Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-11 / 36. szám

19SC FEBRUAR 11. TOLNAI NAPLÓ 3 A DUNAFÖLDVÁRI ÜZEMEKBEN A régi idők feljegyzései Dunaföldvárról legtöbbnyire azt mondták, hogy jelentős ke­reskedelme van. Az ország lefontosabb vizi ú vonala, a Duna mentén fekszik, rajta vonul keresztül az egyik fő útvonal is. A község e jellegét növelte a Dunahíd is. A felszabadulás után azonban sokat fejlődött az vpar is a községben, melynek egyes termékeit messze a megye halárain túl is egyre jobban ismerik. Ez évben sokat fordít államunk ez üzemek bőví­tésére, korszerűsítésére, a dolgozók is egyre öbb javaslattal segítik elő a műszaki fejlesztést az üzemekben. Tovább bővítik, korszerűsítik a Kendergyárat As elmúlt évben átépítették a Dunaföldvári Kendergyárat. — Tiszta, világos, pormentes KMttíkahelyen dolgozhatnak már az üzem munkásai. — Az idén tovább bővül a gyár. Egy új, korszerű kenderturbinát Helyeznek üzembe, a tilolás ne héz munkáját végzi ez a gép. Kap az üzem egy öt gépegy­ségből álló kenderkóc appará- tot is. Most is folyik az építkezés a gyárban. Negyedmillió forin­tos beruházással a meglévő mellé egy új műszárítót építe­nek, A két szárító elé fedett tárolóhely épül, ezzel a gyár munkája az ediginél függetle­nebb lesz az időjárástól Sok baj volt az elmúlt évek­ben az áztatással a gyárban, gyakran fordult elő, hogy nem fadták teljesíteni az áztatási terset. Az áztatósok, elsősor­ban Sarvajc István párttitkár, Yidécs Márton és Barcza Pál már régóta törték a fejüket, hogyan lehetne meggyorsítani az áztatást, majd a Központi Vezetőség novemberi határo­zata után előálltak a tervvel: Ketté kell választani az áztató medencéket, így rövidebb ideig tart egy-egy medence be- és kirakása, kevesebb lesz a kiesés az áztatásban. Jobban lehet — az anyag minőségé­nek megfelelően — szabá­lyozni az áztatási időt, az eddigi nagylétszámú áztató­csapat helyett két kisebb lét­számú dolgozhat. így az egyes csapatokon belül javí­tani lehet a munkafegyelmet, jobban összeszoknak a dolgo­zók, kialakulhat a verseny is a két csapat között. — A két áztatócsapatot — az egyiket dunaföldvári, a másikat csa- nádpalotai dolgozókból, már le is szerződtette a vállalat, — amint az időjárás engedi, meg kezdik a medencék átalakítá­sát is. egyik síma hengert kikapcsol­ták, helyébe egy sokkal ol­csóbb és kisebb energiafo­gyasztású korund kiőrlőt állí­tottak be. A felszabadult síma hengerszékkel pedig a csira kiválasztását végzik. Nemcsak állami beruházá­sokból várják a malom dol­gozói üzemük korszerűsítését, maguk is több újítással segí­tik ezt elő. Bánföldi Pál al- mclnár javasolta, hogy a nul­lás- és kenyérlisztet egy helyi­ségben szedjék le, így két dol­gozó munkáját egy végezheti el. Szihalmi György művezető ki is dolgozta a megoldás módját, beállítanak egy szál­lítócsigát, mellyel ugyanoda viszik a nulláslisztet, ahol a kenyérliszt jön le a gépekről, egy ember tudja mind a két szerkezetet kezelni. Megvaló­sítják a malomban Bánföldi elvtárs másik két javaslatát is, a lisztraktárnál lejjebb sű- lyesztik a csúzdát. annak alsó vége egy szintben lesz a te­herautó platójával. így nem kell vállon vinni helyükre a zsákokat, hanem a csúzdához tartani fi zsáktalyigát, a rá­csúszó zsákot pedig azzal a he­lyére tolni. Ez újítás bevezeté­sével 50 százalékkal csökken tik a rakodási időt és mente­sítik a dolgozókat a legnehe­zebb munka, a zsákhordás felól. Teljes üzeanben a Cipész KTSZ gumir észl ege Villany meghajtásra térnek át a Hengermalomban Memcsak Dunaföldvári és környékét (30 kilométeres Körletből járnak ide őrletni) látja el liszttel a Dunaföldvári Hengermalom, hanem hozzá­járul az ország ellátásához is. Az idén nagy átalakítási munkák lesznek a malomban. A régi gőzgépet — melyet negyven-ötven évvel ezelőtt erősen használt állapotban vá­sárolt az akkori tulajdonos — villanymotorokra cserélik ki. Nemcsak az energiaszolgálta­tás lesz így olcsóbb, hanem a malom kapacitása is mintegy napi 50—100 mázsával lesz magasabb. Több új gépet kapott a ma­lom az elmúlt évben, a meg­lévők nagyrészét pedig kor­szerűsítették, megjavították. A Malomipari Egyesülés fel­adatul kapta a minisztérium­tól a csiragyártás bevezetését. A gabonacsira fontos export­cikk, magas E-vitamintartal- ma miatt gyógyszer és tápszer gyártási alapanyag. E felada­tot — Fehér Károly műszaki előadó elgondolása alapján, • úgy oldották meg, hogy Pár év alatt igazi „nagy­üzemmé’’ fejlődött a Dunaföld vári Cipész KTSZ, kezdi ki­nőni régi „ruháját”, a mostani épületeket. Ezért úgy terve­zik, hogy a város szélén egy használaton kívüli villanyte­lep épületébe helyezik át. Fej­lődik az idén a szövetkezet cipészrészlege, de teljes kapa­citással dolgozik már a gumis­részleg is. Üzemek, bányák részére gyártják, javítják, fe­jelik az országosan elismert jóminőségű gumicsizmákat. — Napi száz pár csizmát készí­tenek, vagy fejelnek most az üzemben. Az idén — ameny- nyiben lesz megfelelő hely hozzá, — megkezdik a hasz­nált, elkopott autógumikra futófelület vulkanizálását. Az irányelvek számunkra is utat mutatnak A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a hatodik ötéves terv irányelveiről szóló tervezete rámutat a műszaki fejlesztés fontosságára, ezen belül a különböző termelési folyamatok gépesítésére. A munka termelékenységének 50 százalékos emelését tűzi ki a tervezet célul az ipar területén. Ezt a ter­melés műszaki színvonalának emelésével, élen­járó technika és technológia meghonosításával, a termelési folyamatok gépesítésének és auto­matizálásának általános kiszélesítésével, a be­rendezés korszerűsítésével, a szakoktatás át­fogó fejlesztésével, a munkaszervezés gyökeres megjavításával és a munkaidőveszteségek kikü­szöbölésével stb. kell elérni. Második ötéves tervünk hasonló célkitű­zéseket szabott meg irányelvül, a dolgozó ma­gyar nép nagy lépésekkel akarja behozni azt a lemaradást, ami még a tőkés rendszer hagya­téka nálunk. Amint az irányelvekből olvashattuk, kon- zervféleségekből 178 százalékkal termelnek többet a terv szerint 1960-ban, mint 1955-ben. Ezt azonban nem csupán beruházások útján kí­vánják megvalósítani, hanem részben a terme­lés jobb megszervezésével, a meglévő kapaci­tások kihasználásával. Erősen kell csökkenteni a termelésben az anyagveszteséget, különösen a selejtből származó anyagveszteséget. Beru­házások révén új üzemegységet hoznak létre, melyből például dobpzfőzelék és gyümölcskon- zerv évi kapacitása 957 millió darab lesz. A Paksi Konzervgyár dolgozói tanulmá­nyozták a sajtóban közzétett tervezetet, ezt mu­tatja az ist, hogy máris több olyan javaslatot tettek a dolgozók, melyek az eddig parlagon heverő, vagy kellőképpen ki nem használt gé­pek vonalba állítását célozzák. A vállalat ve­zetősége, párt- és szakszervezete most, az új kollektív szerződés megkötésénél számos olyan pontot állított be a szerződésbe, melyet külön ben figyelmen kívül hagyott volna. Az irányelvek teh, t nekünk is utat mutat­nak, arm'.íor lelkesedéssel figyeljük a szovjet nép hatalmas építőmunkáját, terveit, magunk is ennek alapján szabjuk meg — és valósítjuk is meg feladatainkat. HLATKY BÉLA a Paksi Konzervgyár igazgatója. Nagydorogon? versenyt indítani a gazdák ■között — mondogatják , ~ Baert í gy biztosíthatjuk minden munka időbeni el végzését. így aztán nemcsak Gölöncsér János terménye kerül kiállításra, hanem még jónéhány gazdáé is, ez pedig csak a községnek je­lent elismerést. ERŐSÖDNEK, FEJLŐD­NEK, A KÖZSÉG TER­MELŐSZÖVETKEZETEI. Az elmúlt években sok ne­hézséggel küzdöttek a ter­melőszövetkezetek, a Szabad ság, az Uj Élet, a Felkelő Nap. Az utóbbiba kulákok is beférkőztek, bomlasztották, ezáltal — ráadásul a veze­tés is gyenge volt — nehe­zen tudtak tekintélyt kihar colni a kívülállók előtt. Az elmúlt években az Uj Élet tagsága már .komoly eredményeket tudott felmu­tatni, ugyanúgy a Szabadság is. Az Uj Élet tagságának az egy munkaegységre eső ré­szesedése 43.20 forint volt, a közös vagyont 130 000 forint tál növelték. Elérték a köz­ség szövetkezetei azt is, hogy a termésátlaguk jobb volt. mint az egyéni dolgozó parasztoké. Ezzel megnöve­kedett a tekintélyük is. Nemrégiben úgy határo­zott az Uj Élet és a Felkelő Nap tagsága, hogy egyesül­nek, közösen sokkal na­gyobb eredményt tudnak felmutatni, sokkal jobban ki tudják használni a nagy­üzemi gazdálkodás lehetősé­geit. Megtették már az első lépéseket abban az irányban hogy megjavítsák és a fő jö­vedelmi ággá fejlesszék az állattenyésztést. Külön is­tállóban helyezték el a fejős­teheneket, külön a növendé­keket, a sertés és juhállo­mányt. Az egyesült termelő- szövetkezet a Petőfi nevet vette fel, s most már kö­zel 100 főre szaporodott. A községben most már egyre több szó esik a szövet­kezeti gazdálkodásról. Még a boltokban is latolgatják egymás között — vásárlás közben —, hogy belépje­nek-e, vagy sem. — Nincs értelme, hogy sokáig halo­gassuk a belépést — állapít­ják meg egyre többen. Az el­határozást nem egynél már a tett követi. Juhász Ferenc 12 holdas, Cser György 4 holdas és még 10 másik dol­gozó paraszt lépett be a Sza­badság Termelőszövetkezet­be az elmúlt napokban. A termelőszövetkezetek, a pártszervezet nem várja meg amíg egy-egy gazdában meg­érlelődik az elhatározás, hogy a szövetkezeti gazdál­kodást választja. Esténként népnevelők — kommunis­ták, tsz-tagok — keresik fel a gazdákat, elmondják a szövetkezetek eredményeit, s a legfőbb bizonyítékot — mennyi jutott egy-egy tag­nak. Az ilyen beszélgetések után aztán el-elszakad egy- egy szál... ami a régihez köt... NAGYDOROGON IS VAN­NAK PÉLDAMUTATÓ GAZDÄK. Habár most folyik a be­gyűjtési tervfelbontás, egyre több gazda teljesítette már beadási kötelezettségét. A tsz agitáció során ezzel a problémával is foglalkoznak. Itt is meglátszik az ered­mény. T. Tancsa József, Bor­da Sándor, Szabó József, Vincze János, Kisgyörgy Ist­ván, Varga József, id. Bez- Zp-fíi Ppl P<5 mpö- 15 rnpsik gazda teljesítette évi sertés­beadási kötelezettségét, kö­zülük többen első negyedévi baromfi, tojásbeadásnak is eleget tettek, sőt adójukat is kifizették. VÉGÜL EGY KIS ÖSSZEHASONLÍTÁS Tavaly a termelőszövetke­zetek lényegesen nagyobb termést értek el, mint az egyéni gazdák. Meglepő ered menyeket kapunk, ha rövid számítást végzünk, mit je­lentett volna, ha az egész nagydorogi határban a tsz- ek gazdálkodtak volna. Nézzük a gabonatermést. Búzából a termelőszövetke­zetek termésátlaga 10 mázsa volt, az egyénieké viszont csak 8 mázsa. Ha az egész határ tsz-föld lett volna, ak­kor a kenyérgabona többlet­termés 864 személy évi ke­nyérszükségletét elégítené ki. Vegyük a kukoricater­mést. Májusi morzsolt ku­koricában számolva a szövet kezetek átlagosan 18 mázsát, az egyéniek 16 mázsát ter­meltek. Ha az összes kuko­ricavetés tsz tulajdonban lett volna, akkor a többletter- rnésből 360 daráb sertést le­hetett volna meghizlalni. Kell-e ennél kézzelfoghatóbb bizonyíték? PART ÉS PARTÉPÍTÉS * Tapasztalatcsere a megye propagandistái között Tanácskozást tartottak a me­gye propagandistái szerdán dél­előtt Szekszárdon, a Pártokta­tás Házában, ahol megbeszélték a pártoktatásban szerzett ta­pasztalatokat. Hogyan kapcsol­ták össze az elméletet a gyakor­lattal, és ennek hatása hogyan mutatkozott meg a termelés emelésében. Vitabevezetőt Orbán János elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője mondott. Ismertette az elmélet, a politikai tisztánlátás jelentő­ségét, amely nélkül nem tud nőnk megoldani a szocializmus építésének bonyolult feladata­it. Eleven és konkrét példákon keresztül érzékeltette a propa­gandisták módszereit. — Halász elvtárs a pálfai alapszervezet titkára például nemcsak a fog­lalkozásokon hanem egyénileg is, a lakásukon beszélget el a hallgatókkal. Az oktatás ered­ményeként a szeminárum hall­gatók közül négy dolgozó pa­raszt lépett az újonnan alakult tsz-be. Tuza Sándorné a zom- bai Béke Tsz propagandistája szívvel, lélekkel végzi az oktató munkát. Bebizonyította, hogy a tsz-ben is lehet oktatást szer­vezni, a tagok felkészülve, tel­jes létszámmal vesznek részt a szemináriumokon. Nagy jelentősége van az okta tásnak a tag és tagjelölt felvé-" telnél is. Varga elvtárs, a gyu- laji Uj Barázda Tsz propagan­distája különös figyelemmel foglalkozik a pártonkívüli hall­gatókkal, akik közül három tagjelöltet felvettek. Az ered­mények mellett nem mentes ok tatásunk a hibáktól sem, me lyeknek hatása politikai és gaz­dasági téren egyaránt megmu­tatkozik. A nagyszékelyi Dózsa Tsz- ben Hunyás elvtárs elhanyagol­ja ezt a fontos pártbízatást, a propagandista megtisztelő fel­adatát. Sorozatosan nem tartja meg a szemináriumot. A tsz- ben hiba van a munkafegye­lemmel, melynek hatása meg­mutatkozik a terméseredmé­nyeknél is. Búzából például 2 és félmázsával kevesebb a ter­més, mint a megyei átlag, de még ennél rosszabb volt a tsz kukorica terméseredménye. — Általában helyesen tisz­tázzák a propagandisták az elvi kérdéseket — mondotta Orbán elvtárs — melyhez a jövőben a sajtón keresztül Elméleti Ta­nácsadás címén, nagyobb segít­séget adunk. Ez után a DISZ oktatás tapasztalatairól beszélt s felhívta a propagandisták fi­gyelmét, hogy minden erővel segítsék elő a fiatalok politi­kai oktatását, összefoglalójá­ban a feladatokat ismertette. „Propagandistáink tartsák kö­telességüknek a jó felkészülést. Építsenek ki jó kapcsolatot a hallgatósággal, tanulmányozzák a párthatározatokat, s elvi sí­kon magyarázzák meg azok .je­lentőségét. Mindezeket a fel­adatokat csak akkor tudják jól megoldani, ha átérzik a propa­gandamunka szépségét.“ Az értekezletnek hasznos ta­pasztalatcsere jellege volt, ezt bizonyították a felszólalások. Fazekas József, a pincehelyi gépállomás propagandistája ar­ról beszélt, hogy kezdetben ná­luk is hiba volt az oktatással. „Gépállomásunk dolgozói úgy értelmezték pz önkéntesség el­vét, ha akarok tanulok, ha nem akarok nem. Taggyűlésen és pártcsoport megbeszéléseke* foglalkoztunk a hallgatókkal sőt a brigádvezetőket (pártonkí- vülieket is) megbíztuk, be­szélgessenek el a dolgozókkal a tanulás fontosságáról. Ezzel a módszerrel értük el, hogy ma már 26-an rendszeresen meg­jelennek az oktatáson. Ez után a felkészülés és a jegyzet ké­szítésénél előforduló hibákat kellett felszámolni. Azokkal az elvtársakkal, akiknél e tekintet ben hiba volt, személyesen be­szélgettünk el. Vannak eredmé­nyeink a DISZ-oktatás terén is, 12 hallgatóval megkezdődött a Petőfi iskola. Az anyaghoz szépirodalmat, vagy egy-egy té­mához kapcsolódó újságcikket olvasunk fel, ezzel színesítjük a foglalkozást. A politikai okta­tást minden esetben összekap­csoljuk a munkafegyelem kér­désével, a szocialista tulajdon védelmével, a tervek teljesítésé­vel. Gépállomásunk a gépjaví­tásban megyei viszonylatban a második helyen van. A kom munistákkal és a pártonkívü- liekkel vállvetve most az első­ségért indultunk harcba — mondotta Fazekas elvtárs. Farkas János kisvejkei pe­dagógus a DISZ-szervezetben folyó oktatás eredményeiről be szélt. „Községünkben a Petőfi iskola második évfolyamát ta­nulmányozzák a fiatalok. A foglalkozást énektanulással, új­ságolvasással és diafilmvetítés. sel színesítjük. A fiatalok szí­vesen vesznek részt az oktatás­ban, s őszintén elmondják vé­leményüket, úgy beszélnek a falu hangulatáról, mint a csa­ládi körben. Egyik, másik fiatal állás ügyében, sőt szerelmi prob lémáival is kikéri tanácsunkat. Sokat tehetnek a propagandis­ták azért, hogy fiataljaink meg­szeressék a pártot, ha a segít­séget, amelyet adunk, nem sa­ját magunknak, hanem a párt­nak tulajdonítjuk. Nagy a fel­nőttek felelőssége a fiatalok ne­velésében. Nekünk, oktatóknak kell megmutatni, hogy mi a jo­guk, de ezzel szemben, mi a kö­telességük. Falunk egyik notó­rius, nemteljesítője volt a Cseke Józsi bácsi. Fia, mint DISZ-tag, oktatáson vesz részt. Az egyik alkalommal a begyűj­tésről tárgyaltunk, s a fiú el­mondta, hogy elvitték a tehe­nüket. Megmagyaráztuk milyen fontos, hogy ők, akik olyan so­kat kapnak államunktól, most viszonozzák a segítséget, amely­nek legelemibb formája az ál­lam iránti kötelezettség pon­tos teljesítése. Azóta a fiú szü­lei semmiben sem hátraléko­sok. Tsz-ünk az elmúlt évben megyei elsők között volt, az utóbbi időkben azonban erősen lemaradt. A hibák kijavítását, a munkafegyelem és a munka- szervezet megszilárdítását tűz­tük ki célul, amelyhez mi pro­pagandisták is segítséget adunk. A jelenlévők közül még tízen mondották el tapasztalatukat, munkamódszerüket, majd Rév András elvtárs, a Megyei Párt Végrehajtó Bizottságának má­sodtitkára foglalta össze az ér­tekezlet tanulságait. „Oktatá­sunk csak akkor lesz eredmé­nyes — mondotta —, ha nem öncélúan tanulunk és tanítunk s ennek eredménye megmutat­kozik a tervek teljesítésében. Használják fel propagandistá­ink az itt szerzett tapasztalato­kat s hajtsuk végre azokat a feladatokat, amelyeket pártunk Központi Vezetőségének ha­tározata megjelölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom