Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR 20. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata Párizs (MTI) A Francia Kom- inunista Párt Központi Bizottsá­ga szerdán délelőtt és délután ülést tartott Párizsban a Szak- szervezetek Házában. A Marcel Cachin elnökletével lezajlott első ülésen Jaques Duclos terjesztett be referátumot a politikai he'y- zetröl. a párt feladatairól a vá- lasztások után. Az ülésen hozott határozat ki­emeli a balra tolódás fontossá­gát. Nyomatékosan rámutat grra a változásra irányuló ellenállha­tatlan akaratra, amely Franciaor­szág népét lelkesíti. A dolgozók, demokraták, hazafiak állást fog­laltak minden munkás és demo­kratikus erő egysége mellett, az új népfront mellett. Az ország ban és a parlamentben a balolda­liak megállapodásán alapuló min den kizárás nélküli baloldali kor­mányt akarnak, hogy az teljesít­se a munkásosztály, valamint minden dolgozó népréteg gazdaság; követeléseit, helyre állítsa a világi oktatás elvének épségét, véget vessen a fasizmus újabb mesterkedéseinek, tárgya­lások útján rendezze az algériai kérdést, a leszerelés, a béke és a nemzeti függetlenség politikáját kövesse. Ilyen kormány létrehozásához és a' - megosztó mesterkedések meghiúsításához elsősorban a tö­megek tevékenységének megerő­sítését kell elérni, hogy a szoc a listák, a kommunisták és más köztársaságiak minél több közös kezdeményezéshez folyamodja­nak a baloldali kormány meg­alakítása érdekében, s hogy mi­nél nagyobb számban alakulja­nak népfront-bizottságok. A mun kásosztály megerősödése, egységakciójának amire a kommu­nisták szüntelenül gondot fordí­tanak, döntő követelménye a1 nemzeti és demokratikus erőket tömörítő új népfrontnak. Ezek a demokratikus erők készek Fran­ciaország és népe igazi eredmé nyelnek megvédésére. Minden tó ren kifejtett komoly szervező munkával az első eredményeket meg kell szilárdítani. A Központi Bizottság felhívja összes szervezeteit és pártharco sait, hogy növeljék a párttagság létszámát, erősítsék helyzetüket az üzemekben és a pártot egyre jobban kapcsolják a nagy töme­gekhez, kivált a pártsajtó ter­jesztésével. E feltételeket telje­síteni annyit jelent, mint újabb nagy sikereket biztosítani az új népfrontért, a szocialista hala dásért, a nemzeti függetleni ég- ért, a békéért és a szabadságért folytatott harcban. Á Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a kínai—amerikai megbeszélésekről Peking (Uj Kína). A Kínai Népköztársaság külügyminisz­tériumának szóvivője szerdán nyilatkozatot tett a na'yköveti síkon Géniben folyó kínai— amerikai megbeszélésekről, — amelyben többek között kifej­tette: — A nagyköveti síkon folyó kínai—amerikai megbeszélések több, mint négy hónap óta tar­tanak s eddig mindössze a pol­gári személyek mindkét rész­ről történő szabadonbocsátásá- ról történt megegyezés 1955 szeptember 10-én. A két fél még nem kezdett megbeszélést a kínai részről javasolt két kérdés lényegéről: az embargó beszüntetéséről és a tajvani tér­ségben fennálló feszültség enyhítését és kiküszöbölését célzó kínai—amerikai külügy­miniszteri értekezlet előkészí­téséről. Az amerikaiak felvetet­ték az erőszak alkalmazásáról való lemondás kérdését, ugyan akkor a legutóbbi időben fo­kozták a katonai tevékenysé­get a tajvani térségben, hogy ezzel növeljék a feszültséget. Kínai részről, hogy közelebb kerüljenek a megegyezéshez, 1955 október 27-én előterjesz­tettek egy nyilatkozattervezetei az erőszak alkalmazásáról való lemondásról, mint ahogyan azt amerikai részről javasolták. Ez a nyilatkozat az ENSZ alapok­mánya szellemében készült. — Ebben kínai részről kifejtették, hogy a vitás kérdések megoldá­sában tartózkodni kell minden fenyegetéstől vagy erőszak al­kalmazásától. Ha mindkét részről meglen ne a szükséges őszinteség, ak­kor az Egyesült Államok nem tenne ellenvetéseket az ENSZ alapokmányának szellemében készült nyilatkozattervezettel szemben. Az Egyesült Államok viszont erőszak alkalmazásához és fenyegetéshez folyamodott. Nyilvánvaló, hogy a kínai és amerikai külügyminiszter ér­tekezletének kell rendeznie a tajvani térségben fennálló fe­szültség enyhítésének és kikü­szöbölésének kérdését. Az ame­rikai fél nem fogadta el ezt a nyilatkozattervezetet s két hó­nappal később benyújtották sa­ját tervezetüket, amelyben ki- ' jelentették, hogy az Amerikai Egyesült Államok általában és a tajvani térségre különös te­kintettel eltekint az erőszak al­kalmazásától, kivéve „az egyéni és kollektív önvédelem ese­tét”. Mint ahogyan ezt a megbe­szélések során kínai részről hangsúlyozták, az amerikai nyilatkozattervezet csak arra irányul, hogy összekeverje a Kína és az Egyesült Államok között a tajvani térségben fenn álló nemzetközi ellentétet a kínai kormány és a Csang-Kaj- sek-klikk közötti belső.ellenté­tet. Azt akarja, hogy Kína fo­gadja el a területét képező Taj­van amerikai megszállását és mondjon le Tajvan felszabadí­tásának szuverén jogáról. Ez teljes mértékben elfogadhatat­lan Kína számára, mert Tajvan Kína területe. Annak érdekében, hogy a megbeszélések előrehaladjanak, Kína részéről 1955 december elsején újabb nyilatkozatterve­zetet nyújtottak be. Ebben a kínai fél újra kifejtette, hogy tárgyalások útján kell rendezni a fennálló ellentéteket. Az amerikai fél ezt a nyilatkozat­tervezetet nem fogadta el. 1956 január 12-én újabb tervezetet nyújtott be az amerikai fél, amelyben fenntartja „az egyéni és kollektív önvédelem jogát”. Tehát továbbra is azt követe­lik, hogy a kínai fél elfogadja Segít az ország a földrengés károsultjainak Ismét egész sor felajánlás ér­kezett a gyárakból, az intézmé­nyekből, a hivtalokból, me­lyekben az ország dolgozgi a földrengés által sújtott lakosság megsegítését vállalják. Az Inotai Aluminiumkohó dolgozói segítségükre siettek kártszenvedett társaiknak. Bo- docs Sándor és Sörlébe József megrongálódott dunamenti há­zát a vállalat építőanyagából hozzák rendbe, amelyhez a dol­gozók munkájukat ajánlották fel. A Nyíregyházi Kiskereskedel­mi Vállalat kollektívája tehet­ségéhez mérten pénzzel segíti a földrengés által sújtott lakossá­got. A vállalatnál eddig 3000 forint gyűlt össze a földrengés­károsultak javára. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói úgy ha­tároztak, hogy munkaidő után megtakarított anyagból 100 zo­máncozott tűzhelyet készítenek a rászorulóknak. A felajánlás teljesítéséből a gyárnak csak­nem valamennyi dolgozója ki­veszi részét. azt, hogy az Egyesült Államok nak önvédelmi joga van Taj­van térségében. Kína részéről ez elfogadhatatlan. Amerikai részről állandóah húzzák-halasztják a napirend második pontjának megvitatá­sát, ugyanakkor akadályozzák a napirend első pontjában létre jött megegyezés végrehajtását is. Amerikai részről mindez- ideig elmulasztották, hogy kö­zöljék az Egyesült Államokban élő kínai állampolgárok és kí­nai diákok névsorát. A tajvani térségben fennálló feszültség ügye kulcskérdést je­lent Kína és az Egyesült Álla­mok között és kínai területnek az Egyesült Államok részéről történt fegyveres megszállás jelenti a feszültség forrását. — Kínai részről változatlanul óhajtják, hogy a fennálló ellen­tétek rendezése nagyköveti ri- kon való tárgyalások útján történjék. Amerikai részről szándékosan akadályozzák r kínai—amerikai tárgyalásokat külföldi hírek London (TASZSZ) Richard Crossman munkáspárti képviselő, akj nemrég tért vissza középke­leti útjáról, a Daily Mirror szer­dai számában cikket írt Anglia középkeleti politikájáról. A jordániai és a ciprus) hely­zetről szólva Crossman ezt írja: ,,Az a benyomásom, hogy csapa­taink jelenléte nem elhárítja, ha- aem inkább elmélyíti a forron­gásokat.” „Már akár holnap is biztosít- ha'nánk a békét Cipruson — folytatja — ha Eden hajlandó lenne megadni Ciprus lakossá­gának az önrendelkezési jogot. Nem lennének kelletne'lensé- geink Jordániában, ha nem sér­tettük volna meg ennek az or­szágnak a kormányát és nem bántunk volna velük bábokként, amelyeknek kötelességük — hiába cáfolják ezt hivatalos angol rész­ről — Templer tábornok paran­csára aláírni a bagdadi szerző­dést.” $ Newyork (TASZSZ). Az Asso­ciated Press hírügynökség tu­dósítójának Rio de Janeiróból keltezett jelentése szerint vala­mennyi brazil lap feltűnő he­lyen közölte azokat a válaszo­kat, amelyeket N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke a,Vision c. amerikai folyóirat szerkesztő­jének kérdéseire adott. Az United Press hírügynök­ség tudósítója jelenti Rio de Janeiróból ,hogy „a kereske­delmi körök és a sajtó érdek­lődéssel fogadták Nyikolaj Bul- ganyin orosz miniszterelnöknek azt a bejelentését, hogy a Szov­jetunió kész kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatot terem­teni minden latinamerikai or­szággal”. N. A. Bulganyin válaszainak nyilvánosságra hozatala után Brazíliában erősödött a harc átért, hogy az ország állítsa helyre kapcsolatait a Szovjet­unióval és a népi demokrati­kus országokkal. * Beirut (TASZSZ). Irak bel­politikai helyzete továbbra is igen feszült. Az iraki vezető körök attól tartanak, hogy a >nép felkel Nuri Szaid minisz­terelnök rendS2tere ellen, aki bevonta Irakot a bagdadi ka­tonai tömbbe. Bagdadban je­lentős rendőri erőket és válo­gatott katonai egységeket moz­gósítottak és állítottak készen­létbe. A varsói szerződés értelmében létesített Politikai Tanácskozó Bizottság összehívásáról 1955 május 14-én Varsóban az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Cseh szlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép köztársaság, a Német Demo­kratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége között megkötött barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés ér­telmében létrehozták a Politi­kai Tanácskozó Bizottságot. A fenti szerződés tagállamai megállapodtak, hogy a varsói szerződéssel kapcsolatos kér­dések és közös rendszabályok megvizsgálása céljából 1956. ja­nuár 27-re Prágába összehívják a Politikai Tanácskozó Bizott­ság ülését. Összeült az áj francia nemzetgyűlés Argentina moszkvai nagykövete átnyújtotta megbízólevelét K.J. Vorosilovnak Moszkva (TASZSZ) K. J. Voro- silov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke, ja nuár 18-án a Kremlben fogadta Emilio Donato del Carrilt, az Argentínai Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átnyújtotta meg bízólevelét. A nagykövet kíséretében vol­tak az argentínai nagykövetség beosztottjai, akiket a nagykövet bemutatott K. J. Vorosilovnak. A megbízólevél átnyujtása után K. J. Vorosilov megbeszé­lést folytatott E. Donato del Car- ril nagykövettel. A megbeszélé­sen résztvett N. M. Pegov és A. A. Grorrrtko is. Palmiro Togliatti nyilatkozata a békeharc, az olasz kül- és belpolitika kérdéseiről Róma (MTI) Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára, az II Parlamento című fo­lyóirat munkatársának kérdéseire válaszolva, foglalkozott a béke- harc, valamint az olasz bel éS külpolitika néhány kérdésével. .,Az a véleményem — mon­dotta a több) között— hogy foko zottabb agltációt és harcot kell folytatni a nemzetközi feszültség enyhítésének ellenségei ellen, elsősorban az amerikai imperia­listák ellen.” „Olyan olasz lenne szükség — vábbiak során — szág érdekeiből külpolitikára mondotta a to- amely az or indul ki és 'a nemzetközi küzdőtéren önálló he lyet biztosítana Olaszország szá­mára. Nekünk, akik .Mussolini- nek az Olasz birodalom megte­remtésére irányuló örült próbál kozásában nyakunkat törtük, mi érdekünk van abban, hogy a nagy imperialista és gyarmati hatalmak uszályhordozói legyünk hogy politikánkkal szentesítsük a Földközi-tenger átváltoztatását amerikai-angol tóvá, hogy az Egyesült Államok szolgálatában elzárkózzunk a tényleges és szo­ros kapcsolatok megteremtése elöl azokkal a nagy népekkel, a kínaiakkal, az arabokkal és a többiekkel, amelyek megszaba­dultak az imperialista járomtól. A nyugateurópai amerikai cso­portban Olaszország csak elveszt­heti szabadságának és tekintélyé nek egy részét.” Párizs (MTI), az új francia nemzetgyűlés csütörtökön dél­után 15 órai kezdettel tartotta első ülését. A korelnöki tiszt­séget a 86 évas Marcel Cachin, a Francia Kommunista Párt veteránja tölti be, akinek a nemzetgyűlés legfiatalabb tag­jai segédkeztek, közöttük 4 kommunista — a Kommunista Pártban van a legtöbb fiataV képviselő — és 2 jobboldali. Á moszkvai városi pártbizottság XII. konferenciája Moszkva (TASZSZ). Január 17-én megnyílt a moszkvái vá­rosi pártbizottság XII. konfe­renciája. Az SZKP Moszkva Városi Bizottságának munkájáról Fur- ceva, az SZKP Moszkva Városi Bizottságának első titkára mon dott beszámolót. Furceva el­mondotta, hogy Moszkva dol­gozói a gazdasági és kulturális építés új eredményeivel várják a párt XX. kongresszusát. Moszkva ipara a határidő előtt teljesítette az ötödik öt­éves tervet és az előirányzaton felül több, mint 18 milliárd rubel értékű terméket adott az országnak. A beszámolóban fontos he­lyet foglalt el a lakásépítés, a kulturális és szociális jellegű építkezés, valamint a városgaz­daság fejlesztésének kérdése. Az elmúlt Öt év alatt a város korszerűsítésére és a városgaz­daság fejlésztésére több, mint 20 milliárd rubelt fordítottak. 147 iskolaépületben kezdődött meg a tanítás, sok kórházépü­let, óvoda és bölcsőde létesült. 1955-ben is sikeresen teljesí­tették a lakásépítési tervet. A városi pártbizottságra még felelősségteljesebb feladatok hárulnak: az elkövetkezendő 5 évben 9 millió négyzetméternyi lakóterületnek — kétszer any- nyinak, mint az előző ötéves tervben — kell felépülnie. A beszámoló felett élénk vita bontakozott ki. A konferencia munkájának esti ülésén résztvett N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovicsj G. M. Malenkov, A. I. Miko- jan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov és K. J. Vorosilov is. A konferen­cia küldöttei viharos hosszan­tartó tapssal fogadták a meg­jelenteket. Január 18-án befejeződött a kétnapos moszkvai városi párt­értekezlet. A felszólalók egyöntetűen ki­jelentették, hogy a moszkvaiak épúgy, mint az egész szovjet nép, igen nagy lelkesedéssel fogadták a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezetét. A vitában 28-an szólaltak fal. Az értekezlet újjáválasztotta az SZKP Moszkvai Városi Bizottságát és a revíziós bízott-^ ságot. Az értekezlet munkájában január 18-án részvett M. A. Szuszloy, N. M. Svernyik, N. 1. Beljajev és P. N. Poszpjelov. India elutasította a Goával kapcsolatos amerikai magyarázkodást Newyork (TASZSZ) Az United Press jól tájékozott forrásokra hivatkozva jelenti Washington ból, hogy India, mint nem kielé­gítőt és kitérőt, elutasította Dul­les amerikai külügyminiszternek azt a próbálkozását, hogy meg­magyarázza az Egyesült Államok állásppntját a goai vitában. Az elutasítást Mehta, India washingtoni nagykövete január 17-én este adta át Allen külügy­miniszterhelyettesnek. E jegyzék rámutat, hogy Dulles decemberi nyilatkozata tulajdonképpen a gyarmati rendszer támogatása, y Dulles sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Az amerikai külügyminisztérium­ban Dulles külügyminiszter kedden sajtóértekezleten majd­nem kizárólag a Life című folyóiratnak adott interjújával foglalkozott, amely, mint isme­retes, világszerte felháborodást keltett. A sajtóértekezlet elején Dul­les nyilatkozatot olvasott fel, amely, bár tartalmaz bizonyos fenntartásokat és enyhébb meg fogalmazásokat, lényegében — megismétli és teljességgel tá­mogatja az interjúban kifejtett gondolatokat. Dulles nyilatkozatának to­vábbi részében igazolni és szé­píteni próbálta az interjúban felvázolt „erőpolitikát’’, az atomfenyegetőzések és a „sza­kadék szélén” való zsonglőrkö- dés politikáját. A külügymi­niszter kijelentette, hogy az a politika, amely saját beismeré­se szerint háromszor vitte az Egyesült Államokat „a háború küszöbére”, a „legmegbízha­tóbb út a háború elkerülésére”. 1 Dulles beismerte, hogy az atom fenyegetőzések politikája (vagy ahogy most nevezte, „álláspon­tunk jó előre való megmagya­rázásának politikája”) kocká­zattal jár”, majd közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is „az elrettentés politikáját” fogja folytatni, amely szerinte „az igazságos és tartós béke megőrzésére irányuló feladat egyik oldala”. Amikor megkérték Dullest, hogy részletesebben fejtse ki a „háború küszöbére” vonatko-T zóan tett kijelentését, megis­mételte, hogy az Egyesült Ál­lamok álláspontja „szilárd” — lesz még akkor is, ha ez hábo­rúhoz vezethet. Amikor megkérték az ame­rikai külügyminisztert, hogy nyilatkozzék a nemzetközi — atomügynökség létrehozásának kilátásairól, közölte, hogy nem rég (júliusban) a Szovjetunió bejelentette, -hogy kész bizo­nyos atomanyagokat e szerv rendelkezésére bocsátani. Dul­les szerint ezt a kérdést nem­zetközi értekezleteken fogják! megvitatni. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom