Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

T< Tolnai Jt Egyetemi Könyvtár PÉCS *1.0 M JU», XIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM. ÁRA: 5# FILLÉR. Vilá'r proletárjai egyesiiljete 'c / r_ A MAI SZÁMBAN: A határozathozatal egymagában még nem oldja meg a párt számszerű fejlesztésének problémáit (3. o.) — Az Iregszem- csei Kutatóintézet segíti a dalmandí Szabadság Tsz-t (3. o.) A magasabb terméseredmény •'k eléréséért (3. o.) — Közép- iskolások (4. o.) V ___________________________-> E CYEI PÄRTBIZOTT5ÄCANAK LAPJA FENTEK, 1956. FEBRUÁR 17. Az SZKP XX. kongresszusa folytatja tanácskozásait P. G. Moszkatov elvtárs előterjesztette az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentését A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa folytatja munkáját. A szerda reggeli ülésen, amelyen I- V. Kapitanov elvtárs elnökölt, az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának elnöke, P. G. Mosz­katov elvtárs előterjesztette a bizottság jelentését. Az előadó a párt költségve­tésének állapotát jellemezve rámutatott, hogy az eszközök zömét pártpropagandára és agitációra, a pártkáderek kép­zésére és átképzésére, a párt­könyvtárak fenntartására for­dítják. Évente 50.000 propagan­dista nyer átképzést csupán helyi rövid tanfolyamokon és szemináriumokon. — Száznegy­venkilencezer ember, ezen be­lül. íjO.OOO párttag, 33.000 kom- szomol-tag és 36.000 pártort- kívüli elvtárs tanul a marxiz­mus—leninizmus egyetemeinek 288 esti tagozatán. A XIX. pártkongresszus óta több, mint 34.000 pártmunkást képeztek ki a területi és határterületi párt- bizottságok pártiskoláiban és egyéves ' tanfolyamain, vala­mint az SZKP Központi Bi­zottságának pártfőiskoláján és a Társadalomtudományi Aka­démián. ' Moszkatov elvtárs kitért ar­ra, hogyan vizsgálják meg a pártszervek a dolgozók leve­leit és panaszait. Hangoztatta, hogy a pártszervek kezdenek nagyobb figyelmet fordítani erre, operatívabban oldják meg a levelekben és panaszok­ban felvetett kérdéseket. Az előadó a továbbiakban megjegyezte, hogy az utolsó két évben a Pártellenőrző Bi­zottság jelentősen megjavította a párttagok bejelentéseinek megvizsgálását és a személyi ügyek elbírálását. A Pártellenőrző Bizottság megszüntette azokat a hiá­nyosságokat, amelyeket annak­idején a Központi Bizottság felfedett: ezek közé tartozott például, hogy egyes esetekben a párttagok személy ügyeit nem az ő jelenlétükben vizs­gálták meg, vagy pedig a bi­zottság létszáma nem volt tel­jes egyes ügyek elbírálásánál. Pártunk — mondotta befeje­zésül Moszkatov elvtárs — még összeforrottabban és esz meileg edzettebben érkezett el XX. kongresszusához. Nem kétséges, hogy a kongresz- szus valamennyi határozatát aktívan és harc’asan fogja vég­rehajtani az egész párt, az egész munkásosztály, a kolhozparaszt ság és népi értelmiség nagy hazánk további felvirágoztatá­sa érdekében. A kongresszus ezután áttért a SZKP ' Központi Bizottsága és a Központi Revíziós Bizott­ság beszámolójának megvita­tására. A moszkvai pártszervezet tevékenysége J. A. Furceva elvtársnő (moszkvai városi pártszerve­zet) kapta meg a szót. A Központi Bizottság vezeté­sével végrehajtott nagyszabású politikai és gazdasági intézke­dések — mondotta — még job­ban megerősítették a szocialista rendet, még jobban megszilár­dították a munkásosztály és a parasztság szövetségét, a Szov­jetunió népeinek barátságát. Furceva elvtársnő a moszk­vai városi pártszervezet tevé­kenységét jellemző, ékesen szóló tényeket súrolt fel. A vá­ros ipara határidő előtt teljesí­tette ötödik ötéves tervét, s terven felül több, mint 18 mil­liárd rubel értékű terméket ál­lított elő. Az ipari termelés színvo­nala a változatlanul maradt termelési területen 69 száza­lékkal a munka termelékeny­sége pedig 47.6 százalékkal emelkedett. A főváros ipara még nagy tartalékokkal rendelkezik. A moszkvai városi pártszervezet ezért azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi években a rendelkezésre álló gyártási területen hozzávetőleg kétsze­resére kell emelni az ipari ter­melést. Ezt új, tökéletesebb gyártási eljárások alkalmazá­sával és az üzemi termelés jobb megszervezésével kell biztosítani. Furceva felszólalásának je­lentős' részében a lakásépítés kérdéseivel foglalkozott. Az elmúlt öt év leforgása alatt Moszkvában 4,305.000 négyzet- méter lakóterület épült. A vá- • rosban azonban továbbra is komoly a lakásprobléma. A hatodik ötéves tervben 9 mil­lió négyzetméter lakóterüle­tet, 200 iskolaépületet, 17.000 ágy elhelyezésére alkalmas kórházakat, összesen 22.000 személy befogadóképességű filmszínházakat stb. szándékoz­nak építeni. Az a megtisztelő feladat hárul a fővárosi épí­tőkre, építészekre és szobrá­szokra, hogy Moszkvában fel­építsék Vlagyimir Iljics Leninnek, a szovjet állam és a kommu­nista párt megalapítójának pompás emlékművét: a Szov­jetek Palotáját. Hatalmas városrendezési munkálatokat terveznek, kü­lönös figyelemre érdemes a Sztavropol—Moszkva gázveze­ték építése, amelyet már ebben az évben be kell fejezni. Furceva befejezésül elmondot ta, hogy a moszkvai pártszer­vezet a XX. pártkongresszus napjaiban összeforrottabban, mint valaha, tömörült a kom­munista párt lenini központi bizottsága köré. A kommunis­ták és a főváros összes dolgo­zói erejüket és energiájukat nem kímélve, küzdenek a hatodik ötéves tervben kitűzött fel­adatok megoldásáért. Ezután A. I. Kiricsenko emel­kedett szólásra, akit a jelen­lévők melegen fogadtak. Beszé­de elején megvonta azoknak az eredményeknek mérlegét, ame­lyeket a párt a XIX. kongresz- szus óta ért el, majd rátért az Ukrán SZSZK gazdasági és kulturális építésének kérdé­seire. A következő felszólaló F. R. Kozlov (leningrádi pártszerve­zet). Rámutatott azoknak a ha­tározatoknak óriási jelentőségé­re, amelyeket az SZKP Köz­ponti Bizottságának teljes ülé­sein az utóbbi időben hoztak. A párt különös gonddal fordult a nehézipar mindenirányú fejlesztése felé. A párt Központi Bizottsága idejekorán megvilágította és visszaverte azoknak az álköz­gazdászoknak jobboldali oppor­tunista elméleteit, akik a ne­hézipar fejlesztési, ütemének lassítását javasolták. Kozlov a leningrádi párt- szervezet nevében hálás kö­szönetét mondott az SZKP Köz­ponti Bizottságának azért( hogy leleplezte Beriját és cin­kostársait, a nép esküdt el­lenségeit. Ezek az ellenségek a leningrádi pártszervezet meg­gyengítése és kádereinek be- feketítése céljából összetákol­ták az úgynevezett „leningrádi ügyet’’, kárt okoztak pártunk­nak. Béri ja bűnös tevékenysé­gének leleplezésével a Köz­ponti Bizottság érvénytelení­tette a leningrádi pártszerveze­tet ok nélkül ért vádat, aktív közreműködését a kommunista építés feladatainak eredményes megoldásában. A leningrádiak lelkesedéssel dolgoznak a párt által kitűzött feladatok meg­oldásán — mondotta továb­biakban — Leningrád és a leningrádi te­rület ipara eredményesen be­fejezte az ötödik ötéves ter­vet. ezalat az idő alatt az ipar összes termelése 87%-kal növekedett. A gyárak az élenjáró technika legjobb vívmányainak színvo­nalán álló készülékek és me­chanizmusok százainak gyártá­sára rendezkedtek be. Kozlov elvtárs a leningrádi ipar további fejlődésével fog­lalkozva, megállapította, hogy pontosabban meg kell szabni a legfontosabb iparágak profil­ját. Véleménye szerint Lenin- grádban nem célszerű fejlesz­teni a fémigényes és aránylag egyszerű készítmények gyár­tását. — A minisztériumoknak gondoskodniok kell a vállalatok profiljának megőrzéséről. A Központi Bizottság beszámolója óriási mértékben gazdagította a marxizmus-leninizmus kincsestárát N. Sz. Patolicsev (a Belorusz SZSZK pártszervezete) arról beszélt, hogy országunk politi­kai, gazdásági és kulturális fejlődésének eredményei a kommunizmus útján tett újabb ór'ási lépésekről tanúskodnak. Ezeket a sikereket a párt Központi Bizottságának fá­radhatatlan, leninien elvhű és kollektív munkája révén értük el. Mi, kommunisták, minden erőnkkel támogatjuk, helyesel­jük ez a pártvonalat és azt kí­vánjuk, hogy lenini Központi Bizottságunk a párt és a szov­jet állam irányításának nagy és bonyolult munkájában tovább­ra is úgy dolgozzék, mint most, eívhűen és kollektiven. Be­lorusszia pártszervezete nagy munkát végzett sorainak bő­vítése és tömörítése céljából, a gazdasági és kulturális épí­tés irányítása színvonalának emelése céljából, s ért is el bi­zonyos eredményeket. Az ipar határidő előtt befejezte ötéves tervét. A termelés öt év alatt több, mint kétszeresére emel­kedett. Nagyot fejlődött a gép- $s a szerszámgyéDgvártás. Jelentősen meenövekedett a burgonya, a zöMsésfélék. a tej. a hús és különö=en a kender termelése. A köz+ársasás kö­rülbelül két év alatt teljesíti az ötéves tervnek ezt az elő­irányzatát hogv a kolhozokban meg kell kétszerezni a hús és a tej termelését. A szónok érj, dekes adatokat komit a mező­gazdasági artelek feílődéséről: Belorussziában 1955-ben 650 kolhoz jövedelme 1—2 millió rubel között, 110 kolbóz jöve­delme 2—3 milbó rubel között. 64 kolhoz jövedelme 3—5 mil­lió rubel között és 12 kolboz jövedelme 5—16 millió rubel között mozgott. Patnl5esev elvtórs felhívta a figyelmet az Állami Tewhizntt- ság és a Szovjetunió mező­gazdasági minisztériuma mun­kájának hibáira, s megálla­pította, hogy azok a népgazda­sági ágak fejlődésének megter­vezésénél rosszul veszik figye­lembe a különböző vidékek sa­játosságait. — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja a XIX. pártkong­resszus és a XX. pártkongresz- szus közt eltelt időben esz­meileg megedződött és megerő­södött — mondta J. E. Kaln- berzin (a lett SZSZK párt- szervezete). — Megnövekedett a pártszervezetek szervező szerepe a szovjet nép vala­mennyi feladatának megoldá­sában. Kainberzin elvtárs megálla­pította, hogy Lettország Kommunista Párt jának Központi Bizottsága a nehézipar fejlesztésére irá­nyítja fő figyelmét. ' Miközben a köztársaság ipari termelése öt év alatt egészében véve 90 százalékkal nőtt, a nehézipar megkétszerezte, a gépgyártás pedig 2.7-szeresére növelte termelését. Gyors ütemben fejlődik tovább a könnyűipar is. Az elmúlt öt évben 73 új Vállalatot építet­tek a köztársaságban. Lettországban jelentősen megszilárdult a kolhozrendszer, Emelkedett a kolhoztagok jö­vedelme. Nem kevés gazdaság ért el kitűnő eredményeket. Emellett azonban számos mező- gazdasági ág továbbra is elma­radt. Az utóbbi időkben a köz­társaságban csökkent a téj- hús- és szemesterményterme- lés. — Lettország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság minisztertaná­csa' a mezőgazdaságot az egyes kerületek és kolhozok sajátos­ságainak elmélyült tanulmá­nyozása nélkül irányította. Kainberzin elvtárs részlete­sen beszélt azokról az intézke­désekről, amelyeket a mező- gazdaság fellendítése céljából hajtanak végre a köztársaság­ban. Egyes szövetségi minisz­tériumokat bírálattal illetett, amiért nem teljesítették a Lett Köztársaságnak gyártott talaj­javító gépek és eszközök szállí­tási tervét. Ezután N. V. Kiszeljov (Rosztov területi pártszervezet) emelkedett szólásra. Az SZKP Központi Bizottságának beszá­molója — mondotta — óriási mértékben gazdagította a mar­xizmus—leninizmus kincsestá­rát, s harci programja annak a küzdelemnek, amely vala­mennyi népgazdasági ág továb­bi gyors fellendítéséért, a szov­jet nép jólétének jelentős nö­veléséért folyik. A felszólaló kitért a terület iparának fejlődésére: Rosztov terület ipara jelenleg az 1950. évinél kétszerte, s az 1940. évi­nél 3.5-szerte többet termel. Emellett azonban komoly hiá­nyosságok is mutatkoznak. A területen 90 vállalat nem tel­jesítette 1955. évi állami ter­vét. Túlságosan hosszú ideig épülnek az új gyárak. Kiszel­jov elvtárs ezzel kapcsolatban bírálta a hajóépítőipari és a rádiótechnikai ipari minisz­tériumok tevékenységét. A felszólaló megjegyezte továbbá, hogy Rosztov terüle­ten is mutatkoznak azok a hiányosságok a mezőgazdaság fejlődésében, amelyekről N. Sz. Hruscsov elvtárs szólt be- számolójábán. Ismertette azo­kat az intézkedéseket, ame­lyeket a mezőgazdaság továb­bi fellendítése érdekében fog­nak végrehajtani a területen. Többek között kiszélesítik a kukorica vetésterületét. A ku­koricáról bebizonyosodott, hegy a legnagyobb termést hozó növény Rosztov-terüle- ten. A területen öntözési mun­kákat fognak megvalósítani. A Rosztov-területi pártszer­vezet — jelentette ki Kiszel­jov elvtárs — kitartóan fog dolgozni azon, hogy a terület minden kolhoza és szovhoza határidő előtt teljesítse az ötéves tervben a mezőgazda- sági termelés növelésére vo­natkozóan megszabott felada­tait. N. A. Muhitdinov elvtárs (üzbég pártszervezet) kijelen­tette, hogy az Üzbég Köztársa­ság az SZKP Központi Bizott­ságának vezetésével, s a nagy orosz népnek és a Szovjetunió többi népének óriási segítségé­vel példátlanul felvirágoztatta gazdaságát és kultúráját. Hála a párt bölcs lenini nemze­tiségi politikájának, Üzbekisz- tán a szovjet hatalom éveiben elmaradott határvidékből min­den öldalúan fejlett iparral és kollektív mezőgazdasággal ren­delkező, élenjáró szocialista köztársasággá vált. Az üzbég nép hatalmas vív­mánya az ipari munkások és a nemzeti- műszaki értelmiség kádereinek létrehozása' Üzbe- kisztánban 112.000 főiskolai, il­letve középfokú szakiskolai végzettségű szakember van. A párt azt a feladatot tűzte az ország elé, hogy érje utói és szárnyalja túl a legfejlet- teb kapitalista országokat az egy főre eső termelés terén. Az üzbég nép mindenek előtt a gyapottermesztés fokozását tartja kötelességének. E fel­adat megoldásában döntő sze­repet hivatottak betölteni a következő tényezők: a köztár­saság vízgazdálkodásának to­vábbfejlesztése és jobb meg­szervezése, a gyapotápolás és betakarítás komplex gépesíté­sének befejezése 1958-ra a tel­jes vetésterületen, az elmaradó gazdaságok felemelése az élen­járók színvonalára, végül az Éhség Sztyeppe csapadék- hiány miatt évszázadokon át felhasználatlan hatalmas föld­területeinek megművelése. Mindezeknek a kérdéseknek eredményes megoldása a köz­társaság pártszervezeteinek legfontosabb feladata. Muhitdinov végezetül több bíráló megjegyzést tett a Szov­jet Tudományos Akadémiára, a V. I. Lenin Mezőgazdasági Akadémiára és a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumá­ra, amelyek nem nyújtanak elég segítséget a köztársaság­nak a gyapottermesztés to­vábbi fejlesztésében. A. I. Kiricsenko elvtárs felszólalása Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XX. kongresszusának február 15-i délelőtti ülésén felszólalt A. I. Kiricsenkó elvtárs. A Központi Bizottság beszá­molója, — mondotta —, mely elvi tartalomról tanúskodik, tu­dományosan indokolja meg a jelenlegi történelmi körülmé­nyek között végzett kommunis­ta építőmunka legfontosabb kér déseit. A beszámoló önkritiku­san értékeli a Központi Bizott­ság tevékenységét, feltárja munkánk fogyatékosságait és megmutatja e fogy at égosságok megszüntetésének útjait. Kiricsenkó elvtárs a XIX. pártkongresszus óta végzett munka eredményeit értékelve, megállapította, hogy az elmúlt, időszakban még szorosabb lett a párt és a nép egvsége, megerősödtek népünk olyan csodálatos erői, mint a mun­kásosztály és a parasztság szövetsége, a szovjet népek nagy barátsága, méginkább megszilárdult a gaz­daság szocialista rendszere, — emelkedett a szovjet emberek életének anyagi és kulturális színvonala. Kiricsenkó elvtárs beszélt Szovjet-Ukrajna dolgozóinak azokról a munkasikereiről, — amelyekkel az SZKP XX. kon­gresszusát köszöntötték. — Ukrajna adja most a Szovjet­unióban termelt szén 32 száza­lékát, a nyersvasnak majdnem felét, a vasérc 60, az acél és a .hengereltáru 37 százalékát. Az ipari termelésnek az ötö­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom