Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-18 / 42. szám

yilág proletárjai egyesiiljete'i! TOLNAI r~--------------------------^ A MAI SZAMBÁN: Fogadás a Magyar Népköztársaság bécsi követségén (2. o.) Az Humanité Guy Mollet Algériáról tett nyilatkoza­táról (2. o.) — A második megyei agronómus­nap (3. o.) — Úttörő-híradó (4. o.) L___________________________j A Z MDP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM 42. SZÁM. ARA: 5« FILLÉR. SZOMBAT, 1956 FEBRUÁR 18 Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai Rákosi Mátyás elvtárs üdvözlő beszéde a kongresszuson Az SZKP XX. kongresszusá­nak február 16-i délelőtti ülé­sén A. I. Kiricsenko elnökölt. Az ülésen A. B. Arisztov, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke mondott előadói beszé­det. — A nemrég befejeződött be­számoló és vezetőségválasztó taggyűlések, kerületi, körzeti városi, területi, határterületi pártértekezletek és a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusai — mondotta az előadó — a párt- dc mokrácia további kibontako­zásának, a párttagok tömegei magasfokú aktivitásának je­gyében zajlottak le, megmutatták a kommunisták eszmei gazdagodását és bol­sevik elvhűségét, tárgyisme­retét és a hibákkal szemben tanúsított kérlelhetetlenségéi. Az egyszerű kommunisták, a pártértekezletek és kongresszu­sok küldöttei behatóan megvi. Az elnök ezután átadta a szót Boleslav Bierutnák, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Körponti Bizottsága első titká­rának, akit a küldöttek meleg fogadtatásban részesítettek. Bierut a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a legyei mun­kásosztály és a lengyel nép forró üdvözletét tolmácsolta az SZKP XX. kongresszusának. Elmondta, hogy évről-évre erő­södnek a közös forradalmi harcnak, az „eszmei közösség­nek, a barátságnak és a test­vériségnek a szálai, amelyek a munkásosztályt és pártját félévszázadon keresz­tül elszakíthatatianul össze­fűzték az SZKP-vel. — Ha ma — jelentette ki Bierut — az SZKP XX. kong­resszusán. az egész világ dol­gozói előtt beszélhetünk ered­A Csehszlovák Kommunista Párt nevében A. Novotny, a Központi Bizottság első titkára a csehszlovák nép forró, testvé­ri üdvözletét és őszinte barátsá- " r tolmácsolta a. Szovjetunió népeinek. Az SZKP XX. kongresszusa — mondotta Novotny — olyan időszakban ült össze, amikor a Szovjetunió és a vele együtt haladó’ országok, a demokra­tikus tábor országai komoly m rdményeket. értek el a népek békéjéért vívott harcban, ami­kor a kommunizmus halhatatlan eszméj világszerte győzelme­sen utat törnek maguknak. A kommunista párt vezette szovjet népnek bátor gazdaság- fejlesztési tervei végrehajtá­sáért vívott harca élénk vissz­hangot . keltett Csehszlovákia dolgozó tömegeiben. A „szov­jet népnek a nehézipar további fejlesztésére és a korszerű technikának az egész nép­gazdaságban való meghonosítá­sára irányuló erőfeszítéseit, azokat az erőfeszítéseket, air.e- 1 vekkel megoldja a mezőgazda- sági termelés lényeges fokozá­sának feladatát országunkban nagy figyelemmel fogadták, mivel ezek megmutatják, ho­I tatták a vezető pártszervek — munkáját. meghatározták a pártmunka gyakorlati feladatait a gazdasági és kulturális épí­tésben, megválasztották a párt- bizottságokat, továbbá küldötte­ket választottak az SZKP XX. kongresszusára. — A mandátumvizsgáló bi- áv megállapította — ihuta- tott rá Arisztov — hogy a kongresszusi küldöttek megvá­lasztása minden pártszervezet­ben a párt szervezeti szabály­zata követelményeinek szigorú megtartásával folyt. A válasz­tásokat zárt (titkos) szavazás­sal bonyolították le. A megha­talmazások ellenőrzése azt mu­tatta, hogy valamennyi meg­választott kongresszusi küldött megkapta a szükséges szava­zati többséget. A bizottság ér­vényesnek ismerte el vala­mennyi megválasztott kong­resszusi küldött meghatalmazá­sát. ményeinkről és a népi Len- gv'lcrszág további fejlődésé­nek megkapó távlatairól — ipari termelésének ötszörös növekedéséről, a népgazdaság valamennyi területének egyre nagyobb sikereiről az egész­ségvédelem, a közoktatás és a kulturális építés gyorsütemű fejlődéséről, az általános élet­színvonal-emelkedésről —, ak­kor ezt nagyrészt önöknek, szovjet barátainknak és test­véreinknek köszönhetjük. A szovjet nép hősi harcának pél­damutatásával nagyszerű eredményeivel a szocializmus építésének nagy munkájára és az egye­temes béke megszilárdítására lelkesíti a lengyel munkások, parasztok sokmilliós tömegeit és az értelmiséget. «van lehet biztosítani a gazda­ság fejlesztését nálunk is és megteremteni ilymódon az elő­feltételeket a nép életszínvona­lának szakadatlan emeléséhez. Népünk most kezdi végre­hajtani második ötéves tervét. A dolgozók állandóan foko­zódó kezdeményezőkészsége és <a. kitűzött feladatok meg­valósítására irányuló eltökélt­sége záloga annak, hogy az elkövetkező öt év folyamán a népi demokratikus Csehszlo­vákia megteszi a következő lépést a - szocializmus győzel­me, felé. A. Novotny ezután a béke megszilárdításáért küzdő, békeszerető szovjet külpoli­tika hatalmas jelentőségéről ber.zélt. A Szovjetunió javas­latait a népek széles körben támogatják; a békés egymás mellet, élés eszméje mélyen gyökeret vert minden nép tu­datában és a nemzetközi viszonyok egyik legfontosabb tényezőjévé vált — mondotta. A Szovjetunió külpolitikája — hangsúlyozta a továbbiak­ban — az egész világ népei­nek nagy rokonszenvét élvezi, mivel megfelel a népek leg­fontosabb létérdekeinek. A csehszlovák nép történel­A XX. kongresszusra 1355 szavazati joggal bíró és 81 ta­nácskozási joggal bíró küldöt­tet választottak meg, vagyis 77-tel többet, mint az előző pártkongresszusra. Ennek ma­gyarázata a kommunista párt sorainak növekedése. A XX. kongresszuson az elő­ző kongresszusnál lényegesen több olyan küldött van, aki közvetlenül a termelésben dol­gozik: A kongresszuson 2.7- szer annyi munkás és kétszer- annyi kolhozparaszt van jelen, mint az előző kongresszuson. Arisztov ezután adatokat is­mertetett a küldöttek párttag­ságáról. Egyebek között meg­jegyezte, hogy a kongresszu­son 22 olyan küldött van je­len, aki a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előtt lé­pett be a pártba. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a mandátumvizs­jó bizottság beszámolóját. A Szovjetunió Kommunista Pártjának N. Sz. Hruscsov előadói beszédében kifejtett megkapó munkaprogramja — újabb hatalmas lelkesedést vált ki országunk, dobozéiban, elő fogja mozdítani a béke­szerető erők további aktivizá­lódását az egész világon. Mélységes meggyőződésünk, — hogy a XX. kongresszus hatal­mas ösztönzője lesz a Szovjet­unió és a Szovjetunió vala­mennyi szocialista nemzete to­vábbi virágzásának, hatalmas ösztönzője lesz egész táborunk további tömörülésének és egy­ségének, a békéért küzdő vala­mennyi nép szolidaritása erő­sítésének, a haladás és- a szo­cializmus erői további növeke­désének. me tapasztalatain meggyőző­dött róla, hogy mit jelent szá­munkra a barátság és a szö­vetség a Szovjetunióval és egész szívből kijelenti: „A Szovjetunióval — mindörök­re!” Büszkék vagyunk, hogy vállvetve a Szovjetunióval, cselekvőén elősegítjük a béke erőinek diadalát a háború sö­tét erői felett. Az SZKP Központi Bizott­ságának beszámolója feletti Vitában a délelőtti ülésen el- - nek A. N. Larionov (rjazanyi terület) szólalt fel. ­— Pártunk és az egész sok milliós szovjet nép hatalmas lelkesedéssel, mélységes meg­elégedéssel és nagy hazafias büszkeséggel fogadta a Köz­ponti Bizottság beszámolóját az SZKP XX. kongresszusán — mondotta. — N. Sz. Hrus­csov beszámolója behatóan és minden, oldalról elemezte ha­zánk belső és nemzetközi hely­zetét, megmutatta a párt és a szovjet nép előtt nyíló széles távlatokat. A szónok a továbbiakban beszámolt arról a munkáról, amelyet a rjazanyi pártszer­vezet az SZKP Központi Bi­zottságának. szeptemberi plé­numa óta a mezőgazdaság fel­lendítésében végzett. A falu dolgozói elérték valamennyi mezőgazdasági termény ter­méshozamának emelkedését és az lehetővé tette, hogy fokoz­zák a gabona, a zöldség, a tej és á hús termelését. A terüle­ten kibővítették a kukorica- termesztést megnövekedett a jcrizágállomány, megerősödött sok gazdaság.. A rjazanyi kol­hozparasztok — hangoztatta — a voronyezsiek példáját követ­ve elhatározták, hogy az idén megduplázzák a hús. a burgo­nya, a tej és a zöldség terme­lését, s egy év alatt teljesítik azokat a feladatokat, amelye­ket a XX. pártkongresszus irányelveinek tervezete a ható. dik ötéves tervre előirányoz. Larionov hangsúlyozta, hogy ezeknek a fontos vállalások­nak teljesítéséhez megvan a döntő feltétel, az, hogy kiváló állattenyésztő szakemberek varnak és az, hogy az utóbbi időben a terület sok pártszer­vezete agzdag tapasztalatot szerzett az emberekkel való foglalkozás terén. Tekintve, hogy az állattenyésztés a me­zőgazdaság döntő fontosságú erülete, mintegy 14.000 ifjú és leány lett állattenyésztési te- ! övezető, brigádvezető, fejőnő. horjúgondozónő, pásztor. Két év alatt mintegy 4000 kommu­nista ment dolgozni a kolho­zok állattenyésztő telepeire. A terület állattenyésztőinek szo­cialista münkaversenyében je­lenleg 25.000-en vesznek részt. A következő felszólaló I. V. Kapitonov (moszkvai pártszer­vezel) volt. Az SZKP Közp'onti Bizottsága — mondotta — biz­tosította a pártszervezetek to­vábbi jelentős megerősödését, a párttagok hatalmas tömegei aktivitásának. kezdeményező készségének fokozódását, meg­ismertette a kommunistákat a párt és a kormány leg­fontosabb határozataival, tájé­koztatta őket azokról, a kérdé­sekről, amelyeket pártunknak, egész népünknek meg kell ol­dania, A kommunisták meg­érették c.s megértették, hogy Központi Bizottságunk hozzá­juk szól, hogy tanácskozik ve­lük. Ez igen élénk érdeklődést keltett és a kitűzött feladjatok sikeres megoldására lelkesítet­te a párttagokat és tagjelölte­ket. Egész pártunk a Központi Bizottság teljes üléseinek anyagain, a párt- és kormány- határozatokon nevelkedett. A tömegkapcsolatok további bővülése, a kommunisták akti­vitásának fokozódása pozitív eredmények elérését tette lehetővé a gazdasági és kulturális építésben. Moszkva és a Moszkva-terü- let ipara határidő előtt teljesí­tette az ötödik ötéves terv elő­irányzatát. Ez lehetővé tette, hogy a népgazdaság 28 milli­árd rubel értékű terven felüli termékhez jusson. A globális termelés 1950-hez viszonyítva 80 százalékkal, a munka terme­lékenysége 48,5 százalékkal emelkedett. Ahhoz, hogy az ' ipar to­vábbra is gyors ütemben fej­lődjék — mondotta Kapito­nov —, gyorsabban kell meg­oldani számos alapvető kér­dést. Megjegyezte a többi kö­zött. hogy az elektrotechnikai ipari, a gépkocsi-, szerszám­gép-ipari és szerszámipari minisztériumok kevéssé fog­lalkoznak a vállalatok ter­melésének szakosításával és összehangolásával, valamint a vállalatok technikai korszerű- ; sítésével. Nem teszik meg a kellő intézkedéseket a szer­számgép-állomány korszerűsí­tésére. K. G. Piszin (altaji párt-1 szervezet) felszólalásában a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Meg­jegyezte, a Párt Központi Bi­zottságának nagy érdeme az, hogy időben és lenini elvhű­séggel mutatta meg a mező- gazdaság helyzetében levő ko­moly fogyatékosságokat és hi­bákat. A Központi Bizottság a párt- szervezetek tevékenységének középpontjába a mezőgazda- sági termelés ésszerűbb veze­tését állította. Helyesen és sza­batosan megadta a mező- gazdaság fellendítésével össze­függő főbb kérdések meglodá-- sának irányát. Ezután M. A. Szuszlov emel­kedett szólásra. — Lenin arra tanított — mondotta —, hogy a párt po­litikája csak akkor vezethet sikerre, ha számításba veszi aZ adott időszak követelményeit, ha a párt gondosan figyel az élet szavára. Ha ebből a szem­pontból szemügyre vesszük a beszámolási időszakot, elmond­hatjuk, hogy ezekben az évek­ben a párt —- élén a Központi Bizottsággal — különösen kö­zel állott- az élethez, a nép­hez, különös éleslátással érté­kelte a belső és külső helyze­tet, híven megragadta az idő megérett szükségleteit, alkotó módon állt hozzá mind a gazdasági, mind a politikai kérdések megoldásához. M. A. Szuszlov beszédének jelentős részében a tartós bé­kéért, a szocializmusért vívott harc kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy ezen a téren a párt aktív vezető erő­ként működött, igyekezett a gyakorlatban, konkréten meg­szervezni mindazoknak a kér­déseknek a megoldását, ame­lyektől a béke sorsa függ. A Szovjetunió és a többi békesze. rető erő tevékeny harca két fontos eredményre vezetett. Hosszú évek óta először, el­értük a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését. A máso­dik eredmény az, hogy a béke, a demokrácia és a szocializmus erőinek állásai jelentősen meg­szilárdultak. Komoly mérték­ben megnövekedett a Szovjet­unió és az egész szocialista tá­bor nemzetközi tekintélye és befolyása. Ugyanakkor- az im­perialista tábor pozíciói jelen­tékenyen meggyengültek. A béke ügye még inkább meg­erősödött az utóbbi időben, amikor kibővültek a Szo.vjet- unió és a békeszerető ázsiai államok baráti kapcsolatai. Megnövekedtek a béke erői magukban a kapitalista orszá­gokban is. Ezt mutatják pél­dául a nemrég lezajlott fran­ciaországi választások eredmé­nyei. Helytelen lenne azonban, ha megelégednénk az elért eredményekkel — hangsúlyoz­ta M. A. Szuszlov.- —- fii népek békeharcát magasabb fokra- emelhetjük és kell is emel­nünk különös tekintettel a hidegháború megújítására irá­nyuló kísérletekre, amelyek­kel bizonyos nyugati körök próbálkoznak. Rendkívül nagy jelentősé­gűek — folytatta M. A. Szusz- ! lov r— a mai nemzetközi fej­lődés elvi kérdései, amelyek- I kel Hruscsov elvtárs beszá- I mólója foglalkozott: a két ! Országszerte lelkes támoga- ; tásra talált, amikor a párt Köz ; ponti Bizottsága felvetette a szűz- és parlagföldek megmű­velésének, annak az intézke­désnek kérdését, amely bizto­sítja a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növekedését. Piszin hangsúlyozta, hogy az altaji határterület kolhozaiban és szovhozaiban a vetésterület két év leforgása alatt, a szűz- és parlagföldek megmunkálá­sa révén 3 200 000 hektárral, a szemestermény-termelés pedig háromszorosára növekedett. A felszólaló rámutatott arra, hogy a szemestermény-terme­lés növelésében távolról sem merítették ki az altaji határ- terület tartalékait. rendszer békés egymás mel­lett élésének kérdése, a há­ború elháríthatóságának kér­dése a jelenlegi időszakban, a szocializmusba való átmenet formáinak kérdése a különbö­ző országokban és a szociál­demokrata pártokhoz való vi­szony kérdése. Ezeknek a kér­déseknek megvilágítása Hrus­csov elvtárs beszámolójában konkrét példát nyújt a marxiz. mus—leninizmus nagy tanítá­sainak alkotó alkalmazására és továbbfejlesztésére. Hrus­csov elvtárs a mai nemzetközi helyzet és az elmúlt időszak­ban lejátszódott világtörténel­mi jelentőségű változások marxista értékelésére, a pár tunk, a testvéri kommunista pártok és az egész nemzetközi munkásmozgalom által felhal­mozott új tapasztalatok álta­lánosítására támaszkodva meggyőző választ adott a min­den ország népeit foglalkozta­tó létfontosságú kérdésekre. M. A. Szuszlov a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a párt szervező munkáját az űj fel­adatok színvonalára kell emelni. Megállapította, hogy a XIX. kongresszusig jelentős kárt okozott a pártmunkában a személyi kultusznak a marxizmus—leninizmus szelle­métől idegen elmélete és gya­korlata. A személyi kultusz elmélete és gyakorlata lebecsülte a nép. tömegek szerepét és a párt sze­repét, lealacsonyította a kol­lektív vezetést, aláásta a pár­ton belüli demokráciát, elfoj­totta a párttagok aktivitását, kezdeményező készségét és öntevékenységét, ellenőrizet­lenséghez, felelőtlenséghez, sőt önkényhez vezetett egyes sze­mélyek munkájában, gátolta a bírálat és önbírálat kibonta­kozását, a kérdések egyoldalú, olykor pedig hibás meglodá- sait eredményezte. Szuszlov hangsúlyozta, hogy a bírálat és önbírálat mind nagyobb kibontakozása, a leg­fontosabb kérdések valóban kollektív megvitatása és el­döntése oártszervekben arról tanúskodik, hogy eredménye­sen folyik a kollektív vezetés elvének helyreállítása minden szinten — a Központi Bizott­ságtól az alapszervezetekig. A legcsekélyebb kétség sem fér ahhoz, hogjr a Kö.znooti Bizottságban tel­jes mértékben érvényre jut­tatták a kollektív vezetés el­vét. A párt ideológiai munkájá­ra rátérve Szuszlov megje­(Folytatás a 2. oldalon.) Bolesiaw Bierut a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevében üdvözli a kongresszust A. Novotny a Csehszlovák Kommunista Párt nevében üdvözli a kongresszust M. A. Szuszlov felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom