Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-15 / 39. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 15. 1 Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata a Közei- és Közép-Kelettel kapcsolatos angol-amerikai intézkedésekről Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke és Eden angol mi­niszterelnök a washingtoni angol amerikai tárgyalások eredmé­nyeiről — mint ismeretes — feb ruár elsején közös nyilatkozatot adott ki. amelyben bizonyos kö­zös intézkedéseket irányozlak elő a Közel- és Közép-Kelet térségé­re vonatkozóan. A Szovjetunió külügyminisztériuma ennek kap­csán nyilatkozatot adott ki, amelyben a többi között kijelenti A washingtoni értekezlet rész­vevői azt állítják, hogy az álta luk megjelölt intézkedéseket az „Izrael és arab szomszédaiknak kölcsönös viszonyában fennálló feszültség váltotta ki.” Emellett úgy akarják beállítani a dolgot, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország 1950- ben közzétett háromoldalú dek­larációja lehetővé teszi számuk­ra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein kívül ön­kényes intézkedéseket tegyenek. Nem első Ízben történnek ilyen kísérletek. A Szovjetunió külügyminiszté­riumának nyilatkozata a továb­biakban hangoztatja: az elmúlt évek eseményei alátámasztották azt a tényt, hogy a nyugati hatalmak Közel- és Közép-Kelet országaival kap­csolatos cselekedeteinek nincs semmi közük sem a térség or­szágainak nemzeti érdekeihez, sem a béke általános érdekei­hez. Ezt bizonyítja a hírhedt bagdadi egyezmény. Jelenleg kísérlete­ket tesznek arra, hogy bővítsék azt az új agresszív tömböt, amelynek megalakítása a feázült- ség fokozódásához vezet e tér­ségben és közvetlen fenyegeti e térség államainak biztonságát és nemzeti függetlenségét. Akciók igazolására kísérlete­ket tesznek, hogy a dolgot úgy állítsák be, mintha nem ezek az akciók, hanem a „szovjet tömb” valamilyen akciói növelnék a fe- szültséget, a háború kockázatát e térségben. A washingtoni nyi­latkozata azt állítja, hogy aláírói „rendezni” akarják az izraeli és arab szomszédaik közötti vi­szályt. Az utóbbi időkben a saj­tóban azonban olyan jelentések látnak napvilágot, amelyek sze rint egyes hatalmak katonaságot akarnak az említett térségbe ve­zényelni. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma szükségesnek tartja is­mét kijelenteni, hogy minden cselekmény, amely a Közel- és Közép-Kelet térségében bonyo­dalomra vezet feltétlenül a szovjet kormány jogos aggodalmának tárgya, minthogy a Szovjetunió — né­hány más hatalomtól eltérően — e térség közvetlen közelében van. Az ENSZ alapokmányának és sok ország állami szuvereni­tásának durva megsértése volna, ha e térség országainak terüle­tére külföldi katonaságot vezé­nyelnének az érdekelt államok beleegyezése és az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának szentesítése nélkül. A szovjet kormány reméli, hogy ezt az álláspontját a közel­és közép-keleti országok békéjé­nek, biztonságának és területi sérthetetlenségének fenntartásá­ban érdekelt minden békeszerető állam teljesen megérti és támo­gatja. II Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa jóváhagyta a prágai deklarációt Szófia (TASZSZ) A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa meghallgatta Rajkó Damjanov- nak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének, a prágai értekezle­ten résztvett bolgár kormánykül­döttség vezetőjének beszámoló­ját a Politikai Tanácskozó Bízott ság munkájáról és határozatairól A minsztertanács egyhangúlag jóváhagyta a prágai értekezleten kiadott deklarációt. Rendkívüli szünet az iskolákban Az oktatásügyi miniszter, te­kintettel a rendkívüli hideg idő járásra, a nagy havazásra, az óvodákban, általános- és kö­zépiskolákban február 16-tól 25-ig tanítási szünetet rendelt el. A szünet után első tanítási nap, február 27. A napköziotthonok a szünet ideje alatt is működnek. Áprilisban tartják a Béke Világtanács rendkívüli ülésszakát A Béke-Világtanács titkársá­Egész Európában nagy károkat okozott a hideg gának közlönye szerint ez év áp­rilis elején megtartják a Béke- Világtanács rendkívüli üléssza­kát. Az ülésszak a leszerelés és az atomfegyver eltiltásának kér­désével foglalkozik majd. A Béke-Világtanács — írja a közlemény — kész tanulmányoz­ni és megvitatni bármely olyan A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság könnyűipari együttműkö­dési bizottságai tárgyalásokat folytattak Budapesten. A tár­gyalások során megállapodtak, hogy a két baráti ország többek között a szalma cellulózé ter­melés fejlesztésében, a textil­ipari termékek választékának bővítésében, a bőrhelyettesítő anyagok termelésének fejleszté­sében, kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak. A megállapodások mind­két országban jelentősen hozzájárulnak a fogyasz­javaslatot, amelynek célja sikert elérni a leszerelés kérdésében. Ennek szellemében tartják meg a küszöbönálló rendkívüli ülés szakot, amelyre a legkülönbö­zőbb országok és nemzetközi szervezetek képviselői, valamint ismert és befolyásos személyi­ségeket hívtak meg. tási cikkek gazdaságosabb elő­állításához, a választék bővíté­séhez, a minőség megjavításához. A „Balkanturiszt” nevű bul­gáriai vendéglátóipari vállalat nemzetközi klubot nyitott meg Burgaszban. A klub a Burgasz- ban horgonyzó külföldi hajók személyzetének és a Burgaszba látogató külföldi túristák szol­gálatában áll. A klubot étteremmel és ol­vasóteremmel szerelték fel, Az AFP hírügynökség jelen­tése szerint a hideg időjárás változatlanul tovább tart és Pá­rizstól északra és keletre meg­bénította a hajózható csatornák hálózatának közlekedését. Az ország déli vidékein a hó elzár­ta Sain-Tropez félszigetet a külvilágtól. Marseilles és Nizza között a vasúti közlekedés szüne tel. Párisban a hideg következté­ben nagyon megdrágultak a főze lék- és gyümölcsfélék. Több vá­rosban zavarok mutatkoztak a vízellátásban, Franciaországban ahol a legkülönbözőbb bolgár és idegennyelvű könyvek, folyó­iratok és újságok állnak a ven­dégek rendelkezésére. A klub feladata, hogy meg­szervezze a külföldiek burgaszi tartózkodását, akiknek szóra­koztatásáról esztrádműsorok- kal és filmelőadásokkal is gon­doskodnak. a hideg halálos áldozatainak száma hetvenre emelkedett. Olaszországban az Abruzzok hegyvidékén és Calábriában a községek százait szigetelte el a hó. Triesztben —5, Bolognában —10, Modenában —15 fokot mértek. Nápoly környékén a mezőgazdaság súlyos károkat szenvedett. A Tanjug jelentése szerint Jugoszláviában, Mavrovo tér­ségében február 14-én hatalmas hólavina zúdult a Mavrovó-i vizierőmű építkezéseire, a jugo­szláv—albán határon az egyik határőrállomásra és elborította Ribnika falu több házát. A sze­rencsétlenség 27 halálos áldo­zatot követelt, 31 munkás és határőr sorsa még ismeretlen. Az AFP athéni jelentése szerint egy amerikai repülőgép felfe­dezte azt a katonai repülőgépet, amely az északgörögországi el­szigetelt falvakba szállított élel­met és visszatérőben eltűnt. A Dakota-gép 17 utasa állítólag elpusztult. Könnyűipari együttműködési tárgyalás a Magyar Nénköztársaság és az NDK között Nemzetközi klub Bulgáriában milliomosnő“ Irta: L. Korobov Az asszony, akiről sürgős ri­portot kellett írnom, az egyik krimi szanatóriumban üdült. Arról volt híres, hogy már egymillió méter szövetet szőtt és a szovjet „milliomosok“ gyű lésén megfogadta: a legköze­lebbi években annyi szövetet ad a népgazdaságnak, amennyi egymillió szovjet asszony szá­mára elegendő. Kimentem a moszkvai re­pülőtérre, megváltottam a je­gyet és az alumínium hágcsón felmentem a tágas és világos utasszállító gépbe. A felszállást megelőző percekben bement a pilótafülkébe egy nő. Remekül szabott esőköpenyt, s magas­sarkú körömcipőt viselt. Kül­sejéből ítélve színésznő lehe­tett. — Most repül először? — kérdezte a mellettem ülő szem­üveges, komoly férfi. — Nem, már régebben is re­pültem —' válaszoltam. — Nekem ez az első repülő- utam — mondta. — A jó öreg vasútikocsit azért többre tar­tom a repülőgépnél. — ízlés és idő dolga — je­gyeztem meg. Szomszédom zsebeiből na­rancsokat rakott át aktatáská­jába,- s közben megjegyezte: — Azt mondják, hogy ha na­rancsot eszik az ember, jobban bírja a légörvényeket... A pilótafülkéből kijött egy magas férfi. A polgári légiflot­ta egyenruháját viselte. Nyil­ván pilóta volt. — Lám, az ilyen komoly pi­lóták — suttogta szomszédom az egyenruhás férfi felé intve — bizalmat keltenek bennem. Ugye, az a lakkcipős nő, aki az előbb bement a pilótafül­kébe, minden bizonnyal a fele­sége? ... — Valószínűleg — válaszol­tam. A repülőgép a beton kifutóra gördült és a magasba emelke­dett. Betekintettem a vezető­fülkébe és észrevettem, hogy az asszony ül a kormánynál. Szarvasbőrkesztyűs- keze nyu­godtan pihent a kormányon, a lábpedálon meg-megmozdult a „körömcipő.“ — Nos, mi újság? — kérdezte szomszédom, amikor visszaül­tem a helyemre. — Az asszony vezeti a gépet, akit az imént láttunk. Pilótanő, ő a gép parancsnoka — vála­szoltam. — Ö vezeti a gépet?! — kiál­totta rémülten a szomszédom. Bólintottam. — Miért nem szólt erről ko­rábban, a repülőtéren? Hirtelen felugrott, hogy mit akart tenni, azt nem tudom, de én a magasságmérőre mutat­tam. — Késő, már 850 méteren va­gyunk. — 850 méter! — hüledezett a szomszédom. — De hát miért ilyen izga­tott? — kérdeztem. — A nők vcnatokati villamosokat, gép­kocsikat vezetnek, s ez nem nyugtalanítja önt. Hát akkor most miért olyan izgatott? — A repülőgép az más — suttogta, félénk tekintetet vetve a szárny felé, amely előtt a se­besen forgó légcsavar ezüst ko­rongnak tűnt fel a reggeli napsü tésben.' Estefelé megérkeztünk. — A repülőtéren különös módon fo­gadták a gépet. A repülőtér pa­rancsnoka virágcsokrot nyújtott át a vezetőfülkéből kiszálló pilótanőnek és Moszkvából ér­kezett üdvözlőtáviratot olva­sott fel. Az újságba most azt írhat­nánk, hogy „Natalja Aleksze- jevna Zajceva a tudósítónkkal folytatott beszélgetésében kije­lentette ...” A hivatalos interjú azonban nem történt meg. Egy­szerűen odamentem a pilótanő­höz és megkérdeztem: miért ka­pott e látszólag közönséges re­pülőút után virágcsokrot? — Nagy napom van ma — fe­Á Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kulturális, tudományos és műszaki küldöttség-cseréről Moszkva (TASZSZ). Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma a genfi kormány­fői értekezlet után tervbevett szovjet—amerikai kulturális, tudományos és műszaki kül­döttség-cserével kapcsolatban a moszkvai amerikai nagykö­vetség útján a Szovjetunió külügyminisztériumához em­lékiratot juttatott el és ebben kifejti azokat az elveket, ame­lyekhez e csere megvalósítása során ragaszkodni kíván. Ez a memorandum rámutat, hogy az Egyesült Államok kor­mányának érdeke a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti küldöttségcsere fej­lesztése és hogy az amerikai fél véleménye szerint e cserét a kölcsönösség elve alapján, előre kidolgozott program sze­rint kell lebonyolítani, mégpe­dig olyan területre vonatko­zóan, amelyek mindkét felet érdeklik. A memorandum töb­bek között tartalmazza azt a javaslatot, hogy dolgozzák ki az> orvostudományi és mező- gazdasági küldöttség-csere programját. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma az említett emlékirat­tal kapcsolatban ez év február 3-án az Amerikai Egyesült Ál­lamok nagykövetségének em­lékiratot adott át, amelyben többek között ez áll: — A szovjet kormány osztja az amerikai kormánynak azt a véleményét, amely szerint ab­ból a célból, hogy mindkét fél a legnagyobb hasznot érje el, célszerű volna minden konkrét esetben kidolgozni a küldött­ségcsere programját és a csere végrehajtásában a kölcsönös­ség elvéhez ragaszkodni. A szovjet kormány egyúttal kí­vánatosnak tartja, hogy az ■ilyen esetben a küldöttségek utazásával kapcsolatos formasá gokat rövidebb idő alatt vé­gezzék el, mint ahogy ezt az emlékirat előírja. Ami magánszemélyek egyéni utazását illeti, a szovjet kor­mány véleménye szerint ebben az esetben is úgy lehet a leg­kedvezőbb eredményeket el­érni, ha az ilyen utazásokat a kölcsönösség elve alapján és minden megkülönböztető jelle­gű korlátozás nélkül valósít­ják meg. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet az amerikai vízumok kiállítási el­járására, amely szerint újle­nyomatot kell adni és speciális kérdőíveket kell kitölteni, ami lehetetlenné teszi, hogy szovjet magánszemélyek az Egyesült Államokban egyéni utazást te­gyenek. A szovjet kormány reméli, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya az Egyesült Államokba utazó szovjet ma­gánszemélyek utazásával kao- csolatos formaságoknál szintén a kölcsönösség elvét fogja kö­vetni és lehetségesnek tartja, hogy megtegye a szükséges in­tézkedéseket az amerikai ví­zum-kiállítás eljárásának meg­változtatására. Ami az amerikai külügymi­nisztériumnak az orvcstudomá. nyi és mezőgazdasági küldött­ség-csere programjának kidol­gozásáról szóló javaslatát illeti, a minisztérium kívánatosnak tartja e program előkészítését és kész tárgyalást kezdeni er­ről a kérdésről, épp úgy, mint a kulturális, energetikai, köz- élelmezési és más küldöttségek cseréjéről.“ Eden nyilatkozata az angol alsóházban London (TASZSZ). Eden an­gol miniszterelnök az alsóház február 13-i ülésén beszámolt Eisenhower amerikai elnökkel folytatott tárgyalásairól. Eden a Közel- és Közép- Keletre vonatkozólag Washing­tonban megvitatott angol—ame­rikai intézkedésekről szólva, —- hangsúlyozta, hogy „ezeket az intézkedéseket az Egyesült Ál­lelte. — Ezzel az úttal értem el az első millió kilométert és kezdtem meg a másodikat. A hír gyorsan elterjedt az utasok között. Közköltségen hatalmas rózsacsokrot vettünk és átadtuk a „milliomosnő­nek’’. A nap már lebukott a lát­határ mögött, amikor gépko­csink megállt a szanatórium kapujában ,ahol tudomásom sze rint a híres szövőnő töltötte szabadságát. A főorvos, akinél kérdezősködtem, sajnálattal tár ta szét a kezét: — Bizony, nem tudok segíte­ni, már elutazott. Éjszaka felhívtam a szer­kesztőséget és jelentettem, hogy a „textil-milliomosnő” elhagyta a szanatóriumot, közöltem to­vábbá, hogy viszont én egy „milliomos pilótanő” gépén re­pültem. — Az sem lenne rossz, ha róla írna — mondta a szer­kesztő. S lám, itt van olvasóim előtt a riport Natalja Alekszejevna Zajceváról, olyan riport, ame­lyet maga az élet diktált. lamok és Anglia kormányai együtt hajtják majd végre”. — Ezeket az ENSZ keretein kívül, a közel- és középkeleti orszá­gok megkérdezése nélkül terv­bevett külön intézkedéseket Eden szavai szerint „titokban” fogják megtenni. Az angol miniszterelnök ki­jelentette továbbá, hogy „eibben a térségben, bonyolultságát és sürgősségét tekintve, Izrael és arab szomszédainak viszálya foglalja el az első helyet”. Eden ezután a bagdadi ka­tonai szerződéssel foglalkozott, amelynek megkötése a közel­és középkeleti feszültség foko­zódására vezetett. Kijelentette, hogy „alaptalanok azok a köz­lések, amelyek szerint Anglia és az Egyesült Államok között a bagdadi szerződés miatt nézet- eltérések vannak’’. Ugyanakkor beismerte ,hogy közte és Eisen­hower elnök között „bizonyos nézeteltérések mutatkoztak a távolkeleti politikával kapcso­latban’’. A washingtoni tárgyalások befejezése után Eisenhower elnökkel együtt aláírt nyilatko­zatról Eden kijelentette: „Mi nem állítjuk, hogy a nyilatko­zatban valami új dolog van’’. — Ezzel nyiltan arra célzott, hogy a nyilatkozat kiadásának pro- pagandisztikus céljai voltak. — „Jobb angol—amerikai egyet­értésről beszélni, akár fölösle­gesen is, mint vastagbetűs uj- ságcímekben a közöttünk levő ellentétekről olvasni’’, hangsú­lyozta Anglia miniszterelnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom