Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
1956. JANUÁR 22. TOLNAI NAPLÓ D Bírálatunk nyomán a varsádi gépállomáson Elkészültek az árutermelési tervek megyénk állami gazdaságaiban Lapunk január 6-i számában „Jobban szervezzék meg a gépjavítást a varsádi gépállomáson“ címmel cikket közöltünk. E cikk bírálta a gépállomást a téli gépjavításban való lemaradásért. A napokban ismét Varsádra látogattunk el. érdeklődve arról, javult-e a gépjavítás helyzete. Ugyanezen a napon tartott ellenőrzést a gépállomáson a Megyei Gépállomási Igazgató- • ság részéről Papp Lajos igazgató, Sipter Géza főmérnök és Horváth József , főmezőgazdász. Papp elvtárs a kö- » vetkezőket mondotta az ellenőrzés során tapasztaltakról. — Az elmúlt 10 nap alatt valóban Sokat javult A GÉPJAVÍTÁS helyzete, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a negyedik helyre küzdötték fel magukat. Túlteljesítették a tervet az eke. tárcsa és kultivá- tor javításánál. Az erőgép javítását beütemzés szerint tudják végezni. Lemaradás még két aratógép és egy kombájn javításánál van. Tervük az, hogy ezt a lemaradást január 31-ig behozzák. E rn- | vid 10 nap alatt bebizonyították a varsádiak, hogy lehet eredményt elérni, ha helyesen szervezik meg a munkát. — Ezek a kezdeti eredmé- mények azonban még további alapos munkát követelnek, mert VAN MÉG TENNIVALÓ. Különösen vonatkozik ez a gép javítási adminisztrációra. Ezt a munkát a varsádi gépállomáson is a hanyagság, felületesség jellemzi. Igazolja ezt a következő példa: f egy G. 25-ös erőgép 29.440 számú törzslapján a munkala pókból gyűjtött adatok szerint 92 óra munkaidő felhasználás. Ezzel szemben a hibavételi jegyzőkönyv pedig 146 órát igazol. A két számnak egyeznie kellene. Vajon melyik a helyes? Ennek megállapítása természetesen csak úgy történhet meg, ha újra átvizsgálják az ezzel kapcsolatos összes munkalapokat, ami sok időt vesz igénybe. Akkor, január első napjai ban, röpgyűléseken beszélték meg a munka' megjavításának módját és beszéltek a verseny megszervézéséről is. — Van-e már verseny a gép állomáson? — kérdeztük Szabó Tibor elvtárstól, a gép.- állomás mérnökétől. — Igen,, a röpgyűlésen szó volt a verseny megszervezéséről, de ténylegesen nem történt semmi annak érdekében, hogy valóban megszervezze valaki a versenyt, s annak naponkénti értékelését. Meg kell mondani az igazat, ezt a kérdést a műszaki vonal, a pártszervezet, de a szakszervezet is mint „vesződséget“ kezeli. Sajnálatos az a tény, hogy még mindig NINCS GAZDÁJA A VERSENYNEK a varsádi dig versenybe lehetne állítani az egyes javítóbrígádokat a még. jobb eredmények eléréséért. Ezt a jobb eredményt segítené az is, ha a tavaszi talajmunkában dolgozókon kívül az összes gépállomási dolgozót a gépjavításhoz osztanák be. A hőgyészi gépállomást Varsádhoz csatolták, és ennek eredményeként a létszám közel 90 főre emelkedett. A 90 fő közül az egyik napon' is 34 fő a gépjavítás.- ban dolgozott, 23 fő talajmua- kát végzett és hog^ a többi 33 fő szabadságon volt-e. fát vágott-e, vagy éppen disznót ölt. senki nerrj tudta. Mindenesetre az itt-ott lévő 33 ember sokat segíthetne abban, hogy mielőbb behozzák a gépjavítás terén tapasztalt lemaradást. Érdemes ezzel a kérdéssel komolyabban foglalkoz- niok. NEM LEHET SZÓ NÉLKÜL HAGYNI a gépállomáson tapasztalható rendetlenséget sem.' A gépállomás • udvarán szanaszét heverő alkatrészek, vasdarabok, drótkötelek, különböző nagyságú és fajtájú kerekek, csavarok, a javítóműhelyben található rendetlenség a gépállomást az ócskavastelephez teszik hasonlóvá. Az alkatrészeknek van értékük, fel .tudják használni még. Szemelőtt kell tartani elsősorban a varsádi gépállomás dolgozóinak azt is, hogy a már lassgn rozs dásodó, itt-ott található alkatrészekért, vasdarabokért egy emberként felelősek, a nép vagyona ez, amellyel nem Gazdálkodhatni!-: „csáki szalmája“ módra. Van eredmény, de mindenféle szempontból sok még a íavítanivaló, és ez a munka nem tűr halasztást. B. R. Megyénkben minden állami gazdaság elkészítette már ezévi árutermelési tervét s a megyei igazgatóságon most vizsgálják felül azokat. Az idei tervek, — az igazgatóság megállapítása szerint — reálisak s a gazdaságok természetig gépesítési és egyéb adottságaira épültek. Az is megállapítható a tervekből, hogy a gazdaságok figyelembe vették a feszítettebb irányszámokat s ezeknek elérése, túlszárnyalása érdeké, ben a fokozott állami támogatás mellett maximálisan kihasználják a rendelkezésükre álló helyi erőket, természeti és tárgyi adottságaikat. Az árutermelés jövedelmezősége nagymértékben függ attól, mennyire sikerül csökkenjem a termékek előállításának önköltségét, s nem utolsó sorban attól is, hogyan hasznosítják a különféle melléktermékeket. E törvényszerűség felismerése érvényesül a Kajmádi Állami Gazdaság tervében. A gazdaság jó eredménnyel zárta a múlt évet és idei tervében még nagyobb bevételeket irányzott elő. Ennek elérése érdekében egyik legjövedelmezőbb üzemágában az állattenyésztésben a közelmúltban átszervezést hajtott végre. A tehenészetet, — amely eddig több csoportban volt, — a központi üzemegységben helyezte el, ahol nagyobb lehetőség van a takarmányozás és ápolás ellenőrzésére. Ez az üzemszervezés elősegíti a melléktermékek gazdaságosabb hasznosítását, amelyre szintén nagy gondot fordít a gazdaság vezetősége. A növénytermelésnél is fokozottabb jövedelem elérésére törekszik a gazdaság. Ezért a főbb növények mellett jóval több szerződéses ipari növényt termel, mint tavaly. A mag- hözódugványrépa területét például 30 holdra emelte a tavalyi 10 holddal szemben s 10 hold murokrépadugványt és 150 hold piros kölest is termel, amellyel jelentősen emelik a készpénz- bevételt. Hasonló megfontolások alapján készítették terveiket a többi gazdaságok is, és az eddiginél jobb üzemszervezéssel — igyekeznek majd megfelelni rendeltetésüknek hogy több — húst, gabonát, tenyészállatot és egyéb terméket adjanak a népgazdaságnak ebben az évben. gépállomáson. PeUj tsz-ek uj terveiből Uj tagokkal gyarapodnak a már évekkel ezelőtt megalakult termelőszövetkezetek és újabb termelőszövetkezetek jönnek létre, hogy tagjaik becsületes, szorgalmas munkájukkal hírnevet szerezzenek á szövetkezésnek. Az új tsz-ekben is most végzik a tervkészítést. Ezt a munkát alapos körültekintéssel végzik el, mert nem lehet és nem is közömbös számukra, — hogy már az első évben hogyan gyarapodik a szövetkezeti vagyon és ezzel párhuzamosan valamennyiük jobbléte. Németkéri Béke Tsz. A múlt év márciusában Béke név alatt több család termelő-, szövetkezetét alakított. Azóta már a családok száma és a földterület is emelkedett és így az első tervet 39 tag további gazdagodása érdekében készítették el. Terveikről nyilatkozik K. Balogh Mihály elvtárs, a tsz elnöke. — Ahhoz, hogy az állattenyésztésből, mint a legjövedel mezőbb ágból ez évben és a következő időkben még szebb eredményeket tudjunk elérni fontos, hogy új épületeket hozzunk létre. Tervbevettük ez- évben egy 30 férőhelyes tehénistálló, egy 21 férőhelyes ser- tésfiaztátó és egy 100 férőhelyes hizlalda építését. Továbbá egy daráló beállítását és egy 120 köbméteres siló építését. Úgy gondoltuk, hogy ebben az évben 60 darab sertést hizlalunk, ezért úgy terveztünk, hogy az ossz szántóterületünk 20 százalékán fogunk kukoricát termelni. Jelenleg 6 darab fejőstehenünk van, amelyet ezévben 10 darabra, az anyakocák számát pedig 21 darabra növeljük. Jelentős jövedelemhez fogunk jutni a szerződéses növények termesztése által, összesen 10 hóidon termelünk paprikát, paradicsomot, uborkát, ricinust és dohányt. — Továbbá szerződést kötünk még 40 hold heterózis kukorica, 5 hold cukorrépa és 15 hold borsó termelésére. Bikácsi Üj Élet Tsz. összesen 544 holdon, 40 taggal gazdálkodnak az Uj Elet Tsz-ben. Ezévi jövedelmük egy- részét szerződéses növényekből fogják biztosítani. Szerződést kötöttek 10 hold dohány, 4 hold dinnye, 12 hold borsó, .30 hold hibrid kukorica és 20 hold burgonya’ termesztésére. Dohányból 2.5, dinnyéből 80, borsóból 7, kukoricából 11.5 (májusi morzsolt), burgonyából pedig 100 mázsás holdankénti átlagtermést terveztek az Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai.' Gondolnak elsősorban szarvasmarhaállományuk növelésére. A Járási Mezőgazdasági Osztály 11 darab tehén beállítását javasolta, ezzel szemben 16 darabot állítottak be, a javasolt 19 darab összes szarvasmarhaállományt pedig harmincegyre emelték. Folyik a gépjavítás a tamási gépállomáson A tsz-ben az állatok részére megvannak a férőhelyek., így ezévben nem jelentős az építkezésük, inkább különböző mezőgazdasági gépek vásárlását vették fel tervbe. Vásárolnak egy szénagyüjtő lógereblyét, — egy fogatos fűkaszálót, egy kalmár rostát és egy kalapácsos darálót: A gépjavítás kezdetén a tamásiak lemaradtak az erőgépek javításával, nem tudták teljesíteni a javítási tervet. A gépállomás vezetősége, kollektívája ezért áttért a traktorok szalagszerű javítására, hogy gyorsabbá váljon a munka és pótolni tudják a lemaradást. Ez a módszer hasznosnak bizonyult, mert valóban gyorsabbá vált a javítás, s a dolgozókat szakképzettségükhöz mérten tudták foglalkoztatni. A kijavított gépek jórészét újból munkába állították, hozzá láttak a tavaszi terv teljesítéséhez. Képünkön a műhelyből kikerült traktorokat Bőcz Gyula, Polecsák Ernő, Groisz Adám és Savanyú János szerelők mégegyszcr átvizsgálják, meghúzzák a csavarokat, elvégzik az utolsó simításokat. Termelőszövetkezeteinkben száz és ezer számban élnek, * dolgoznak mezőgazdaságunk új művelői és számuk napról napra, óráról órára gyarapszik. Sokat járom én is járásunk termelőszövetkezeteit és el-elbeszélgelek azok tagjaival. Érdemes meghallgatni • ezeket az embereket, éfdemes beszélni ezekről az emberekről, mert szavaiknak igazsága, súlya van. TAKÁCS VILI BÁCSIÉ A SZŐ 1947-ben települtem át Csehszlovákiából, mint magyar állampolgár és csere- egyezményes. Itt 7 hold terü- 1 letet kaptam, a másik 7 hol* dat pedig béreltem, így ösz- szesen 14 holdon gazdálkodtam feleségemmel együtt 4 éven keresztül. Ezekben az években igyekeztem mindig eleget tenni beadási és adófizetési kötelezettségemnek. Az volt a számításom, hogy adósság nélkül lépek a termelőszövetkezetbe. Amikor 1951-ben Kurdon megalakult a Dózsa Népe Tsz, ekép szóltam a feleségemhez. — Úgy gondoltam én, hogy a termelőszövetkezetet választom. Sokkal előnyösebb ^ a nagyüzemi gazdálkodás, fgv itt a kisparcellán csak Amiért a közös gazdálkodást választottam A •Tolnai Napló téli irodalmi pályázatára beérkezett mű kínlódunk úgy is. A terme- lőszövétkezetben, ha szorgalmasan dolgozom, év végén több lesz a jövedelmem, mint ha egyéni gazda volnék. Elmegyek, aláírom a belépési nyilatkozatot. Az asszony- nem mondta, hogy ne menjek. Aztán felvetődött a gondolat, hogy milyen munkát is fogok én ott végezni. Nem válogattam, azt mondtam, én legjobban szeretem a kaszát, felveszem a vállamra a nyár elején és csak ősszel teszem le. Persze ez sem fog sokáig így menni — kapcsoltam tovább a gondolatokat — hiszen a termelőszövetkezetben ezt a munkát nem az ember, hanem a pép végzi. Különben én nem félek, állíthatnak a munka bármelyik végéhez. Az első év olyan tanév-féle volt, de csak azoknak a részére, akik nem értették meg a közös - gazdálkodást, akiket nem a saját meggyőződésük vitt erre az útra. Egy év után többen kiléptek soraink közül. Ez azonban nem a tsz gyengülését, inkább az erősödését vonta maga után. Amikor megkezdtem a tsz- ben a munkát, bevittem a lovakat, a kocsit, meg a nagyponyvát. Ezt azér.t említem, mert amikor meglátták az utcán, hogy viszem a ponyvát megszólítottak. — Azt meg miért viszed be? Neked már nem kell? — Válaszoltam ezeknek az embereknek is, mégpedig azzal, hogy ott nagyobb szükség van a ponyvára, ezzel is védjük a közös munkával szerzett termést az esőzéstől. Máskülönben ez a ponyva továbbra is az enyém, illetve a miénk lesz.- Pár éve vagyok már termelőszövetkezeti tag és ha most visszagondolok az elmúlt évek eredményeire, ha szétnézek kis háztáji gazdaságomon, azt kell mondanom, hogy nem bántam meg soha nem fogom megbánni, hogy a termelőszövetkezeti életet választottam. Nem azért mondom, ne vegyék tőlem dicsekvésnek, de örömmel beszél az ember arról, hogy például sertésállományom 8000 forintot ér. A hízom 3 mázsás lesz, ezenkívül van még 6 darab különböző súlyú süldőm, többet pedig eladtam már. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy minden évben többet termeljünk, mert akkor nekünk is több lesz. Jelenleg 480 hpldon gazdálkodunk, de ez a szám szinte naponta emelkedik, mert újabb gazdák kérik felvételüket. _'. Nekem ez a véleményem a szövetkezeti életről, de azt hiszem, hogy HORGOS FERI BÁCSINAK IS. Én egyszer már voltam termelőszövetkezeti tag. 1954 ja nuárjában, éppen most két éve, hogy kiléptem. Amikor ez megtörtént, akkor kezdtem gondolkodni, vajon helyesen cselekedtem-e. Hirtelen elhatározás volt ez, nem tagadom, de úgy éreztem, azzal a vezetőséggel nem tudok együtt dolgozni. Nem tartottak visz- sza, aztán szétváltak útjaink. Nem kellett ahhoz sok idő, alig fél év múlva rájöttem, hogy az ilyen elhatározásra először egy nagyot kell aludni, meggondolni nem egyszer, de százszor is. Nem lehet elmondani, mit éreztem én, amikor újrafelvételemet kértem. őszintén megmondva, szégyeltem’magam. A legnagyobb öröm az volt számomra, amikor újra visszafogadtak és visszahelyeztek a régi helyemre sertésgondozónak. Kemény lecke volt ez nekem, de sokat tanultam belőle és merem mondani, hogy többé nem hagyom itt azt a családot, amely mégegyszei-' visszafogadta fiát. AMIRŐL FARKAS BÁCSI BESZÉL. Sokat próbálkoztam én már az életben, hogy lenne jobb, könnyebb az. Voltam uradalmi cseléd, voltam egyéni gazda, de bárhogy is forgattam sorsom kerekét, csak szegény maradtam. Közben megalakult a csib- ráki Viharsarok Tsz: Tagjai szorgalmasan dolgoztak, szép eredményeket értek el. Érdeklődtem én is, milyen élet van ott. Nem panaszkod tak az emberek, hogy nehéz a megélhetés, vagy rosszul megy sorsuk. Becsületes munkájuk után megkapták azt, amiből gondtalanul éltek évről évre. Figyeltem munkájú kát és az az elhatározás érlelődött meg bennem, hogy én is megpróbálom. így lettem én a Viharsarok Tsz tagja. A vezetőség javaslatára elfogadtam a lovak gondozását, azért is, mert nagyon szeretem a lovakat. Később, mivel ez a munka ném foglalta el az egész napomat, kocsis lettem. Időközönként feleségem is jött dolgozni, dolgoztunk mind a ketten reggeltől estéig. Az eredmény nem is maradt el. Csak gabonából 30 mázsa jutott. Ma már elégedett ember vagyok. Megtaláltam végre azt a helyet, ahonnan nem vágyom el, mert biztosított a csaladom megélhetése és jövője. őszintén merem tanácsolni a még kívülálló dolgozó parasztoknak hogy ne gondolkod janak soká válasszák a szövetkezeti életet, inkább rr-< mint holnap, mert ez az út az egyedüli, amely a dolgozók felemelkedését, szebb életét szolgálja, erről saját magam győződtem meg. Viszti György. /
