Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-24 / 20. szám

4 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÄR 24. 49 200 forint adójóváírásban részesültek a szekszárdi pontosan teljesítő adófizetők A Városi Tanács VB. pénz­ügyi osztálya 109 százalékra teljesítette éves és ezen belül 107,9 százalékra IV. negyedévi tervét. A terv teljesítéséért a város a felettes pénzügyi szervektől 20.671 forint dologi pré­miumot kapott. Ezt az összeget a Városi Ta­nács kulturális, szociális és sport célokra fordítja. A jól teljesítők, a pontos adófizetők, mint például Mészáros István Remete utca 4/b, Bors József Árvaház utca 9, Takács Ferenc Béri Balogh Ádám utca 31, Orbán József Zrínyi utca 33. Sipos József Árvaház utca 19. szám alatti dolgozó parasztok és társaik adó jóváírásban, 2 százalék kamattérítésben ré szesültek. Az adókerületek 49,200 fo­rintot írtak ilyen címen jó­vá a kötelességtudó adófize­tők között. A pénzügyi terv túlteljesítése körül nagy érdeme van a pénz­ügyi állandó bizottságnak is, mely évközben állandóan segí­tette a pénzügyi osztály dolgo­zóit. A pénzügyi állandó bizottság elnöke, Kaposi István és a tagok, Botka István, Kolláth Ferenc, Kocza Pál, Gyön­gyösi János személyes példamutatásukkal agitációs munkájukkal és kör­zetükben az általános jövede­lemadó bevallási ívek kiállítá­sával járultak hozzá a pénz­ügyi tervek túlteljesítéséhez. Jól működik a kurdi legeltetési bizottság Kurd községben igen jól gaz­dálkodik a legeltetési bizottság, anyagilag is és azzal is, hogy megfelelő legelőt igyekszik biz_ tosítani a község állatállomá­nya részére, amely állandóan növekszik. Nem kis feladat ez. A legelőt használják a község dolgozó parasztjai és a Dózsa Népe Termelőszövetkezet. — Ezért a legeltetési bizottságban egyaránt vannak tsz-tagok és egyéni gazdák is. A bizottság elnöke, Király Ferenc, Kaszo- nics Imre, Szili István egyéni gazdák mellett Kalmár Lajos és Apaceller József tsz-tagok egymáskőzt felosztják a tenni­valókat, üléseiken rendszeresen megtárgyalják az elvégzendő feladatokat. A bizottság jól gazdálkodik az anyagiakkal. Ezt igazolja az, bírósági hír B. Bertha József, 18 éves, foglalkozásnélküli, ozorai lakos 1955. októberében és novem­berében 7 betöréses és besur­ranásos lopást követett ti dolgozó parasztok sérelmére és mintegy 200Ö forintos kárt tett, pénzt és élemiszert lopott. A terhelt kézrekerítése nagy megnyugvást okozott Ozora községben^ A Tamási Járásbíró ság nevezettet 2 évi börtönbün­tetésre ítélte és egyes politikai jogainak gyakorlásától 5 évi időtartamra eltiltotta. hogy jelenleg is közel 5000 fo­rint készpénzük van. 27 hold földön termelnek búzát, 5—5 holdon tavaszi árpát, zabot és kukoricát. A termelt kenyér- gabonából az apaállatgondozót látják el, a fennmaradó meny- nyiséget szabadon adják el, a takarmányt a községi apaálla­tok ellátására használják, így nem kell nekik központi kész­letet felhasználni. A földeket a tsz és a gazdák munkálják el. A bizottság gondoskodik ar­ról, hogy a legelő megfelelő ál­lapotban legyen. 180 holdon vé­gezték el a legelőápolást, a le­gelőterület 20 százalékán pe­dig rövidesen elvégzik a műtrá­gyázást is. Ezekben a munkák­ban résztvesz, illetve résztvett az egész község, egyéni gazdák és tsz-tagok egyaránt. — A szarvasmarhák — 50—55 da­rab a tsz-ből, 180—200 darab a községből — külön csordában legelnek, a juhok viszont együtt A tsz juhásza őrzi az egyéni gazdák birkáit is. Természetesen, ahogyan a jó- szágállomány növekszik, úgy kell gondoskodni a szükséghez mérten legelőterületről is. — Ezért a községben most újabb 5 hold területet legelősítenek, amelyen a hónap elején már elültettek 20.000 darab facseme­tét. A legeltetési bizottság mind ezek mellett azon munkálko­dik, hogy közelebb hozza a tsz- hez az egyéni gazdákat, hogy jobban megismerjék annak munkáját, eredményeit. Uj partok felé Több szempontból is érde­kes és ugyanakkor tanulságos élmény lesz a mozijáró kö­zönségnek az „Uj partok felé” Részint azért, mert a hazánk­ban még kevéssé ismert lett nép életéről, küzdelmeiről ad nagyigényű panorámát, más­részt azért, mert a film kö­zéppontjában lebilincselő csa­ládi történet áll, ugyanakkor a háttérben kibontakozik a történelem, a lett nép álta­lunk ugyancsak keltéssé is­mert történelme. Azok számá­ra pedig, akik olvasták V. Lácisz Sztálin-díjas lett író azonos című regényét, külön érdekesség lesz nyomon kö­vetni: mennyi maradt meg a regényből és mi hullott el, a drámai sűrítés törvényszerű­sége alapján. A moszkvai Gorkij stúdió és a rigai filmgyár produk­ciójában készült ez a lett mű­vészeket szerepeltető, nagy­szabású színes film. Két csa­lád áll a történet középpont­jában: Lidumék és Pacepli- szék. A két család — Lidumék és Pacepliszék — sokfelé ágazó történetének szálai sokhelyütt egymásba fonódnak. A film egyik legszebb jelenete, ami­kor Jan, az apa a harctéren találkozik össze régóta elve­szettnek hitt fiával. S nem kevésbé jól sikerültek azok a jelenetek, amelyek a dölyfös kulákok, a hitlerizmusért lel­kesedő lett fasiszták tevékeny ségét, jellemét mutatják be. Lukov rendező (a „Donyeci bányászok” alkotója) nem ki­sebb műgonddal dolgozta ki az emberek egymás iránti ér­zelmeit, vagy összecsapásait ábrázoló képeket, színészi ala kításokat, mint a vérbeli filmrendezői feladatot jelentő, hatásos tömegjeleneteket. — Nagy érdeme a rendezőnek is, hogy a színészi játék minden szerepben őszinte, átélt, szen­vedélyes, anélkül, hogy túl harsány lenne. S a forgató- könyv helyenként túlzsúfolt cselekmény-szövetébe ügyes vágásokkal „szemetmegnyug- iató” mintákat sző bele, így érve el, hogy a néző percre sem téveszti el a mese fona­lát, s a sok esemény és sze­replő között is kiismeri ma­gát. A bonyhádi filmszínház ja­nuár 27—29-ig tűzte mű­sorára. Eseménynaptár 1650. janu­ár vége felé született Hell Máté Kornél (születésének és halálának napja isme­retlen). Sel­mecbányái főgépmester, a bányagépesítés magyar úttörője. Még a XVII. század végén készítette el az első lóhajtású vízemelő berendezést, majd 1711-ben üzembe helyez­te a szélaknai Magdolna-akná- ban legjelentősebb találmá­nyát, a vízikerékkel meghaj­tott rudasszivattyút. Szerkeze­te olyan jól bevált, hogy kül­földön is mindenütt elterjedt, ahol „selmeci szivattyú“ né­ven ismerték. Selmecbánya után először a svédországi réz­bányákban, majd a bajororszá­gi Reichenhall bányáiban ve­zették be. Hellnek nagy szere­pe volt a lójárgányoknak ne vezett selmeci függőleges akna­szállítógépek kialakításában és korszerűsítésében. Ezeket Európa-szerte ismerték, s az akkori idők legmegbízhatóbb aknaszállító berendezéseinek tartották. HÍREK — Egy hét fizetett szabadsá­got szavazott meg nemrégiben a naki „Ut a Szocializmus felé“ Tsz tagsága a tehenészetben dolgozó tagoknak. — üj mosógép mintapélda­pya készült el a Szombathelyi Gyermekkocsigyárban: egy­szerre négy kiló szennyest le­het mosni vele. A mosógép so­rozatgyártását áprilisban kez­dik meg és az év végéig három ezret készítenek el. — Rövidesen megjelennek az üzletekben a Pécsi Porcelán gyár új munkái, a korábbinál szebb, ízlésesebb porcelán mokkás- és teáskészletek. — Irodalmi pályázatot hir­detett a Bonyhádi Állami Pe­tőfi Sándor Általános Gimná­zium Igazgatósága a növendé­keknek, az intézet fennállása 150 éves évfordulója alkalmá­ból. A legsikerültebb pálya- műveket az igazgatóság nyom­tatásban is közli. — Kiosztották a Nagymama című zenés vígjáték szerepeit a városi kultúrházban. Főbb szerepekben Pallós Miklósné, ifj. Theisz Lőrinc, Vígh Ibolya, Kovács Vera, Papp Lászlóné, Ruttkai Lajos és Marton Ká- rolyné játszanak. Megjelent a Közgazdasági Szemle legújabb száma A Közgazdasági Szemle új száma Az 1956. évi külkereske­delmi terv teljesítéséért cím­mel közölt szerkesztőségi vezér cikket. Gábor Ottó cikkének címe: A távlati tervezés né­hány kérdése a gépiparban. — Tauszk György: A pénzügyi el­lenőrzés feladatai az 1956. évi népgazdasági terv előmozdítá­sában címmel írt cikket. — E szám közli Pál Józsefnek A szocialista munkaszervezet a termelőszövetkezeti gazdálko­dás fejlesztésének fontos eme­lője című cikkét. Tömpe István­nak, a népgazdaság faellátásá­nak egyes kérdéseiről írt cik­két, továbbá Berend Ivánnak és Ránki Györgynek Az ipar háborús előkészítése és ennek hatása az ipari ciklus alakulá­sára Magyarországon (1933— 1938.) című tanulmányát A Szemle-rovatban Búzás Jó­zsef Nyugat-Németország előre törése a tőkés világpiacon, Si- monyi Lajos Szerszámüzemeink fejlesztése: a műszaki haladás fontos feltétele. Bodnár László: A komplex gépesités jelentősé­ge az aratásban címen írt cik­ket. Orosz Árpád pedig a Marx Károly Közgazdasági Tudo­mány Egyetemen folyó pénz­ügyi szakképzés eredményeiről és hibáiról számol be. Mozart emlékhangverseny Szekszárdon Wolfgang Amadeus Mozart, a nagy osztrák zeneköltő szüle­tésének január 27-én lesz a 200 éves fordulója. Ebből az alkalomból január 28-án, szom­baton este fél 8 órai kezdettel a Központi Művészegyüttes — Szimfonikus Zenekara Vég­helyi Miklós karnagy vezetésé­vel ünnepi emlékhangversenyt rendez a Városi Kultúrotthon- ban. A műsor első részében Bodo. nyi Ferenc gimnáziumi tanár emlékbeszéde után a Zenepeda­gógus Munkacsoport volt elő­képzései énekes előadásban képet mutatnak be a kis Mo­zart életéből. Ezután Wagner Ilona, az általános gimnázium és az újonnan megnyílt Városi Zeneiskola növendéke Mozart ifjúkori szonátáját játssza. A műsor első felét a Szimfonikus Zenekar 25 tagú vonóskara a Kis Éji Zene előadásával zárja. A műsor második felében a Don Juan opera nyitányát, a B. dur szimfóniát és a Török in­dulót halljuk, miközben ifj. Theisz György a két Sarasto- ária előadásával működik közre. Az emlékhangversenyt a Városi Kultúrház 8—6—4 fo­rintos népszerű helyárakkal rendezi meg, hogy a város la­kossága számára lehetővé tegye a hangverseny meghallgatását. Jegyek a Városi Kultúrházban és az IBUSZ-ban válthatók. SPORT Az 1955. év legjobb atlétikai eredményei Férfi távolugrás Eddigi listavezetők: 1951. Nádasdi, Szekszárd 658 1952. Nádasdi,. Szekszárd 668 1953. Szűcs, Szekszárd 635 1954. Zalaváci. Bátaszék 641 1955. Zalavári, Bátaszék 627 Állagok alakulása: Hármas Ötös Tizes 1951. 641 623 603 1952. 657 638 612 1953. 616 614 605 1954. 626 612 598 1955. 619 609 596 Az 1955. évi ranglista: 1. Zalavári László, Bátaszéki Törekvés 627 2. Galambosi László, Szekszárdi Dózsa 615 3. Garamvölgyi László, Bátaszéki Törekvés 614 4. Menyhei János, Paksi Kinizsi 600 5. Török József, Dombóvári Törekvés 591 6. Szőke István, Sárpilis 590 , 7. Petz Adám, Bonyhádi V. L. 586 8. Mészáros Ferenc, Paksi Kinizsi 580 9. Lázár Csaba, Szekszárdi Dózsa 578 10. Massányi Marót, Bátaszéki Törekvés . 578 Ugyanaz a megállapítás áll a távolugrásra is, mint a magas­ugrásra. 1951-ben és 1952-ben Nádasdi személyében országos értékű távolugrója volt a megyé­nek. Az ő eredményei igen sokat nyomtak a latba, de meg a szo­kásos törvényszerűség szerint Nádasdi maga után „húzta” a me gye többi távolugróit is. Különö­sen azokat, akiknek alkalmuk volt vele együtt készülni a ver­senyekre. Emellett azonban azt is meg kell látnunk, hogy aggasz tó ennek a versenyszámnak a visszaesése. Az elmúl öt esztendő során 1955-ben születtek a leg­gyengébb eredmények. Azt a meg állapítást az átlagok alakulása egészen szemléltetően támasztja alá. A listavezető Zalavári szívvel lélekkel atléta volt a javából. Saj­nos azonban a vasutas szolgálat nem tette lehetővő, hogy egész energiáját a fejlődésnek szen­telje. Kevés versenyen vehetett emiatt részt és ezzel magyaráz­ható, hogy elmaradt tavalyi ered­ményétől, de még így is biztosan lett első. Jelenleg katonai szolgá­latot teljesít és a Bp. Dózsa min­den bizonnyal olyan lehetőségeket biztosít majd a számára, melyben igazi képességeit teljesen ki­fejtheti. A Galambosi-Garamvölgyi pár­harcokból, ha Galambosi 1 crn-rel meg is előzte a Bátaszéki Törek­vés szép reményekre jogosító ver­senyzőjét, jobbára a bátaszéki ver senyző került ki győztesen. Ga­lambosi szorgalmas munkájának köszönheti eredményes szerep­lését. Garamvölgyi tavalyhoz viszo­nyítva visszaesett valamit. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy Garamvölgyi még mindig serdülő volt az elmúlt esztendő­ben. Ennek megfelelőn nem dol­gozott komolyan egy verseny, számra. így a távolugrásban mu­tatkozó némi visszaesés nem ko­moly természetű, hiszen lehet, hogy végeredményben nem is a távolugrás lesz majd az igazi ver­senyszáma. Menyhei János is ugrott már nagyobbat is. Az ő esetében az az érték, hogy iskolai tanulmányai­nak befejezése után nem hagyott fel az atletizálással. Mészáros János személyében még egy paksi versenyzőt talá­lunk a legjobbak között. A dom­bóvári Török gyorsaságának kö­szönheti eredményét. A szekszár­di Lázár Csaba csak a 9. helyre került. Nem szabád azonban el­felejtenünk, hogy mindössze 14 esztendős volt tavaly. Igen tehet­séges versenyzővel állunk szem­ben, aki edzője szerint tulajdon­képpen nem is készült távolugró­nak. 578-as eredménye az elmúlt évben országos úttörő csúcs lett volna, ha az úttörő csúcsokat az atlétikai szövetség nyilvántartaná. Bajai Építőle—Szekszárdi Dózsa 5:1 (1:0, 1:0, 3:1) T. L. Tanulmánykötet jelent meg a magyar népi demokrácia történetéből Az Akadémia Könyvkiadó a közelmúltban adta ki a ma­gyar történészek „Tanulmá­nyok a magyar népi demok­rácia történetéből’’ című gyűj­teményes munkáját. A több, mint 600 oldalas kötetben G. Fazekas Erzsébet Magyaror­szág felszabadítása és a népi demokratikus forradalmunk ér- lelődésének néhány kérdése címmel írt tanulmányt. Tóth Sándor a Szovjet Hadsereg ma­gyarországi felszabadító had­Szekszárd, 800 néző. Vezette: Pallós. Január közepét meghazudtoló pazar napsütésben és az évszak­hoz képest kellemes, langyos idő­ben igen sokan igyekeztek vasár­nap délután a labdarúgás szur­kolói a sporttelepre. Az érdeklő­dés a Dózsa új csapatának szólt a nagyszerű időn kívül. A két csapat háromharmados edzőmérkőzést játszott egymással Az I. és a III. harmadban a hazai csapatot segítette a komoly erős­ségű déli szél. Az I. harmadban közel egyenlő ellenfeleket láttunk bár már ekkor kitűnik, hogy az Épitó"k lényegesen előbbre van- a felkészülésben. Csatársora ötle­tes húzásokkal, jó összjátékkal közelíti meg a Dózsa kaput szél ellenében is. A játéknak ebben a szakaszában a Dózsának is sok jó helyzete van, de egyet sem sikerül értékesíteni. A 21. percen szüle­tik ennek a harmadnak egyetlen gólja. Rápity II. 30 méteres hatal. más lövését a szél lenyomja és az a jobb felső sarokban köt ki. 1:0. A II. harmadban teljesen egyol­dalú a játék, óriási sikere van a volt ferencvárosi, majd salgótar­jáni NB I-es játékosnak, Teket ÍI-nek ,aki játszi könnyedséggel, nagyszerű testcselekkel és labda­kezeléssel húz kapura és hozza csatártársait helyzetbe. Dózsa eb­ben a játékrészben jól tömörül a kapu előtt és csak a 35. percben sikerült Tiszavölgyinek kettőre szaporítani a gólok számát. 2:0. A III. harmadban ismét kiegyen súlyozottabb a küzdelem. A hely­zetek kihasználásában azontían ismét csak a vendégek jelesked­nek. Egy perc alatt Tekt kétszer is betalál Spanicsek hálójába. A 14. percben Tahik II. fejesgóljával már 5:0-ra alakul az. eredmény. A befejezés előtt Kázmér szerzi meg a Dózsa becsületgólját. 5:1. műveletéről, Révész Imre aka­démikus az ideiglenes Nemzet- A gyönki járás sportköreinek gyűlés és a nemzeti kormány pénzgazdálkodásáról megalakulásáról, Balázs Béla a r 3 Nemzeti Bizottságokról és szerepükről, M. Somlyai Magda az 1945-ös földreform néhány kérdéséről, Szekfű Gyula az értelmiség felszabadulása utá­ni helyzetről, Molnár János'az 1945—1946-os népmozgalmak történetéről közölt tanulmányt. A kötet második felében né­hány gazdaságtörténeti, kultu­rális jogtörténeti és statisztikai jellegű tanulmány olvasható. Időjár ág Várható időjárás kedden estig felhős, párásabb idő, több he­lyen eső. Mérsékelt, később élén kebb déli-délnyugatj szél. Az enyheség tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet 1 — 4. legmagasabb nappali hőmér séklet kedden 7—10 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 4—7 fok között. Apróhirdetések — ÉPÍTŐIPARI képesítéssel — rendelkező szaknormást azonnali belépéssel felveszünk. Cím a ki­adóban. MOZI Garay Filmszínház: Január 24- től—25-ig, keddtől —szerdáig Atlanti történet. Magyarul beszé­lő lengyel film, egy idegenlégióba került katona sorsáról. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. A Gyönki Járási TSB mellett dolgozik, mint társadalmi szövet­ségi tag Horváth József. A JTSB megbízásából az elmúlt hónapok alatt rendszesen látogatta a járás sportköreit, sportcsoportjait, hogy ellenőrizze, segítse azok pénzgaz­dálkodását, Horváth József rend­szeres, hozzáértő munkája nyo- ,mán határozott javulás tapasztal­ható a sportkörök pénzgazdálko­dásában. Milyen hibák voltak a sportkö­röknél gazdasági vonalon? Egy sportkörtől eltekintve (Udvari) a legtöbb helyen a* tagdíjak besze­désére, tagok szervezésére nem fordítanak gondot a vezetők. Ren­deznek különböző sportbálakat, de itt a sportkörök nem arra tö­rekednek. hogy ezekből anyagi bevételhez jussanak, hanem úgy néz ki, hogy sport címen ingyen táncol a fiatalság. A járási TSB utasításait a legtöbb esetben nem hajtják végre, ezzel szemben el­várják és természetesnek találják hogy a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatást megkapják. A sportkörök az állami támoga­tást, valamint a bevételeket nem takarékpénztárban, illetve postán tartják, hanem „zsebből” mennek a kifizetések. Előlegeket adnak különböző elmeken, amelyek több hónapon át nem kerülnek elszá­molásra. Udvariban annak ellenére, hogy a sportkör nemrégen ala­kult, a tagok létszáma a legna­gyobb. Pálfa községben az ellen­őrzés megállapította, hogy a sport kör működése kizárólag a labda­rúgásra korlátozódik. A sportkör elnöke szerint semmi értelme nincs, hogy a sportkör működjön. A DISZ-szervezettel nem tartják a kapcsolatot és nem hogy segí­tenék egymás munkáját, hanem inkább gátolják. A pénztárköny­vüket ugyan vezetik, de ott több szabálytalanság van. Például a sportkör elnöke elszámolatlanul hónapokig magánál tartott na- gvobb összeget a sportkör pénzé­ből. Felsőnánán az elmúlt évben a sportköri rendezvények száma a járási viszonylatnak megfelelően elfogadható. A pénztárkönyvet naprakész állapotban tartják és egy-két formai hibától eltekintve a vezetett pénztárkönyv elfogad­ható. Az ellenőrzés során a pénz összegszerűen minden esetben megegyezett a pénztárkönyv egyenlegével. December 31-én a sportkör közel 1100 forint kész­pénzzel rendelkezett. Kölesden a tagdíjbeszédés és a tagok szervezése: az elmúlt év elején nagyon laza volt. Az utolsó negyedévben azonban a vezető­ség javított munkáján, aminek eredménye az lett, ho"-r tacrdij bevételi tervét 85 százalékig tud­ta teljesíteni. Bár a sportkör bevé­tele magas, mely bálokból és egyébb rendezvényekből szárma­zik, azonban a sportkör jövedel­me ezzel még nem gyarapszik, mert a kiadások oly magasak, hogy a tiszta bevétel elenyésző. Kistormáson a tagdíj bevétellel nem sokat törődik a vezetőség, A pénztárt ellenőrizni nem lehetett, mert a pénztáros vidéken tartóz­kodott. A község sportköre új ve­zetőséget kapott ,akik igyekeznek az eddigi elhanyagolt munkát el­végezni, hogy a sportkörön belül jobban menjen a munka. Az OTSB által juttatott sportszerek, felsze­relések na- segítséget adtak a sportkörnek. A rendszeres ellenőrzéssel, se­gítségnyújtással máris , tapasztal­ható javulás a járás sportköreinél és bízunk abban, hogy Horváth József társadalmi szövetségi tag a jövőben is folytatja segítség adását, és így el tudjuk érni, hogy a gyönki járás gazdasági vonalon rosszul dolgozó sportkö­reinek munkája megjavuljon. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivat»} elme: Szekszárdi Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dij: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd. Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom