Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
1956 FEBRUÁR 26. TOLNAI NAPLÓ 7 A hócsata hősei Még mindig tart a kemény tél. Pár nap múlva már márciusi mutat a naptár,de az időjárás kemény helytállást követel minden dolgozótól, de különösen nagy hősiességet, áldozat készséget azoktól, akik az első vonalban harcolnak a hó, a fagy ellen. Bármily kemény a tél az ország vérkeringése nem állhat meg, a városok, falvak ellátását — elsősorban éle lemmel — az utasforgalom zavartalanságát biztosítani kell. A közlekedés dolgozói kemény munkát végeznek ezekben a ntrpokban. Méltán jár elismerés munkájukért, ők a hócsata hősei. MINDEN NAP BEFUT AZ YD—100-as. A 25-ös AKÖV-nek ez a teherautója a Majosi Vajüzemnél dolgozik. A környékről szállítja ide naponta a tejet, nagy szerepe van a bányavidék tejellátásában, de Szekszárd lakosságának ellátásában is. Minden reggel megjelenik a városban, tele tejeskannákkal. Arról híres ez a teherautó, hogy eddig minden nap, a legnagyobb hidegben és havazásban, hófúvásban megtette a maga útját. Vezetője, Blatt János, 26 éves fiatalember. Két éve gépkocsivezető. Február 20-áig közel négyszáz munkaórát teljesített, a hónap hátralévő részét szabadságon tölti. Átlagosan tehát húsz órát ült a volán mellett, ha nem, akkor a hófúvásban megrekedt kocsiját ásta ki. Sok szór kellett megfogni a lapátot, hiszen a kocsi a kora hajnali órákban indul útjára, rendszerint az első nyomokat vágja a hólepte úton. Legnehezebb dolga vasárnap volt. Ekkor jött a legerősebb havazás. Más kocsik nem közlekedtek ezen a napon, hiszen munkaszünet volt mindenütt, a bányászjáratok sem mentek. Szinte száz métert sem tehettek meg anélkül, hogy a hóakadály miatt ne kellett volna megállniok. Grábóc előtt három kilométeren keresztül lépésről - lépésre jutottak előre, kocsikísérővel együtt ásták ki a kocsit. A három kilométeres utat egy óra alatt tették meg. Késve bár, de mégis befutottak. Mondták is Majoson: „Hiába, Jancsi nem hagyta magát, behozza a tejet, akármilyen akadály van.“ Hétfőn reggel pedig már fél hétkor Szekszárdon voltak ra kományukkal, nyolc óra előtt a város mind a nyolc tejüzletébe széthordták a tejet, mindenütt lehetett tejet kapni. HÜSZ—HUSZONKÉT ÓRA NAPI SZOLGÁLAT A Kölesdi Tejüzembe szállítja a környékről a tejet az YC 373-as. Itt is ez a kocsi törte az első nyomokat mindig a hóborította úton. A hét elején v«*R olyan nap, hogy egyetlen más autóval sem találkoztak útjukon. Vezetői, Finta Mihály és Boros László, váltótársak. Naponta 20—22 órát töltenek szolgálatban, mégis lelkesedéssel, kitartóan végzik munkájukat. Kedd reggel — Kölesd felé menet — Finta Mihály oldalba- böki kocsikísérőjét: „Jóska, nézd csak, megfagyott a bakancs a lábamon.“ — „Mutasd... Tényleg megfagyott,... de az enyém is.“ Nem baj, siessünk, várnak bennünket az üzemben, majd ott megmelegedünk“. Mikor azán beértek az üzembe, utánaszámoltak, negyvenszer kellett leszállni az úton havát lapátolni, kiásni a kocsit. Átázott a bakancs, ezért fagyott meg a lábukon. A TOLNAI AUTÓBUSZ VEZETŐJE Vasárnap a bogyiszlói kul- túrcsoport Faddon vendégszerepeit, a „Háry János“-t adták elő. Vége volt az előadásnak, a mintegy negyvenfőnyi együttes tagjai — köztük sok fiatal úttörő — kétségbeesve várták, mi lesz. Kint tombolt a hóvihar, hogy jutnak haza. Egyszer csak ■— úgy félkettő felé — motorzúgás hallatszik, majd belép Pista bácsi, Kiss István, az autóbusz vezetője. „Indulhatunk“ — mondja. Előtte többen tanácsolták a vezetőnek, ne induljon el. Nem is lett volna kötelessége, hiszen ez nem menetrendszerinti járat volt. De Kiss István arra gondolt, ő hozta el őket reggel, ha törik, ha szakad, haza viszi őket. „Ha megrekedünk, majd segítenek kiásni a kocsit a hóból“ — mondta. A tizennégy kilométeres úton hétszer kellett megállni, a havat ellapátolni, megtolni a buszt. Mégis hazaértek. Bogyiszlón aztán egyenként köszönték meg az utasok a hős gépkocsivezetőnek, hogy hazahozta őket. Visz. szafelé már könnyebb volt az út, az odafelé vágott nyomban jöttek vissza. Ez az autóbusz egyébként minden nap megtette a maga útját, szállította ki a vasútállomásra és vissza a tolnai utasokat. A LÁNCTALPAS TRAKTOROK VEZETŐI Az Útfenntartó Vállalat irodájában az egyik asztalon egy halom tábla hever „Járhatatlan“, „Nehezen járható“ feliratú táblák. A hét elején ezek még fent voltak a város és a községek központjában lévő hó- jelentés-táblán. Azóta lekerültek onnan, hogy helyet adjanak a „Hóakadály nincs“ táb Iáknak. Legtöbb útvonal már kétnyo- mon járható, másutt most dolgoznak a hóekék. A munka oroszlánrészét a sztálinyecesek végzik. Hetek óta, éjjel nappal üzemben vannak. Kukucska László és Odor József, a Várdombi Gépállomás lánctalpas traktorának vezetői a legfontosabb útvonalakon dolgoznak hóekével felszerelt sztálinyec- ükkel, azokat az utakat tisztítják meg a hóakadályoktól, melyeken a bányászjáratok köz lekednek. Napokig szinte le sem szállnak a gépről, úgy vált ják egymást, hogy míg egyikük vezet, a másik a traktoron ülve alszik. Elsősorban nekiic köszönhető, hogy a bányászjáratok fennakadás nélkül közle. kedhettek. De ugyancsak hősies munkát végeztek a bölcskei és a bonyhádi gépállomás sztálinyecvezetői is, akik a többi útvonalakat tisztítják meg a hótól. •• Ünnepi közgyűlés az ireeszemcsei földművesszövetkezetben Vasárnap délelőtt az ireg- szemcsei földművesszövetkezet a községi tanácsteremben évi közgyűlést tartott, melyen megjelent körülbelül 400 földművesszövetkezeti tag. Kemény Tamás földművesszövetkezeti ügyvezető beszámolt a földművesszövetkezet tízéves fejlődéséről. Ismertette, hogy az iregszemcsei földművesszövetkezet 1946-ban alakult csak ötven tagja volt az alakuláskor ekkor helyezték üzembe a malmot, olaj ütőt és életre hozták a község terményfelvásárlását. Majd 1948-ban, amikor befurakodtak a kisparasztok szövetkezetébe az oda nem való egyének, mint például Ravasz László volt szövetkezeti ügyvezető, akinek vezetése mellett a szövetkezetnek 270 030 forint adóssága és ráfizetése lett. Mennyivel más a helyzet most, mikor dolgozó parasztok vezetik a földművesszövetkezetet és jelenlegi taglétszáma 1512. Rendelkezünk 10 boltegységgel, egy vendéglővel, 3 italbolttal, 1 szeszfőzdével, 1 cukrászdával, 1 Tüzép teleppel, 1 olajcsere te. leppel, valamint a felvásárlási üzemágunkat is elég jól kiszélesítettük. Van kényelmes vendéglő, étterem helyiségünk, ahol zene és fehérkabátos kiszolgáló fogadja a vendégeket. Van szép cukrászdánk, ahol különféle édességekkel és süteményekkel, valamint cukorkákkal kedveskednek, kisáru- házunk, ahol kényelmes és a dolgozók igényeinek kielégítésére a szükséges vásárlásokat lehet lebonyolítani. Van Tüzép telepünk, ahol be .tudják szerezni a dolgozó parasztok a szükséges tüzelőanyagot és az Második ötéves tervünk létesítményeiből Államunk az elmúlt években is többmillió forintot fordított a Dunaföldvári Kendergyár fejlesztésére. Ebben az évben a korszerű gépek mellett — új épületekkel is gazdagodik a gyár. A Duna partján építik fel az előtérben látható modern épületet, melynek elülső része étterem és kultúrház lesz, a hátsó rész emeletén lesznek az irodák, a földszinten pedig a párt-, DISZ- és a szakszervezet helyiségei. Az építkezés egymillió forintba kerül. Ezenkívül még kétszáz személy részére építenek fürdőt és öltözőt. épületanyag kellékeket is. És mindezt a parasztemberekből alakult szövetkezet vezetősége a helyi pártszervezet és községi tanácstól kapott segítségével teremtette meg. Kemény Tamás, aki az elmúlt rendszerben a báró Kornfeld Móricnál, gazdasági cselédember volt — ma az iregszemcsei több millió forintos forgalmú földművesszövetkezet ügyvezetője, aki munkáját a dolgozók igényei nek figyelembevételével vezeti és irányítja. Tehát ez is be bizonyította azt, hogy a cselédemberből lett ügyvezető is képes arra, hogy betöltse azt a szerepet, ahová pártunk állította. „És mindezen eredményeket az utolsó két-három év alatt valósítottuk meg“ — mondotta Kemény elvtárs a beszámolójában — és még nagyon sok szép terveink vannak, amivel a szövetkezet vagyonát és a dolgozó parasztságot akarjuk kielégíteni. Majd grafikon- szérűén ismertette, hogy a dolgozó parasztság részéről milyen vásárlás történt; például kerékpárból 1954-ben 31 darab, 1955-ben 54 darab, rádió 1954-ben 48 darab, 1955-ben 62 darab, tűzhely 1954-ben 29 darab, 1955-ben 41 darab, ruházati forgalom 1954 évben 3 millió 138 ezer forint, 1955-ben 3 millió 222.738 forint. Ezek a számok mutatják azt, hogy nemcsak a földművesszövetkezet, de Iregszemcse dolgozó népének életszínvonala is emelkedett, ami azt jelenti, hogy .a régi rendszerben az egész község dolgozóinak nem volt any- nyi kerékpárja, vagy rádiója, mint amennyit a dolgozók csak egy év alatt vásároltak. A dolgozók nagy figyelemmel hallgatták az ügyvezető értékes be. számolóját, amit hozzászólásukban is kifejtettek. Ugyanezen a gyűlésen megválasztották az új vezetőséget is, akik ígéretet tettek, hogy a szövetkezet további fejlődését, vezetését és irányítását a dolgozó parasztsághoz méltó hűséggel fogják vinni. Szondi Sándor vb.-titkár, Iregszemcse. A% SZKP XX. kongresszusa határozatából II főbb energiahordozók és az acél termelésének alakulása írta: Gacsályi István 1946-ban, amikor a szovjet gazdaság fejlődésének irányá. ról, a kommunizmus építéséről beszélt, mindenekelőtt a szén, olaj, nyersvas és acéltermelésben elérendő színvonalat tűzött ki feladatnak, amelyet több ötéves terv alatt kell a szov jet hatalomnak elérni. A há- todik ötéves tervben a Szovjet unió túlhaladja ezt a színvonalat és messze elhagyja a nyugateurópai tőkés országokat. De nézzük meg a számokat. I. Az ipar és az egész népgazdaság fejlődését a szén, olaj, elek. tromos energia és az acéltermelése alapozza meg. Az atomenergia mellett a szén, az olaj és az elektromos energia az az energia forrás, amely a modern technika hajtóanyagát adja; az acél pedig a modern technika legfontosabb alapanyaga. Lenin mondta: „Kommunizmus = a szovjet hatalom -|- az egész ország villamosítása.“ Sztálin ■M c| O •fci n-z «! E ÖE < £ a> — u E A Szovjetunió 1950-es termelése 261 38 27 91 A Szovjetunió 1955-ös termelése 391 71 45.2 179 Sztálini előirányzat A hatodik ötéves terv szerint 600 60 60 — 1960-ban a termelés 593 135 68.3 329 Anglia, Franciaország, Nyugat- Németország együttes termelése 414.5 4 54.2 209 Láthatjuk tehát, hogy a Szov jetunió 1956—1960-ig jelentős lépést tesz előre a XX. Kongresszuson kitűzött fő gazdasági feladat teljesítésében: túlhaladni a főbb tőkés országokat gaz dasági tekintetben, az egy főre eső termelés tekintetében. Szén bői és villamosenergiából a Szovjetunió termelése 1950-ben még fele akkora volt, mint a fő nyugateurópai tőkés országok együttes termelése (persze már ekkor is több volt mint bármelyiké egymagában), 1955- ben már alig kevesebb ennél és a hatodik ötéves tervben túlszárnyalja ezt a szintet. De a hatodik ötéves tervben nemcsak a termékek abszolút tömegében, hanem egy főre eső termelésükben is nagy az előrehaladás. Ezt mutatják az alábbi számok: Egy lakosra eső termelés. Szovjetunió 1955-ben Szovjetunió 1960-ban Nyugateurópai fő tőkés államok 'Láthatjuk, hogy szénben az egy főre eső termelés tekintetében majdnem utoléri, villamos, energia termelésben eléri és olaj termelésben a lakosság egy főjére számítva fokozza előnyét a Szovjetunió gazdasága a főbb tőkés országokkal szemben. na c c o ** CT lm 0 g-o . i 1 ■* na (0 N TJ E E *<u n © = © n V) >° O 1.8 0.8 3.3 2.6 1.4 5.9 2.8 1.4 0.3 Hamis képet kapnánk, ha csak a tényszámokat néznénk és nem vizsgálnánk azt is meg, hogy évről évre hogyan fejlődik az egyes országok gazdasága, hogy a jövőben az erőviszonyokban milyen változások várhatók. Erről majd legközelebb. (Folytatjuk.) Á Tamási Tejüzem — az éves vállalás teljesítésére — versenyre hívta a megye tejüzemeit A Tamási Tejüzem vezetősége, pártvezetősége és üzemi bizottsága az üzem dolgozóinak vállalásai alapján a következőkben teszi meg egész évre szóló felajánlását: 1. Begyűjtési terv terén: A kötelező terv 100 százalékos tel jesítése, a globális begyűjtési terv 107 százalékban való teljesítése, a zsír terv 102 százalék ban való teljesítése. 2. A termelési tervet 1956 december 10. ig teljesítjük, az év végéig 110 százalékra teljesítjük az éves tervet. 3. Vállaljuk, hogy sajtkészítményeink közül a félkemény sajtból 85 százalék, a kemény sajtból 80 százalék lesz exportképes. 4. Az anyagtakarékosság terén vállaljuk, hogy az érvényben lévő anyagnormákhoz képest 0.8 százalékos megtakarítást érünk el. E versenyvállalásokat a dolgozók kezdeményezéseire építettük, dolgozóink többek közt az alábbi felajánlásokat tették: Falustich Ferenc körzetellen, őr a begyűjtési vonalon felajánlja a kötelező terv 100 szá zalékos, a globális terv 107 százalékos, a zsír-terv 102 százalékos teljesítését. Ezt a kezelőkkel való jobb foglalkozással, ellenőrzéssel éri el. Kovács József II. pénzügyi ellenőr vállalja, hogy minden egyes tejgyűjtőt ebben az évben négyszer fog ellenőrizni. A tej kezelőket a legnagyobb anyagtakarékosságra oktatja, a pontos kifizetésekkel pedig a termelők és a kezelők közti jobb kapcsolat kiépítését segíti elő. Sallai István és Kustán István gépészek vállalják, hogy a hűtési idény megkezdéséig minden tejszivattyút és hűtőt használható állapotba hoznak, hogy minőségi kiesés ne legyen. Pető István és Piszker Ferenc fűtők vállalják, hogy az új szénraktár elkészülése után 1 százalékos * szénmegtakarítást érnek el. Túrós Ferenc és Retki Lajos felöntők vállalják, hogy minden kanna tejet rendszeresen kicsöpögtetnek és ezzel napi 10 liter tejet takarítanak meg. Tolnai Lajos anyagkezelő vál lalja, hogy a felhasznált tömítő- papír összegyűjtésével a kiadott mennyiséghez viszonyítva 60 százalékot ad át a MÉH-nen. Csiszár Lajos és Ceiger Mihály sajtforgatók vállalják, hogy normájukat állandóan legalább 105 százalékra teljesítik. Fentiek alapján versenyre hívjuk ki a vállalat összes üzemeit. Kincs János üzemvezető Kustán István párttitkár Túrós Ferenc üb. elnök
