Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-02 / 28. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! TOKF É k r A MAI SZAMBÁN: Közös szovjet—afgán közleményt írtak alá Kabulban (2. o.) A mezőgazdaság szakemberei értekezleten vitatták meg a tavaszi felkészülés legfontosabb teendőit (3. o.) — Farkas elvtárs készül a járási pártértekezletre (3. ö.) — A szarvasmarhatenyésztési tanácskozás tanulságai (4. o.) V _______________________J A Z MOP TOLNAMEGYEI PAPTBIZO 3 LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM. AHA: 50 FILLÉR. osiJioKi'OK, 1956. FÉliKUAR 2. \ A tjz-agiíáció — ez most a pártszervezetek egyik legfontosabb feladata Az elmúlt esztendő — különösen a KV márciusi határozata óta — ismét a termelő- szövetkezetek megerősödésének és számszerű fejlesztésének eredményes éve volt. Megyénk dolgozó parasztjai közül újabb ézrek választották ezt az utat, a parasztság fel- emelkedésének egyedül lehetséges útját. A tavalyi évben azonban nemcsak az bizonyosodott be, hogy a meglévő tsz-ek példája nyomán a parasztság egyre jobban érdeklődik az új a jobb iránt és választja ezt az utat, hanem az is, hogy a szövetkezeti mozgalom szélesítéséhez mindenekelőtt felvilágosító, meggyőző szóra, érvelésre van szükség. A tsz-ek számszerű fejlődése nem spontán módon történt, hanem szinte minden egye? új belépés a szívós meggyőzés eredménye. A múlt évi tapasztalatok — egyben megszabják a tennivalókat is: tervsze-ű és állandó népnevelő munkát kell végezni a még egyéni dolgozó -> nsztság körében. A tsz-ek számszerű fejlesztésének ez az alapvető módja. Az idei év első heteiben nem mindenütt végeztek tervszerű agitációt, de némi eredményt szinte — minden községből jelentettek. Ez mindenekelőtt azt igazolta, hogy ahol a pártszervezetek még foglalkoznak is ezzel a' feladattal: agitációs munkát folytatnak, ott az eredmények minden különösebb „megerőltetés’’- nélkül megsokszorozhatok. A községi alapszervezetek többsége a vezetőségválasztások során erre a feladatra — helyesen — nagy gondot fordított. Nem lehet teljes; annak a falusi alapszervesetnak a munkája, amelyik figyelmen kívül hagy ja ? tsz-mozgalom erősítését, '"'öbb taggyűlés határozatának fő részét a tsz-mozgalommal kapcsolatos teendők képezik. A tengelici Petőfi Tsz kommunistái a taggyűlésen nemcsak azt beszélik meg, hogy „agitációs munkát kell végez-* ni”, hanem sok szó esett a módszerekről is. Népnevelő gárdát hoztak létre és annak tagjai személyesén beszélgetnek a még fegyénileg dolgozó parasztokkal. Diósberényben is létrehozták a tsz-agitációs gárdát. Népnevelő párokat szerveztek a község és a tsz- vezetőiből, legjobb kommunistáiból és a jól dolgozó tsz- tagokból. A munka megkezdésénél fel kell használni a múlt évi tapasztalatokat. A jól bevált módszereket — tömegével vannak ilyenek — most is alkalmazni kell és ugyanakkor óvakodni attól, hogy egyikmásik hiba megismétlődjön. Ez fontos előfeltétele a sikernek. Tavaly az volt a tapasztalat, hogy ott volt eredményes az agitációs munka, ahol elsősorban a helyi erőkre támaszkodtak. Ez természetes dolog, — mert például Tamásiban nyilván jobban hallgatnak a dolgozó parasztok a helyi tsz tag- j aira. akiket talán iskolás gyerek koruktól ismernek, és nagyobb hatása van. ha az agitátorok saját példájukról, saját eredményeikről beszélnek, mint valami „vidékről jött agitátorokra’’. Tavaly őszszel a, dombóvári járásban eleinte figyelmen kívül hagyták a helyi erőket — nem tudtak kellő eredményt elérni, de amikor a helyi tsz-ek tagjaiból és a község vezetőiből állították össze az agitációs gárdát. szembetűnően szép eredményt értek el egyik-másik községben. Dalmandon új tsz alakult és amikor a tsz tagjait is bevonták az agitációba, megkétszereződött a tsz taglétszáma. Több helyen már találni szép példát az idén is a tsz- tagok bevonására az agitációs munkába. Bölcskén például mintegy 20 tsz-tag vesz részt rendszeresen a felvilágosító munkában. Elítélendő továbbra is minden olyan módszer, amely ellentétben áll a szövetkezeti mozgalom önkéntességének el vével. Az önkéntesség természetesen nem spontanitást jelent, hanem szükségessé teszi a felvilágosítást, a meggyőzést, de nem lehet megtűrni az olyan módszereket, mint ami Szakoson mutatkozott. Itt i helyi pártszervezet a rendszeres népnevelő munka helyeit különféle adminisztratív módszerekkel akarta számszerűleg fejleszteni a termelőszövetkezetet. Az ilyen módszer idegen a párt politikájától, — mert többet árt, mint használ a szövetkezeti mozgalomnak. Nagyon helyes módszer az, he az újonnan belépő tagokat is bevonják a tsz-agitációba. Ezek az elvtársak eredményekről még természetesen nem tudnak beszélni, de azzal s sokat segíthetnek, ha elmondják, hogyan és miért választották ezt az utat. — Ugyanakkor nem helyes, ha még el sem juttatják a köztudatba, hogy kik azok a dolgo- parasztok, akik a nagyüzemi gazdálkodás útját választották. A pártszervezetek felelősek azért, bog}- a népnevelők ne felkészületlenül menjenek — ovációra. Elemi dolog, hogy úgy ismerjék termelőszövetkezetük eredményeit és általában a gazdálkodás menetét, jövő évi terveket, mint sa- <á.‘ tenyerüket. Csak így tudnak beszélni azokról az ered- yekről, amelyek vonzóak a dolgozó parasztok számára és így tudnak feleletet adni azokra a vitás kérdésekre, amelyek foglalkoztatják a kívülállókat. Nem szabad egy pillanatra sem megfeledkezni arról, — hogy minden községben az agitációs munka irányítója, első számú felelőse a párt- szervezet. Éppen azért nem helyes, ha a különféle szervek „a maguk vonalán” a pártszervezettől függetlenül igyekeznek agitálni. Az ilyen módszer eredménytelen lesz, sőt, esetleg még a pártszervezet munkáját is keresztezi. — Természetesen van feladatuk különféle szerveknek a tsz- mozgalommal kapcsolatban, de a munkához minden esetben a helyi pártszervezettel karöltve fogjanak hokzá. Az agitációs munka megszervezésénél egyik probléma az, hogy kihez menjenek a népnevelők? Több helyen a pártszervezetek igyekeznek kiválogatni „súlyponti házakat”. Az agitátorok munkába állításánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy ne maradjon olyan dolgozó parasztcsalád, akihez nem jut el a párt szava. Nem helyes, ha csak néhány kiválasztott házhoz járnak a népnevelők. — Arra szükség van. hogy figyelembe vegyék: a község melyik dolgozó parasztjainál van legtöbb kilátás az eredményes agitációra, de ez nem jelentheti azt, hogy egyes rétegekkel egyáltalában nem foglalkoznak a népnevelők. — Az egész dolgozó parasztságot meg kell győznünk a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről és ezt kell figyelembe venni az agitációnál is. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK Dombóvári Vörös Sugár Tsz: Versenyre hívjuk a járás valamennyi fsz-ét.. Mi, a dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezet tagjai április 4-re, hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére versenyre hívjuk járásunk valamennyi tsz-ét az alábbi szempontok alapján: 1. Február 15-ig á tavaszi munkákra való felkészülés so rán az összes gazdasági felszerelésünket kijavítjuk. Erre a határidőre befejezzük a vetőmagok tisztítását, válogatását, és február 10-ig elvégezzük a próbacsíráztatást is. 2. Március 1-ig kukorica alá befejezzük a trágya hor dását (56 hold). Vállaljuk, hegy ebben az évben a trágyát naponként kihordjuk a majd letrágyázásra kerülő szántóföld szélére, ahol azt szakszerűen kezeljük. 3. Az őszi szántásainkon — amikor az idő engedi — 3 napon belül befejezzük a símí- tózást. 4. Rétek, legelők fogasolását március 1-ig befejezzük. 5. Kora tavaszi növényeink vetését, összesen 42 holdon, a vetés megkezdésétől számított 4 napon belül elvégezzük. 6. Tejtermelés terén vállaljuk, hegy azt a múlt évihez viszonyítva 30 százalékkal emeljük. 7. A sertéstenyésztésnél két szeri elletéssel a fialási átlagot 14 darabra emeljük. Az elhullási százalékot 3 százalékkal csökkentjük. A választási átlagnál pedig elérjük a 17 kilót. 8. Február 10-ig kialakítjuk a munkaszervezeteket a nö vénytermesztésben és az állat tenyésztésben egyaránt. A kialakított brigádoknak, munka csapatoknak március 1-ig jegyzőkönyvileg átadjuk a bri gádterületet és a felszereléseket. 9. Ezévi beadási köteleaÉR- Régünket április 1-ig vágómaí hából 100, sertésből 50 százalékra teljesítjük. 10. Vállaljuk, hegy a tél folyamán az agronómusok bevonásával három szakelőadást tartunk tagjainknak. Munkánkon, eredményeinken keresztül arra fogunk törekedni, hogy április 1-ig 10 százalékkal növeljük termelő- szövetkezetünk tagságát. Koczka János elnök Szenior Lajos agronómus Bácsfai Sándor könyvelő Petzai János tehenész A tavaszi munkák sikeréért A Gerjeni Községi Tanács a község lakossága nevében munkafelajánlást tett április 4 tiszteletére. Ezzel egyidejűleg versenyre hívta ki a paksi járás valamennyi községét. A verseny feltételét az alábbiakban határozzák meg: Március 15-ig kihordják az istállótrágyát és a trágyázott területeket március 20-ig leszántják. Március 1-ig elvégzik a tavaszi vetőmagok tisztítását, a gazdasági felszerelések kijavítását. Az őszi mélyszántások simítózását, fo- gasclását március 26-ig elvégzik. Az őszi vetések ápolásál legkésőbb április 1-re befejezik. Április 4-re befejezik a napraforgó és takarmányrépa vetését. Növelik a tejtermelést a gyulaji tehenészek Előkészítő bizottságoka paksi járásban A gyulaji Uj Barázda Tsz szarvasmarhagondozói a múl1 héten ugyancsak készültek a szarvasmarhatenyésztési tanács kozásra. El is indultak, de, sajnos, nem tudtak odaérni az autóbuszkalauz jóvoltából, aki a meghívó felmutatása ellenére is otthagyta őket. Nagyon szerették volna, ha meghallgathatják a tanácskozást, a szarvasmarhatenyésztés problémáit, de nem sikerült. Mégsem keserednek el a tehenészek, igyekeznek továbbra is úgy végezni munkájukat, hogy emelni tudják a tejhozamot. Vállalást is tettek, hogy a közeli napok során egy literrel emelik a fejési átlagot, takarmányozás megjavításával, helyes gondozással. A Rajkó nevű tehénnél egy literrel emelik a hozamot — 28 literről 29-re — azonkívül még négy tehénnél akarnak kimagasló eredményt elérni, s ezzel biztosítják a vállalt egyliteres emelést. CSER LÁSZLÓ agronómus. A lengyeli Mezőgazdasági Szakiskola tsz-elnökképző tanfolyama meglátogatta a teveli gépállomást, megtekintették a gépjavítás menetét és közelebbről is megismerkedtek a gépekkel. A gépállomás igazgatója beszélt a gépállomás fejlődéséről s arról, milyen segítséget adtak eddig a tsz-eknek. A látogatók ezután szétnéztek a gépállomás területén, főleg a kombájn Az elmúlt évben a paksi járásban alakult a legtöbb termelőszövetkezet. Az új tsz-ek megkezdték már a munkát s terveik arról tanúskodnak, hogy már az első évben szép eredményt fognak elérni, gond munkája iránt érdeklődtek. A jelenlévők közül többen megfogadták, hogy termelőszövetkezetükben azon lesznek majd, minél jobban kihasználják a gépállomás gépeit, s hogy a gépeknek megfelelő munkaterületet biztosítsanak, igyekeznek továbfejleszteni a tsz-t új tagokkal. TAKÁCS MIHÁLY Bonyhádvarasdi Petőfi Tsz tálán életet tudnak biztosítani tagjaik számára. Az elmúlt hónap utolsó hetében legtöbb új belépő a paksi Vörös Sugár és a madocsai Igazság Termelőszövetkezetbe kérte felvételét. A Vörös Sugár Tsz-be összesen 11 család 16 hold földdel, az Igazság Tsz-be pedig 7 családot 18 hold földdel vettek fel. E két tsz-en kívül komoly a dolgozó parasztság érdeklődése a többi községekben is. Termelőszövetkezeti előkészítőt» - zottság kezdte meg munkáját a Pakshcz tartozó Cseresznyéspusztán. Ezen a pusztán alakult már az elmúlt évben egy termelőszövetkezet, most újabb tsz alakulása várható, amelyben 20—30 gazda kezdi meg a közös gazdálkodást. Tsz-elnökök a teveli gépállomáson A meggyőső ssó erejével... ehéz de nem hálátlan feladat emberekkel foglalkozni, — embereket, meggyőzni arról, hogy melyik út helyesebb, melyik úton — kell haladni, hogy szebb életük legyen. 1955 szeptemberében alakult meg Pálfán Uj Élet név alatt az első termelő szövetkezet. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében nagy lépés volt ez előre, hiszen a pálfai gazdák eleinte hallani sem akartak a szövetkezésről. „Voltunk mi már cselédek, többet nem leszünk’’ — mondogatták. Elvetették a szövetkezeti mozgalom magját Pálfán is. Ez a kis mag fejlődésnek indult, csírázni kezdett és mindig nagyobb és nagyobb területet foglalt el a maga számára. A tanács vezetői, a községi párttitkár, a' népnevelők fáradhatatlanul látogatták a gazdákat, elbeszélgettek velük. Az eredmény nem maradt el. A kkor, szeptember valamelyik napján történt, még csak az előkészítő bizottság dolgozott, amikor az egyik napon kopogtattak a tanácselnöki iroda ajtaján. A barátságos „Tessék! !”-szóra Patkós Lajosné lépett be az ajtón. — Hát elnök elvtárs, én azért jöttem ... sokat gondolkodtam ezen... és arra az elhatározásra jutottam, hogy.. belépek a tsz-be. Kérek egy belépési nyilatkozatot. — És a férjed? — kérdezte az elnök. — A férjem nem akar jönni, azt mondogatja, „én nem megyék oda, ahol rosszabb sorom lesz, mint eddig volt.’’ — Na, itt a nyilatkozat, aztán össze ne vesszetek. — És mikorra hozzam visz- sza, mert haza szeretném vinni. — Amikor kitöltötted, lehet azonnal, de hozhatod holnap reggel is. Úgy is történt. Patkósné elment, másnap kezében a kitöltött belépési nyilatlío ■zattal visszajött. Arcán azonban meglátszott, hogy mondani akar valamit, csak nem tudja hogyan kezdje. — Visszahoztam... És kérek még egyet... Nekem is, mert ezt a férjem írta alá. jP atkós-család volt az első, amelyik 7 hold föld del felvételét kérte. Amikor a pálfai Uj Élet Tsz megkapta, működési engedélyét, alig 171 hold földön gazdálkodtak. Ez a szám ma már 217 holdra gyarapodott, amelyen 24 család, 34 taggal dolgozik. Mondhatjuk, hogy ez a maroknyi család komoly tér veket sző. Tehénállományukat ez évben 12 darabra akarják emelni. Vásárolnak egy 20 darabból álló tenyészkocatörzset, de már gondolnak arra is, — hogy ez évben hogyan teljesítik sertésbeadási kötelezettségüket. Közösen, közös erővel oldják meg ezt is. Közgyűlésen hoztak határozatot arra, hogy az a tag, aki belépésekor nem hozott lovat, vagy egyéb jószágot, az a tavasszal egy 35 kilós süldőt ad a közösbe. Ennek ellenértékét év végén kapják a tagok. így próbálkoznak, saját erőből akarják lerakni azt az alapot, amelyre rövid időn belül nyugodtan — építhetnek. Komoly bevételt fog jelenteni nekik a 15 hold kender, 2 hold dohány és az- egy hold vöröshagyma, amelynek termesztésére szerződést kötöttek. De jelentős bevételt fog biztosítani a 3 hold diny- nye és 2 hold kertészet is. A dchánypajtát saját erőből építik fel. Már hozzá is láttak a faanyag kitermeléséhez. JJangyaszorgalommal tevékenykednek az Uj Élet Tsz tagjai. De nagy munkájukban nem feledkeznek meg arról sem, hogy taglétr számban és földterületben is kell még . gyarapodni. Estefelé, a munka végeztével tsz- tagok, népnevelők kopogtatnak a gazdák ajtaján és ha kell, többször ellátogatnak, — hogy türelmes szóval megr győzzék a Gyimóti. Sándorokat, az Annus-néniket, hogy nekik is szövetkezetben a helyük, ahol egy emberként dolgoznak, könnyebben, szebben élnek, mint azelőtt bármikor.
