Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

ViIág proletárjai egyesüljetek! f------------------------------------------------­A MAI SZÁMBAN: Az algériai helyzetről tárgyalt a francia minisztertanács (2. o.) — Az MNDSZ félévi beszámoló taggyűlése Tolnán (3. o.) — A vezetőségválasztások hírei (3. o.) — Az „új“ ember (2—3. o.) — Ki5’*'-'«iskolások (4. o.) V ____________________________________J A Z MDP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTTÍÁGA'NAKT LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM. AHA: 50 FILLER. . FENTEK, 1956 JANUÁR 13. ä vezetőségválasztó taggyűlések első tapasztalatai Többet adnak az ország lakosságának — nagyobb lesz a tagság jövedelme is Az iregszemcsei Uj Élet Tsz fejleszti állatállományát Az eddig megtartott vézetö- ségválasztó taggyűlések min­denekelőtt arról adtak tanú­ságot, hogy az előkészítés idő­szakában jelentősen megnőtt a párttagság aktivitása. Sike­rült még azoknak az elvtársák nak is a zömét mozgósítani a pártszervezet előtt álló fel­adatok végrehajtására, akik eddig valamilyen oknál fogva távol tartották magúkat a párt élettől. A párt életében ez a jelentős előrehaladás a tag­gyűlésen résztvevő elvtársak számával is lemérhető, ha összehasonlítjuk azt az előző taggyűlésekével. Sokkal több kommunista vett részt ezeken a taggyűléseken, mint az elő­zőkön: kevesebb az igazolat­lan hiányzó és azok közül is sokan megjelentek, akik előtte 4—5 hónapig sem voltak tag­gyűlésen. így volt ez a györ.ki községi alapszervezet taggyű­lésén is, ahol 12 olyan elvtárs jelent meg, akik előzőleg hó­napokig sem látogatták a taggyűléseket. A taggyűlések sokkal ma­gasabb színvonalúak, mint az előzők voltak. Ebben a tény­ben szintén a párttagság akti­vitásának fokozódása jut ki­fejezésre. A párttagoknak az átlagosnál sokkal nagyobb aránya vesz részt a vitában: a feladatok, problémák meg­tárgyalásában. És meg kell hagyni azt is, hogy a hozzá­szólások tartama is arról ta­núskodik, hogy nőtt a kommu­nisták érdeklődése a párt­munka iránt, érzik azt a fe­lelősséget, amely rájuk hárul az ötéves terv sikeres végre­hajtása érdekében. Legtöbb hozzászóló nem általános szó­lamokat hangoztat arról, hogy „fokozni kell a pártmunkát“, hanem konkrét javaslatokat tesznek a gazdasági feladatok megoldására: felhívják a fi­gyelmet a különböző hiányos­ságokra és megmutatják azok kijavításának módját. A kalaznói Uj Élet Tsz-ben például a kommunisták azt vitatták meg, hogy milyen mó­don teremtik meg a közös ál­lattenyészetet, mivel alig né­hány hónapja alakultak. El­határozták többek között, hogy harcot indítanak azért, hogy minden tag 2 mázsa ab­raktakarmányt adjon a közös­be és ilyen alapon kívánják biztosítani a közös állatállo­mány átteleltetését. Már maga á gondolat feltevé­se is nagyon helyes volt, mert a tsz fejlődésének, megerősö­désének ez az egyik alapja. Ugyanakkor helyesen foglal­tak állást e probléma megol­dási formája terén is. Az új vezetőségek megvá­lasztása is biztató formában történik. A kommunisták he­lyesen abból indulnak ki, hogy milyen feladatokat kell megoldani az elkövetkezendő évben és alapos körültekintés­sel megvizsgálják, kik azok az elvtársak, akik a legalkalma­sabbak e teendők ellátására, így mindenek előtt olyan elv­társakat választanak a vezető­ségekbe, akik az elmúlt évek­ben, hónapokban tanúságot tettek a párthoz való hűsé­gükről, bebizonyították, hogy készek, s ugyanakkor tudnak is harcolni minden erejükkel a párt politikájának a megva­lósításáért. Az előző vezető­ségekben jól dolgozó elvtár­sak munkáját azzal ismerik el, hogy ismét bizalmat sza­vaznak számukra és megbíz­zák őket fontos pártmunká­val. Ugyanakkor megerősítik a vezetőséget olyan elvtársak­kal, akik eddig egyszerű párt­tagként dolgoztak és bebizo­nyították, hogy nagyobb fel­adatok megoldására is képe­sek. Meg kell állapítani azt is, hogy a párttagság felfigyelt ázokra az elvtársakra, akiket a patt az iparból falura kül­dött. Ezeknek az elvtársak­nak nagy része már az első napokban is bebizonyította, hegy milyen nagy felelősséget éreznek azért a munkaterület­ért, ahova kerültek, bebizonyí tották, hogy áldozatkész és jó módszerekkel dolgozó párt­munkások. A kommunisták ezt azzal ismerik el, hogy bevá­lasszák őket a pártszervezetek vezérkarába. Bebizonyosodott azonban az is, az első taggyűléseken, hogy ahol nem volt jó az előkészí­tés, ott a taggyűlés sem érte el minden tekintetben a cél­ját. Különösen a beszámolok kollektív összeállítása és elké­szítése terén mutatkoznak hiá­nyosságok. Ezért nagy felelős­ség terheli a járási pártbizott­ságokat, mert az előkészítést nem ellenőrzik mindenütt megfelelően, és így több he­lyen a könnyebbik megoldást választják, a titkár egyedül ál lít.ia össze a beszámolót. A pártbizottságoknak körültekin többen kell ellenőrizniük az előkészítést, hogy még kellő időben fel tudják hívni á fi­gyelmet a hibákra és legyen idő azok kijavítására. Több helyen kevés a bírálat, önbírálat és ez könnyen oda vezet, hogy az új vezetőségek munkájában már a kezdet kéz detén valamiféle megnyugvás lesz úrrá. A Tolnanémedi Kendergyár taggyűlésén a párttagság élesen bírálta a párt- és üzemvezetőség mun­káját. Ezzel párhuzamosan számos javaslatot is terjesztet­tek elő Itt azonban már majd­nem átestek a lónak a másik oldalára: csak bíráltak, bírál­tak és megfeledkeztek az ed­digi pártmunkának azokról a jó módszereiről, amelyek azt eredményezték, hogy a párt- szervezet több területen meg­állta a helyét. A bírálat mel­lett nyilván nem lehet elhal- gatni az eredményeket sem, mert az eredmények, jó mód­szerek továbbfejlesztése a fel­adatok megoldásának egyik alapja. A pártvezetőségi tagok új- jáválasztása általában demok­ratikusan történik, ami nyil­ván alapvető feladat a párt szervezeti szabályzata értel­mében. Néhol azonban tapasz­talható olyan eset is, amikor ilyen vagy olyan formában megsértik a pártdemokráciát. Ez főként abból adódik, hogy nem ismerik megfelelően a Központi Vezetőség határoza­tát a választás módszereiről. Ezért van az is, hogy sok he­lyen az elnök nem tudja meg­felelően ellátni munkáját, sőt elvan eset is volt, amikor prob lémák voltak a szavazatok összeszámolásánál és ' helyes értékelésénél. Uj árucikkek a dombóvári üzletekben MEZŐGAZDASÁGI SZAKÜZLET Reseteritz István eladó, a Szakma Kiváló Dolgozója örömmel mutogatja a vásár­lóknak azt a sokféle cikket, amellyel az üzlet nagy bőség­ben áll a dolgozó parasztság rendelkezésére. A mezőgazda sági kisgépeken kívül lószer­számok, drótkerítés, műtrá­gya kapható korlátlan mér­tékben minden megkötött­ség nélkül. Az egyéni kisiparosok ré­szére horganyzott vaslemez és nagymennyiségű fehér bá­dog érkezett A FÖLDMŰ VESSZÖVET­KEZETI ÁRUHÁZBA most érkezett 250-es motor- kerékpár és sokféle típusú világvevő rádió. Nagy nép­szerűségnek és keresletnek örvendenek az összecsukható patent gyermekágyak. A textil részlegben 12 külön­böző színnel és mintával új típusokkal kelletik magukat az olcsó és 'meleg sportszö­vetek. A RÖVIDÁRU BOLTBAN nagy népszerűségnek öi- vendenek a minden méret­ben kapható férfi és női melegítők bordó és kék szí­nekben. Most érkezett az újfajta női nylon harisnyák ból is nagy választék. A Malomipari Egyesülés súlyosan lemaradt 1956. ja­nuár első dekádtervének tel­jesítésében. A havi tervhez viszonyítva mennyiségben a havi terv 33 százalékát kellett volna teljesíteniük, a valóság ezzel szemben 21 százalékos tervteljesítés. Dekádra bont­va fel a havi tervet az első dekádra eső résznek csak 63.6 százalékát teljesítették. Kétségtelen, hogy objektív okok is szerepet játszanak e nagymértékű lemaradásban. Ilyen ok például az, hogy a megye legnagyobb malma a dombóvári malom előre nem látott erőgéphiba miatt ki­esett a termelésből. — Leállt TMK munkálatok miatt a bá- taszéki malom is. Jellemző továbbá a malomiparra is, az éveleji „ráérünk”-hangul.it. Ilyenkor leltároznak, összesí­Az iregszemcsei Uj Élet Tsz tagsága jól gazdálkodott az el­múlt évben, igen jó termést értek el minden növényféle­ségből. A jó gazdálkodás, a jó ter­méseredmények hatottak jó néhány egyéni dolgozó pa­rasztra, felvételüket kérték ők is a termelőszövetke­zetbe. Napról napra gyarapodott a tagság száma. A zárszámadás ismertetése­kor felvetette a tagság milyen hibákat követtek el és ezek milyen befolyással voltak a szövetkezet jövedelmének ala­kulására. A tapasztalatok, vé­lemények nyomán a szövet­kezet éves tervét most úgy készítik el, hogy növekedjék a tagság jövedelme és az ered mények még több kívül álló dolgozó parasztot hozzanak a tagság sorai közé. Most készül a terv. Nincs még tisztázva minden részlet, a gazdálkodás minden ho- gyania-mikéntje, de a legfon­tosabb tennivalókat már meg­határozták. Ez a terv már nem csupán az évi célkitűzése két tartalmazza, egyúttal a jövőbe is mutat, a szövetkezet távolabbi fejlődését is megmu­tatja. A termelőszövetkezet ebben az évben 80 férőhelyes, kor­szerű tehénistálló építését kezdi mee\ amely kevés híj- ján félmillió forintba kerül. Az építést saját építőbrigád végzi. Szükség van az istál­lóra. mert enélkül a közös iövedelem főforrását. az ál- latéUomápvt nem tudja, meg­fenek stb. és a „van idő még hó végéig” jeligével nem for­dítanak döntő gondot a folyó termelésre. Ennek aztán majd a hóvégi hajrá lesz a követ­kezménye. Az okok között szerepel a sütőiparral való helytelen együttműködés is, amely abban nyilvánul meg, hogy a sütőipari vállalatok egy része, például a tamási sütőüzem egyszerre és nem ütemesen szállítja el a ma­lomból a lisztet. A tervszámok elemzéséből egy érdekes problémára lehe­tünk figyelmesek: a közellá­tás részére való őrlési tervét teljesíteni tudja a malomipar, azonban a lemaradások a vám őrlés terén, vagyis a paraszt­ságnak való őrlés terén mutat koznak meg a legsúlyosabban. Ennek pedig az az oka, hogy a parasztság nem viszi gabo­felelően fejleszteni a szövet­kezet. Pedig a terv már erre az évre meghatározza, hogy a jelenlegi 22 tehén helyett az év végére 28 darabnak kell lenni, az egész szarvasmarha­állományt pedig hatvanon fe­lülre emelik. A sertésállományt számsze- rint nem növeli a tsz, de job­ban gondol a saját és az egész ország érdekeire. Eddig a sza­porulatot rendszerint eladták. Most, hogy növekedjen a tag­ság jövedelme és ugyanakkor közfogyasztásra többet adhas­sanak, jobban foglalkoznak a hizlalással. Erre az évre 60 darab ser­A döbröközi Harc a Béké­ért Termelőszövetkezetben ja­nuár 7-én este tartották meg a zárszámadást ismertető köz­gyűlést. Nem lehet elmondani azt, hogy túlságosan jól gazdál­kodott a szövetkezet, de így is 32.67 forintot ér egy munka­egység. Azok .a tagok, akik rendszeresen dolgoztak, nem panaszkodnak, mert munkaegy ségük után megvan a meg­élhetésük. A közgyűlésen beszéltek ar­ról, milyen hibákat követtek el az elmúlt évben és mit kell tenni ebben az évben a jöve­delmezőség fokozásáért. Meg kell javítani a vezetést, mert nem lehet gazdálkodni akkor, amikor egy év alatt 3 elnöke van egy szövetkezetnek, — mondották többen. Farkas Já­nos, Antal János és Kovács náját őrölni a malomba. Is­mét tartózkodik egyéni ter­melői készleteinek felhaszná­lásától. Az utóbbi időben újra megnövekedett a parasztság kenyérvásárlása, saját kész­leteit pedig — spekulációs cé­lokból, vagy a suttogó ellen­séges megtévesztő propagan­dának felülve — nem őrli be, hanem tartogatja. Megyénkben is, az egész országban is bőséges termést takarítottunk be kenyérgabo­nából. A lakosság kenyérellá­tása messzemenően biztosítva van. Nincs értelme a készle­tek tartogatásának, mert aki az ellenséges propagandának felülve arra spekulál, hogy búzáját később jó drágán ér­tékesíteni tudja, az nagyon fog csalódni, mert spekulációs terveit nem sikerül valóra váltania. tés hizlalására kötöttek szer­ződést, ugyanakkor 85 dara­bot szabadpiacon való el­adásra hizlalnak meg. A szövetkezet tagsága elmond­hatja, hogy nincsenek takar­mányozási gondjaik, a múlt évben a szükségesnél többet is termeltek s a terv szerint többet termelnek ebben az év­ben is. A tagság bizakodva vár ja az évet azzal az elhatározással, hogy egy lépéssel megint to­vább jutnak, de a maguk gondja1 mellett most már egyre jobban gondolnak az egész országra, amint azt ter­vük is tükrözi András párttitkár javasolták, hogy az 1956-os évben be kell tartani a határozatot, munka­egység levonásban részesíteni azokat a tagokat, akik nem jár­nak dolgozni rendszeresen. — A tagság egyetértett ezekkel a ja­vaslatokkal. Még egy javaslat hangzott el Kardos Györgytől, azt javasol­ta, hogy a 78 éves Bátyai Já­nost, aki már 1950 óta tagja a tsz-nek, magas korára való te­kintettel, mentsék fel a mun­kák alól, és részesítsék jutta­tásban a szociális alapból. A tagság ezt a javaslatot is elfo­gadta és Bátyai Jánosnak, aki öreg kora ellenére becsületes munkát végzett, 200 kiló búza, 1000 forint és 600 négyszögöl háztáji terület juttatását sza­vazta meg. HORVÁTH LAJOS. Pári az első Begyűjtési verseny a tamási járásban A megye számos községében végeztek eredményes munkát a begyűjtési állandó bizottságok a beadási kötelezettségek tel­jesítése érdekében az elmúlt év során. Rendszeresen végzett fel- világosító munkával, verseny­szervezéssel igyekeztek bizto­sítani a kötelezettségek teljesí­tését, azt, hogy minél több ga­bona, hús, zsír, tej jusson a közfogyasztás részére. A tamási - járásban Nagy- kónyi, Pári, Iregszemcse köz­ségekben a jó versenyszervezé­sen keresztül naponta mutattak fel jobb és jobb eredményeket a beadás teljesítésében. A ver­senymozgalom különösen az év utolsó napjaiban volt befolyás­sal az eredmények alakulására. Nagykónyi például hosszabb időn keresztül tudta tartani a begyűjtésben elfoglalt első he­lyét. Az évvégi záró értékelés alkalmával azonban meglepe­tésre Pári, majd Iregszemcse is megelőzte. A jelenleg folyó begyűjtési tervfelbontásokat is­mét felhasználják a versenyek szervezésére, hogy ebben az évben is biztosítsák a kötelezett ségek maradéktalan teljesítését. E. P. Példamutató dolgosé parasztok A kötelességtudó, törvénytisztelő dolgozó parasztok becsületbeli ügynek tartják a be­adási kötelezettség teljesítését. Tudják azt, hogy az általuk beadott gabona, sertés, ba­romfi a városi és falusi ellátatlanokhoz kerül fogyasztásra, s ha n#m teljesítik időben a köte­lezettséget, akkor ezek az ellátatlanak nem jut­nak rendszeresen a szükséges élelmiszerek­hez. Ezek a gazdák azon vannak, hogy minden dolgozó paraszt egyformán teljesítse köteles­ségét és ezt azzal segítik, hogy ők maguk mu­tatnak példát. Várdombon kitűnő gazdának ismerik a 12 holdas Valocsai Sándort, aki' az elismerést nemcsak azzal érdemli ki, hogy jól gazdálko­dik, hanem azzal is, hogy évről-évre az elsők között van a kötelezettségek teljesítésében. — Valocsai Sándor most is példát mutat Vár­dombon azzal, hogy már teljesítette ez évi ser­tésbeadási kötelezettségét. De nemcsak ő az egyedüli példamutató, a 2 holdas Bors József és a 3 holdas Vincze József ugyancsak teljesí­tette ez évi sertésbeadását. Miért nem erőltet a parasztság ? II döbröközi Harc a Békéért Tsz tagsága gondoskodik az öregekről is

Next

/
Oldalképek
Tartalom