Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

l»5(í. FEBRUÁR 17. TOLNAI NAPLÓ S A magasabb terméseredmények eléréséért!---------.— -------------—^—-—— * ——;-----------------------------------------= A föld meghálálja azt a munkát, amelyet például a növényápolás során végeznek rajta. Termelőszövetkezeteink tagjai, állami gazdaságok, gépállomások és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok arra törekednek, hogy minél nagobb termést tudjanak elérni. En­nek érdekében fokozottabban pótolják a föld táperejét. Többször végzik el a növényápolást és az eredmény nem marad el. Fácánkerti VSrös Hajnal Tsz A termelőszövetkezet tagjai hazánk felszabadulása 11. év­fordulója tiszteletére és a 3 százalékos termésfokozás biz­tosítása érdekében a követke­ző vállalást tették: A tsz-tagok arra töreked­nek, hogy a tavasszal vetésre kerülő magok minőségi vető­magok legyenek. Ennek érde­kében 60 hold kukorica vetés- területüket, hibrid kukorica, 8 hold burgonya vetésterületü­ket nemesített, 3 hold tavaszi árpaterületükön pedig másod­fokú szaporulatú vetőmagot fognak használni. t Az őszieket fogasolják, hen- gerezik. Az összes tavaszi ve­tésterületet a hó elolvadása és a talaj felszikkadása után sí­rni ózzák. A 60 hold összes ku­korica vetésterületet négyze­tesen vetik. A kukoricát há­romszor két irányban megka- pálják. Négy hold területen kísérleteznek a Kolbai-féle ikersoros kukoricatermelési módszerrel. A nagyobb kuko- rieaiermés elérése érdekében egy parcellán a kukorica pót- beporzásával kísérleteznek. Az összes kalászos terület 10 százalékán géppel végzik ez aratást. Az őszi búza és íszi árpa terület 80 százalékát kombájnnal aratják-csépelik. A kombájnaratást közvetlen fogja követni a szalma letaka- ritása, a tarló meghántása és • másodnövény vetése. Szedrest Gépállomás Az elmúlt évben a gépállo­másnak nem volt négyzetbe rető kukoricagépe. Ebben az évben összesen 7 ilyen gépet ■ kapott a szedresi gépállomás, amelyek segítségével leh^ő- vé válik, hogy a kön etük ter­melőszövetkezeteinél a kukori cavetés többségét négyzetesen vessék. Miklósi József elvtárs, a gépállomás főagronómusa arról beszélt, hogy: — Körzetünkben 16 termelő szövetkezet van, ahol a ma­gasabb terméseredmények el­érése érdekében a kukorica­vetés legnagyobb részét négy­zetesen végezzük. A termelő­szövetkezetek kukoricavetéí- területe összesen 1216 hold. — Bfbből 1017 holdon vetjük ■égyzetesen a kukoricát. A magasabb terméseredmények elérését fogja célozni ezenkí­vül, hogy a vetőmag 90 száza­léka hibrid vetőmag. ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE Gyöük község dolgozd parasztjai versenyre hívják a járás valamennyi községét Április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 11. évfordulóját. Ennek méltó megünneplésére Gyönk község dolgozó parasztsága versenyre hívja a járás valamennyi községének dolgozó parasztságát. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955. novemberi határozata célul tűzi ki, hogy az 1956. év­ben a mezogazuasagi termelést 3 százalékkal kell emelni. Ennek érdekében Vállaljuk: 1. A tavaszi munkák jó végrehajtása érdekében még a tél folyamán kijavítjuk a mezőgazdasági gépeket, kitisztít­juk a vetőmagvakat. 2. A talaj termőerejének növelése érdekében a tél fo­lyamán valamennyi istállótrágyát kihordjuk a földekre. 3. Az ősszel el nem végzett mélyszántást a vetések megkezdése előtt valamennyi területen elvégezzük. 4. Nagy gondot fordítunk az őszi kalászosok tavaszi ápolására. Felfagyás esetén elvégezzük a hengerezést. Az őszi vetésterület 50 százalékán elvégezzük a tavaszi fej­trágyázást. 5. A tavaszi vetéseket — mind a kalászosoknál, mind a kapásnövényeknél — határidőre elvégezzük. 6. A nagyobb terméseredmények elérése érdekében — ahogy ezt a kisparcellán meg lehet valósítani — a kukorica területünk 40 százalékán négyzetesen végezzük a vetést. Ugyanakkor elvégezzük a kukorica háromszori kapálását és a nyári gazoló kapálást. 7. A szarvasmarhaállomány részére megfelelő legelőt kívánunk biztosítani. Ennek érdekében a község legelő­területén elvégezzük a tavaszi legelőápolási munkákat, ugyanakkor gondot fordítunk arra, hogy a legelőn a gyom­növények irtása egész évben folyamatosan megtörténjen. A begyűjtés vonalán vállaljuk: 1. A szabad húsbeadási kötelezettségünket 100 száza­lékban sertésben fogjuk teljesíteni. Sertésbeadási tervün­ket havi beütemezés szerint pontosan teljesítjük. 2. Tojásbeadási kötelezettségünket június 15-ig 100 szá­zalékban teljesítjük. 3. A soványbaromfi beadási tervünket június 15-ig, a hízottbaromfi beadási tervünket december 25-ig 100 száza­lékban teljesítjük. 4. Kenyérgabona-beadási kötelezettségünket a cséplő­géptől teljesítjük. Benedek Imre Deli György párttitkár. vb. elnök. Pálinkás Gyula, Kincses Árpád, Resch Ádám, Lovász Vendel dolgozó parasztok. A hált napáit mezőgazdasági állandó bizottság a 3 százalékos leraéslöbbletért Pártunk Központi Vezetősé­ge tavaly novemberben hozott határozata értelmében az idén mezőgazdasági termelésünket a tavalyival szemben 3 százalék­kal-növelni kell. Ezt a népünk életszínvonalának emelését cél­zó határozatót megyénk terme­lőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztsága magáévá tette és már az ősszel ügy fogott a mun­kához, hogy a növénytermelés­ben és állati termékek hoza­mában a 3 százalékkal nagyobb eredmény a lehető legrövidebb időn belül, de az idén feltétlen jelentkezzék. Helyi párt- és tanácsszer­veink napirenden tartják a termés löbbletért folyó'harc kér­dését, taggyűléseken, tanács­üléseken, állandóbizottsági ülé­seken foglalkoznak vele és ál­landóan agitálnak mellette. A bátaapáti községi tanács a napokban tanácsülésen ismét foglalkozik a párt határozatá­val és a tavaszi munkák be­indulása előtt helyi viszonyokra vonatkoztatva, tárgyalja meg az ősziek ápolása, a tavaszi veté­sek és egyéb a mezőgazdasági termeléssel összefüggő időszerű feladatok végrehajtását. A mezőgazdasági állanó bi­zottság tagjai saját gazdaságaik ban példamutatóan juttatják érvényre a határozatot. Czank Henrik 12 holdas dol­Mézes András elvtárs, a Március 9. Termelőszövetke­zet elnöke munkatársunknak mondotta a következőket: — Termelőszövetkezetünk tagjai munkájukban arra tö­rekednek, hogy valamennyi terményünknél magasabb ter­mésátlagot tudjunk biztosíta­ni. Az összes 202 hold őszi bú­zából mintegy 50 hold vetés kukorica után kerül. A vetés­sel egyidőben a talajra péti­sót és szuperfoszfá'ot szór­tunk, a tavaszi ápolás során pedig, különösen ahol gyen­gébb a vetés, kétszer végezzük a fejtrágyázást. Kukorica termésátlagunkat növeljük azzal is, hogy a 120 hold ossz kukoricavetésből 80 holdat négyzetesen vetünk. — Negyven hold vetés frissen trágyázott földbe kerül. Ter­vünk, hogy holdanként elér­jük a 42 mázsás átlagtermést, amelyet úgy biztosítunk, hogy alkalmazzuk a fészektrágyá­zást, a növényápolást ötször géppel és négyszer kézzel vé­gezzük és kísérletképpen meg­próbáljuk egy területrészen a kukorica kétszálas termeszté­sét. Harminckét hold rozsveté­sünkön a nagyobb termésátlag elérése érdekében pótbepor­zást alkalmazunk, 27 hold cu­korrépa területünkről 200 mázsás átlagtermést akarunk betakarítani. Ennek biztosítá­sa érdekében kelés után, majd az egyelés után pétisót szó­runk a répára. gozó paraszt az őszi kalászo­sokat alaposan istállótrágyá­zott földbe vetette’ A 4.5 hold vetést a koratavaszi ápolási munkák mellett fej trágyázza. — Pétisóval szeretne fej trágyázni, de ha esetleg nem jutna hozzá, akkor meg a hóborította ve­tésre apró érett istállótrágyát szór. Viaszérésben arat, a ta­valyi 8 mázsás holdankénti át­laggal szemben az idén leg­alább 10 mázsát akar elérni. Reining Henrik, az ÁB fiatal elnöke 5 holdas szántóterületé­nek egyharmadán kenyérgabo­nát, a többin túlnyomórészt pillangósokat termel. Tavaly zab és vörösherekeverék elő- vetemény után 12 mázsás hol­dankénti búzatermést takarított be. Az idén a tavalyihoz ha­sonlóan jó elővetemény után ok tóber elején vetett búzából leg­alább 1 mázsával többet akar holdanként betakarítani. 600 ö] pillangós területéről tavaly 3 nagy kocsi szénát gyűjtött be. Az (regszemcséi Kutatóintézet segíti a dalmandi Szabadság Termelőszövetkezetet A dalmandi Szabadság Ter­melőszövetkezet tagsága először végzi majd közösen a tavaszi munkákat. A múlt év nyarán megalakult termelőszövetkezet tagsága hamarosan összeková- csolódott, közös erővel láttak már az őszi munkák elvégzésé­hez. A megalakulás óta eltelt idő alatt a közös gazdálkodás sok fortélyát megismerték és a tagság most már arról beszél, tervezget, milyen szép gazda­ságot alakítanak majd ki egy­két év leforgása alatt. Ezek az emberek nemrég még a ma­guk néhány hold földjén gaz­dálkodtak .igyekeztek megter­melni a szükségeset, most már beleszoknak abba, hogy 100 hol­dakon gazdálkodjanak. — Most már övék a dalmandi határ na­gyobbik része, istállójukban 24 fejőstehén áll, amely 6000 fo­rint hasznot hoz havonta a tsz- nek, amellett, hogy a tagságnak is kiadnak 500 liter tejet. Horváth Ferenc, Márkus^ Ist­ván, Takács Ferenc és a ^’töb­biek megszokták már, hogy 5— 10 hold helyett 500 holdra mond ják azt: „A miénk!” Viszont nem volt gyakorlatuk abban, hogyan lehet ennyi földön „igaz Ságot tenni” a vetések körül. — Segítségre volt tehát szükség, ami nemi is késett sokáig. — A termelőszövetkezetbe látogatók érkeztek, még pedig az Ireg- szemcsei Kutatóintézetből. A látogatók érdeklődtek a tsz-ben lévő problémák felől és felajánlották segítségüket is. A tsz-beliek elmondották, hogy a tervkészítés és a vetésterv el­készítése okoz nekik gondot. — Ezekben szívesen fogadják a segítséget. Az iregszemcseiek nemcsak ígérték a segítséget, hanem meg is adták. Megvizs­gálták a tsz földterületét, s 45— 50 holdas táblákra osztották fel, ennek alapján készítették el a vetéstervet — a tavasziakat már eszerint vetik, s majd az őszieket is. így ínár az első év­ben megfelelően kidolgozott ve­tésforgó szerint kerülnek földbe a tsz terményei. Ezt a vetéster­vet a további növekedés sem borítja fel, a belépő tagok föld­jeit újabb táblákban csatolják majd a közös földterülethez. Az Iregszemcsei Kutatóinté. zet nemcsak a tervkészítésben segített, felajánlotta a segítsé­get a vetések elvégzésénél is. — Lesz tennivaló a tsz-ben, amíg a 100 hold kukorica, 25 hold ken­der, 15 hold cukorrépa, 5 hold takarmányrépa, 5 hold burgo­nya, 10 hold napraforgó, 20 hold baltacím,' 20 hold here, 15 hold tavaszi búza és még jó- néhány más növény a földbe kerül. A munkák során még egységesebbé kovácsolódik a tsz tagsága és képes lesz jobb élet megteremtésére. PART ÉS PARTCPlTÉS « A határozathozatal egymagában még nem oldja meg a pár! számszerű fejlesztésének proliéra! Nehéz lenne hirtelen meg­mondani, hogy hányadszor hoz. tak határozatot a tag- és tag­jelöltfelvételi munka megjaví­tására, a kocsolai Vörös Csil­lag Tsz-ben. Legutoljára a leg­utolsó, a vezetőségválasztó tag­gyűlésen, előtte pedig az előző taggyűléseken hoztak erre ha­tározatot. Vagyis, ahogy visz- szapillantunk az előző egy-két év taggyűléseire, kiderül, hogy majdnem annyi ilyen témájú határozatot hoztak, amennyi taggyűlést tartottak. Azt vi­szont már sokkal könnyebb pontosan meghatározni, hogy ebből a sok határozatból mit hajtottak végre, hány tagjelöl­tet vettek fel: — egyet sem. Az ezzel kapcsolatos munka tehát kimerült a határozathozatalok­ban, a feladatok megszövege­zésében. Talán olyan jó a helyzet a Vörös Csillag-Tsz pártszerveze tének számszerű fejlesztése te­rén, hogy ezzel kapcsolatban nem is kell tevékenykedniük? Ezt nyilván nem mondhatjuk, annál is inkább, mert a párt számszerű fejlesztésére állan­dóan és minden területen szük­ség van és ehhez hozzátehet­jük, hogy a kocsolai tsz-ben különösen. A tsz pártszerveze te négy tagból áll. Noha egy pártszervezet ereje elsősorban nem azon múlik, hogy mekko­ra a taglétszáma, de ami kevés, az kevés. Ez a négy kommu­nista sem képes arra, hogy megoldja azokat a sokrétű fel­adatokat, amelyek egy tsz-ben a pártszervezetre hárulnak. Ez a néhány párttag többnyire igyekezett jó munkát végezni, de a feladatok növekedése vé­gül is meghaladta erejüket. Rét, három évvel ezelőtt úgy mutatkozott, hogy ez a tsz a megyei elsők közé fogja magát felküzdeni rövid időn belül: fejlesztették állatállomá­nyukat, új, jövedelmező üzem­ágat létesítettek. Az elmúlt év­ben azonban már közel sem tudtak olyan mértékben előre haladni, mint amilyenre lehető­ségük lett volna. Ez pedig azért volt így, mert meglazult a munkafegyelem, elburjánzott a túlzott háztáji gazdálkodás. Nem egy olyan tag volt, aki három-négy hold háztáji terü­leten gazdálkodott és ez nyil­vánvalóan a közös rovására ment. Amikor megjelent a rendelet a tsz-tagok háztáji területének rendezéséről, azt mechaniku­san akarták végrehajtani — természetesen nem lehetett, mert nem volt meg az alapja, a felvilágosító azó. Ha a járás­tól elment valaki a tsz-be, igye kezeit megmagyarázni a tagok­nak, hogy saját maguknak okoznak kárt a túlzott háztáji gazdálkodással, látszatra egyet is értettek vele a tagok, de amikor a „járási“ elment, ma radt minden a régiben. A mun kafegyelem is olyan lábakon állt, hogy nem egyszer a já rási instruktornak kellett reg gél „összeverbuválni“ a tagság egy részét, hogy legyen aki a közösben is dolgozik. Ezt a problémát nem lehe­tett volna megoldani még az­zal sem, ha ötször annyi kül­dött megy a tsz-be. Az egyedüli „orvosság“ az lett volna: meg­teremteni azt az erőt, amelyik állandóan ott van a tagság kö­rében és a felvilágosító, nevelő szó erejével harcot folytat az ilyen hiányosságok ellen. Ez az erő csak az életképes pártszer­vezet lehet, amely a tagság leg. öntudatosabbjait egyesíti ma­gában, akik nemcsak példájuk­kal, hanem harcos kiállásuk­kal is küzdenek a jóért, harcol­nak minden rossz ellen. Ezt az erőt pedig nem teremtették meg: a pártszervezet nem erő­södött a követelményeknek megfelelően. A hibát elsősorban az a né­hány párttag követte el, akik már régóta a tsz-ben. vannak. Csak beszéltek arról, hogy számszerűleg erősíteni kell a pártszervezetet — miután a fel sőbb pártszervek erre figyel­meztették őket, de ennél to­vább nem jutottak. Ha beszél­tek egy-két tsz-taggal a belé­pés felől, az is inkább a forma­ság kedvéért történt, megkér­dezték tőle, hogy „mi lenne a véleményed, ha javasolnánk tagjelöltnek?“ és ha mindjárt nem azt felelte, hogy „hozza­tok belépési nyilatkozatot“, le­tették róla a gondot. A párt- szervezet körében pedig kiala­kult egy olyan nézet, hogy itt nem lehet eredményt elérni a párt számszerű fejlesztése te­rén. A valóságos ok pedig a rendszeres foglalkozás hiánya volt, mert azokból a jól dolgo­zó pártonkívüliekből, akik egész évben lelkiismeretesen tevékenykedtek a közösért, tudtak volna türelmes nevelés­sel tagjelöltet, majd pedig ta­got nevelni. Itt külön meg kell említeni, Tóth József elvtárs felelősségét, aki régi pártmun­kás, a gyakorlatban is beigazol ta jártasságát ezen a téren és a tsz-ben mégis vajmi keveset tett azért, hogy a pártszerve­zet számszerűleg is és minősé­gileg is erősödjön. Legutóbb, a pártvezetőség- választó taggyűlésen ismét ha­tározatot hoztak a tag és tag- ielöltfelvételi munka „megjaví­tására.“ Uj titkárt választottak Balázs elvtársat, a tsz új ag- ronómusát. A határozat nyo­mán hozzá is láttak a problé­mák felszámolásához. Jelentős előrehaladást értek el a túlzott háztáji területek megszünteté­se tétén, és azokkal a tagok­kal, akikre tudott támaszkodni a pártszervezet e hibák felszá­molása terén, úgy foglalkoz­nak, hogy idővel javasolhas­sák őket tagjelöltnek, vagy mindjárt tagnak, mert élni akarnak annak a KV. határo­zatnak a lehetőségével is, amely kimondja, hogy tsz-ek- ben rendkívüli esetekben tag- jelöltségi idő nélkül is lehet felvenni párttagot. A módszer más, mint ami eddig volt: rendszeresebben és türelmeseb. ben foglalkoznak a jól dolgozó tsz-tagokkal. Olyan eredmény­ről még nem tudnak beszámol­ni, hogy valakit tagnak, vagy tagjelöltnek vettek volna fel, de a beszélgetések során ér­ződik, hogy egyik-másik pár- tonkívüli hogyan közeledik a párthoz, a felvilágosító szó nyomán. A vezetőségválasztás óta helyes úton jár a pártszer­vezet, jó módszerekkel dolgo­zik, munkájuk során már sike­rült elérniök bizonyos rész­sikereket, de mindez csak kez­detnek jó, az, hogy változtat­tak-e az eddigi rossz gyakor­lattal, igazán majd abban lesz lemérhető, ha konkrét eredmé­nyeket érnek el a tsz kommu­nistái saját soraik erősítése terén és ezzel megvetik az alapját a tsz további előrehala­dásának. Boda Ferenc Ä begyűjtés kiváló dolgozói« Körösi Já- nosné Tenge- lic község be­gyűjtési meg­bízottja az el­múlt hónap­ban eddig vég zett kiváló munkájáért — Munkaérdem­érem kitüntetésben részesült. Nemcsak az elmúlt évben vég zett a tengelici begyűjtési appa­rátus élén Körösi Jánosné ki­váló munkát, hanem az 1956-os év első hónapjában is. Jó mun­kájuk eredményeképpen a köz­ség januári tervét sertésből 159, tojásból 110, baromfiból 196f tejből 100 százalékra telje­sítette. Apurhanti Március 9 Tsx

Next

/
Oldalképek
Tartalom