Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 4. N. Á. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Dwight D. Eisenhowernak, az Egyesült Államok elnökének üzenetváltása Moszkva (TASZSZ). Mint is-1 meretes, G. N. Zaburin a Szov­jetuniónak az Egyesült Álla­mokban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete j^-j nuár 25-én felkereste Dwight D. Eisenhowert és átnyújtotta neki N. A. Bulganyinnak a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének január 23-i üzenetét. Az üzenet szövegét a sajtó közölte. Február 2-án G. N. Zaburin nagykövet felkereste John F. Dullest az Egyesült Államok külügyminiszterét és átnyújtot­ta neki N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Dwight D. Eisen- howerhez az Egyesült Államok elnökéhez intézett új. üzenetét. Az új üzenet az Egyesült Álla­mok elnökének N. A. Bulganyin január 23-i üzenetére adott vá­laszával kapcsolatos. Elutazott Csehszlovákiából I. S z. Konyev marsall Prága (TASZSZ). A Cseh­szlovák Távirati Iroda jelenté­se szerint I. Sz. Konyev a Szov­jetunió marsall ja, a varsói szer­ződés tagállamai egyesített — fegyveres — erőinek fő- parancsnoka, csütörtökön el­utazott Csehszlovákiából. Árucsere forgalmi megállapodás Magyarország és a Szovjetunió között A közelmúltban folytatott ke­reskedelmi tárgyalások ered­ményeként 1956 február 3-án Budapesten aláírták az 1956. évi magyar—szovjet kölcsönös árucsereforgalmat szabályozó jegyzőkönyvet. — A kölcsönös szállítások az 1955. évhez ké­pest jelentősen emelkednek. A Szovjetunió Magyarország részére gyapotot, kokszot, vas­ércet, ferro-ötvözeteket, faféle­ségeket, nyersfoszfátot, ipari be rendezéseket, mezőgazdasági gépeket, gépkocsikat, golyós­csapágyat és más, a magyar népgazdaság számára szükséges árukat szállít. Magyarország a Szovjetunió­nak tengeri és folyami hajókat, emelő- és szállítóberendezése­ket, vasúti gördülőanyagot, — ipari berendezések néhány faj­táját, szöveteket és más árukat szállít. 4 A jegyzőkönyvet magyar — részről Háy László külkereske­delmi miniszter, szovjet részről Ny. P. Mojszejenkó, a Szovjet­unió magyarországi kereskedel­mi képviseletének vezetője irta alá. II francia kormány elfogadta a meghívást a Közép-Keletről tárgyaló háromhatalmi értekezletre Washington. Az Eisenhower és Eden washingtoni tárgyalá­sairól kiadott közlemény meg­hívta Franciaországot, hogy az Egyesült Államokkal és Angliá­val együtt vegyen részt három­hatalmi értekezleten, amelyen az 1950. évi nyilatkozat alapján az arab—izraeli fegyveres kon­fliktus „megakadályozásáról'’ tárgyalnak. Az 1950-es három­hatalmi nyilatkozat előirányoz­ta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország közbelépését arra az esetre, ha az arab álla­mok és Izrael között erőszak al­kalmazása vagy erőszakhoz való folyamodás fenyegetése fo­rogna fenn. Hírügynökségi és rádiójelen­tések szerint a washingtoni francia nagykövetség közölte, hogy Franciaország hivatalos formában elfogadta a meghí­vást az angol—amerikai közle­ményben bejelentett- értekez­letre, amelyet szakértői szinten tartanak majd meg. Porkkala-Udd átadása A képen: Szovjet tengerészek a Finnországnak átadott Firkkonummi vasútállomáson. (Foto V. Noszkov.) A KÜLPOLITIKA HÍREI Teherán (TASZSZ). — A Kehian című lap jelentése sze­rint Bagdadban befejeződött a bagdadi egyezményhez tartozó országok — Anglia, Irán,. Tö­rökország, Irak és Pakisztán — vezérkari tisztjeinek értekezle­te. Az értekezleten a bagdadi1 egyezményhez tartozó országok katonai együttműködésének kérdéseit tárgyalták meg. * Mint a Reuter jelenti, Victor Kűri libanoni nagykövet csü­törtökön felkereste az amerikai külügyminisztériumot és közöl­te, hogy az Arab Liga 9 országa nem érzi magára kötelezőnek azokat a határozatokat, ame­lyeket az angol—amerikai meg­beszéléseken az arab országok­kal való tanácskozás nélkül hoztak. * Párizs (MTI). A nemzetgyűlés különböző bizottságai a közeli napokban megválasztják vezető ségüket. Miiidegyik bizottság egy elnököt, két alelnököt és két titkárt választ. Jacques Duclos a kommunista képviselő csoport elnöke levelet intézett Edouard Depreux-höz, a szocia­lista és Edouard Daladier-hez, a radikiális képviselőcsoport el­nökéhez és ebben hangsúlyozta: amennyiben a bizottságok el­nökségét és az egyéb tisztsége­ket nem arányosan osztanák el, megegyezést kellene létesí­teni a baloldali pártok között, hogy így biztosítsák jelöltjeik sikerét a jobboldal jelöltjeivel szemben. A Belga Királyság új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársa ság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken, február 3-án fogadta Frédéric Colion, rendkívüli kö­vetet és meghatalmazott minisz tért, a Belga "Királyság új ma­gyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál je len volt Darabos Iván, az Elnö­ki Tanács titkára, Kárpáti Jó­zsef külügyminiszterhelyettes és Marjai József rendkívüli kö­vet és meghatalmazott minisz ter, a Külügyminisztérium pro tokollosztályának vezetője. Frédéric Colion követ meg bízólevele átadásakor a követ kezű beszédet mondotta: Megnyílt az ECIIFE 12. ülésszaka Bangalor (TASZSZ). — A TASZSZ kiküldött munkatársa jelenti: Csütörtökön Bangalor- ban megnyílt az ENSZ Ázsiai és Távolkeleti Gazdasági Bi­zottságának (ECAFE) 12. ülés­szaké. Az ülésszak munkájában 24 ország küldöttsége, valamint Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és más országok megfigyelői, az ENSZ szakosított szerveinek, nemzet­közi szervezeteknek, köztük a Szakszervezeti Világszövetség­nek képviselői vesznek részt,; Pineau francia külügyminiszter nyilatkozata Párizs. A saarvidéki parlament azon ismeretes határozatával kapcsolatban, mely a Saarvidék politikai és gazdasági csatlako­zását ajánlja Nyugat-Német- országhoz, Pineau francia kül­ügyminiszter nyilatkozatot — adott ki. A francia kprmány — mondja a nyilatkozat —• nem fogadhat el olyan megoldást, amely nem számol Francia- ország lényeges gazdasági érde­keivel. Franciaországban már 26 halálos áldozata van a hideghullámnak Párizs (MTI). Az egész Euró­pára kiterjedő hideghullám Franciaországban is mind erő­sebben érezteti hatását. Csü­törtökön a Jura-hegységben —30, Moníluconban —25, Pá­rizsban —15 fokot mértek. Pén­teken reggel a francia főváros­ban —10 fok volt a hőmérséklet, A hidegnek Franciaországban eddig 26 halálos áldozata van. A Cote d’Azúrról és Korziká­ból erős havazást jelentenek. Nizzát 15 cm-es hótakaró bo­rítja, amire úgyszólván még nem volt példa. A szélvihar olyan erős, hogy az érkező hajók nem tudnak befutni Marseille és Port- Vendres kikötőjébe. „Elnök Úr, van szerencsém Exellenciádnak átadni megbízólevelemet amellyel őfelsége a király, fel­séges uralkodóm, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa mellé, mint rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert és meghatalmazott miniszterét akkreditált. Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy országomat, kor­mányomat és uralkodómat kül földön képviselhetem. Ez arra kötelez, hogy hű képet adjak hazám jellegéről és érzésem­ről. Minden népnek megvan a sajátos jelleme éá különleges problémái s a diplomatának az a kötelessége, hogy a kölcsö­nös megértést elősegítse. Az én feladatom kifejezésre juttatni azt, hogy Belgium — a kölcsönös érdekek szemeiéit tartása mellett — őszintén kí­vánja fejleszteni a már fennál­ló kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat. E célból minden erőmmel azon leszek, hogy meg könnyítsem az e téren felme­rülő problémák megoldását. Szeretném kifejezni elnök úr azt a véleményemet, hogy meg­bízásom hozzájárul az országa­ink közötti jó kapcsolatok és égyetúrtés megerősítéséhez és így előmozdítja mindkét ország virágzását. Hogy ezen feladatomat minél jobban elláthassam, számítok Exellenciád és az Elhöki Ta nács jóindulatára. Exellenciádnak sok boldogsá got, Magyarországnak pedig jólétet kívánok.“ Dobi István az Elnöki Tanács elnöke, Colion követ beszédére a következőkben válaszolt: „Követ Úr, átveszem megbízólevelét, amely lyel Önt felséges uralkodója, a király, a Magyar Népköztársa ság Elnöki Tanácsa mellé, mint rendkívüli követet és meghálál mázott minisztert akreditálja. Jól esett hallanam, hogy Kö vet -Úr tevékenysége legfőbb céljának őfelsége kormánya és népe, valamint a magyar kor­mány és a magyar nép között fennálló gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítését tűzi ki. Meggyőződésem, hogy a magyar—belga kapcsolatok fej­lesztése mindkét ország érde­keinek megfelel és egyben elő­segíti a mindkét nép által óhaj tott megértést és az egyetemes béke megszilárdítását. A Ma­gyar Népköztársaság őszintén törekszik arra, hogy a békés egymásmelleit élés elvének alapján a kölcsönös érdekek tiszteletbentartásával minél job ban szélesítse kapcsolatait min den országgal. Biztosítom Önt, hogy felelő­ségteljes megbízásának teljesí­tésében számíthat az Elnöki Ta nács, a magyar kormány és a magam részéről jövő legőszin­tébb támogatásra és jóindulat­ra. Öröramel üdvözlöm önt kö­rünkbe».“ A megbízólevél átadása után az Elnöki Tanács Elnöke szí­vélyes beszélgetést folytatott Colion követtel, majd a követ bemutatta a kíséretében meg­jelent Victor Lecocq követségi titkárt. (MTI) Ä Kommunista Párt és a szovjet állam kimagasló személyisége (K. ]. Yorosilov 75. születésnapjára) Irta: S. ISZACSENKO 1956. február 4-én 75 éves Kliment Jefremovics Yoro silov, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam kima­gasló személyisége, -V. I. Lenin hű tanítványa és V. J. Sztálin legközelebbi harcostársa. K. J. Vorosilov élete és mun­kássága elválaszthatatlan kapcso latban áll a kommunisták nagy pártjának történetével és azzal a harccal, amelyet Oroszország dől gozói vívtak a kapitalisták és földesurak járma alól való fel- szabadulásért, a szocialista tár­sadalom felépítéséért. Tevékeny­sége a nép, a kommunizmus ügye önfeláldozó szolgálatának példaképe. K. J. Vorosilov 1881-ben szü­letett 'a Jekatyerinoszlav-i kor­mányzóságban (ma Dnyepropet- rc-zk-terület). Munkásszülők gyermeke volt. Forradalmi tevékenysége 1896-ban kezdődik. Belép egy szocialista körbe, s agítációs mun kát folytat a munkások között. 1903-ban a luganszki (ma: Voro- silovgrád). mozdonygyárban be­lép az ÓSZDMP luganszki szerve zetébe. K. J. Vorosilov a pártba való belépésének első napjától határozottan a lenini bolsevik irányvonalat fogadja el és követ­kezetesen meg is valósítja azt. Mint a luganszki bolsevik bizott­ság tagja, a marxizmus-leniniz mus zászlaja alá tömöríti a szo­ciáldemokraták sorait, s hatal­mas szervező és politikai, nevelő- munkát fejt ki a munkások kö­zött. Vorosilov elvtárs tevékenyen résktVett az 1905—1907-es első orosz forradalomban. Az általa vezetett bolsevik szervezet volt a forradalmi mozgalom központ­ja, a Dorvyec-medencében. ö irá­nyította a sztrájkokat a luganszki üzemekben, bejárta a környező falvakat, s harcra hívta fel a parasztokat a földesurak ellen. 1906-ban az OSZDMP luganszki szervezete Vorosilovot válasz tóttá meg küldöttnek a IV. (egye sítő) pártkongresszusra, ahol először találkozott Leninnel és Sztálinnal. 1907-ben részt vett az OSZDMP V. (londoni) kon­gresszusán. K. J. Vorosilov a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom elő­készítésének és végrehajtásának időszakában Is hatalmas munkát fejtett ki. Tagja volt a munkás­küldöttek petrográdi szovjetjé­nek, részt vett a bolsevikok áp rilisi összoroszországi konferen­ciájának munkájában és mint küldött jelen volt a bolsevik párt VI. kongresszusán. 1917. novemberében, mint petrográdi népbiztos F. J. Dzerzsinszkijjel megszervezte az összoroszországi Rendkívüli Bizottságot az Ellen- forradalom és Szabotázs Elleni Harcra. K. J. Vorosilov nagy érdeme­ket szerzett a szovjet állam fegy­veres erőinek létrehozásában és megerősítésében, a szovjet köz­társaság a külső és belső ellen­ségtől való védelme megszerve­zésében. a külföldi intervenció és a belső ellenforradalom szét­zúzásában. A polgárháború éveiben a párt központi bizottsága és V. I. Lenin a szocialista állam ellen­ségeivel vívott harc felelősség- teljes posztjaira állította K, J. Vorosilovot. Vorosilov V. I. Le­nin vezetésével, J. V. Sztálinnal együtt munkálkodva sikeresen teljesítette azokat a feladatokat, amelyekkel a párt bízta meg. 1918-ban partizáncsapat élén harcolt Ukrajnában a német meg szálók ellen. Ezután az V. ukrán hadsereget, a cáricini frontot irányította, a déli front Forra­dalmi Katonai Bizottságának he­lyettes parancsnoka és a 10. had sereg parancsnoka volt. 1919— 1921-ben K. J. Vorosilov tagja volt az 1. lovashadsereg Forra­dalmi Katonai Bizottságának és részt vett Gyenyikin tábornok csapatainak szétverésében. Ukraj nának a fehér-lengyelektől való felszabadításában és Vrangel fehérgárdista seregének szétzú zásában. 1921-ben a X. párt kongresszus küldötteinek élén ö irányította a kronstadti ellenfor­radalmi lázadás felszámolását. K. J. Vorosilov egész további tevékenysége eltéphetetlen kap- . csolatban áll a Szovjet Hadsereg 1 fejlődésével és megerősödésé­vel, a Szovjetunió védelmi képes ségének növekedésével. A pol­gárháború befejezése után né­hány évig először az északkauká­zusi, majd a moszkvai katonai körzet parancsnoka volt. M. V. Frunze halála után Vorosilov vette át a szovjet fegyveres erők vezetését. 1925 november 6-tól katonai és tengerészeti népbizto.-, és a Szovjetunió Forradalmi Ka­tonai Bizottságának elnöke. 1934 június 20-tól pedig a Szovjet- * unió honvédelmi népbiztosa. K. J. Vorosilov, mint a szovjet fegyveres erők vezetője, fárad­hatatlanul munkálkodott a csa­patok harci és politikai felkészült . ségének tökéletesítésén, szovjet 1 katonai káderek nevelésén, a harcosok és parancsnokok poli­tikai nevelésén. A kommunista párt és a szovjet kormány út­mutatásai szerint egész tevé­kenységét ‘arra összpontosította, hogy szüntelenül növekedjék a Szovjet Hadsereg katonai ereje, létrejöjjön a szocializmus orszá­gának erős hadiflottája és légi­ereje, állandóan erősödjék a ha­za védelmi képessége. A Nagy Honvédő Háború évei­ben K. J. Vorosilov tevékenyen részt vett a szovjet csapatok hadműveleteinek irányításában, u fasiszta megszállók szétzúzásár., kidolgozott tervek megvalósítá- j sában. Tagja volt az Állami Hon- 4 védelmi Bizottságnak, s ő volt az északnyugati front csapatai­nak főparancsnoka, a főhadiszál­lás meghatalmazottja a lenin grádi, a volhovi frontokon és a fcengermelléki hadseregben. K. J. Vorosilov 1941-ben tagja volt a Szovjetunió, Nagybritánnia és az Egyesült Államok moszkvai értekezletén részt vett szovjet küldöttségnek, 1943-ban pedig jelen volt a Szovjetunió, Nagy- britannia és az Egyesült Államok vezetőinek teheráni értekezletén. K. J. Vorosilov a kommunista párt és a szovjet kormány tevé­keny vezető személyisége. A X. pártkongresszustól kezdve min > den kongresszuson megválaszt­ják a párt központi bizottságé nak tagjává. 1926 óta tagja az SzK(b)P Központi Bizottsága Po­litikai Irodájának. 1946 máciusá- ban K. J. Vorosilovot a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnök- helyettesévé nevezték ki. Ezen a poszton egész kimagasló szerve­zőtehetségét, tudását és hatal­mas energiáját a Szovjetunió erejének növelésére fordítja. A XIX. pártkongresszus után K. J. Vorosilovot megválasztották az SzKP Központi Bizottsága El­nökségének tagjává. 1953 már­ciusában pedig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének , elnökévé. \ A Szovjetunió dolgozói szere­tik és tisztelik Kliment Jefremo­vics Vorosilovot. Lenin tántorít­hatatlan követőjét, a nép boldog ságáért, a kommunizmusért küz­dő lánglelkű harcost látják ben­ne. Tudják, hogy K. J. Vorosilov — miként az egész kommunista párt — számára nincs magasabb érdek, mint a nép érdeke.. 1945-től 1947-ig K. J. Vorosi lov Magyarországon a Szövetsé­ges Ellenőrző Bizottság elnöke volt. A magyar nép ismeri és szereti Vorosilov elvtársat, aki többizben ellátogatott Magyar- országra. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom