Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-17 / 14. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! EgVötam^ pÉcS r--------------------------^ A MAI SZAMBÁN: Forró hangulatú találkozón ünnepelték a budapesti dolgozók Csu Te elvtársat (2. o.) — A sokat próbált ember (3. o.) — Propagandista tanfolyam Gyünkön (3. o.) — A Tolnai Napló Gazdatanácsadója (4. o.) V.____________________________________________________-J A RA: 50 FILLER. KEDD, 1956. JANUÁR 17. A kommunizmus építésének diadalmas útján l i í Vasárnap újabb nagyszerű hír járta be nemcsak a hatalmas szovjet föld városait, fal- vait, hanem az egész világot is: Nyilvánosságra hozták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tervezetét, melyet a párt XX. kongresszusa elé terjeszt a hatodik népgazdaság fejlesztési terv irányelveiről. A Központi Bizottság tervezetében felsorolt adatok mindenekelőtt arról tanúskodnak, hogy a hős szovjet nép, nagy pártja vezetésével sikeresen har colt a XIX. kongresszus célkitűzéseinek valóraváltásáért, az ötödik ötéves terv megvalósításáért. Nyolcvanöt százalékkal emelkedett az elmúlt öt esztendő alatt a Szovjetunió iparának termelése, ezen belül a termelő eszközök termelése 91 százalékkal. Az ipar termelése 1955-ben 3.2-szer annyi volt, mint 1940-ben. Sztálin elvtárs 1946. február 9-én, a Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezése után mondott történelmi jelentőségű beszédében azt a feladatot tűzte a Szovjetunió népe elé, hogy az ipar termelését — a legközelebbi 2—3 ötéves terv folyamán, esetleg valamivel ennél hosszabb idő alatt — az 1940. évi színvonalhoz képest megközelítőleg, a háromszorosára emelje: a nyersvas termelését évi 50 millió tonnára, az acél- termelést 60 millió tonnára, a széntermelést 500 millió tonnára, az ásványolajtermelést pedig 60 millió tonnára növelje. „Ez a feltétele annak, hogy elmondhassuk, hogy Hazánk minden meglepetés ellen biztosítva van — mondotta Sztálin elvtárs. — Lehet, hogy ehhez három újabb ötéves terv kell, esetleg több. De ezt meg lehet csinálni és meg is kell csinálni.“ Sztálin elvtárs e beszéde óta még tíz esztendő sem telt el és a XX. kongresszus már arról számolhat be, hogy e történelmi program nem két—három ötéves terv folyamán, hanem döntően már eddig is megvalósult. A hatodik ötéves terv végére, 1960-ra pedig minden területen túlszárnyalja a szovjet ipar a sztálini programban meghatározott célkitűzéseket. Nagyszerű eredményekről számolhat be a kongresszus a mezőgazdaság fejlődéséről is. A szűz- és parlagföldek termővé tételével 1955-re 1950-hez viszonyítva, 24 millió hektárral növekedett a szemestermények vetésterülete, megnőtt a fő mezőgazdasági növények összterméseredménye és több állati terméket termeltek, öt év alatt 76 százalékkal növekedett a közszükségleti cikkek termelése. A nemzeti jövedelem a tervezett 60 százalékkal szemben 68 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 35 helyett 39, a kolhozparasztoké pedig a tervezett 40-el szemben, 50 százalékkal nőtt meg. Ezek az eredmények is igazolják, Molotov elvtárs szavait: „Itt volna az ideje, hogy megértsék, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az erőviszonyok terén már régen eldőlt a helyzet. Ha a Szovjetuniót minden ember-erejé- vel, óriási anyagi forrásaival minden külső szövetségesével együtt összehasonlítjuk... akkor világossá válik, hogy a Szovjetunió nem egyéb az Amerikai Egyesült Államoknál.“ — A Szovjetunió eredményei, a békéért harcoló emberiség vezető hatalmának eredményei, egyben a béketábor hatalmas erejét is mutatják. Míg az imperialista politikai hazárdőrök, Dulles és társai, újabb háborús nyilatkozatokkal akarják rémületbe ejteni a világot, a háborús szakadék szélén akarják táncoltatni a világ népeit, újabb atombomba kísérlet sorozatokat jelentenek be, a Szovjetunió a kommunizmus építésének nagyszerű perspektíváját tárja a szovjet nép elé. „ ... a szovjetországnak most megvan minden szükséges feltétele ahhoz, hogy békés gazdasági versengés útján, történelmileg igen rövid idő alatt megoldja a Szovjetunió fő gazdasági feladatát: az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat.“ — mondja a Központi Bizottság tervezete. Hatvanöt százalékkal emelkedik a szovjet ipar termelése, ezen belül a termelési eszközöké 70. a fogyasztási cikkeké pedig 60 százalékkal 1960-ig. Nagyarányú intézkedéseket irányoz elő a tervezet a villamosítás, a komplex-gépesítés és az automatizálás, a technika fejlesztése, a műszaki színvonal emelése terén. A villamosenergiatermelés közel kétszeresére, 320 milliárd kilowattórára emelkedik. Olyan hatalmas teliesítményű vízierőműveket építenek, mint a bratszki és a krasznojarszki, egyenként hárommillió-kétszázezer kilowatt kapacitású vízierőművek, melyek méreteikben, teljesítőképességükben egyedülállóak lesznek a világon. Az atomenergia egyre nagyobb mértékben fogja szolgálni a szov- iet emberek jólétét, felemelkedését. Ma még csak egy ötezer kilowattos atom-erőmű működik a Szovjetunióban, a harmadik' ötéves terv végére már két-két és fél millió kilowatt villamosenergiát szolgáltatnak a szoviet atomerőművek. Meeielenik az atomenergia a közlekedésben is. öt év múlva már működni fog a szovjet atommotoros jégtörőhajó. Nagyszerű távlatokat nyit a mezőgazdaság fejlesztése előtt is az úi ötéves terv. Nemcsak a mealévő művelési területeken fejlesztik a termelést, hanem újabb harminc millió hektár szűz- és parlagföldet vesznek művelés alá a szovjet emberek. Többek között 1.650.000 traktort, 560 ezer gabonakombájnt kap öt esztendő alatt a szovjet mezőgazdaság. A hatodik ötéves terv megvalósítása útján további hatalmas léptekkel halad előre a szovjet nép a kommunizmus építésében, tovább fog növekedni a dolgozók életszínvonala. Népünk, a magyar nép is nagy lelkesedéssel fogadja e célkitűzéseket és sok sikert kíván a szovjet dolgozóknak e nagyszerű tervek megvalósításáért folyó munkában. Á bonyhádi Szabad Föld Tsz versenyre hívja a járás valamennyi termelőszövetkezetét Mi, a bonyhádi Szabad Föld Tsz vezetősége és tagsága versenyre hívjuk a járás valameny- nyi termelőszövetkezetét április 4-e, hazánk felszabadulásának tiszteletére, az alábbi szempontok alapján. 1. Az összes mezőgazdasági gépeket és egyéb felszereléseket kijavítjuk február 29-ig. 2. Vállaljuk, hogy a tél folyamán tagjaink legalább öt szakmai előadáson vesznek részt. 3. Istállótrágyázási tervünket február 15-ig (79 holdon) teljesítjük. A tavaszi fejtrágyázást április 1-ig 260 holdon elvégezzük. 4. Könyvelésünket naprakész állapotban tartjuk. 5. Őszi mélyszántásainkat március 31-ig simítózzuk, amennyiben tavaszi szántások is lennének, azt a szántással egyidőben fogasol- juk. Február 29-ig az elvetésre kerülő 24 mázsa zabot szelektorozzuk. 6. A folyamatban lévő munkaszervezetek kialakítását e hó végéig befejezzük. Ugyancsak e határidőre átadjuk a brigádvezetőknek jegyzőkönyvileg a területet, felszerelést, stb. 7. A koratavaszi növényeinket legkésőbb március 15-ig (zab, cukorrépa, borsó, napraforgó, összesen 135 holdon) elvetjük. 8. Állam iránti kötelezettségünknek havonta eleget teszünk. 9. Március 15-ig elvégezzük gyümölcsösünkben a rügyfakadás előtti védekezést. 10. Vállaljuk, hogy a jelenlegi 11.3 literes íejési átlagot március 31-re 13 literre emeljük. Továbbá az I. negyedévben 20 darab sertést hizlalunk és összsúlyban elérjük a 2500 kilót. 11. Január 31-ig az összes rétet és legelőt műtrágyázzuk, ezenkívül kitisztítjuk a vízlevezető árkokat. Eredményeink népszerűsítésével arra törekszünk, hogy március 31-ig több új tag kérje tsz-iinkbe felvételét. Háhner Imre tsz ein. Forrai Fábiánná pártitk. Prikk Imre mezőgazdász. 'Magyari Márton brigádvezető. Gál Balázs brigádvezető. Omacht Józsefné brigádvezető. Szőcs László könyvelő. Gyiimöicsfacsemetével és szttlívesszögySkereztetéssel foglalkozik a szedres! Petőfi Termelőszövetkezet A szedresi Petőfi* Termelő- szövetkezet tagsága a múlt év tavaszán kisebb területen gyümölcsfa-iskolát létesített. A fák két év múlva kerülnek kiszedésre. A néhányszáz öl területű faiskola sokezer forintos jövedelmet hoz a tsz-tagoknak. Most a faiskola mellett szőlővessző gyökereztető iskolát létesítenek a tagok. 140 000 szál európai fajta (szelíd) sima sző- lővesszőt kaptak a Szőlőoltvány és Facsemeteforgalmi Vállalattól gyökereztetés céljából. A tagok az érkezett szőlővesszőt az esetleges téli fagyok ellen elvermelték. A szőlő vessző-iskola homokos talaját már előkészítették a tavaszi ültetéshez. Ültetés előtt a rovarkártevők elleni védekezés céljából leszénkénegezik a vesszőiskola talaját. A vállalat a szőlővesszőt 14 filléres darabáronkénti áron számolja és a gyökeres veszszőt 1.08 forintos darabonkénti áron veszi át a tsz-től. A tagok kiszámították és a szá mításaik helyesek: a körülbelül 2 holdnyi szőlő- vessző-gyökereztető iskola 100 000 forint bevételt hoz a közös kasszára. Termelőszövetkezeteink kövessék a szedresiek példáját és ott, ahol lehetőség kínálkozik a szaporítóanyag-termeléshez, mi nél nagyobb mértékben foglalkozzanak vele. „Őszi vetések ápolása “ hét megyénkben őszi kenyérgabonáink az elő- vetemények kései letakarítása miatt, sok helyen megkésve, rossz minőségű talajelőkészítés után kerültek vetésre. A fiatal vetések ezért fejlődésükben visszamaradtak. Tehát számítani lehet arra is, hogy a tél komoly károkat okoz vetéseink ben. Az őszi gabonafélék tavaszi növényápolási munkáinak szak szerű elvégzésére a Földművelésügyi Minisztérium javaslatára megyénkben is a múlt évihez hasonlóan „Őszi vetések ápolása“-hetet szerveznek. A hetet a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a Népművelési Osztály közösen szervezik és február első felében tartják. Februárban indul a termelőmunka A Bonyhádi Zománcgyárban — mint már jelentettük — átadták rendeltetésének az új zománcozócsarnokot. A csarnokban most még csend van, állnak a gépek, azonban teljesen felkészülve várják, hogy, induljon a termelőmunka. A hónap elején kezdték meg négy égetőkemence felfűtését, a múlt hét végén pedig újabb két kemencébe gyújtottak be. Most csak arra Vvárnak, hogy a kemencék felfűtését bejez- zék, akkor indulhat a munka az új üzemrészben. Úgy tervezik, hogy február I-től 4-ig próbagyártást tartanak, kipróbálják a szárító- és égetőkemencéket, 5-én vasárnap a régi zománcozó- csarnokból átköltöznek az újba, 6-án, hétfőn pedig itt zománcoznak, égetnek. A gyár' — a megnövekedett kapacitásnak megfelelően 37 százalékkal több zománcedényt fog az idén gyártani, mint az elmúlt évben. A szekszárdi Béke Tsz terveiből Már zöldéi a saláta — 15 göbölyt és 50 sertést hizlalnak az idén Arról már írtunk, hogy a Béke Tsz tagjai a tél folyamán nádból pallót készítenek, amelyek értékesítéséből jelentős jö vedelemre tesznek szert. Most pedig arról adunk hírt, hogy a nádon kívül miből terveztek még nagyobb bevételt, továbbá milyen átlagterméseket akarnak elérni az idei évben. A tsz kezelésében van egy téglaégető, amely mintegy 750 000 forint jövedelmet biztosít a tsz tagjainak. Saját építésű üvegházukban már szépen zöldéi a saláta és a retek, amelyet körülbelül három hét múlva fognak üzletükben árulni. Az ebből származó jövedelmet mintegy 10 000 forintra tervezték. Ezeken kívül a szerződéses növényekért 70 000 forintot kapnak. Tervbe vették 15 gö- böly és 50 sertés hizóba állítását, amelyből negyvenet szerződéses úton értékesítenek, 10 darabot pedig saját üzletükben mérnek ki. Jelentősen túltervezték a kalászosokra vonatkozó tervirányszámokat. Őszi árpából például 10.5 mázsás tervet kaptak, ezzel szemben 15 mázsát tervezett a tsz holdanként. Kukoricából 14.60 mázsás (májusi morzsolt) megadott holdan kénti tervszám helyett 16 mázsát terveztek. E magasabb termést úgy kívánják elérni, hogy őszi mélyszántásba négyzetesen vetik a kukoricát. A felsoroltak lehetővé teszik, hogy a szekszárdi Béke Tsz tagjai az 1955—56-os gazdasági évben még szebb eredményeket érjenek el, amellyel lehetővé válik, hogy egy munkaegység értéke 70 forint legyen. A TOLNAI ÜZEMEKBŐL „Tartsd be az anyagnormát" Szép eredményekkel büszkélkedhet a Tolnai Selyemfonógyár „Tartsd be az anyag normát'‘-mozgalma. A mozgalomnak az a célja, hogy mi nél több gubómegtakarítást érjenek el, elsősorban a fonónők, azáltal, hogy kevesebb gubóból állítanak elő egy egységnyi selyemfonalat. November elején indult meg ez a mozgalom és novem berben átlagosan 7 dekával csökkentették az 1 kiló selyem előállításához felhasznált gubómennyiséget. Decemberben 7 dekáról 9 dekára emelték fel az egy kiló selyemfonalra eső gubómegtakarítást és így a két hónapban összesen 1041 kiló gubót takarítottak meg, ami a gubó termelői árát véve alapul, 160 000 forintos megtakarítást jelent. Bíztató intézkedések Gondosan készítették el a Tolnai Textilgyárban a gyár műszaki fejlesztési tervét. A központtól kapott 13 kötelező intézkedést a gyárban a dolgozók javaslatai nyomán már az első negyedévben három intézkedéssel bővítették ki. — Nyolc műszaki intézkedés megvalósításához máris hozzáfogtak. így például megkezdték a rugós lökésgátlók felszerelését a szövőgépekre, amelyek a vetélők ütéseinek a szövőgépekre való hatását csökkentik. Ezáltal megóvják a szövőgépeket a töréstől és így 3350 forint évi megtakarítást jelent a gépek javításának a csökkenése. Intézkedéseket dolgoztak ki a fonalhulladékok csökkentésére is. A hulladékcsökkentésből 1956-ban 23.000 forint megtakarítást akarnak elérni. ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE MEGYÉNK ÉLETÉBŐL
