Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR li. Az 1956. évi költségvetés az Országgyűlés* előtt A lakásépítkezések előirány­zata 70 százalékkal haladja meg a múlt évit. Budapesten 'mintegy 10 000 lakást épít az állami építőipar. Az 1956. évi terv szerint 100 község villamosítását valósít- iuk meg, 19 000 lakásba vezet­jük be a gázt. 660 új iskolai tan 'érmét létesítünk. Tovább bő­vítjük az óvodák, kulturális ott­honok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvonalá­nak emelése érdekében 1250 új B tanácsok részesedése A költségvetési javaslatban jelentős helyet kaptak a taná­csok. A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel 7 milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a taná­csok politikai és gazdasági je­lentősége, hatásköre, évről évre növekszik — mondotta a pénz­ügyminiszter, majd így foly­tatta: > — Külön ki kell emelni Buda pest főváros tanácsának költség vetési előirányzatát. Budapest főváros tanácsának 1956. évi költségvetése egymilliárd 770,116.000 forint, az egész ta­nácsi költségvetés 25 százaléka, kifejezi fővárosunknak az or­szág életében betöltött jelentő­ségét. A pénzügyminiszter rámuta­tott, hogy jelentős feladatok hárulnak a pénzügyi szervekre, majd így szólt: — Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi népgazdasági tervben és állami költségvetésben kife­jezésre jutnak a Magyar Dol­gozók Pártja Központi vezető­ségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság kormá­nyának legfontosabb célkitű­zései. A költségvetés visszatük­rözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kulturális progra­mot, amelynek végrehajtása ko­moly előrehaladást biztosít a Dittos István elvtárs felszólalása kórházi ágyat létesítünk. A költségvetés szociális, egész ségügyi és kulturális intézmé­nyekre és feladatokra szolgáló kiadásaink összege ebben az év ben 11 milliárd 476,000.000 fo­rint. A vállalatoknál műszaki fej­lesztésre és kísérletekre elő­irányzott kiadásokon felül gon doskodás történt a költségvetés ben a tudományos kutatóinté­zetekben folyó munka fejleszté­sének anyagi fedezetéről. szocializmus építésében, a má­sodik ötéves terv megvalósítá­sában. A siker attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitű­zött feladatok megoldására. — Ezért mindenütt fel kell Ka­rolni a dolgozók kezdeménye­zéseit, biztosítani kell a szocia­lista munkaverseny további — nagyarányú kibontakozását, fo­kozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink végrehaj­tásában, minden téren meg kell szilárdítani a munka és az állam polgári fegyelmet. — Irányító szerveinknek, vállalatainknak, tanácsainknak, párt- és tömeg­szervezeteinknek ez a legfonto­sabb feladata. Csak így valósít­ható meg a munka termelékeny ségének elhatározott emelése, az önköltség csökkentése. Csak így biztosítható gazdasági, szo­ciális és kulturális programunk maradéktalan végrehajtása. A Magyar Népköztársaság kormánya a program végrehaj­tásában bizton számít dolgozó népünk támogatására. Nem két­séges, hogy hős munkásosztá­lyunk, szorgalmas, dolgozó pa­rasztságunk, néphez hű értel­miségünk — egész dolgozó né­pünk — odaadó munkája siker­re viszi szocializmust építő 1956. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket. Kérem a beterjesztett költség vetés elfogadását. Az Állami Gazdaságok Minisztériumának felhívása Az Állami Gazdaságok Mi­nisztériuma felhívja az állami gazdaságok vezetőit, hogy az északnyugatról érkezett hideg légtömegek hatására bekövetke­zett lehűlés és az ország külön­böző részein tapasztalható hó­fúvások miatt azonnal tegyenek intézkedéseket az állatállomány folyamatos takarmány- és ivó­víz ellátásának biztosítására. — Gondoskodjanak továbbá a sza­badban lévő vízvezetékcsövek és vízcsapok fagyvédelméről is. Sarkvidéki eredetű hideg nyomul hazánkba (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdaság fejlesztésé­re a költségvetés közel ötmilli- árd forintot fordít, amelynek jelentős része — mintegy 1,9 milliárd forint — a beruházá­sok célját szolgálja. Mezőgaz­daságunk fokozódó gépellátása lehetővé teszi, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkák túl­nyomó részét is géppel vé­gezzék. Segítség a termelőszövetkezeteknek A költségvetés a mezőgazda­ság fejlesztésére biztosított ke­reteken belül a legjelentősebb segítséget a termelőszövetkeze­tek részére nyújtja. Az 1956. évi állami költség- vetés a termelőszövetkezetek­nek tehénistállók, silók építé­sére, fásításra, öntözőtelepek és halastavak építésére, gyümölcs­ös szőlőtelepítésre, talajjaví­tásra és gépi felszerelésre közel 350 millió forint hosszú­lejáratú hitelt irányoz elő, ami 28 százalékkal halad ja meg az elmúlt év azonos elő­irányzatát. Műtrágya, takarmány, jószág és felszerelés vásárlására a költségvetés 261 millió forint középlejá­ratú hitelt biztosít, ami 33 százalékkal haladja meg az e célra fordított 1955. évi ki­adásokat. A pénzügyminiszter a gépál­lomások, a begyűjtési miniszté­rium növekvő feladatai után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok há­rulnak, mint az előző évben. A továbbiakban a beruházási előirányzatokról a következőket mondotta: — Az 1956. évi népgazdasági terv beruházásokra 12,8 milliárd forintot irányoz elő, amelynek döntő részét a költ­ségvetés biztosítja. Az 1955. évi tervezetthez képest kereken 30 százalékos növekedést jelent. Az összes beruházások 40,7 százaléka az ipar, ezen belül 39 százaléka a nehézipar fej­lesztését szolgálja, a nehézipar beruházásaiból különös jelentő ségük van azoknak a beruházá­soknak, amelyek alapanyag és energetikai bázisunk kiszé­lesítését eredményezik, s ezál­tal lehetővé teszik feldolgozó iparunk hazai nyersanyagokkal való bővített ellátását. A dolgozók életszínvonalának növelésével kapcsolatban Olt Károly ezt mondotta: Az életszínvonal növelése — A termelés növekedése, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése alapján az 1956. évben növeljük az életszínvonalat, a munkások és alkalmazottak — főleg a közvetlen termelésben részt­vevők reálbérét s a dolgozó parasztság jövedelmét is. A növekvő vásárlóerő szüksé­gessé teszi a fogyasztási áru­alap, a kiskereskedelmi áru­forgalom növelését. A kereske­delemmel szemben nagyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő el­osztása tekintetében. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kap­csolatát a termeléssel. Biztosí­tani kell —, hogy a régiek mel­lett — új cikkek egész sorát hozzuk forgalomba, így háztar­tási gépeket, televíziós készülé­keket, férfi, női és gyermekci­pőket, műszálból készült ruhá­zati cikkeket stb. lényegében nagyobb választékban és jobb minőségben. A népjólét emelése érdeké­ben a kormány jelentős össze­geket fordít a lakásépítésre, szociális és kulturális célokra. A pénzügyiminiszter beszéde után Antos István, a költségve­tés előadója, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsá­gának elnöke szólalt fel. Hang­súlyozta: a gazdasági és pénz­ügyi bizottság megállapította, hogy a pénzügyminiszter által ismertetett költségvetés az 1956. évi népgazdasági terv előírásai­nak megfelelően készült, bevé­telei a termelékenység növeke­désére, az önköltség csökkenté­sére, a takarékosság fokozott érvényesítésére támaszkodnak, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kulturális életszínvo­nala emelésének a tervben elő­irányzott mértékét. 1956-ban a termelés az ipar­ban 6 százalékkal, a mezőgaz daságban 3 százalékkal emelke dik. Tervünk az iparban a ter­melékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, a mező- gazdaságban a hozamok növeke tíését úgy irányozza elő, hogy a nemzeti jövedelem 4,8 száza­lékkal emelkedjék. A továbbiakban arról beszél, hogy az 1956-os év ötéves ter­vünk első esztendeje. Jól kell megalapoznunk már a második ötéves terv első évében nép gazdaságunk további fejlődését, népgazdaságunk alapanyag- és energia bázisának növelését, iparunk korszerűsítését és mű­szaki színvonalának emelését, a mezőgazdasági termelés növelé­sét, szocialista szektorának to­vábbi megszilárdítását. Mindez indokolja a beruházások ma­gasabb összegben történő elő­irányzatát. A továbbiakban beszélt még a szociális és egészségügyi ki­adások emelkedéséről, majd hangsúlyozta, hogy a költségve cés előirányzatai, elsősorban a beruházások és felújítások, alá­támasztják iparunk műszaki fejlődését. A DISZ Köz.ponti Vezetőség határozata alapján 1955. októ­berében a megyei DlSZ-appará- stus értekezleten megkezdődött megyénkben a DISZ tagok össze, írásának előkészítése. A járási DISZ-titkári tanfolyamok nem valami jól voltak előkészítve és nem is sikerültek elég jól, mert ,a gyönki járás kivételével 59 százalékos volt a megjelenés. December 1-én megkezdődött az (összeírás. Itt szép eredmények mutatkoztak, főleg a bonyhádi járásban. Ennek eredményeként határidőre be is tudtuk fejezni három alapszervezet kivételével az összeírást. Az egész megyé­ben az összeírás ideje alatt me­gyénk DISZ-szervezetei megerő­södtek és rendszeres szervezeti életet élnek. Alapszervezeteink ben mintegy 1500 fiatal aktíva dolgozott, akik az összeírás ideje alatt majdnem minden fiatalhoz eljutottak és beszéltek arról, hogy mit akarnak tenni DISZ szervezeteinkben. Az aktívák segítségével meg­javult a DISZ és a szülők közötti kapcsolat. Majdnem minden DISZ gyűlésen jelen vannak a szülők és hozzászólásaikkal - ta­pasztalataikkal segítik a DISZ- szervezetek munkáját. Az össze­írás ideje alatt a vezetőségeket kiegészítették, volt, ahol uj ve zetöségeket is választottak. Az új vezetőségekben sok fiatal­A költségvetés a mezőgazda­ság fejlesztésére, az állami gazdaságok és gépállomások beruházásaira, termelőszövet­kezetek közép- és hosszúlejá­ratú hiteleire, valamint a mező gazdaság fejlesztését szolgáló intézmények céljaira, a mező- gazdasági kutatómunka elő­mozdítására a múlt évihez ké­pest jelentősen nagyobb össze­geket irányoz elő. Beszélt még az új adórend­szerről, a lakásépítkezésre elő­irányzott igen jelentős össze­gekről. Majd rámutatott arra is, hogy a pénzügyminisztéri­umnak, a pénzügyi dolgozók­nak, az állami ellenőrzés mi nisztériuma ellenőreinek fontos feladata, hogy feltárják az e té­ren még meglévő lazaságokat és harcoljanak az igazgatás legcélszerűbb szervezéséért, a felesleges státusok felszámolá­sáért. Az 1956. évi költségvetés egyenlege egy milliárd 185.000.000 forint felesleget mu­tat. A bevételi felesleg mérté­ke kielégítő, a költségvetés szi­lárdan alapozza meg 1956. évi pénzügyi gazdálkodásunkat. Beszámoló az Interparlamentális Unió munkájáról Szerdán az Országgyűlés ülé­se után képviselői értekezletet tartottak az Országházban. Az értekezlet meghallgatta Rónai Sándornak az Országgyűlés el­nökének, az Interparlamentális Unió magyar csoportja elnöké­nek beszámolóját az Unió leg­utóbbi konferenciáiról és a ma­gyar csoport delegációjának te­vékenységéről. Beszámoló után az Interpar- lamentális Unió magyar cso­portja megvitatta és elfogadta a csoport új ügyrendjét. Az ügy­rend alapján három taggal ki­bővített vezetőségbe Nagy Mária, Barcs Sándor és Rusz- nyák István képviselőket vá­lasztották. asszony kapott helyet. A bony­hádi járásban 15 asszonyt vá­lasztottak be a vezetőségekbe és 6 fiatal elvtársnö lett DISZ-tit- kár. Az összeírás eredményeként megjavult a DISZ-szervezetek te­vékenysége a termelés vonalán. A faddi Győzelem Tsz D1SZ- szervezete felhívta a megye tsz DISZ-szervezetei figyelmét, hogy vállaljanak védnökséget a kuko­rica négyzetes vetése felett, ök maguk 100 kataszteri hold kuko rica négyzetes vetését vállalták. Igen sok termelőszövetkezeti és gépállomási DISZ-szervezet mun kacsapatokat alakított. A nagy- vejkei DISZ-szervezet felhívás­sal fordult a megye DISZ szerve­zeteihez, hogy kezdeményezzék a közhasznú munkákban való részvételt (faültetés, tisztq udvar tiszta házak, virágoskert és vi­rágos ablak.) A megye DISZ- szervezetei örömmel csatlakoz­nak a felhíváshoz. A kultúrmunka területén is van javulás, a DISZ-szervezetek 90 százalékában színdarabot ta­nulnak. Igen sokan beneveztek a Ságvárl Endre kulturális és sport seregszemlére is, ahol mód van rá, a József Attila olvasómozga­lomban is résztvesznek. A szak­köri munka is javulóban van. A bonyhádi járásban például 1G szakkör dolgozik 350 lány és fiatalasszony részvételével. A Meteorológiai Intézet je­lentése szerint csütörtökön reg­gel Csehszlovákia felől észak- nyugati széllel új hideghullám érkezett hazánkba. A hidegei az éjszakai havazás előzte meg. A Mátrában a lehullott hó vas­tagsága elérte a fél métert. Az új hideghullám annak következ­ménye, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és a balti köz­társaságok területén napok óta sarkvidéki eredetű levegő hal­mozódott fel és a vastag hóta­karó fölött tovább hült, A hideghullám csütörtökön délelőtt elérte Budapestet. A fő­városban két óra alatt tíz fok­kal sűlyedt a hőmérséklet s dél­Helsinki (TASZSZ). A Demo­kratikus Ifjúsági Világszövet­ség Végrehajtóbizottsága hel­sinki ülésén a következő hatá­rozatokat hozta: 1. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtóbizott ságának javaslatai a VI. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozó elő­készítéséről; 2. határozat az ifjúsági szer­vezetek közötti együttműködés megszilárdításáról és 3. határozat a fiatal nők kö­zötti munkáról. A VI. Világifjúsági és Diák- találkozóval kapcsolatban a végrehajtóbizottság javasolja, hogy a fesztivált Moszkvában 1957 július 28—augusztus 11-ig „A békéért és barátságért’’ jel­szóval tartsák meg. Elhatároz­ták, hogy a fesztiválra a világ minden országából harmincezer Petőfi Iskoláink is jobban dol­goznak, mint előtte. A tamási járásban 1955 dec. 2-ig csak 12 Petőfi iskola indult be, de jelen­leg 22 Petőfi iskola tart rendsze­resen foglalkozást. Ez a létszám állandóan nő. Az összeírás alatt a pedagógusok segítsége és ál­dozatvállalása is megnőtt. Bőin­kén pedagógusok végezték el az összeírást. Tevelen és Simon- tornyán az egész pedagóguskar bekapcsolódott a DISZ-szervezet munkájába, Bonyhádon 30 fiatal pedagógust választottak be a DISZ vezetőségekbe. A pedagó­gusok segítő készsége megmu­tatkozik az egész megye terüle­tén. A pártbizottságok és alapszer­vezetek részéről igen rfhgy és konkrét segítséget kaptunk. Ez a segítség beigazolta, hogy a pártbizottságok és alapszerveze­tek a pártfnunka fontos részé­nek tartják a DISZ 'munkát. Az összeírás ideje alatt rendszere­sen beszámoltatták a DlSZ-alap- szervi vezetőket és a DlSZ-bi- zottságokat; tanácsaikkal és a gyakorlatban is sokat segítettek az összeírásban. A tagösszeírás hiányossága az volt, hogy az előkészület ideje alatt nem hozta rendbe minden járási bizottság tagnyilvántartá­sát, s ezért több hónapos elma­radás mutatkozott az átjelentke­zésekben. Igen sok helyen két karton volt egy tagról. A járási előtt fél 11 órakor már —14 fo­kot mértek. A betóduló hideg egyébként az egész ország területén érez­teti hamsát. Csütörtökön dél­előtt az északnyugati megyék­ből —20—22, a déli és á keleti megyékből —10—11 fokot jelen­tettek. A lehűlés fokozatosan tovább terjed az ország délke­leti részeire is. A szél ereje előreláthatólag nem fokozódik lényegesen. De számítani lehet arra, hogy az országutakon sok helyen újabb hóakadályok ke­letkeznek. A Meteorológiai Intézet a be­érkező adatokból csak ezután állítja össze a hideghullám to­vábbi várható alakulását. fiatalt hívnak meg tekintet nél­kül politikai és vallási meggyő- désükre és arra, hogy milyen szervezethez tartoznak. Az ifjúsági szervezetek együttműködésének megszilár­dításával kapcsolatban a végre­hajtóbizottság helyesli a titkár­ságnak azt a javaslatát, hogy a jövő nyáron szervezzenek nagy kampányt, ,,A barátság szünide­je’’ jelszavával. A fiatak nők kö zötti munkáról szóló határozat­ban a végrehajtóbizottság java­solja a DÍVSZ összes tagszerve­zetének, hogy tanulmányozza a fiatal nők helyzetét, követelé­seit és különleges igényeit, ta­lálják meg azokat az utakat és formákat, amelyek lehetővé te­szik, hogy a fiatal nők fokozot­tabban vegyenek részt az álta­lános békemozgalomban, vé­delmezzék saját követelései­ket. bizottságok nyilvántartása nen volt pontos és ebből sok hiba adódott. A tagösszeírás alatt legjobb munkát végeztek a bonyhádi, gyönki, a szekszárdi járási és városi bizottságok. Legjobban lemaradt és legrosszabb mun­kát a paksi járási bizottság vé. gezte: 400 DISZ-taggal keveseb­bet írt össze, mint amit a nyil­vántartás szerint össze kellett volna írnia. A járási bizottsá­goknak nagy gondot kell fordí- taniok a pótösszeírásra, mert többszázra rúg azoknak a fiata­loknak a száma, akik még nin­csenek összeírva. Ezt bizonyítja a Szekszárdi Járási Végrehajtó- Bizottság munkája, mert alig két hét alatt 162 főt írt össze pótösszeírással. Nagy gondot kell fordítani a járási bizottsá­goknak a tagkönyvkiosztó tag­gyűlésekre. Hogy jól sikerülje­nek ,arra minden feltétel meg_ van. Eddigi taggyűléseink azt bizonyítják, hogy jó előkészítő munka nyomán az összeírt ta­gok 95—100 százaléka megjele­nik, példák bizonyítják, hogy ezeken a gyűléseken igen sok DISZ-en kívüli fiatal is megje­lenik, akikkel ha helyesen fog­lalkozunk, tovább erősíthetjük velük a DISZ táborát. HÉGER ANTAL DISZ MVB felelős szervező. A DiSZ-tagösszeírás tapasztalatai megyénkben A DÍVSZ végrehajtóbizottságának határozatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom