Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 18. szám

1956. JANUÁR 21.

TOLNAI NAPLÓ

3

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS

Ha a vezetők nem a közös cél elérését tartják legfontosabbnak a termelés vallja kárát

Tapasztalatok a várdomhi gépállomáson

Egy kuli Hírcsoport

ja 09 lg . rr * r r-m

bölcsőjénél

Köztudomású, hogy a vár- dombi gépállomás nagyon lemaradt a gépjavításban. Ami- kor erről szó esik a gépállomás vezetői hajlamosak olyan véleményt adni, hogy külön böző objektív körülmények miatt késnek a gépek kijavításával. Nézzük a valóságot.

\

Kétségtelen, hogy volt több olyan körülmény, ami nem a gépállomáson múlott és gátolta a javítást. Megkésve vezették be az ipari áramot a műhelyekbe, többször előfordult, hogy a kért gépalkatrészeket nem a kívánt méretnek megfelelően küldték. Sok erőt vett igénybe az is, hogy a gép állomás új épületbe költözött több kilométer távolságra és ezenkívül a mözsi gépállomás egy részét is hozzácsatol Iák a várdombihoz. Ez szintén költözködéssel járt.

Nem lenne azonban helyes, ha ezeken a dolgokon prob- lémáznánk, mert ezek csak nehezítették a gépjavítást, de a lemaradás fő oka már magában a gépállomás vezetőségében és pártszervezetében keresendő. Ahhoz, hogy teljesen tiszta képet lássunk, vissza kell mennünk az elmúlt évre, egészen a hibák gyökeréhez.

— Összezördültünk a gép állomás vezetőségével, mondja Szili Péter elvtárs, a pártszer vezet volt titkára.

ITT KEZDŐDTEK A BAJOK

í A párt és a gépállomás ve

I zetősége úgy voltak, mint a kutya, meg a macska, ahelyett, hogy szorosan együtt dolgoztak volna. így a pártvezetőség még azt sem tette meg, hogy a gépállomás igazgatóját vagy valamelyik szakvezetőjét beszámoltatta volna munkájáról. Az ellentétek okát a gépállomás igazgatója és volt párttitkára a maga módján magyarázza. Az igazgató, Gaál Dezső elvtárs: Szili elvtárs rossz példát mutatott. olyan fegyelmezetlen volt. hogy sokszor napokig

sem láttuk. — Szili Péter elvtárs: — A gépállomás vezetősége, de maga az igazgatója sem ismerte el a párt irányító szerepét, még fontos dolgokban is a párt megkérdezése nélkül döntöttek.

Mindegyik elvtárs magyarázatában van valami igazság, de ennek semmi esetre sem szabad lett volna odavezetnie, hogy megromoljon köztük a kapcsolat.

Mind a ketten a saját „sérelmeiken“ rágódtak, ahelyett, hogy a közös cél elérését tartották volna szem előtt és a hibák bátor feltárásával közösen, szorosan együttműködve dolgoztak volna a tervek teljesítéséért.

NEM VOLT MEG A PÁRTELLENÖRZÉS,

így aztán a szakvezetésben is mindinkább a kapkodás, szervezetlenség lett úrrá. Nem ellenőrizték megfelelően a 'traktorosok munkáját, így aztán a legfelelelőtlenebb dolgok történtek. Most derült ki, hogy a traktorosok közül többen elkönyveltettek olyan munkát,, amit a valóságban nem végeztek el és arra felvették a munkabért is. A dolgozó parasztok mennek reklamálni a gépállomásra, mert kifizették a szántási díjat, s a munkát nem végezték el. Ilyen hibák különösen az egyik párttag, Mi- halovics brigádvezető területén történtek.

A pártszervezetben felelős- ségrevonásról azonban szó sem esett, még akkor sem, amikor napvilágra kerültek ezek a súlyos mulasztások.

Egy-egy feladat megoldásához a gépállomás igazgatósága és a pártvezetőség is külön-külön a maga módján fogott hozzá. így aztán nem segítették, hanem több esetben gátolták egymás munkáját. Megtörtént például, hogy a pártvezetőség tsz-agitációt szervezett: a dolgozók közül többen felajánlották, hogy

munka után tsz agitációra I mennek egy-egy községben, de közben a gépállomás veze- tősége nem biztosított szállító eszközt és így sikertelen lett a pártvezetőség tevékenysége.

Amikor a gépjavításra került a sor, csak fokozódott ez az áldatlan állapot. A pártve- zetőség figyelmen kívül hagyta a gépjavítás fontos feladatát. A gépállomás vezetősége pjróbált erőfeszítéseket tenni a gépjavítás terén több, kevesebb sikerrel, de

a pártszervezet nem fogott hozzá a szükséges agitációs munkához, még akkor sem, amikor már saját kárukon tapasztalták, hogy menynyire szükség lenne rá.

A traktorosok' körében úrrá lett az a nézet, hogy kifize- tőbb kereset szempontjából a szántás, mint a gépjavítás. És így többen hallani sem akarnak arról, hogy bemenjenek javítani. A pártszervezetnek nyilván meg kellett volna magyarázni a dolgozóknak, hogy saját érdekük is a gépek időbeni és jóminőségű kijaví tása, mert ha most nem javítják ki a gépet, a tavasszal és a nj'áron lesznek üzemképtelenek, a legnagyobb munkák közepén, amikor a kereseti lehetőségek is nagyobbak. Másrészt pedig feltétlenül szükséges, hogy minden traktoros ott legyen saját gépének kijavításánál. Ez a véleménye Pozsár István szerelőnek, Janó János kommunista traktorosnak és ezt igazolja a gyakorlat is. A traktorosokkal való beszélgetés feltétlen jó hatással lett volna. Erre bizonyíték, Haraszti András példája is.

Először hallani sem akart arról, hogy bent maradjon a gépjavításnál, amikor elbeszélgettek vele, megértette ennek a jelentőségét és maga is résztvett a javításban.

Az a baj, hogy az ilyen beszélgetés nem vált általánossá a gépállomáson, hiányzott az agitáció.

Már a gépállomás vezetősége körében sincs meg a kellő összháng. Nem egyszer ellentétes utasításokat adnak ki. Az igazgató például kiadta az egyik traktorosnak az utasítást, hogy gépével menjen be a műhelybe javításra, a főmezőgazdász pedig azt mondta neki, hogy szántson tovább. A pártvezetőség ezt észrevette, csak itt is az volt a baj, hogy nem fogtak hozzá a hiba kijavításához.

A PÁRTVEZETÖSÉG

gyenge munkája elsősorban abban jutott kifejezésre, hogy a párttagok körében is bizonyos felelőtlenség lett úrrá. Azzal még törődtek, hogy saját munkájukat becsülettel ellássák, de azzal már nem, hogy dolgozó társaik hogyan dolgoznak. Nem volt politikai nevelő munka, a gépállomás vezetősége is liberálisan kezelte a dolgokat és ennek a következménye az lett, hogy tovább romlott a munkafegyelem. Ma ott tartanak, hogy alig .múlik el nap két-három igazolatlan mulasztó nélkül.

Ennek a sok hiányosságnak, mulasztásnak a gépjavítás vallja kárát; az erőés munkagépek jelentős része még kijavítatlan.

A napokban választottak új pártvezetőséget a ' várdombi gépállomás kommunistái. Titkárnak, Bánhegyi Vendel elvtársat választották meg, aki a párt felhívására falusi párt munkára kérte magát. Az új vezetőségre vár a feladat, hogy felszámolja a hiányosságokat. Ennek megvan minden előfeltétele, mert az új vezetőség tagjai látják a hibákat és azok okait. Most már csak az kell, hogy az egész párttagság mozgósításával és a gépállomás vezetőségével való kapcsolat megjavítása által munkához lássanak, mert még megvan arra a lehetőségük, hogy ebben a hónapban pótolni tudják a lemaradást.

FÉNYÁRBAN fürdik a Sárközi Állami Gazdaság nagykiterjedésű határa. A kisvasút mentén sertésfal- kák, mellettük a pásztor. Távolabb traktor dübörög, hasítja az eke a fekete földet. Amott kukoricaszárat hordanak. A gazdaságból trágyával megrakott lőrék (vagonok) gurulnak ki szaporán. Mindenütt élet, szorgalmas munka. Vajon úgy esténként, amikor már elcsendesedett a zaj és a lárma, különösen szombaton és vasárnap, mivel töltik az idejüket a fiatalok és az idősebbek? Táncolnak-e? Nézhetnek-e színielőadást? Sportolhatnak-e?

Jelenleg ezekre a kérdésekre nemmel kell válaszolni, de már nem sokáig. Volt itt ugyan kultúrcsoport is, tánccsoport is, de ahogy megalakult, úgy szét is oszlott. Nem volt tartós. Csupán a nagyobb ünnepségekre rendeztek valamit: tánc, szavalat,

egyfelvonásos, stb. De ezután másként lesz. Megalakult az állami gazdaság kultúr- és tánccsoportja, s a kultúrcsoport már tanulja is Móricz Zsigmond: „Nem élhetek

muzsikaszó nélkül“ című szín művét, a tánccsoport pedig sárközi népi táncok előadására készül. Olyan kezekben van most a kultúr- és tánccsoport, mint Teisz Ferencné tanítónő és Bogár István tanító kezében, akik lekiisme- retes munkával láttak hozzá, hogy a gazdaságban eleven kultúrélet legyen a jövőben.

A GAZDASÁGNAK ebben az évben 54 000 forint áll ren delkezésére, amit kulturális célokra fordíthat. Nagy ösz- szeg ez, és ha kellőképpen felhasználja Csonka Károly elvtárs, a gazdaság kultúr- ügyeinek az irányítója, sok minden megvalósítható lesz. Többek között a zenekar megteremtése is. A zeneszerszákczással tölthetnék el a fiatalok a kocsmabeli duhaj kodásokkal szemben.

ÉRDEMES ezt fontolóra venni, mert a gazdaságban 40—50 DISZ-fiatalról van szó és az idősebb erpberek száma többszázra tehető. El kell érni a Sárközi Állami Gazdaságban is, hogy a szép kultúrotthon esténként a dolgozók második otthona legyen. Ebben a munkában nagy feladat hárul a DlSZ-szerve- zetre és különösen Hévízi Lajos elvtársra majd, akit a fiatalok DISZ-titkárnak akarnak megválasztani. A gazdaság dolgozóinak a kultúra iránti szeretetét, vonzódását mi sem- bizonyítja jobban mint az a tény, hogy a pesti művészek által tartott Vörösmarty-esten 700 néző jelent meg a kultúrházban. Más alkalmakkor is részt vesz minden rendezvényen 200—300 dolgozó.

A gazdaság pártszervezete minden erkölcsi segítséget megad ahhoz, hogy végre egy állandó kultúr- és tánccsoportja, zenekara legyen a

gazdaságnak. Éppen ezért az a pártszervezet álláspontja, hogy mind a kultúr- és tánccsoport, mind a zenekar a gazdaságé legyen, az irányítsa, és ne próbálkozzék a

DISZ-szervezet külön kultúrcsoport létrehozásával, mert az évek tapasztalata beigazolta hogy az erők ilyenirányú szétforgácsolása nem egészséges dolog. A pártszervezet ahhoz is segítséget nyújt, hogy mihamarabb létrejöjjön a gazdaságban a sportbizottság, amely elősegíti majd a dolgozók sportköri foglalkoztatását. Fontosnak tartja a pártszervezet az iskolások kulturális nevelését is Ennek érdekében az olvasószobában rendszeresen kultúrfog- lalkozásokat tartanak részükre, a várdombi nevelők irányításával.

mókát mar tavaly Deszerezték, most csupán egy irányítóra, vezetőre lenne szükség, aki megtanítaná játszani a zeneszerszámokon a tehetséges fiatalokat. Hajder Ákos állatorvos azonban mit sem akar efelől hallani, pedig számtalan fiatal és a gazdaság minden dolgozója hálával adózna munkájáért. Nehéz feladat igaz, de szép és megéri a fáradságot. Különösen ha arra gondol az ember, hogy a szombat vagy vasárnap estéket kellemes szóraMA MÉG CSAK a kultúrcsoport bölcsőjénél állunk. Ahhoz azonban, hogy a Sárközi Állami Gazdaságban igazi kultúrélet alakuljon és fejlődjön ki, nagyon nagy segítséget kell nyújtania mind a párt-, mind a DISZ- szervezetnek. Különösen akkor, ha a kultúrmunkát olyan irányban terelik amely a szórakoztatáson kívül elősegíti a gazdaság termelékenységét. Már pedig a helyes út csak ez lehet.

K. J.

Mozgalom indult a földrengéssújtotta lakosság megsegítésére

szervezete előtt nagyon sok feladat áll. Elsősorban a kollektív vezetést kívánják megvalósítani. összesen 43 párttag és tagjelölt van a termelőszövetkezeti alapszervezetben. A párt. tagokat elosztják a brigádokban, a munkacsapatokban. A pártcsoportok lesznek a mozgató erői az idei még eredményesebb munkának. A pártszervezet állandóvá teszi a pártellenőrzést a termelőszövetkezet életében.

*

A szedresi gépállomás dol- L gozóinak az elmúlt évben vég- h zett munkája biztosíték arra, hogy ebben az esztendőben is sikeresen oldják meg a reájuk váró nagy feladatokat. Mintegy

50.000 normálhold munkát végeznek ezévben a tsz-ek és egyéni gazdák részére. A gépállomás aratási terve 2130 hold, ez annyit jelent, hogy a körzet termelőszövetkezetei — összes kalászos vetésterületének 67.9 százalékát géppel aratják le. A tsz-ek kapásnövény- területének 43 százalékán végeznek gépi növényápolási mun kát mintegy 3080 holdon. — A múlt évben a gépállomás körzetében búzából a tervezett 9.9 mázsával szemben 13.9 mázsát, rozsból 9.8 mázsával szemben

12.8 mázsát és árpából 13.2 mázsával szemben 18.1 mázsát tér meltek a termelőszövetkezetek és ez azt jelenti, hogy a termelő szövetkezetek a gépállomás segítségével a kalászos termelési tervet 136 százalékra teljesítették.

Ebben az évben őszi búzából

10.8 mázsás, rozsból 9.7 mázsás, és őszi árpából 12.7 mázsás holdankénti átlagtermést akarnak elérni.

Az idén a gépállomás már öntözési szakemberekkel is ren delkezik. Ezek szaktanácsadásain kívül mintegy 35 darab motor és szivattyú segíti a termelőszövetkezeteket, halastavak, öntözőberendezések létesítése terén. Rövidesen a talaj-' vizsgáló laboratórium is megkezdi működését.

A gépállomás körzetében a termelőszövetkezetek 20—40 — százalékkal emelik a szarvasmarhaállomány létszámát. Ez az emelkedés megköveteli, — hogy az idén sokkal több és jobbminőségű szálastakarmányt termeljenek a termelőszövetkezetek, mint a múlt évben. Ennek érdekében már a tavasszal zöld takarmányról 590 köbméter, a nyár folyamán 3550 köbméter és az őszi idényben 5500 köbméter silót készít a gépállomás a körzet termelő- szövetkezeteiben.

Az idén termelőszövetkezeti számos állatonként 10 köbméter silótakarmányt biztosítanak. — Az egy tehénre jutó, évi 2300 literes tejhozamot 2420 literre emelik.

Mindezeknek a terveknek megvalósítása érdekében a gép állomás valamennyi dolgozója, élén a pártszervezet kommunistáival és DISZ fiataljaival lelkesedéssel dolgozik. A gépállomás 32 DISZ fiatalja titkárával, Rizner Gyulával lelkiismeretes, példamutató munkát végez. Különösen Acsádi elvtárs tűnik ki az ekejavítási munkákban.

A látogatók a termelőszövetkezethez hasonlóan, a gépállomáson is felemlítették azt a hiányosságot, hogy a kiváló dolgozók jó munkaeredményei nincsenek népszerűsítve.

A gépállomás és a termelő- szövetkezet munkájának értékelése sorén az eredmények

mellett jelentkező hibák kijavítására rámutatnak a látogatók, így többek között arra is, hogy a gépállomás és a tengelici Petőfi Tsz vezetősége ápolja jobban az egymás közötti jó viszonyt, mert a két vezetőség között a jelenlegi kapcsolat nem mondható éppen jónak.

A termelőszövetkezetben, hasonlóan a tengelici Petőfihez, még mindig alacsonyra, általában az ossz szántóterület 14— 17 százalékára, terveztek kukoricát és ez nem helyes, legalább 25 százaléknyi területen kellene termelni. Termelőszövetkezeteink fokozottabb mértékben használják ki a meglévő és kínálkozó adottságokat.

A káderek nevelése, a munka szervezés, munkafegyelem, a gépállomások felelőssége, a termelőszövetkezetek termeléséért szilárdulásáért, fejlődéséért, — valamint az I—II. típusú termelőszövetkezeti csoportok alakulásáért, képezték még a viták további részét.

A kétnapos értekezlet sok hasznos tapasztalatot, segítséget adott a járási • pártbizottságokon dolgozó elvtársaknak a további munkához.

A Megyei Tanács szakszervezete kezdeményezésére olyan mozgalom indult a tanácsi dől gozójc között, amely a földrengés sújtotta lakosság megsegítésére irányul. A Megyei Tanácson a gyűjtőmunka már megkezdődött és az igazgatási osztályon dolgozók havi keresetüknek 2.5 százaNemrég a tamási járási ^tanács j szakszervezetének kul- túrcsoportja látogatott el községünkbe. hogy egy felejthetetlenül szép estével ajándékozza meg a község dolgozóit. Az előadásra a jegyek már a kezdés előtt jóval elkeltek. Nepn csalódott senki, mert a darab szereplői mindent megtettek, hogy jól érezze magát a közönség és kellemes élménnyel távozzon a kultúrlékát ajánlották fel a károsultak megsegítésére.

A többi osztályon is folyik a gyűjtés és olyan nagy a lelkese dés a dolgozók között, hogy nem lesz egyetlen elvtárs sem, aki ne járulna hozzá néhány forinttal a károk helyreállításához.

házból. A darab díszletei kifogástalanok, színesek és a mű mondanivalójához hűek voltak.

Pincehely lakossága köszöni a Járási Tanács Szákszervezete kultúrcsoportjának a kellemes estét és arra kéri őket, hogy máskor is látogassanak el egy-egy darabbal a községbe.

Hanti Ferenc

A Tamási lárási Tanács kultárcsoportiának vendégszereplése Pincehelyen