-ban 68.3 millió tonna acélt olvasztanak majd. A hatodik ötéves terv utolsó évé­ben az elektroacél-gyártás 79 százalékkal lesz nagyobb, mint 1941-ben. A „Dnyeproszpec- sztalj”-gyár (Ukrán SZSZK) dől gozói bekapcsolódtak a szocia­lista munkaversenybe s vállal­ták, hogy határidő előtt teljesí­tik a hatodik ötéves terv első­évi tervét. A kohászok vállal­ták, hogy terven felül 7000 ton­na acélt és 3500 tonna henge­relt acélt adnak a népgazda­ságnak terven felül, s az ön­költségcsökkentés révén leg­alább 2.5 millió rubelt takarí-( tanak meg az országnak. Ezideig az 1. számú elektro- acélüzem és P. Zadko brigádja áll a verseny élén. A brigád 116—120 százalékra teljesíti napi tervét és több, mint 100 tonna elsőosztályú acélt termel­tek terven felül. A képen: Pjotr Zadko, a 4. számú kemence olvasztára. — (Foto A. Kraszovszkij.) 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom