Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 MÁRCIUS 27. Hegedűs András elvtárs beszéde Csorna szövetkezeti község ünnepi gyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) A becslés szerint mintegy félmillióid forintos kórt okozott az árvíz Az egyik ilyen tényező az árvíz, amely az előzetes szá­mítások szerint mintegy félmil- liárd forintos kárt okozott az országnak. Ebben az évben más évektől eltérően a késői tavaszodás miatt a Duna zaj- lása nem délen, hanem északon indult meg. A jég megindulá­sával egy időben újra komoly veszély fenyegette a Duna észa­ki vidékét és így a Szigetközt, amelyet az 1954-es árvíz jelen­tős részben elpusztított. A dol­gozó parasztság, a katonaság és különböző más szerveink lelkes és önfeláldozó munkájának eredményeként — jóllehet a vízszint meghaladta a töltések magasságát, és több helyen az 1954-es árvíz szintjét is —, a Szigetköznél sikerült az árvizet elkerülni és ezáltal megmente­ni Győr városát és az alig más­fél éve felépített új községeket. A rendkívüli méretű árvíz leküzdésére hatalmas emberi, anyagi és technikai erőt vetet­tünk be a Duna alsó szakaszán is. így sikerült az árvíz pusz­tító hatását a veszélyeztetett terület 15—18 százalékára le­szűkíteni. Köszönet és hála il­leti mindazokat a dolgozókat, akik részt vettek az árvíz el­leni küzdelemben. Azonban bármily lelkes és odaadó mun­kát végeztek is Bács, Tolna, Baranya megye dolgozói és a honvédségi alakulatok, az ár délen erősebbnek bizonyult és sok helyen áttörte a gátakat. Tolna és Baranya megyében a víz három községet telje­A felszabadulás utáni évek­ben szorgalmas parasztságunk komoly sikereket ért'el a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sében. Mi azonban nem állhatunk meg azon az úton, amelyen eddig haladva ezeket az ered­ményeket elértük. Korszerű mezőgazdaságot akarunk kifej­leszteni, olyan mezőgazdasá­got, amely semmiféle tekintet­ben nem marad el a fejlett ka­sén, 16 községet pedig rész­ben öntött el, 12 további köz­ségben házak rongálódtak meg. Az eddigi adatok szerint az ár­víz következtében 3400 ház ősz' szedőit és 4000 erősen megron­gálódott. A vízzel elöntött te­rület mintegy 124 000 kataszt- rális hold. Ebből 93 000 ka- tásztrális hold szántó és ezen belül 30 000 katasztrális hold őszi vetés van. 1954-ben az egész ország meg mozdult, hogy segítsen a szi­getközi árvízsújtotta dolgozók helyzetén, házaik újjáépítésé­ben és a földek megmunkálásá­ban. A városok és falvak dolgo zói minden bizonnyal most is erejükhöz mérten részt vesz­nek az árvíz okozta károk helyrehozásában. A kormány a szigetközi árvíz után levonta azt a tanulságot, hogy az eddigieknél nagyobb eszközöket kell az árvízveszély elhárítására fordítani. így már az elmúlt évben sokmilliós költ séggel megerősítettettük a Du­na északi szakaszának gátjait, ez nagymértékben elősegítette, hogy Szigetközben — az 1954. évinél nagyobb víznyomás el­lenére is. sikerült a gátak el­szakadását elkerülni. A déli ár­víz azt a tanulságot jelenti szá­munkra, hogy még nagyobb ősz szegeket kell a gátak erősíté­sére, az árvízvédelemre for­dítani. Vannak más nehézségeink is. A februári rendkívüli időjárás jelentős kiesést okozott sok fontos területen, munkásosztá­lyunk azonban az áprilisi ver­seny során erejének megfeszí­tésével dolgozik a lemaradás behozásáért és bízunk abban, hogy az első negyedévi tervü­ket a nehézségek ellenére is maradéktalanul teljesítjük. pitalista országok mezőgazdasá tói. Túl akarjuk haladni ezeket az országokat, még pedig vi­szonylag rövid idő alatt. A mezőgazdasági termelés számára legfontosabb a mű­trágyatermelésben mutatkozó lemaradásunk felszámolása. Ná lünk a felszabadulásig csupán egy műtrágya-gyárat építet­tek és mindössze évi 70 000 tonna nitrogén-műtrágyát- ter­meltek. Most Kazincbarcikán felépítettünk olyan műtrágya- gyárat, amely évente ennek há­romszorosát termeli. Tiszapalkonyán hozzákezd- tünk a kazincbarcikainál na­gyobb — 280 tonnás műtrá­gya-gyár megépítéséhez, amo lyet viszonylag gyorsan, 4— 5 év alatt üzembe akarunk helyezni. Folynak a tervezési munkála­tok negyedik műtrágyagyá­runk megépítésére is. Mindez lehetővé teszi majd, hogy egy hold szántóföldre átlagosan 1,5 —2 mázsa műtrágya jusson. Szólnom kell arról is, hogy ez év tavaszán a műtrágya-ellá­tásban nehézségek vannak. Arra számítottunk, hogy ka­zincbarcikai új műtrágya-gyá­runk gyorsabban tud áttérni a tervszerű termelésre. Ez azon­ban különböző hibák miatt nem következett be és Kazinc­barcika csak az utolsó napok­ban teljesíti napi tervét. Vegy­iparunk fejlesztése nagy je­lentőségű más szempontból is. Csak utalni szeretnénk olyan kevésbé ismert tényezőre, ami­lyen a gyomirtó szerek haszná­lata a növénytermelésben. A mezőgazdasági termelés gépesítésében jelentős eredmé­nyeket értünk el, de nagy hiba, hogy eddig viszonylag kevés, úgynevezett univerzális trak­tort adtunk. Ennek a hibának a kiküszöbölése érdekében iparunkban most nagy mun­ka folyik az új, korszerű univerzális traktor gyártásá­nak mennél gyorsabb meg­kezdésére. A könnyűtraktorok, teher­gépkocsik és a vontatók számá­nak növekedése lehetővé teszi lóállományunk csökkentését. A mezőgazdaságban különö­sen fontos feladatunk most a gyors és jó minőségű tavaszi vetés. A tavaszi munkák a kedve­zőtlen időjárás miatt nagyon megkéstek és ezért az elkö­vetkezendő hetekben min­den rendelkezésre álló órát nagyon ki kell használnunk a vetésre. Rendbe kell hozni legelőin­ket is, amelyek bizony sok köz­ségben még tűrhetetlen állapot ban vannak. Feltétlenül ki kell tisztítani a belvíz-levezető ár­kokat, nehogy a belvíz jótermő szántóföldjeinken és rétjeinken kárt okozzon. Az erők összpontosítása nél­kül nem tudjuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelye­ket a korszerű mezőgazdasági gépek, az öntözés új techniká­ja, a műtrágyázás, a gyom­irtó szerek nagyobb mér­vű használata nyújt. Ezért a mezőgazdaság további fejlő­dése a legszorosabb kapcsolat­ban van azzal, hogy a dolgozó parasztságunk mikor és milyen körülmények között teszi ma­gáévá a szövetkezés gondola­tát. Csórna, Kóny és több száz más község termelőszövetkeze­ti parasztsága meggyőződött en nek az útnak a helyességéről. Ezekben a községekben most azon van a hangsúly, hogy a termelőszövetkezetek régi és új tagjai együttesen, teljes erővel hozzáfogjanak szövetkezeti gaz- daságuk fejlesztéséhez és mi­nél gyorsabban kihasználják a termelőszövetkezet minden le­hetőségét és előnyeit. A gépe­ket felhasználva ne csak keve­sebb munkával termeljenek, hanem ugyanafföl a földterü­letről több termést is hozza­nak. Különösen fontos, hogy minél gyorsabban meginduljon a gazdasági épületek építése és így létrejöjjön a fejlett szövet­kezeti állattenyíSztés fejleszté­sének feltétele. Szükséges, hogy jó’ közösségi élet fejlőd­jön ki, a tsz-községekben, a termelőszövetkezetekben meg­felelő szerephez jusson a köz­gyűlés, a vezetőség. A gyakor­lati tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen szervezeti formák kialakításának nagy szerepe van abban, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt milyen mértékben válik vonzóvá a termelőszövetkezet. Az olyan szövetkezet, ahol a tagok bátran elmondhatják vé­leményüket, ahol a tagság ja­vaslatait megszívlelik és a ve­zetőség ténylegesen gazdája a termelőszövetkezetnek, ahol a? elnök, az agronómus nem ba- sáskodik, hanem a vezetőség a dolgozók javaslatait meghall­gatva alakítja ki, illetve hatá­rozza meg a teendőket, ott a tagok a szövetkezet gazdáinak érzik magukat és vígabban megy a munka, kevesebb a fe­gyelmezetlenség és nagyobb a gazdasági eredmény. Tovább növeljük a helyi tanácsok hatáskörét A helyi tanácsok öt évvel ezelőtti létrehozása nagy vív­mánya népi demokratikus rend szerünknek. Rajtuk keresztül a szó szoros értelmében a dol­gozók százezrei vesznek részt az állam igazgatásában. Azonban gyakran előfordul az, hogy a tanácsüléseken tulajdonképpen semmit sem döntenek el. He­lyenként a vezetőknél olyan né­zet alakult ki, hogy nem kell meghallgatni mások, a dolgozó parasztok, a község lakosainak véleményét, lehet önkényesen intézkedni, s ebből súlyos hi­bák származnak. Mutatja ezt Csete Lajos maglócái volt VB- elnök esete, aki későn járt be munkahelyére, a községi ta- nácsházára menő lakosságot megvárakoztatta és több sza­bálytalanságot követett el. He­lyesen járt el választókerülete, amikor a tanácstagok sorából visszahívta, helyesen cseleke­dett a községi tanács, amikor a VB-elnökségről leváltotta. A dolgozók és az állami szer­vek közötti jó kapcsolatot sok esetben még az is akadá­lyozza, hogy államapparátu­sunkban vannak olyanok, akik visszaélnek a nép által rájuk bízott hatalommal, s nem a rendeletek szerint jár­nak él, hanem önkényesked- nek. Nem tűrhetjük el, hogy állam apparátusunkban bárki is , túl­tegye magát a törvényeken, a rendeleteken, és az állami ha­talmat — amelyet a néptől ka­pott — saját kénye-kedvére használja fel. A kormány an­nak .érdekében, hogy az állami fegyelmet megszilárdítsuk, több kérdést — amelyet idáig felsőbb állami szervek intéz­tek — a dolgozók bevonásával kíván megoldani, tovább akar­juk növelni a helyi tanácsok hatáskörét. Előkészületben van olyan törvénytervezet, amely sze­rint a helyi tanácsok mellett a dolgozókból szabálysértési bizottságokat hozunk létre. Ezek kisebb ügyekben, ame­lyek eddig a bírósághoz tartoz­tak, saját hatáskörükben dönt­hetnek és a nevelés sokféle esz közével: pénzbüntetéssel, dor­gálással stb. segíthetnek csök­kenteni a törvényeinket meg­szegők, a társadalom, a község közössége érdekei ellen vétők számát. Hozzáfogtunk az új büntető­törvénykönyv elkészítéséhez,' gyors ütemben készítjük az első polgári törvénykönyvet s az eljái-ási szabályok módosítá­sával és más intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a bíróságok elsősorban a visszaeső, megrög­zött bűnösök ellen járjanak el. ugyanakkor bírságot, figyel­meztetést kapjanak, de ne bör­tönbüntetést az első ízben meg tévedt, kisebb ügyekben vétő dolgpzók. A Hazafias Népfrontbizottságck munkájára nagy szükség van Pártunk és kormányunk or­szágépítő programjának végre­hajtásában nagy szerep vár a Hazafias Népfrontbizottságok­ra, amelyekről az utóbbi időben bizony kevés szó esik. Ez a mozgalom pedig nem üres ke­ret, a népfront-bizottság nem egyszerűen egy újabb bizott­ság, mint ahogyan sokan gon­dolják, hanem szilárd alapok­kal rendelkező mozgalom, mun kájára nagy szükség és nagy lehetőség van, mindenekelőtt azért, mert pártunk és kormá­nyunk célkitűzései olyanok, amelyekkel minden becsületes dolgozó egyetérthet, és amellyel dolgozóink többsége egyet is ért. A mi programunk széles nem zeti program. Minden becsű Jete» ember — az egészen megátalkodott ellenség vi­szonylag kis számától elte­kintve — magáénak vall­hatja és vallja is pártunk és kormányunk országépítő cél kitűzéseit. A Hazafias Népfront felada­ta, hogy — a Magyar Dolgozók Pártja irányítása mellett — mozgósítsa a dolgozók legszé­lesebb tömegeit, a béke és a népek közötti barátság ügyének szolgálatára, a népjólét emelé­sét, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését célzó határozatok megvalósítására. A népfrontnak jelentősen kell segítenie né­pünk erkölcsi és politikai egy­Cemal Yesil, a Török Köztár­saság magyarországi rendívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere március 26-án bemu­Dr. Walter Peinsipp, az Osztrák Köztársaság magyaror­szági rendkívüli követe és meg­hatalmazott minisztere március Berlin (MTI). Németország Szocialista Egységpártja III. ér­tekezletének vasárnapi ülésén Kang-seng, a Kínai Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja a kínai testvérpárt és a kínai dolgozók üdvözletét tolmácsolta a küldötteknek. Pierre Villon, a Francia Kom munista Párt küldötte üdvözlő­beszédében kiemelte annak a közös harcnak a jelentőségét, amelyet a német és francia dől, gozók a feltámasztott német mill arizmus ellen folytatnak. Kari Shirdewan, Németor­szág Szocialista Egységpártja Politikai Bizottságának tagja, rámutátott arra, hogy a mun­kásosztály ellenségei most fék­telen rágalomhadjáratot foly­tatnak Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bi­zottsága ellen, hogy éket ver­jenek a párt és a nép közé. A személyi kultusz elvetése — mondotta — nem azt jelenti, hogy a párt választott vezetői­nek tekintélye csorbát szen­ved. A párt választott vezetői ségének kialakulását; segítsé­get kell nyújtania a szocializ­mus építésében, a helyi lehető- ségek^ erőforrások, feltárásá­ban, a helyi kezdeményezés ki­bontakoztatásában ,a helyi erők mozgósításában. A Hazafias-népfrontbizottsá- goknak véleményét és segítsé­gét az eddiginél sokkal gyak­rabban kell kikérnünk minden fontosabb feladat végrehajtá­sánál. Fontos, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kon­gresszusának tanításaiból meg­felelő tanulságokat vonjunk le. Mennél több ízben, mennél iga­zabban tájékoztassuk a dolgo­zókat országunk helyzetéről, hogy megértsék, magukévá tet- gyék népi demokráciánk célki­tűzéseit és így minden dolgozó erejéhez és tudásához mérten kivegye részét országépítő fel­adataink elvégzéséből és hozzá­járuljon ahhoz, hogy népünk jobb életkörülmények között éljen, gazdagabb és erősebb le­gyen hazánk és ezzel a magunk részéről elősegítsük az emberi haladás nagy ügyének győzel­mét, a béke fenntartását. Hegedűs elvtárs beszédével, amelyet többször szakított fél­be lelkes taps, a résztvevők tet­szésnyilvánítása. véget ért a csornai szövetkezeti gyűlés. tatkozó látogatást tett Hegedűs András elvtársnál, a Miniszter- tanács elnökénél. 26-án bemutatkozó látogatást tett Hegedűs Andrásnál, a Mi­nisztertanács elnökénél. együttesen nagy ösztönző tevé­kenységet fejtenek ki. Pártunk­ban — hangsúlyozta Schirde- wan, — a munkásosztály leg­jobb és legtehetségesebb funk­cionáriusait demokratikus mó­don választják meg, ezért pár­tunk megingathatatlanul és egy ségesen tömörül a központi bi­zottságban helyetfoglaló harc­ban és munkában bevált elvtár­sak körül. Egész pártunk eluta­sítja ellenségeink kísérleteit, amelyekkel csökkenteni pró­bálják azokat az érdemeket, amelyeket Walter Ulbricht, Wilhelm Pieck és Otto Grote­wohl elvtársak á pártvezetőség egész kollektívájával váll vetett munkában elértek. A pártértekezlet résztvevői viharos tapssal fogadták Kari Schirdewan szavait és hossza­san éljenezték Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottságát. Roman Zambrowski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a párt üdvözletét tolmácsolta. Erőteljesen fejlesztjük iparunkat A népjólét emelésének cél­kitűzése parancsolóan írja elő számunkra, hogy minden erőn­ket vessük latba- a gazdasági feladatok megoldására, hogy a legfejlettebb mértékben hasz­náljuk ki lehetőségeinket mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés növelésére. Joggal vagyunk büszkék szocialista iparunkra. Népünk alkotó ere­jének nagyszerű példája az a fejlődés, amely iparunknak szinte minden területén végbe­ment. Hatalmas új gyárak épül tek szerte az országban, tovább fejlesztettük hagyományos ipar ágáinkat és ugyanakkor lerak­tuk olyan fontos új iparágak­nak az alapjait is, mint a ne­hézvegyipar és a műsanyag- ipar. Az eredmények láttán büszkék lehetünk, de elbizako- dottak egyáltalán nem. A jelen légi rohamos technikai haladás korában, ha a nép jólét emelése érdekében ki akarjuk használ­ni, mint ahogyan ki kell hasz­nálnunk a tudomány és techni­ka vívmányait, óriási erőfeszí­téseket kell tennünk, hogy ipa­runk hasznosítsa mindazt, amit a tudomány nyújtani ké­pes. Meg kell mondani, hogy ezen a területen nálunk még nagyon sok a hiányosság; az ipari termelés korszerűsítése igen lassan halad előre. Pártunk és kormányunk fel­hívja a munkások és mérnökök figyelmét és nagy­arányú szervező munkát foly­tat annak érdekében, hogy a korszerű gyártmányokat a leg­fejlettebb módszerekkel gyárt­suk. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez az erőfeszítés eredmé­nyes lesz és az elkövetkező években a magyar ipar fejlődé­sének új szakasza bontakozik ki. Iparunk fejlesztését megkönv nyíti az a tény, hogy szoros együttműködés alakult ki a szocialista tábor országaival, köztük mindenekelőtt a Szov­jetunióval. Ez az együttműkö­dés lehetővé teszi, hogy ipa­runknak elsősorban azokat az ágazatait fejlesszük, amelyek­nél megfelelő adottságokkal rendelkezünk. Nemrégiben eredményes tárgyalások foly­tak arról, hogy a minőségi sze­nek bányászatát, amelyekben Magyarország köztudomásúan szegény, közös erővel, elsősor­ban Lengyelországban fejleszt­jük, a vasérc termelését pe­dig, amely Magyarországon csak kis mennyiségben és ala­csony érctartalommal fordul elő, a Szovjetunióban növeljük. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy iparunkat gyorsab­ban és adottságaink messze­menő figyelembevételével fej­lesszük. Mezőgazdaságunkat korszerű színvonalra emeljük Az Országgyűlés küldöttsége látogatást ^esz a Szovjetunióban A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége magyar- országi látogatása során meghívást intézett a Magyar Nép­köztársaság Országgyűléséhez, hogy magyar képviselők egy csoportja tegyen látogatást a Szovjetunióban. Az Ország- gyűlés a meghívást örömmel elfogadta. Április 20-án Rónai Sándor elvtárs, az Országgyűlés elnöke vezetésével 14 tagú küldöttség látogat a Szovjetunióba. Az Országgyűlés küldöttsége látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának Elnöksége meghívta az Országgyűlés küldöttségét. Az Or­szággyűlés a meghívást örömmel elfogadta és április 19-én Kristóf István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkára vezetésével magyar küldöttség látogat a Német De­mokratikus Köztársaságba. A török követ bemutatkozó látogatása a Minisztertanács elnökénél Az osztrák követ bemutatkozó látogatása a Minisztertanács elnökénél Tovább folytatja munkáját Németország Szocialista Egységpártjának III. értekezlete 1 A 4 i A )

Next

/
Oldalképek
Tartalom