Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-06 / 5. szám

1956. JANUAR 6. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTES * ’ T Megkezdődtek a vezetőségválasztó taggyűlések A II. ötéves tervvel egyidő- ben megkezdődtek a pártvezé- tőségeket újjáválasztó taggyű­lések. Ezeknek az a céljuk, hogy felülvizsgálják a pártve­zetőség és a pártszervezet el­múlt két évi munkáját, külö­nös tekintettel a márciusi hatá­rozat óta eltelt időben, a jó módszerek továbbfejlesztése és a hibák bátor feltárása által meghatározzák a további ten­nivalókat, amelyek egyet jelen­tenek a II. ötéves terv célkitű­zéseinek sikeres végrehajtásá­val és újjáválasszák a pártve- zetősége^et. Az újjáválasztás éppen a megnövekedett felada­tok miatt vált szükségessé. E nagyjelentőségű esemény alkal­mával a párttagság él demok­ratikus jogaival, elbírálja, hogy a régi vezetőség tagjai közül kik azok, akik becsület­tel megállták a helyüket, kitar­tóan küzdöttek a párt politiká­jának?" végrehajtásáért — eze­ket az elvtársakat nyilván is­mét beválasszák a vezetőségbe — és elbírálják azt is, hogy kik nem alkalmasak erre a*tiszt­ségre és helyettük jól dolgozó, áldozatkész kommunistákat bíznak meg a pártvezetőségi tag teendőinek ellátásával. Az .első napokban megtartott taggyűlések azt igazolják, hogy a vezetőségi előkészületek so­rán jelentősen megnövekedett a párttagság aktivitása. Erről tanúskodik az is, hogy a tag­gyűlések színvonala lényegesen magasabb az előző hónapokban megtartott taggyűlésekénél. KALAZNÓ / ŰJ ÉLET TSZ Ez a termélőszövetkezet nem régen alakult, így pártszerveze­te is fiatal, A taggyűlésen azon­ban beigazolódott, hogy a fiatal pártszervezet egyre inkább a tsz motorjává válik, annak el­lenére, hogy eddig még vezető­ség .sem volt, csak titkár. Min­den kommunista pontosan megjelent a taggyűlésen. A be­számolót kollektíván készítette ■el a tagság: a titkár, Baráti István elvtárs szinte minden kommunistának kikérte véle­ményét a pártszervezet munká­járól és a soronlévő tenniva­lókról. így nagyon jó volt a beszámoló. A nemzetközi hely­zet rövid elemzése után is­mertette a tsz fejlődését és ez­zel kapcsolatban feltárta a problémákat is, aminek alap­ján megszabta a feladatokat. Még nem tudták megteremteni a közös állattenyésztést, nin­csenek a közösben az állatok. A beszámoló felhívta a figyel­met arra, hogy harcot kell in­dítania a pártszervezetnek e probléma megoldásáért, java­solta a közös takarmányalap megteremtését olymódon, hogy minden tag két mázsa abrakta­karmánnyal járuljon hozzá a közös állattenyésztés megte­remtéséhez. Jelenleg épület­probléma is van a tsz-ben. A tagok egy része úgy számít, hogy „adjon mindent az ál­lam.“ A beszámoló azonban he­lyesen megállapította: „Nekünk elsősorban saját erőnkből kell megteremtenünk a közös gaz­daság és valamennyiünk gya­rapodásának az előfeltételeit.“ Javasolta egy sertésól építését saját erőből. A párttagság hozzászólásá­ban helyeselte és kiegészítette a titkári beszámolót és a hatá­rozatban fő feladatként a közös gazdálkodás megteremtését szabták meg. A tsz kommunis­tái többek között bírálták a felsőbb szerveket. Többen el­mondták, hogy a politikai ok­tatás azért nem megy a tsz- ben, mert a járási pártbizott­ság nem biztosított propagan­distát. Már három alkalommal is összejöttek, propagandista pedig nem jött el. A járási ta­nácsot pedig azért bírálták, mert a megalakulás óta jófor­mán feléjük sem nézett, pedig nagy szükségük lenne most is e. segítségre, a jó tanácsra. Ezen a taggyűlésen már ve­zetőséget választott a tagság. A háromtagú vezetőségbe Baróti István, Ungor elvtársnő és Ba­róti János elvtársakat válasz­tották be. A taggyűlés után el­osztották a reszortokat is: tit­kárnak Baróti Istvánt válasz­tották meg, aki eddig is irányí­totta a pártszervezet életét. Ba­róti elvtárs azzal kezdi tevé­kenységét, hogy három hóna­pos pártiskolára megy és ott gyarapítja politikai tudását. szEoiiESi gépállomás A jól előkészített taggyűlés jó eredménnyel végződött. A beszámoló többek között éle­sen feltárta a hiányosságokat. Megállapította például, hogy a vezetőség nem ellenőrizte kel­lően a gépállomás vezetőségé­nek a termelőszövetkezetek fej lesztése érdekében végzett mun káját. Ezzel kapcsolatban rit­kán számoltatták be például a gépállomás igazgatóját. A hozzászólások alapos bí­rálatot mondtak a vezetőség munkájáról és ezzel párhuza­mosan megszabták az új veze­tőség tennivalóit. dombóvári malom A vezetőségválasztó taggyű­lésen egy beteg elvtárs kivéte­lével, minden párttag megje­lent. A jó beszámoló alapot adott a széleskörű vita kibon­takozására. A taggyűlésen részt 1 vevő elvtársak közül mindenki hozzászólt, kifejtette vélemé­nyét a vezetőség munkájáról. Alapos vita bontakozott ki az új vezetőségi tagok megválasz­tásakor, és ez azt mutatja, hogy a párttagság érezte fe­lelősségét, amely reá hárult e demokratikus jogának gyakor­lása során. Mivel kislétszámú a pártszervezet, nem volt kü­lön jelölőbizottság. Amikor fel­tették a kérdést, hogy kit ja­vasolnak a jelölő listára való felvételre, elsőnek Zombori eivtárs állt fel, az üzem egyik legidősebb és legjobb dolgozója (25 év óta dolgozik a makim­ban.) Ezt mondotta: „Én javasolom Bánhelyi Béla elvtárs felvételét, aki ed­dig is a titkári teendőket látta el. Arról van szó, hogy kipró­bált kommunisták szükségesek a vezetőségbe, akik képzettsé­güknél, áldozatkészégüknél fogva meg tudják oldani az előttünk álló feladatokat. Bán- helyi Béla ilyen elvtárs, ezéft merem javasolni. De javaslom a vezetőségbe Papp Dávid elv­társat is, aki ugyan már idő­sebb, de eddig is, mint vezető­ségi tag dolgozott és példásan megállta helyét. Harmadiknak pedig javaslok egy elvtársnőt, Lóth Györgynét, ezt a tűzről pattant menyecskét, üzemünk meósát. Azért javasolom Lóth elvtársnőt, mert bátor, harcos, bátran fel meri tárni a hibákat és mindig jó javaslatai vannak. Úgy gondolom, hogy Lóth elv- társftő alkalmas a párttagság bizalmára és el tudja látni a vezetőségi tag teendőit.“ Javaslatához minden elvtárs hozzászólt, véleményt mondtak a jelöltekről, a titkos szavazás során pedig egyhangúlag meg­választották őket a vezetőség tagjainak. GYÖNK, VÖRÖS .CSILLAG TSZ A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben rosszul volt elő­készítve a taggyűlés. A községi pártbizottság és az alapszerve­zet vezetősége nem törődött az előkészítési munkálatokkal, így fordulhatott elő, hogy a tag gyűlés napján még a beszá­moló sem volt kész. Ez súlyos felelőtlenség, a pártdemokrácia megsértése. A beszámolót leg­alább egy héttel1 a taggyűlés előtt össze kell állítani a veze­tőség tagjainak és az egész párttagság véleménye alapján, mert különben az fordul elő, mint a Vörös Csillag Tsz-ben, hegy az utolsó órákban kap­kodnak elkészítésével, a fel­sőbb szervek instruktorainak kell elkészítenie azt, ami vég­eredményben ismét a pártde­mokrácia megsértésének egyik formája. Jobban szervezzék meg a gépjavítást a varsádi gépállomáson Sokat várok az ifjú értelmiségiek megyei konferenciájától Lók Ottó toinanémedi agronómus nyilatkozata — Talán úgy kezdeném: nagyon helyesnek tartom e kon­ferencia összehívását. Azt várom ettől a jelentős eseménytől, hogy sok kérdést tisztázva, előbbre viszi az ifjúság ügyét, a DISZ-élet megjavítását azok segítségével, akik igen sokat ad­hatnak ennek érdekében képességeiknél fogva. A főiskolát, egyetemet, szakiskolát végzett fiataloktól sokat vár a párt, az ifjúság. Elvárja, hogy mi, akikre igen sokat költöttek, hogy tanulhassunk, az elsősorban tevékenykedjünk az ifjúság neve­lése, a DISZ-élet fellendítése érdekében. Számos példa igazolja nálunk is, ha foglalkozunk a fiatalokkal, jelentős eredménye­ket érhetünk el. Rajtunk is múlik, hogy a fiatalokat felsora­koztassuk a párt mögé és tevékeny munkát fejtsünk ki a párt politikája végrehajtása érdekében. Azt várom ettől a konferenciától, hogy minden értelmi­ségi és tanult fiatal ezután nagyobb lelkesedéssel, nagyobb felelősséggel állítja tudását, képességét az ifjúság nevelésének, az ifjúsági munka megjavításának szolgálatába. Ez vonatkozik a fiatal pedagógusokra is. Rájuk is hárul feladat az iskolán- kívüli ifjúság nevelése terén. Nekünk értelmiségi fiataloknak az ifjúság között a helyünk. Várnak ránk ott, számítanak segít­ségünkre. Nagy az érdeklődés, a tudásvágy fiataljainkban ná­lunk is, Tolnanémedin. Érdeklődnek a mezőgazdaság kérdései iránt. Én mint agronómus úgy akarok segíteni, hogy előadáso­kon ismertetem meg a fiatalokat a mezőgazdaság átszervezé­sének egyes kérdéseivel a magasabb termés elérésének helyes módszereivel. Ezzel természetesen nem .merül ki ténykedé­sem, ennél többet kell tennem. Amit még nem látok egészen világosan, azt biztosan tisztázza a megyei konferencia, amely­nek jelentőségét, fontosságát igen nagyra értékelem. Újabb sikereket akarunk elérni A mőcsényi DISZ-szervezet az utóbbi időben szép eredmé­nyeket ért el. Az ifjúság lelke­sen és lendületesen veszi ki ré­szét a kultúrmunkából. A DISZ fiataloknak is tulajdonítható, hogy a dolgozók esti iskolája egyre jobban működik és egyre kevesebb a hiányzó. Énekka­runk és színjátszó szakkörünk rendszeresen működik a kultúr- otthonban, bár ezen a téren még sok a javítanivaló. Összefogásunk a pedagógu­sokkal eredményes volt. így sok olyan fiatalt tudtunk meg­nyerni a DISZ számára, akik­re már alig mertünk számítani. Sok beszélgetésnek, nem egy­szer parázs vitának az eredmé­nye ez. A pedagógusok állan­dóan segítenek bennünket szer­vezési és nevelési kérdésekben. Helyes pedagógiai módszereik­nek, nevelő, meggyőző szavuk­nak nagy szerepe van szerve­zetünk fejlődésében. Igen szép terveink vannak erre az évre. Még januárban bábjátékkal egybekötött mű­soros táncestet rendezünk. — Részt veszünk a Ságvári Endre kulturális és sportseregszemlén. Ének, szavalat, színmű szerepel tervünkben. — A megvalósítás rajtunk, vezetőkön múlik. — Munkakedv, erő, bátorság, jó szervezés és példamutatás kell hozzá. A község fiatalságát már elő­készítettük az ünnepélyes tag- könyvcserére. Az összeírást be­fejeztük, de a tagszervezést tovább folytatjuk. Az a célunk, hogy januárban legalább 10 új DISZ-tagot vegyünk fel. Ilyen­irányú munkánkban eddig is igen nagy részük volt Forrai Menyhért és Gergely Lajos DISZ-fiataloknak. Nehéz és küzdelmes munka vár ránk az ifjúság nevelése terén. A pedagógusokkal való együttműködés azonban bizto­sítéka további sikereinknek.— Minden pedagógusnak az az ál­láspontja, amit az általános is­kola igazgatója így fogalmazott meg: „Célunk az, hogy olyan ifjúságot neveljünk, amely ké­pes lesz felépíteni a szocialista társadalmat. Mi, pedagógusok éppen ezért szívesen segítjük a DISZ-t.” Mindnyájan azért dolgozunk, hogy az 1956-os évet, a máso­dik ötéves terv első évét sike­rekkel, eredményekkel kezdjük és zárjuk le. LOTZ LÁSZLÓ, DISZ-titkár, Mőcsény. Megtörténi a DiSZ-tagkinyvcsere Szálkán Nem lehet gépállomásainkon 'fontosabb munka pillanatnyi­lag, a gépjavításnál. Ahhoz, hogy az idei gazdasági évben még több segítséget tudjanak nyújtani körzetük termelő- szövetkezeteinek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai­nak, elengedhetetlen, hogy an­nak «alapját most a gépjavítás során rakják le. A varsádi gépállomás trak- toresgárdája jól dolgozott az elmúlt gazdasági évben. Túlteljesítették a tavaszi tervet; teljesítették az őszit, sőt az éves tervét is. Hibát'követtek el, amikor az év utolsóelőtti hópapjában az úgynevezett hajrában, csak az őszi tervek teljesítését tartot­ták a legfontosabbnak, figyel­men kívül hagyva a másik fon­tos tényezőt, a gépjavítást. Az elmúlt évi téli gépjaví­tás eredménye világosan meg­mutatja, hogy meg lett volna a lehetősége annak, hogy elkerül­jék, felszámolják a gépjavítás terén ma tapasztalt lehetetlen állapotot. Ehhez azonban az kellett volna, és kéll, hogy a műsza­ki vonal helyesen szervezze meg a munkát és ahhoz ad­jon segítséget a helyi párt­szervezet és az Üzemi bizott­ság. Nézzük közelebbről, mi a ta­pasztalat a varsádi gépállomá­son a gépjavítás terén, és mit mond erről Kiss elvtárs fő­mezőgazdász. — „Egy pillanatig sem ta­gadható az a tény, hogy az őszi munkák miatt láttunk későb­ben a gépjavításhoz, vagyis 35 40 nappal később az eredetileg tervezettnél. Ezért lemaradtunk egy darab G. 35-ös traktor, 6 darab cséplőgép, 3 darab ara­tógép javításával. Ezzel szem­ben két darab tárcsával, 6 da­rab kultivátorral többet javí­tottunk ki a tervezettnél, sőt 4 darab erőgépen elvégeztük a négyes számú karbantartást. Ezt nem azért mondom, hogy próbáljam szépíteni a lemara­dást. Nem szépíteni, de változtat­ni kell elsősorban, és mielőbb azon kell lenni, hogy ponto­san kezdjük minden reggel a munkát. Aki autóbusszal jár és késik félórát, vagy esetleg többet, az a műhelynaplóba ne azt ír­ja, hogy 7 órakor állt munkába, holott akkor már fél 8 is volt. Sok kicsi, sokra megy, és végül papíron mindig meglesz a 8 óra munkaidő, a munkabért ki­fizetjük, elvégzett munka, tel­jesítés azonban nem lesz.“ Későn és rossz szervezéssel láttak a varsádiak a gépjaví­táshoz, amit bizonyít, hogy pél­dául novemberben összesen 2 200 órát kellett volna gépjaví­tásra fordítani, ezzel szem­ben csak 164 órát dolgoztak. Pedig lehetett volna ebben a hónapban is a gépjavításban foglalkoztatni a traktorosokat, hiszen esőzések miatt sokszor egy hétig sem tudtak a határ­ban dolgozni. Ezeket a napokat azonban nem használták ki. így nem ment a munka sem a határban,.»sem a javítóműhely­ben. Éppen ezért nem január első napjaiban kellene arra gondolni, hogy a gépjavítási tervet dekádokra és napokra le­bontsák. Tűrhetetlen és megen­gedhetetlen, hogy az a kevés ember, aki naponta részt vesz a gépjavításban — mert egy- része már a tavaszi terv telje­sítésén dolgozik, másik része szabadságát tölti — nem tudja azt, hogy a munka idő alatt hány ekét, tárcsát, vagy egyéb gépet kell kija­vítani, hogy teljesítse napi tervét, vagy segítse behozni a lemaradást. A munka megkezdése előtt a brigádvezetők nem kapják meg, hogy miből mennyi javí­tást kell elvégezniük, este pe­dig természetesen senki sem kérdezi meg tőlük, hogy telje­sítették e a tervet. A gépállomáson 24 kommu­nista van. Egy-két ízben beszél­gettek arról, hogy változtatni kell a gépjavítás ütemén. Utána jobban is ment a mun­ka, de egy-két nap múlva is­mét a régi mederbe terelő­dött minden. A versenynek nincs gazdája. „— Amikor a bölcskeiek gép­javítási versenyfelhívása hoz­zánk eljutott — mondotta Sza­bó Tibor mérnök —, akkor mi még nem beszélhettünk gépja­vításról, mert nem indult be. Amióta van gépjavítás, azóta pedig még senki sem foglal­kozott a versennyel. A január 4-i röpgyűlésen majd erről is szó lesz.“ Sajnos, kissé későn jutott eszébe a varsádi gépállomás vezetőségének, hogy itt az ideje a versenyszervezésnek, a gépjavítás üteme meggyor­sításának. Sok a tennivaló és kevés az idő. Nagyon is érvényesül Var­sádon az a mondás, hogy az ide pénz. Ha elegendő idő áll egy traktor, vagy egyéb gép ki­javításához, akkor kevesebb költséggel tudják a javítást el­végezni. Ezért tudtak az elmúlt évi gépjavításnál 50 000 forint megtakarítást elérni. Ebben az évben ez nem érhető,el, mert az elhasznált, vagy kopott al­katrészek felújítására nincs idő, azokat cserélik, ami na­gyobb költséget jelent. Igaz, hogy jobb későn, mint soha. Ha tehát a gépállomás ve zetősége hozott olyan határo­zatot, hogy megjavítják a mun­kafegyelmet, a műszaki ellen­őrzést, megszervezik a versenyt és annak naponkénti értékelé­sét, akkor valóban lássanak hozzá, de mielőbb. B. R. Január 3-án este tartották meg Szálkán a DISZ tag- könyvcserét. A fiatalok nagy lelkesedéssel vették át az új tagsági könyvet. A tagkönyv- cserét a két ifjúsági szervezet: a községi és a Fejlődés Tsz-ben működő DISZ-szervezet együtt bonyolította le. A taggyűlés a tagkönyvcsere lebonyolításán kívül kimondta a két DISZ- szervezet egyesülését is és meg választotta az új alapszervezet vezetőségét. A kilenctagú új vezetőség élére ifjú Nagy Fe­rencet, a tsz DISZ-szervezeté­nek volt titkárát választották meg a szálkai fiatalok. A Tolnai Napló elintézte „Köszönetét mondunk a Me gyei Pártbizottság lapjának, a Tolnai Naplónak azért a segít ségért, amelyet cikkein ke­resztül adott a kistápéi Uj Élet Tsz-nek. Nagyra értékeljük azt, hogy az elvtársak bátran támogat­tak bennünket abban a nehéz ügyben, melynek eredménye­ként megoldódott a tsz prob­lémája. Elintéződött tagjaink lakáskérdése, mivel megkap­tuk a Dohánykísérleti Gazda­ságtól azokat a volt cselédhá­zakat, melyek a vita tárgyát képezték. Közös megállapo­dással rendeződött az erdészet és a tsz között a tölgyfama­jori határkiigazítás is, ezenkí­vül megkaptunk három gaz­dasági épületet, köztük egy 50 férőhelyes istállót, amely le­hetővé teszi a tsz állatállomá­nyának összevonását. Az intézkedéseket a tagság nagy örömmel fogadta és szór galommal fogott áz 1956-os tervek megvalósításához.’’ Borbás István( levelező. Dants Árpádné nyugdíj ügyében kérte a szerkesztő­ség segítségét: „Kérem a Tol­nai Napló Szerkesztőségét, hogy sürgesse meg háromha­vi nyugdíjhátralékom kifize­tését, mivel szerény anyagi körülményeim miatt szemé­lyesen Budapestre utazni nem áll módomban.’’ A szerkesztőség intézkedé­sére az Országos Nyugdíjinté­zet kiutalta Dants Árpádné három hónapra járó 1638 fo­rint nyugdíját. * „Panasszal fordulok a Tol­nai Napló Szerkesztőségéhez — írja — Öhn Ádám szek­szárdi dohányárus. Az őszi mezőgazdasági kiállításra 400 darab jegyet árusítottam, — amiért a jutalékot nem kap­tam meg.” * A szerkesztőség sürgetésére Óhn Ádám megkapta az el­adott jegyek után járó 3 szá­zalékos jutalékot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom