Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

2. TOLNAI NAPLÓ 1956 FEBRUÁR 28. Áz SZKP XX. kongresszusának határozata az új pártprogram elkészítéséről (Egyhangúlag elfogadták 1956 február 25-én) Az'SZKP XX. kongresszusa megbízza a Központi Bizottsá­got, készítse el a Szovjetunió Kommunista Pártja programjá­nak tervezetét, kiindulva a marxista—leninista elmélet alaptételeiből, amely elmélet pártunk történelmi tapasztala­tai, a szocialista országok test­v érpártjainak tapasztalatai, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapaszta­latai és vívmányai alapján al­kotó szellemben tovább fej­lődik, továbbá figyelembe vé­ve a Szovjetunió kommunista építésére, gazdasági és kulturá­lis fejlesztésre irányuló, elké­szítés alatt álló perspektivikus tervet. A kongresszus megbízza a, Központi Bizottságot, hogy a pártprogram tervezetét még idejekorán tegye közzé azSZKP XXI. kongresszusa előtt, hogy széleskörű megvitatás alá lehes sen bocsátani. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságaitok tagjai 1. Avhimovics N. J., 2. Alfe­rov P. N., 3. Andrejev A. A., 4. Arisztov A. B. 5. Babajev Sz. 6. Bajbakov N. K., 7. Bel- jajev N. J., 8. Benyegyiktov J. A., 9. Becsev B. P., 10. Bobrovnyikov N. I., 11. Bojcov I. P. 12. Brezsnyev L. I., 13. Brczsnyev D. D., 14. Bulganyin N. A., 15. Vannyikov B. L., 16. Vasziljevszkij A. M., 17. Vol­kov A. P„ 18. Vorosilov K. J., 19. Voronov G. I., 20. Gajevoj A. I., 21. Gafurov B., 22. Gor- jacsev F. Sz., 23. Grisin V. V. 24. Grisin I. T. 25. Gromiko A. A., 26. Danyijalov A. D., 27. Gyementyev P. V., 28. Gye- Myiszov G. A., 29. Gyerjugin B. I., 30. Dzsavahisvili G. D., 31. Doronyin P. I., 32. Dudorov N. P., 33. Jenyutyin G. V., 34. Jefremov M. T., 35. Jefremov L. N., 36. Zsegalin I. K., 37. Zsukov G. K., 38. Zavenyagin A. P., 39. Zagyemidko A. N., 40. Zverjev A. G., 41. Ignatov N. G., 42. Ignatov N. F„ 43. Ignatyev Sz. D., 44. Kabanov I. G., 45. Kaganovics L. M., 46. Kalnberzin J. E., 47. Kal- csenko N. T., 48. Kapitonov I. V., 49. Kirilenko A. P., 50. Kiricsenko A. I., 51. Kiszeljov N. V., 52. Klimenko V. K„ 53. Kobcljev B. N., 54. Kovrigina M. D., 55. Kozlov F. R., 56. Koluscsinszkij J. P., 57. Ko- nyev I. Sz., 58. Kornyejcsuk A. J., 59. Korotcsenko D. Sz. 60. Kszigin A. N., 61. Kuz- nyecov V. V., 62. Kunajev D. A., 63. Kuusinen O. V., 64. Kucserenko V. A., 65. Kebin I. G., 66. Larinov A. N., 67. Laptyev N. V., 68. Latunov I. Sz., 69. Lebegyev I. K., 70. Lubenyikov L. I., 71. Mazu­rov K. T., 72. Malenkov G. M„ 73. Malinovszkij R. J., 74. Ma- lisev V. A., 75. Markov V. Sz., 76. Marcsenko I. T., 77. Mac- kevics V. V., 78. Mzsavanadze V. P., 79. Mikojan A. I., 80. Mityin M. B., 81. Mihajlov N. A., 82. Molotov V. M., 83. Moszkvin V. A., 84. Moszka- lenko K. Sz., 85. Muratov Z. I., 86. Musztafajev I. D., 87. Mti- hitdinov N. A., 88. Naszriddl­nova J. Sz., 89. Organov N. N., 90. Pankratova A. M., 91. Pa- tolicsev N. Sz., 92. Pegov N. M., 93. Pervuhin M. G., 94. Petu­hov K. D„ 95. Podgornij N. V., 96. Poljanszklj D. Sz., 97. Po- nomarjev B. N., 98. Ponoma­renko P. K., 99. Poszpjev P. N., 100. Prokofjev V. A., 101. Puzanov A. M., 102. Piszin K. G., 103. Raginov Sz. G. J., 104. Razzakov I. R., 105. Rumjancev A. M., 106. Szaburov M. Z., 107. Szergyuk Z. T„ 108. Sze­röv I. A., 109. Sznecskusz A. J., 110. Szokolovszkij V. D., 111. Sztahurszkij M. M., 112. Sztru- jev A. I., 113. Szuszlov V. M„ 114. Szuszlov M. A., 115. Te- voszjan I. F., 116 Tyityov V. N., 117. Tyityov F. J„ 118. Tyiho- mirov Sz. M., 119. Tovmaszjan Sz. A. 120. Usztyinov D. F., 121. FurCeva J. A., 122. Hvo- rosztuhin A. I., 123. Hrunyi­csev M. V„ 124. Hruscsov N. Sz., 125. Csernyisev V. J., 126. Svernyik N. M., 127. Seljepin A. N., 128. Sepilov D. T., 129. Skolnyikov A. M., 130. Stikov T. F„ 131. Jugyin P. F., 132. Jakovlev I. D., 133. Jasznov M. A. Az SZKP Központi Bizottságának póttagjai 1. Andrejeva N. N., 2. Bag- ramajan I. H., 3. Birjuzev Sz. Sz., 4. Boriszov iSz. Z., 5. Bub- novszkij N. D., 6. Bugyonnij Sz. M., 7. Butuzov Sz. M., 8. Voronov F. D., 9. Ganyenko I. P., 10. Glebovszkij G. N., 11. Gorbatov A. V., 12. Gorskov Sz. G., 13. Grecsko A. A., 14. Grecsuha M. Sz., 15. Grisin K. N., 16. Grisko G. J., 17. Gromov J. I., 18. Gurjejev N. M., 19. Digaj N. A., 20. Jev­szejenko M. A., 21. Jeljutyin V. P., 22. Jepisev A. A., 23. Jeremenko A. I., 24. Zsavoron- kov V. G., 25. Zsigarjev P. F., 26. Zsimjerin D. G., 27. Zsukov K. P„ 28. Zsűrin N. I., 29. Za- kurdajev V. I., 30. Zamcsevsz- kij I. K., 31. Zarubin G. N., 32. Zolotuhin G. Sz. 33. Zorin V. A. 34. Zotov V. P., 35. Ivascsenko O. I., 36. Iszljukov Sz. M., 37. Iskov A. A., 38. Kazanyec I. P., 39. Kalmikov V. D., 40. Kanun- nyikov M. J., 41. Karaszjov V. J., 42. Klimov A. P., 43. Ko- valj K. I., 44. Kozlov A. I., 45. Kozlov V. I., 46. Komarov P. T„ 47. Komjahov V. G., 48. Konsztantyinov F. V., 49. Kor- nyijec L. R., 50. Koszov V. V., 51. Kosztuszov A. I., 52. Krah- maljev M. K„ 53. Kumikin P. N„ 54. Lacisz V. T., 55. Líha- csev I. A., 56. Lobanov P. P„ 57. Loginov Sz. P., 58. Lomako P. F.. 59. Lunyev K. F., 60. Lu- csinszkij A. A., 61. Likova L. P., 62. Makszarev J. J., 63. L. G., 65. Melnyikov R. J., 66. Menysikov M. A., 67. Milarscsi- kov V. P., 68. Mjuriszep A. A., 69. Najgyek L. I„ 70. Nyegyei- jin M. I., 71. Nyefedova O. I,, 72. Nyikityin P. V., 73. Noszen- ko I. I., 74. Orlov G. M., 75. Orlovszkij K. P., 76. Osztro- vityanov K. V., 77. Pavlov D. V., 78. Paleckij J. I., 79. Petuhov A. FT., 80. Pilipec Sz. M. , 81. Popova N. V., 82. Posz­tovalov Sz. O., 83. Pcseljakov A. P., 84. Razjei- D. J., 85. Rasi- dov S., 86. Rudakov A. P., 87. Rugyenko R. A., 88. Rugy G. .1., 89. Rjabikov V. M., 90. Szemi- csasztnij V. J., 91. Szenyin I. Sz., 92. Sziszov G. F. 93. Szinya- govszkij P. J., 94. Szkida­nyenko I. T., 95. Szkuíkov I. P., 96. Szmirnov N. I., 97. Szoko- lov T. I., 98. Szolovjev L. N., 99. Sztyepanov Sz. A., 100. Sztrokin N. I. 101. Szurganov K A., 102. Szurkov A. A., 103. Traszov M. P., 104. Tasenyev Zs. A., 105. Tyimosenko Sz. K., 106. Toka Sz. K„ 107. Trofimov A. Sz., 108. Tumanova Z. P., 109. Túr. I. P., 110. Fagyejev A. A., 111. Firjubin N. P., 112. Floretyev L. J., 113. Hahalov A. U., 114. Cseplakov P. E., 115 Csubinidze M. D., 116. Csujkov V. I., 117. Csurajev V. M„ 118. Saskov Z. A., 119. Seremetyev A. G., 120. Suma- uszkas M. J., 121 Jugyin P. A., Malik J. A., 64. Melnyikov 122. Jurkin T. A. Az SZKP Központi Reviziós Bizottságának tagjai 1. Ababkov T. I., 2. Abalin Sz. M., 3. Agkacev V. M., 4. Arusanyan S. M., 5. Babies V. 1., 6. Bojkova A. P., 7. Vinog­radov Sz. A., 8. Vorobjev G. 1., 9. Gorkin A. F., 10. Gro­mov G P., 11. Gubin K. A., 12. Drosenko P. J., 13. Dub- koveckij F. I., 14. Zsukov G. A., 15. Zimjanyin M. V., 16. Ibragimov M. A., 17. Ignatov Sz. A., 18. Iljicsov L. F„ 19. Kazmin N. D., 20. Kairov I. A., 21. Kamalov Sz., 22. Ki­gyin A. N., 23. Kirillin V. A., 24. Koszjacsenko G. P., 25. Kocsetov V. A., 26. Kuznyecov F. F„ 27. Kuzmin I. I., 28, Kuzmin N. M., 29. Kulatov T., 30. Lazurenko M. K., 31. Luk- janov V. V., 32. Malin V. N., 33. Malinyin M. Sz„ 34. Me- reckov K. A., 35. Mironova Z. V., 36. Moszkatov P. G., 37. Moszkovszkij V. P., 38. Mu­ravjeva N. A., 39. Ovezov E., 40. Ozoliny K. M., 41. Orlov M. A., 42. Oszipov G. I., 43. Oszoszkov V. I., 44. Palgu­nov N. G., 45. Panyuskin A. Sz., 46. Podzerko V. A., 47. Polikarpov D. A., 48. Prokko- nen P. Sz., 49. Prokofjev A. A., 50. Promiszlov V. F., 51. Puskin G. M., 52. Rozsancsuk N. M., 53. Szatyukov P. A., 54. Szemjonov V. Sz., 55. Szi- monov K. M., 56. Szpiridonov A. M., 57. Szujetyin M. Sz., 58. Uldzsabajev T., 59. Csered- nyicsenko J. T., 60. Sikin I. V., 61. Scserbickij V. V., 62. Az SZKP XX. kongresszusának határozata Bulganyin elvtárs beszámolójáról (Egyhangúlag elfogadva 1956. február 24-én) 1. A kongresszus alapként el­fogadja az SZKP XX. kongresz- szusa irányelveinek az SZKP Központi Bizottsága által beter­jesztett tervezetét a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló 1956—1960. évi hato­dik ötéves tervhez. 2. Az irányelvek tervezetéhez beterjesztett módosítások és ki­egészítések megvizsgálására kongresszusi bizottságot válasz­tanak. A XX. pártkongresszus elha­tározta, hogy a következő össze­tételű bizottságot alakítja a ha­todik ötéyes terv irányelveinek tervezetéhez beterjesztett módo­vizsgálására: N. A. Bulganyin (elnök), A. B. Arisztov. N. K. BabajkoV. N. .1. Beljajev, J. A. Benye­gyiktov, B. P. Bescsev, N. I. Bobrovnyikov, K. J. Vorosilov, G. D. Dzsavahisvili, P, J. Doro- senko, P. V. Gyementyev, M. A. Jevszejenko, V. P. Jeljutyin, M. T. Jefremov, D. G. Zsime- rin, A. P. Zavenyagin, A. N. Zagyemioko, A. G. Zverjev, L. M. Kaganovics, N. T. Kalcsen- ko, Sz. Kamalov, A. I. Kiri­csenko, M. D. Kovrigina, A. N. Koszigin, A. J. Kocsinyan, D. A. Kunajev, V. A. Kucserenko, N. V. Laptyevl V. T. Lacisz, P. T. Mazurov, G. M. Malenkov V. A. MaliseV, T. Sz. Malcev V. V. Mackevlcs. A. I. Miko jan, N. Á. Mihajlov, V. M Molotov, A. A. Mjuriszep, V. P Milarcsikov, P. V. Nyikityin B. Ovezov, K. P. Orlovszkij M. G. Pervuhin, P. Sz. Prokko nen, Sz. G. Ragimov, G. J Rugy, A. P. Rudakov, M. Z Szaburov, .L: P. Szolovjev, A Szujerkulov, M. A. Szuszlov I. F. Tevoszjan, Sz. M. Tyiho- mirov, T. Oldzsabajev, • G. Sz Hlamov. M. V. Hrunyicsev N. Sz. Hruscsov, V. J. Csernyi sev, N. M. Svernyik, A. N. Sei jepin, D. T. Sepilov A. G. Se remetyev, M. J. Sumauszkasz sítások és kiegészítések meg- P. Lobanov, P. F. Lőmako, K. M. A. Jasznov. Kiemelkedő személyiségek levele az amerikai kongresszushoz Newyork (TASZSZ) Mintegy száz kiemelkedő amerikai szemé­lyiség nyílt levélben szólította fel az Egyesült Államok kcjigresz Szusának valamennyi tagját, tá­mogassák „azokat a türelmes próbálkozásokat, amelyeknek célja: megkeresni a konkrét megoldásokat a nemzetközi né­zeteltérésnek a genfi szellemben való rendezésére és vizsgálják felül országunk törvényeit és eszközöljenek rajtuk megfelelő változásokat a hidegháború ide­jén keletkezett nemzetközi fe­szültség további enyhülésének megkönyítése végett.” A nyilt levél kezdeményezői között szerepel Henry Grady volt külügyi államtitkár, Wilson, az országos törvényhozás kér­déseivel foglalkozó Quaker-szer- vezet titkára és M. Johnson, a Juszupov I., 63. Jakovlev A. I. Harvard-egyetem elnöke. Ünnepi est Moszkvában a szovjet—afgán barátsági szerződés aláírásának évfordulóján Moszkva (TASZSZ). A moszkvai társadalom képvise­lői a VOKSZ rendezésében va­sárnap ünnepi esten emlékeztek meg a szovjet—afgán barátsági szerződés aláírásának 35. év­fordulójáról. V. G. Jakovlev, a VOKSZ el­nökhelyettese méltatta az 1921 február 28-án aláírt szovjet— afgán barátsági szerződés je­lentőségét. Abdul Kajum moszkvai af­gán ügyvivő a barátsági szer­ződés jelentősége mellett hang­súlyozta a szovjet államférfiak afganisztáni látogatásának eredményeként aláírt gazdasági egyezmény fontosságát is (MTI). Dulles újabb beszéde Washington (TASZSZ) Duties amerikai külügyminiszter feb­ruár 25-én Philadelphiában újabb külpolitikai beszédet mondott. Beszédének jelentős részében a nemzetközi kereskedelem kérdé­sével, továbbá az Egyesült Álla-' mok részéről más országokba nyújtott, úgynevezett gazdasági segély kérdésével foglalkozott. Mint Dulles beszédéből; kitű­nik, az amerikai külügyminisz­tert komolyan nyugtalanítja -- mint kifejezte magát — annak az „új módszernek” gazdasági oldala, ahogyan a Szovjetunió a közel- és középkeleti, a délkelet­ázsiai országokkal való kereske­delem és az ezeknek az orszá­goknak nyújtandó technikai se­gítség kérdését kezeli. Dulles ki jelentette .hogy a Szovjetunió e politikájával „jelentős tekintélyt szerzett a kevésbé fejlett orszá gok széles tömegei körében”. Fzekberi az országokban — álla­pította meg Dulles — az iparo­sítás szónak mágikus hatása van Ez olyan jelszó, amely — mint az emberek most gondolják — megold minden belső gazdasági és politikai kérdést. Ezeknek az országoknak a népei az iparcik­kek tekintetében nem akarnak az ipari nyugattól függeni. Nagy részt már mos.t is függetlenek politikailag, de még nem rendel­keznek azzal, amit kellő gazda­sági függetlenségnek tartanak. A szomszédos ázsiai népek lát­ták, hogyan vált a Szovjetunió egy emberöltő alatt nagy ipari hatalommá. Mindamellett Dulles azt a lát­szatot igyekezett kelteni, hogy a Szovjetunió politikájának célja beavatkozás más országok bel- ügyeibe. Azt állította, hogy „a szovjet gazdasági kampány mö­gött rejlő cél azoknak az orszá­goknak aláásása és kommunizá- lása, amelyekre e kampány irá nyúl.” Dulles’ kijelentette, hogy a szovjet gazdasági politikának „nem szabad pánikot keltenie nálunk” (az Egyesült Államok­ban, —, szerk.) majd felszólította az amerikai monopóliumokat fo­kozzák a magántőkebefektetése­ket a gazdaságilag elmaradott országokban. Ennek során Dul­les . rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok kormánya igyekszik biztosítékot szerezni az amerikai befektetők számára, hogy ne fenyegesse veszély töke befektetéseiket a gazdaságilag elmaradott országokban. Dulles követelte, hogy ne fcsökkéntsék az Egyesült Álla mok haderejét, erősítsék az Északatlanti *Szövetsöget, a SEATO-t, a bagdadi szerződést és az Egyesült Államoknak más országokkal kapcsolatos egyéb katonai szövetségeit. „ÖNKRITIKA“ Az alábbi történet a megye egyik községében fordult elő, de megtörténhetett bárhol má­sutt is. A szereplők élő, ele­ven emberek, nevük azonban költött, kitalált név, A ked­ves olvasó bizonyára elnézi ezt, hiszen számára főként a tanulság a fontos, nem az eset szereplőinek neve. Még 1955. őszén történt: a JPB. erős biztatására a bő­ségkerti „Pirkadat“ nevű, jól jövedelmező termelőszövetke­zet elhatározta, hogy egyéni felvilágosító munkát végez a faluban sorai bővítése végett. A határozatot — amint illik — tett követte. Eddig nincs is hiba. Fogta magát a tagság, minden tag párbaállt, s két este járták az egyéniek házatá- j$t. Futott a hír a faluban: „Közösbe kell lépni!“ Kell ám a fenét!“ — vágja rá Lehőcz gazda neje, örzse néni. „Csak hozzám tegyék be a lábukat! Ellátom én a bajukat, tudomis- ten!“ Alig, hogy befejezte, nyílt az ajtó és betoppant nem más, mint a „Pirkadat“ elnöke, meg kísérője, öreg Tóth bácsi, a tsz alapító tagja. Egyszeriben ünnepélyes lett a csend, az elnök és kísérője helyet foglalt kínálás nélkül. Az elnök nyugodt hangja törte meg a csendet. „Azért jöttünk, örzse néni, jöjjön a férjével hozzánk a csoportba.“ örzse nériit még fűtötte az előző hév. valami azt suttogta belülről: n.d, most mutasd meg, ki vagy! Miközben így magában mor­fondírozott, észre sem vette, hogy .nyelve olyanokat mon­dott, amitől eltűnt a mosoly az elnök és kísérője arcáról. „Mi közösködjünk? Akik éjjel, nap­pal gürcölünk, hogy magunk gazdái lehessünk?“ „Ez az! — vágta rá az elnök — mi segí teni jöttünk, hogy ne kelljen éjjel-nappal gürcölniük.“ ■ „Segíteni?“ Ez volt ám csak olaj a tűzre, örzse néni úgy fel borzolódott, mint egy pulyka. Az elnök pedig csendesen bi­zonygatta: „Nálunk a tsz-ben az asszonyok nem gürcölnek, fejőgéppel fejnek; fehér kö tényben járnak. Minden nehe­zebb munkában ott a gép. A jövedelem meg olyan, hogy a múltban két férfi nem keresett annyit, mint nálunk egy asz­szony.“ De hiába volt minden, örzse néni csak mondta, mond. ta vég nélkül, ftiaga sem tudta, hogy mit. Csak akkot- csende­sedett el, amikor az elnök és kísérője már a látóhatárról is eltűnt. Csendben, lesújtva ballagott hazafelé az elnök és kísérője. Egyszer csak imigyen . szól áz öreg Tóth: „Elnök elvtárs! Mondtam én, . kár mindenért, nem lesznek ezek soha tsz-ta- gok. Dehát a járás! A járás nem ismeri az itteni népeket. Az elnök pedig nagyokat, ne­hezeket sóhajtott: „Még ilyen szégyent. Feltaláljuk nekik a jót és így bánnak Velünk. Node lesz ez még-másként is.!“ S amíg magukban igy elmél­kedtek, észre sem vették, hogy máris a tsz székháza elé értek, ahol már gyülekeztek a többi népnevelők, hogy beszámolja­nak • munkájuk eredményéről. „No, emberek, ha mán vala­mennyien visszajöttünk mondjuk el, milyen eredményeket értünk el” — szólalt meg az öreg Tóth, aki egyébként a párttitkárt he lyettesíti. Ki kezdi el elvtársak? Tessék, Fazekas elvtárs! Fazekas hosszan, tudálékosan kezdi. „Hát én beszélgettem Dobráékkal, Fe­hérékkel is. Nekik semmi kifo gásuk nincs a tsz ellen.” Köz­beskólás: belépnének? Fazekas: „Be hát! De mondtam nekik, hogy. csak akkor léphetnek be, ha kauciót fizetnek. Nem igaz elvtársak? Hozzanak ők is vala­mit! Erre . oszt azt mondták, hogy majd meglátják. Mind azt kérdi, mit fizetünk a lovakért, jószágért, milyen munkát kap, ha bejön. Még válogatni is akar nak? Nem elég, hogy bevesszük őket? Én amondó vagyok: ma radjanak csak kívül! Had tanul janak még.” Az elnöklő Tóth felemelkedik helyéről. „Most pe dig — kezdi nyugodtan — mi­vel semmiféle eredményt nem értünk el, az értekezletet bezá rom, a járásnak pedig jelentjük hogy egy esztendő múlva újra kezdjük, 'addig hadd érjen a gyünölcs.” így ért véget a „Pirkadat” Tsz agitációs kampánya, S az óta is csak szunnyad-szurtnyad. Vagy talán nem felejtettek el tovább is agitálni? A „Pirkadat” nevű tsz. ün­nepi zárszámadó közgyűlésén vagyunk. Az elnök beszámolót tart. Búzából 14 mázsa termett holdanként, árpából 22 mázsa. Dohányból félmillió forint jöve­delmet kapott a. tsz, a hízókért kétszázezret, a tejért havonta 18 ezret, vagyis évente 216 ezer forintot. Az össz-jövedelem bői egy munkaegységre eső ré­szesedés 56 forint. Amint látják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom