Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-24 / 20. szám

1956. JANUÁR 24. TOLNAI NAPLÓ S Megyei tanácsülés Szekszárdon A Megyei Tanács a járási és községi végrehajtó bizottsági elnökök, valamint a Megyei Ta­nács osztályvezetői pénteken délelőtt Szekszárdon, a Megyei Tanács nagytermében értekez­letet tartottak, melyen értékel­ték az elmúlt évben végzett munkát. A részvevők előtt Tuska Pál elvtárs, a Megyei Tanács-VB. elnöke számolt be az elmúlt év eredményeiről és hiányosságai­ról. Elmondotta, hogy Tolna megye községei az elmúlt esz­tendőben jelentős eredménye­ket értek el, megjavult a taná­csok munkája, erősödött az ál­lampolgári fegyelem. Ennek egyik jele az is, hogy 1955-ben hosszú évek óta elő­ször Tolna megye jelentősen, 103.2 százalékra túlteljesí­tette adóbevételi tervét. A mezőgazdaság terén megerő­södött a termelőszövetkezeti mozgalom, a terméseredmé­nyek pedig sokkal nagyob­bak voltak, mint az elmúlt évben. A termelőszövetkezetek itt is előljártak, mert búzából átlag 1,3 mázsával ' takarítottak be többet, mint az egyéni gaz­dák. A lakáskérdésről szólva el­mondotta, hogy ezen a téren is javult a helyzet, mert számos egyéni kislakás építés mellett irodahelyiségek összevonásá­val 124 lakást szabadítottak fel. | Az elmúlt évben nőtt Tolna megyében a lakosság vásárló ereje, a falusi boltok 15 száza­lékkal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le, mint az elmúlt évben. A Tolna megyei falvakban 1955-ben 2 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, melynek keretében többek között 642 kilométer dűlőutat, 120 hidat javítot­tak ki, 180 holdnyi területet víztelenítettek s 46.000 facse­metét ültettek el. A feladatokról szólva Tuska elvtárs megállapította, hogy a második ötéves terv első éve, miután megyénk mezőgazda- sági jellegű, elsősorban mező- gazdasági munkák terén ró nagy felelősséget a községi ta­nácsokra. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének beszámo­lóját vita követte. Antal István Dombóvár köz­ség tanácsának elnökhelyettese a tanács megnövekedett tömeg­ke pcsolatáról beszélt. Az elmúlt év 105 százalékos begyűjtési eredményét úgy értük el, hogy rendszeresítet­tük a tanácstagi beszámoló­kat, amelyeket jól fel tud­tunk használni a tanácsülé­sek előkészítésére is. Az 1956-os tervévre a dombó­vári gazdák nevében — úgy, ahogy ezt már a gazdagyűlése­ken megbeszéltük — verseny­re hívjuk Döbrököz községet s vállaljuk, hogy búzatermésün­ket az elmúlt évi termésered­ményekhez viszonyítva holdan­ként 50 kilogrammal emeljük. Dravecz Lajos elvtárs duna- földvári tanácselnök arról szá­molt be, hogy nőtt a tanácsta­gok aktivitása a községben, mióta részükre a tanácsházán egy helyiséget biztosítottak. — Tanácstagjaink szívesen időz­nek a tanácsházán, tanulmá­nyozzák és megvitatják a ren­deleteket s ennek alapján jobb munkát végeznek a töme­gek között — mondotta. — Egy évvel ezelőtt ezen a helyen tettem ígéretet arra, úgy dolgozunk, hogy községünk idejében eleget tehessen az állam iránti kötelezettségének 1— mondotta Seres Dezső elv­társ, kisvejkei tanácselnök. Most örömmel jelentem, hogy vállalásunkat teljesítet­tük, Kisvejke dolgozói áll­ták adott szavukat, tiszta lappal kezdtük az 1956-os évet. Ebben az évben a párt hatá­rozatainak megfelelően a 3 szá­zalékkal felemelt termelési terv eléréséért, a begyűjtési és adótervek teljesítéséért indu­lunk harcba. Bízom abban, hogy községünk dolgozóinak segítségével ezt az ígéretünket is valóraváltjuk. Az értekezleten jelen volt és felszólalt Szügyi Elek elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, aki sok hasznos tanácsot adott a VB. elnököknek. — Jobban ki kell domborod­ni a tanácsok munkájában a párt irányításának. A jövő­ben jobban kell támaszkodni a tanácsokban dolgozó kom­munistákra, az MDP-csopor- tokra. Segítsék a tanácsokban dolgozó ‘ kommunisták a tsz fejlesztését úgy is, hogy hoz­zátartozóik példamutatóan belépnek a termelőszövetke­zetekbe. Segítsék elő továbbá a be­gyűjtési tervek teljesítését, s minden erővel támogassák a termelési tervek végrehajtását, de az eddigieknél többet foglal kozzanak tanácsaink a kultu­rális élet fellendítésével is —- fejezte be felszólalását Szügyi elvtárs. Az értekezleten számos ver­senykihívás történt. Hanoi Já­nos Fácánkert VB. elnöke Mözst, Szappanos elvtárs, a ger jeni VB. elnöke Dunaszent- györgy községet, Forrai elvtárs majosi VB. elnök a nagymá- nyoki tanácsot, Deli György elvtárs a gyönki VB. elnöke pe­dig Kölesd községet hívta ki párosversenyre az 1956-os évi tervek teljesítéséért. A FALU EL Erősödik az alsónyék! Világszabadság Tsz Két csapás vezet a süppe- dős és ragacsos fekete sárközi földön Nyéki-pusztára. — Az egyik az alsónyéki bakterház alól vág neki a rétnek, kerül­getve a csillogó tavakat, a másik a bátaszékj csatorna- hídtól nyílegyenesen veszi az irányt a tanyák felé. Bakan­csos férfi, gumicsizmás női és vékonysarkú gyermeknyomok keresztezik egymást. Regge­lente a puszta szélén találkoz­nak, szürkületkor ott válnak szét á nyomok, mivel az alsó­nyéki Világszabadság Tsz tagjai a faluban, Bátaszéken és magában a pusztában is laknak. Naponként megjárják az utat, mert ilyenkor télen is bőven akad elfoglaltság a pusztában. A kastély fűtött nagytermé­ben halk énekszó mellett do­hányt simítanak az asszonyok és lányok. Dúdolják a dalt, •csak a kezük mozog gyorsan a gyűrött, ráncos barna leve­leken. A férfi nép kint az is­tállók környékén a jószág kö­rül tesz-vesz. Olyan munkák ezek, melyek mellett jobban ráér beszélgetni, tervezgetni az ember. A jó dohánytermés sokat lendített rajtuk, a 3 és fél holdról 20 mázsa körül szed­tek le. Harmincezer forinton felül kapnak érte. Beszélget­nek a terveikről. Három cél­kitűzésük van. Az idén meg­alapozzák a szarvasmarha- és sertéstenyésztésüket, ezenkí­vül öntözéses kertészkedés­hez fognak. A 18 darab fejős­tehén mellé még 15-öt állíta­nak, túlnyomórészt saját te­nyésztésű növendék szarvas­marhaállományukból válogat­ják ki a megfelelő üszőket. — Jó takarmányozással jelentő­sen emelik a fejési átlagokat is. A szarvasmarhatenyésztés mellett a sertéstenyésztés fel­lendítését és jövedelmezőbbé tételét tűzték ki célul. Nem adnak el egyetlen malacot sem, hanem mindet felneve­lik, meghízlalják. Még az ősz­szel úgy határoztak, hogy a közös kukorica terméséből nem osztanak egyetlen dekát sem munkaegységre, hanem az egészet meghagyják a kö­zös sertésállomány részére. — így biztosítják a 106 darab mangalica Cornwall kereszte- zésű süldő részére a takar­mányt. Ezt a keresztezést te­nyésztik, mert jó takarmány­értékesítő fajta, amellett nem kényes. A 40 kilogrammos át­lagsúlyú süldők közül 26-ot a beadásba nevelnek, 50-et le­szerződtek- és 30 darabot sza­badpiaci értékesítésre hizlal­nak. Év végére 217.000 forint körüli jövedelemre számíta­nak a sertéstenyésztésből. Az ősz óta több, mint 20 új tag lépett be a termelőszövet­kezetbe. Az új tagok lendüle­tet, pezsgő életet hoztak. — Akadt köztük kertészember is. Elhatározták, hogy négy holdon öntözéses kertészke­dést kezdenek, vízmotor, szi­vattyú van, csak ki kell használni az adottságokat. Egy holdon tavaszi korai zöldhagy mát termelnek, melyből jól le­het pénzelni. Másféltonnás teherkocsijukon a távolabbi, bonyhádi és a bányavidéki piacokra is akarnak szállítani árut. A tervek részben már a megvalósulás útján járnak most még csak az szükséges, hogy az ediginél több segítsé­get kapjanak az alsónyékiek. Főleg a sárpilisi gépállomás dolgozóitól várnak több segít­séget; 180 holdat kellene mi­előbb felszántani és 7000 má­zsa istállótrágyát kihordani, hogy minél többet teremjen a Világszabadság Tsz tagjainak a földje. Markovics bácsi, meg a fiatalok A naki Uí a Szocializmus Felé Tsz irodájában hárman beszélgetnek. Az elnök, Tölösi Antal, Vámosi István brigád­vezető és Markovics bácsi, az öreg munbaérdemrendes állat- gondozó. Markovics bácsi viszi a szót. — Ezek közül a fiatalok közül egy sem akar dolgozni. — Mind traktoros akar lenni. Ki dolgozik, ha mi kiöregszünk a munkából? — Nem mondhatja Markovics bácsi, hogy nem dolgoznak a fiatalok —1 válaszol Tölösi elvtárs. Hiszen a 28 fiatalt jó munkájáért jutalmaztuk azzal, hogy felvittük az őszi Mező- gazdasági Kiállításra Budapestre. Az meg csak a tsz-nek jó, ha a fiatalok traktorosok akarnak lenni. Tudja, milyen sok múlik, azon, hogyan van megszántva a föld. — En is azt mondom, hogy lehet a fiatalokra számítani — szól közbe Vámos István is. — A Zorka-lány, a Balogh­iány, meg az Ered Sándor lánya is úgy dolgozik, csak úgy ég a munka a kezük alatt. — Ott van például a Fábián Maris — veszi át újra a szót az elnök — az is jódolgos, szorgalmas lány. Májusban lépett csak be, mégis 180 munkaegységet szerzett. A Kovács Jóská­nak meg 420 munkaegysége volt. En azt mondom, lehet szá­mítani a fiatalok munkájára. Annál is inkább, mert a D1SZ- szervezet is kezd tevékenykedni. Markovics bácsi beisbieri a tényeket. A titkos gondolatát azonban könnyen ki lehet találni: — Jó, jó, csak menjenek traktorosnak a fiatalok, de jó lenne, ha jönnének az állat- tenyésztésbe is. / Fiatalok a Tolnai Selyemfonógyárban Az elmúlt napokban 10 fia­tal lányt vettek fel a Tolnai Selyemfonógyár fonodájába. Imre Erzsébet elvtársnő, cso­portvezető büszkén beszél az alig 16 éves „lányairól”: — Látja, milyen ügyesek! Csak úgy ég a kezük alatt a munka. Nézze csak azt a kis pirosarcú lányt, alig pár nap­ja főz és már négy fonóra győzi. Holnap már öt fonót adok neki és ha elbírja, átte­szem teljesítménybérbe. Pintér Ilona a főzés mes­terségét a még tán nála is fia­talabb Kollár Erzsitől tanulta. — Kollár Erzsi tanítványa vagyok. Nézze csak, ő az, az a szőke, ott. Látja? ő már él­munkás. En is az leszek! Igen, Kollár Erzsi még ta­nuló korában az élretört, most ő a fonoda egyik legjobb fő- zője, pedig csak pár hónapja űzi ezt a mesterséget. Emiit egy nagy asztalnál Pelczer Teri, meg Matesz Teri válogatja tisztítja a gubát. — Mindennel meg volnának elé­gedve ha ők is főzhetnének. Sietnek is nagyon a váloga­tással és ha fogy már a gubó, hol egyik, hol másik Teri szö­kik oda a főzökhöz, Kollár Er. zsihez, vagy Pintér Ilonához és lesik, figyelik, próbálgat­ják a főzést. Imre Erzsébet megértőén mosolyog a válogatástól el­szökött lányokra, ő maga is odamegy hozzájuk, magyaráz­za, mutogatja nekik a főzés „tudományát”. Gyünk Deli György elvtárs, a köz­ségi tanács elnöke arról írt szerkesztőségünkhöz küldött le­velében ,hogy már a múlt év utolsó hónapját is arra hasz­nálták fel, hogy elbeszélgesse­nek a gazdákkal az 1956. évi beadási kötelezettségeikről. A helyes elhatározásnak meg is lett az eredménye; a gazdák közül többen, pédául Kiss Elek, Weil Ádám, Steitz Ádám (223. hsz.), Steitz Ádám (603. hsz.), Lovász Vendel, Borda József, Kocsis János, Zuschlag Jakab,,Jákob György, Jákob Henrik már teljesítették ezévi hízottsertés beadási kötelezett­ségüket. E beadásukon kívül teljesítették már az I. negyed­éves tojás- és baromfibeadási tervüket is. Szépek ezek az eredmények, de - még mindig vannak hiá­nyosságok is, mert a gazdák egy része a várakozás állás­pontjára helyezkedik. A máso­dik hiányosság, amelyet meg kell említeni, hogy a tojás és baromfiátvevő elkövette azt a hibát, hogy az első napokban bevitt tojást szabadáron vá­sárolta fel és mellőzte a begyüj tési terv teljesítését. * Harci Vj Élet Tsx A termelőszövetkezet tehe nészete szép' eredményeket ért el az elmúlt hónapok során. — Novemberben például 11.1 kilo­grammos istállóátlaggal a Föld­művelésügyi Minisztérium, ér­tékelése szerint az országos tej­termelési versenyben az ötödik helyre kerültek. Kungel Béla és Kovács György tehenészek azonban — most a téli időszak alatt min­dig jobb és jobb eredményeket tudnak felmutatni. Ezt igazolja az a tény is, hogy december hó. napban 14.5 kilóra emelték az istállóátlagot, S.9 százalékos tejzsírral. Ezzel az eredménnyel az országos tej termelési ver­senyben biztosan előbbre ke­rülnek. Jelenleg a 22 szarvas- marha törzstenyésztő termelő- szövetkezet között istállóátla­gukkal ismét az első helyen vannak. * Gy ulaji Vj Baráxda Tsx Örömmel fogadták a termelő- szövetkezet tagjai azt az elha­tározást, hogy az idei évben gyümölcsöst létesítenek — írja levelében Cser László agro- nómus. A tagok talán már azcnnal hozzálátnának a mun­kához, ehhez azonban a dal- mandi gépállomás segítő mun­kájára is szükség van, hogy a talajforgatási munkákat mi­előbb megkezdjék és elvégez­zék. A gépállomás vezetősége erre ígéretet adott. Az idei gazdasági évben nagy terveket akar megvalósítani a tsz. A növekvő állatállomány megkívánja, hogy szarvasmar­haistállót építsenek, továbbá szükségessé válik egy raktár, illetve egy magtár építése is, — hogy a gabonákat jobb és biz­tosabb helyen tudják tárolni. Helyes takarmányozással te­henészetünkben mindig szebb eredményeket tudunk elérni — írja. — Jelenleg 9 literes a fe­jési átlag, amelyet a közeljövő­ben napi 10 literre emelünk. A tsz Rajkó nevű tehene pedig már napi 25 liter tejet ad. * Aparhanti Felsxabadulás Tsx A Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolában a termelőszövet­kezeti elnökök részére elnök­képző tanfolyam indult, amely­nek hallgatói az elmúlt héten felkeresték az aparhanti Felsza badulás Termelőszövetkezetet, hogy megnézzék milyen ered­ményeik vannak. A látogatásról Grósz Ferenc elvtárs, a Fejér megyei Enying község Rákóczi Termelőszövetkezetének elnöke számol be. — Barátsággal, szíves szóval fogadtak bennünket Aparhan- ton. Megnéztük a szarvasmar­haállományt, majd a sertésfiaz- tatót. Mindenütt rendet és tisz­taságot láttunk. Különösen a süldők nyerték meg tetszésün­ket, amelyek még lehetnének szebbek is az elnök szavai sze­rint, ha azelőtt is olyan gondo­zójuk lett volna, mint jelenleg. Az állatállomány megtekin­tése után megnéztük a búzave­tést is, amelyről az volt a vé­leményünk, hogy szép. Az volt az érzésem, de azt hi­szem a látogatáson résztvevő valamennyi társamnak, hogy ebben a termelőszövetkezetben szép eredményeket érnek el és még szebb eredményeket fog­nak elérni, azért inert tagjaik összetartanak és valamennyiők- nek egy a célja: Még gazdagab­bá tenni szövetkezetüket. fl Termelőszövetkezeti Tanács tagjainak értekezlete Székesfehérvárott Csütörtökön Székesfehérvá­rott megbeszélést tartottak öt megye — Fejér, Tolna, Vesz­prém, Győr, Komárom — Ter­melőszövetkezeti Tanács tagjai. Több, mint hetvenen vettek részt a tanácskozáson és meg­beszélték a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésé, nek tennivalóit. Meghatározták, milyen mód­szert kell előtérbe helyezni a tsz szervezésnél. Amellett fog­laltak állást, hogy maguk a tsz- tagok legyenek elsősorban az agitátorok. Megtárgyalták töb­bek között a tervkészítések tapasztalatait s azt, hogyan kell foglalkozni az új és a megnö­vekedett termelőszövetkezetek­kel, milyen segítséget kell ne­kik nyújtani. A tanácskozáson megyénket többek között György József, a Termelőszövetkezeti Tanács — megyei megbízottja, Hosnyán- szki János és Péti János tsz- elnökök képviselték. Több hasznos javaslatot tettek, ame­lyeket a többi réSztvevők igen jónak találtak. A tengelici Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnö­ke, Hosnyánszki János, többek között arról is beszélt, meny­nyire fontos a termelőszövetke­zetekben a szarvasmarhate­nyésztés fellendítése. Elmon­dotta, hogy ők előző nap nyolc lovat adtak el, s helyettük te­heneket vásároltak. — Azért szükséges minden termelőszö­vetkezetben a szarvasmarhate­nyésztés, mert egyszer a tejter­melésen keresztül biztosít jö­vedelmet, másszor azért, mert az állatállományon keresztül biztosíthatják a terméseredmé­nyek fokozását — mondotta. Számok a DISZ életéből Eddig megyénk 40 DlSZ-szer- vezetében történt rheg a tag- könyvcsere. 1 459 fiatal vette át z új tagsági könyvet. * A tagösszeírás 247 alapszer­vezetben fejeződött be. E DISZ- szervezeteknek a nyilvántartás szerint összesen 10 185 .tagja volt. A taglétszám most az össze­írás alkalmával 10 400-ra növe­kedett. 27 alapszervezetben volt a múlt héten tagfelvétel, s 147 fiatal lépett a DISZ soraiba. A tagszervezés a dombóvári járás­ban volt a legeredményesebb. Itt 50 új tagot vettek fel. Nem lebecsülendő a paksi járás ered­ménye sem, ugyanis a járás DISZ szervezeteiben a múlt héten 38 új tagot vettek fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom