Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-07 / 32. szám

IS»#. FEBRUÁR 7. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Bírálat és önbírálat ez jellemezte a esibráki alapszervezet vezetőség választó taggyűlését A Csibrák községi alapszer ■vezet kommunistái is megtar­tották a vezetőségválasztó tag gyűlést. A vezetőség nevében Kovács elvtárs, az alapszerve­zet titkára mondott beszámo­lót, amelyben elemezte az el­múlt két év munkáját és meg­határozta az előttünk álló fel­adatokat. A BESZÁMOLÓ igen alaposan foglalkozott a pártépítés kérdésével. Megál­lapította többek között, hogy a tag és tagielölt felvétel az elmúlt két év a.att igen gyenge volt, ' mert mindössze két párttagot vettek fel. Ugyanakkor két kizárás is történt. Ezzel kap­csolatban önbírálatot gyako­rolt a beszámoló, a vezetőség munkája felett, mert nem fog lalkoztak ezzel a fontos fel­adattal. Ez nagy hiba volt an­nál is inkább, mert több be­csületes dolgozó már régebb óta szeretne a párt tagja lenni és ezt meg is érdemelnék, mert becsületesen, jól dolgoz­nak. Feladatként szabta meg a beszámoló, hogy számba kell venni az élenjáró dolgozókat és azokkal tervszerűen kell foglalkozni a pártvezetőség tagjainak, mert csak így lehet megfelelő eredményt elérni. Mint eredményt megemlí­tette a beszámoló, hogy a ta­kácsban megalakították az MDP-csoportot, de ugyanak­kor hiányösság volt, hogy a működésével, rendszeres tévé ■ kenykedésével már annál ke­vesebbet törődött a pártszer­vezet. így fordult elő, hogy a tanácsülések előtt egyetlen egy esetben sem beszélte meg az MDP-csoport a határozati javaslatot. Részletesen foglalkozott a beszámoló A DISZ-SZERVEZETTEL. A titkár elvtárs elmondotta, Tiogjr néhány évvel ezelőtt va­lóságos válaszfal volt a párt és DISZ-szervezet között és jó­részt ez volt az oka annak, hogy a DISZ szervezet gyengén működött. Nem törődtünk a DISZ szer­vezeti . életével és olyan dol­gok is elkerülték a figyelmünket mint például a tagdíjfizetés, tagszervezés. Ezzel kapcsolat­ban bírálatot mondott a DISZ titkár Csuta elvtársnő felett, aki maga sem igyekezett kap­csolatot teremteni a párttal. A járási pártbizottság erre a hiá­nyosságra időben felfigyelt és így felhívták a mi figyelmün­ket is arra, hogy milyen módon kell foglalkozni a DlSZ-szerve- zettel. így az elmúlt évben, kü­lönösen a Központi Vezetőség májusi határozata után gyöke­res változás történt ezen a té­ren. A pártszervezet egyre in­kább érezte azt a felelősséget, amely reá hárul a fiatalság éle­tével kapcsolatban. A pártszer­vezet többet törődött a fiatalok­kal, így megnőtt munkakedvük, ezzel magyarázható az is, hogy a DISZ taglétszáma 34-ről 62-re emelkedett. A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOMMAL kapcsolatban megállapította a beszámoló, hogy a falu szélén kínt állnak a táblák, amelyek azt hirdetik, hogy Csibrák ter­melőszövetkezeti község. ,— Ugyanakkor beszélni kell arról is, hogy még mindig vannak egyéni parasztok a községünk­ben és ezekkel nem foglalkoz­tunk megfelelően. Ezért felelő­sek vagyunk valamennyien. Ha rendszeresen végzünk tsz- agitációt, akkor lényegesen na­gyobb eredményt értünk volna el a tsz-mozgalom terén, mint így. — Ezután arról beszélt, hogy milyen formában kell vé­gezni a tsz-agitációt, majd fel­hívta a figyelmet arra, hogy továbbra is foglalkozni kell az egyéni gazdák termelésével, mert csak így biztosítható az a 3 százalékos termésnövekedés, amit a Központi Vezetőség ha­tározata előír. A HOZZÁSZÓLÓK A beszámolóhoz a jelenlévők közül majdnem minden elvtárs hozzászólt. — Buzi elvtárs bí­rálatot mondott a pártvezetőség munkája felett, mert nem min­den esetben volt elég határo­zott, elég körültekint " a párt szervezet irányítása. Nagy hiba volt az is, hogy nem minden esetben jártak el megfelelően a párt szervezeti szabályzata ér­telmében a kötelezettséget el­mulasztó párttagokkal szemben. Kellner elvtársnő például 8 havi tagbélyeggel elmaradt, van olyan elvtárs is, aki hóna­pok óta nem jár taggyűlésre és velük mégsem foglalkozott meg felelően a pártvezetőség. Gábor László elvtárs a párt és a tanács közötti kapcsolatról beszélt, önbírálatot gyakorol, mert amint mondotta, őt is fe­lelősség terheli, mint pártveze-. tőségi tagot, hogy a tanácsban az MDP-csoport nem működött kielégítően. A kommunisták javasolták az új vezetőségnek, hogy ezen­túl rpég jobban vegyék figye­lembe munkájuk során a Köz­ponti Vezetőség határozatait és azt maradéktalan hajtsák vég­re. Különösen’ felhívták a fi­gyelmet a pártfegyelem megszi­lárdítására, mert amint mon­dották, minden feladat végre­hajtásának ez az alapja. Viszti György JB. instruktor. Élénk DISZ-élet a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolában Ha valaki távolról nézi a Lengyeli Mezőgazdasági Szak­iskolát, olyannak tűnik, mint valami kihalt kastély, de ha bemegy oda, kellemesen csaló dik, mert az ódon Apponyi-kas- tély falai között szorgalmas munka folyik. Százhúsz fiatal tanul itt, hogy az iskola elvég­zése után, mint jó mezőgazda- sági szakemberek, segítsék a termelőszövetkezeteket és ál­lanái gazdaságokat. Jó munkát végez az iskola DISZ-szervezete. Munkatervbe vettek egy tanulmányi kirándu­lást, ezen kívül kultúr- és sportrendezvényeket. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy az iskola ve­zetősége és a DISZ-szervezet megrendez egy tanulmányi ki­rándulást a Juhépusztai Törzs­állattenyésztő Állami Gazda­ságba. Ez a kirándulás már meg is történt és igen hasznos tapasztalatokkal tértünk onnan haza. Nagy készülés előzte meg az iskola DISZ-szervezetében a tagkönyvcserét. A kultúrterem tejesen megtelt DlSZ-fiatalok- kal. A megnyitó után Erős Ágoston DISZ-titkár méltatta a tagkönyvcsere jelentőségét, majd ismertette a DISZ tagok jogait és, kötelességeit. Az ün­nepi beszéd után az egyes osz ­tályok tanulmányt versenyre hívták ki egyihést, májd-kio«-' tották a tagkönyveket. Az új tagkönyv arra kötelez bennünket, hogy jobban tanul­junk és fegyelmezettebb maga­tartást mutassunk a DISZ-en kívüli fiataloknak. Úgy kell dől goznunk, hogy a még kívülálló fiatalokból is minél előbb DISZ tagokat neveljünk. Szűcs János Lengyel. problémája a Szekszárdi Kendergyárban munkafegyelmet, a bérrend­szert, a technológiát és az ázta- tásí munkák olyan tartalékait, amelyeket eddig nem használ­tak ki és amelyek az áztatás megjavítását eredményeznék. A műszaki fejlesztési intézkedé­seknek is abban az irányban kellene hatást gyakorolnick a jövőben, hogy megjavuljon az áztatás termelékenysége. A termelékenység állandó emelkedése a szocializmus gaz­dasági törvénye. Szoros kapcso­lata van ennek a törvénynek a szocializmus alaptörvényével: az állandó növekvő szükséglete­ket csak állandóan növekvő termeléssel tudjuk kielégíteni. A termelékenység növekedése élő munkamegtakarítást jelent, tehát csökkenti a termékek önköltségét. Az önköltség csök­kentés, mint tudjuk, az árak le­szállításának, a reálbérek emel­kedésének az alapja. A munka­termelékenység emelkedése — azonban csak abban az esetben csökkenti az önköltséget, ha gyorsabb ütemben megy végbe, mint az átlagbérek emelkedése. Ha az átlegbérek ugyanúgy nőve kednének, mint a termelékeny­ség, akkor csökkenne a felhal­mozás, vagyis ez a jelenség alá­ásná a népgazdaság továbbfej­lődésének az alapját. Különö­sen áll ez a tétel a rostiparban, ahol a termékek önköltségének nagy hányadát képezik az anyagköltségek. A rostiparban a termelékenység emelkedése azt jelenti, hogy a .termelési értéken belül az anyagok érté­ke lényegesen nagyobb növeke­dést mutat, mint a bérek. — Ha tehát az átlagbérek egy kender­gyárban jobban emelkednének, mint a termelékenység, akkor ott nagyarányú anyagpazarlás­sal járna együtt a termelékeny­ség emelkedése. Ez a törvény- szerűség nyomon kísérhető a Szekszárdi Kendergyárban is. A következő táblában bemutat­juk az átlagbérek emelkedését százalékban, viszonyítva a tény legest a tervezetthez. A táblá­zatban az összmunkások bérét (áztatókét is) vesszük alapul. A tábla adatait tehát a második táblához helyes hasonlítani. Ne­gyed­évek “ I. II. III. IV. Átlagbérek emelkedése százalékban, viszonyítva a tervezethez a negyed­évek hónapjaiban 12 3 105 103 84 58 100 134 94 86 79 121 120 93 A III. negyedév második hónap­ját (augusztus) és a IV. negyed­év első hónapját (október) ki­véve az arány egészségesnek mondható. Legjobb arányokat abban a hónapban tapasztalunk, amelyben a legjobban növeke­dett a termelékenység. Legrosz- szabb arány mutatkozik októ­berben, amikor is 35 százalékos tervteljesítést értek el a terme­lékenységben, ami megfelel 65 százalékos lemaradásnak és ez­zel szemben az átlagbér 58 szá­zalékos teljesítést mutat, ami csak 42 százalékos csökkenés­nek felel meg. A kettő között 23 százalékos arányeltolódás van, ami azt jelenti, hogy októ­berben az átlagbérek 23 száza­lékkal növekedtek jobban, mint a termelékenység. Ez természe­tesen hatott az önköltségre is, ami jól látszik a negyedik ne­gyedév önköltség növekedésé­ben. Ezt az egészségtelen arányel­tolódást ugyancsak az áztatás- sal kapcsolatos bérköltségek megnövekedése eredményezte. Nagyrészt ennek is az időjárás volt az oka, azonban ez a tény is fokozza az áztatási munkála­tok alapos áttanulmányozásá­nak szükségességét. Milyen tényezők segítették elő a termelékenység és az át­lagbérek többségben helyes ará­nyait? Elsősorban az, hogy a termelékenység emelkedésé­nek a teljesítmény normák túl teljesítése volt az alapja, amely együtt járt a jó rostkihozatallal és a minőség megjavításával. A gyár az egész évet tekintve túl­teljesítette önköltség csökken­tési tervét, tehát anyagmegta­karítást is ért el a jó rostkihoza­tallal. Emellett olyan minőségi munkát végeztek, hogy a ter­mékek átvevői soha nem emel­tek kifogást az év folyamán a minőség ellen. Továbbá segí­tette az arány helyes alakulását a jó munkaszervezésből követ­kező létszám megtakarítás is, az állásidők csökkentése, az anyamozgatások ésszerűsítése, a felesleges munkaműveletek kiküszöbölése stb. összefoglalva megállapíthat­juk, hogy az áztatási munkák megjavításával az áztatás idő­járástól való függésének csök­kentésével (megfelelő műszaki intézkedésekkel és újításokkal) minden alapja megvan a Szek­szárdi Kendergyárnak ahhoz, hogy az 1955. évi eredményeket tovább fejlessze. GYENIS JÁNOS. Uj élet van születőben... 71/JTetsző, hideg szél kergeti a havat kint a határban. Meg­dermedt az élet, szunnyadnak a vetések a hótakaró alatt, de tavasszal, amikor eltűnik a hó, életre kelnek, növeke­désnek indulnak, dúsan termő kalászokat hoznak. Elolvad a hó, eltűnik a fagy és új élet születik. Uj élet születik, egy emberibb élet, levetkezve a régit, az évtizedek, évszázadok óta megszokottat — az új paraszti élet. Születése nagyon nehéz. Sokáig tart a vajúdása, hetekig, hó­napokig, vagy évekig és ha megszületik ezt a magzat, egyre többen állnak a bölcsője köré gyámolitjdk, látva azt, mennyire életképes. Uj élet van szülőben Szakály községben is. A község lakói szorgalmas, becsületes emberek, akik igyekeznek úgy gazdál­kodni néhány hold földjükön, hogy biztos megélhetést teremt­senek maguknak. Biztos megélhetés ... fogalom csupán, ami­kor mindenki sajátmaga, külön-külön utakon akarja megvaló­sítani. Öreg Szabó Vilmos jószágot nevel, tenyészbikát — nem régiben adott el egyet 12.000 forintért, — és a szakályi gazdák nagyrésze is ezt csinálja. Mindenki boldogul, ahogyan tud. J^e mégis... kevés az, amit a néhány hold földből, a jószágból ki tudnak hozni — többre vágynak, jobb életre. Esténként, a napi munka után összeülnek a szomszédok és a legtöbb szó — mint máskor is — a gazdálkodásról esik, s most már egyre többször a termelőszövetkezeti gazdálkodás ról. A szakályi gazdák beszélgettek már a szövetkezetről évek óta, de csak azt említették meg, milyen bajok voltak ott a gazdálkodással. — Minek a csoport? Néhány bolond dolgoz­zon a többi helyett, akik csak az osztozáskor vannak ott? — A szakályi gazdák ezzel az érvvel tartották távol magukat a szö­vetkezeti gazdálkodás gondolatától. A környező községekben mindenütt alakult már szövetkezet és ért el komoly eredmé­nyeket. — Szabályban még mindenki a „maga gazdája” volt. Egészen a legutóbbi időkig ... Addig, amíg néhány gazda s a község vezetői arról kezdtek be­szélgetni, hogy jó lenne termelőszövetkezetet alakítani a köz­ségben is. — Lóm, a szomszéd regölyiek is ezen fáradoznak. Az elhatározást végül tett követte, mégpedig úgy, hogy először a község vezetői írták alá a belépési nyilatkozatot. Megvolt az az első lépés, de hátra volt még a neheze. Andirkó Sándor párttitkár egy este bekopogtatott a hat­holdas Kaszonics Józsefhez. — Kaszonics elvtárs! Tudod, hogy elsősorban a párttagokra kell számítani a belépésnél mon­dotta beszélgetés közben. — Engem hagyjatok ki ebből a dologból — tiltakozott a gazda. Utána gondolkodni kezdett. — Valóban, ha kommunista vagyok, nekem kelj esősorban be­lépnem. Hogyan akarok a párt politikájának megvalósításán dolgozni, ha én magam nem teszek semmit? — Meggondoltam, Andirkó elvtárs. Nem lett volna szabad nemet mondanom, amikor először jöttél. A belépési nyilatkozatok ezekután kezdtek szaporodni. A kilencholdas Mátics Vendel, a 12 holdas H. Kelemen Gyula. Fodor József, Biró Lajos, Balogh Imre, Kovács Józsefné, Mar­tinka László, — kerültek a nevek a belépési nyilatkozatokra. A belépők most már annyira felszaporodtak, hogy meg lehetett alakítani a termelőszövetkezetet. „Hunyadi” néven alakult meg Szakály község első termelőszövetkezete. A megalakulás komoly visszhangra talált a gazdák között. mikor az alakuló gyűlés volt, az 1. számú földműves­szövetkezeti bolt előtt, jött össze néhány gazda — arról a környékről ide jönnek össze megbeszélni az ügyes­bajos dolgokat — nem is folyhatott másról a vita, mint a szö­vetkezetről. Törő Ferenc, Recsek Tamás, Varga Mihály, s a többiek komoly vitában voltak'. — Hát, én azt mondom, belé­pek, ha úgy látom, hogy lesz valami ebből a termelőszövet­kezeiből — így Varga Mihály. — Voltam már látogatáson a kölesdi Haladásnál, ott azt láttam, hogy lehet jól gazdálkodni. Láttam milyen jószágállományuk van. Fele annyi gondja sincs ott az embernek, mint nekünk. — El kellene menni Tamásiba, a Vörös Szikrához. Aztán meg kellene nézni azt is, mi van kint a tagoknál — fűzte tovább a másik gazda a beszélgetést — csakugyan annyi része­sedésük van-e, mint amiről beszélnek® meg írnak? Ezek a gazdák persze, nem tudták még arról, hogy az ala­kuló gyűlésen a tamási Vörös Szikra Tsz-ből is ott voltak és hívták a szakályiakat, látogassanak el hozzájuk. Szó esett arról is, hogyan akar gazdálkodni az új termelőszövetkezet. — Mivel a szakályi gazdák egyébként is szeretnek foglalkozni az állat- tenyésztéssel, a szövetkezetnek is elsősorban szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel kell foglalkozni. Később kertészettel is fog­lalkozhatunk. Itt van a Kapos, öntözni is tudunk majd. így folyt a tervezgetés az alakuló gyűlésen. A tsz-tagok utána mind_ ezt elmondták a kívülállóknak, mert bizony sokat megállítoL ták őket a következő napokban az utcán és érdeklődtek, mi is van azzal a termelőszövetkezetei. Most már nem várják az érdeklődőket, ők maguk keresik fel hogy meggyőzzék őket. Az alakuló gyűlésen ugyanis arról is szó esett, hogy minden tag még egy másikat győz meg, s visz be a termelőszövetkezetbe. szakályiak kizökkentek a régi, megszokott kerékvágás­ból, őket is magával ragad'a az új élet áradata, addig, addig nő t, mígnem áttörte a gátakat — a régi élethez való ragasz kodást — megváltoztatta a gazdák gondolkodását, nézeteit és új útra, a szövetkezés útjára térítette őket. Ma még csak ma­roknyi csoport halad ezen az úton, holnap már többen lesz­nek, végül eltűnnek a határt ezernyi darabra szabdaló baráz­dák. Uj élet születik, amely magával hozza a boldogabb hol­napot. BOGNÁR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom