Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
A gép megkönnyíti a mezőgazdaság munkáját egyéni dolgozó parasztokét. Nőtt az üzemek termelése, emelkedett a termelékenység, csökkent az önköltség, az üzemek egyre több és jobbminőségű áruval járultak hozzá dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. Az ipar — de mező- gazdasági üzemeink is — nemcsak túlteljesítették — hosszú idő óta elsőízben — éves tervüket, hanem sok új — a termelés fejlesztését szolgáló — létesítménnyel, berendezéssel gazdagodtak. Akik példát mutatnak Szakály község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsága igyekezett mindent megtenni azért, hogy tiszta lappal, adósság nélkül lépjen az új évbe. A gazdák közül többen nemcsak az ó, de az új év sertésbeadásának eleget tettek. Kovács János dolgozó paraszt mintagazda, Balogh József és Lehőcz Lőrinc gazdák teljesítették 1956. évi hízottsertésbe- adásukat. Ez a község nemcsak arról híres, hogy ilyen példamutató egyéni gazdáik vannak, hanem arról is, hogy nagyon sokan foglalkoznak törzskönyvezett sertések és növendékbikák nevelésével, Tenyésztésével. A gazdálkodásnak ez a formája jó jövedelmet biztosít, amit igazol Kovács József gazda is: — Érdemes állattenyésztéssel foglalkozni, bár én nem olyan régen, alig két éve határoztam el, hogy a törzskönyvezett tehenem után felnevelem, értékesítem az utódokat. Az elmúlt két év alatt két tenyészbikát adtam el, közel 24 000 forint értékben, most nevelem a harmadik bikaborjút, amely értékesítésére szintén szerződést kötöttem. Az új évben szebb eredményeket érünk el Illés Gáspárt, a kétyi községi tanács VB. titkárát kerestük fel és kértük arra, nyilatkozzon arról, hogyan kívánják eredményeiket javítani az új évben. — Komoly probléma a községünkben az állattenyésztés fejlesztése. Elsősorban az állatok minőségi tenyésztésére akarunk áttérni, de nagyon fontos a mennyiség növelése is. Erre vezethető vissza az a sajnálatos tény, hogy községünk évi sertésbeadási tervét még 60 százalékban sem tudta teljesíteni. Nagyon sok gazdának egyáltalán nincs sertésállománya, pedig az alap, a földterület lehetővé tenné. Ez nemcsak a gazdák, de a mi hanyagságunk is. Az új évben elsősorban a tanácstagokon keresztül nevelő és felvilágosító munkával igyekszünk elérni azt, hogy valamennyi kétyi gazda neveljen, tartson sertést. Új év küszöbén Tamásiban jártunk az ó-év utolsó napjaiban. Érdeklődtünk, beszélgettünk arról, hogy az 1955-ös évben hogyan dolgoztak a tamásiak. Több, mint 12 000 holdas a tamási határ. Benne egész évben szorgalmasan dolgoztak, szép eredményeket értek el a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok. Nézzünk egy-két példát: A helybeli Vörös Szikra Termelő- szövetkezet tagjai a holdanként tervezett 10.5 mázsa búzatermés helyett 12.80 mázsa holdankénti átlagtermést értek el, a község egyéni gazdái átlagosan 9.5 mázsa búzatermésről beszélhetnek. A gazdák közül többen még szebb eredményeket értek el. T. Szalai József 7 holdas egyéni gazda, tanácstag például 16 mázsa búzát termelt egy holdon. Kránic István 9 holdas gazda még szebb eredményt ért el. Egy holdról 18 mázsa búzát és 35 mázsa kukoricájt takarított be. Szalai István 8 holdas gazda pedig 230 mázsa cukorrépa átlagterméssel dicsekedhet. Lehetne tovább sorolni nagyon sok gazda nevét, a 2042 gazda közül, akik becsülettel dolgoztak az ó-év folyamán és elsőrendű feladatuknak tekintették állampolgári kötelezettségük teljesítését. Igyekezetüket igazolja, a begyűjtésben feljavult eredményeik is. Szabadgabona beadásukat például 225 százalékra, 933 darab szerződéses hízó beadási tervüket pedig 2814 darabra teljesítették. Ez a pár számadat arról beszél, hogy a tamásiak eredményekben gazdag évre tekinthetnek vissza most az újév küszöbén. Van még tennivaló, hogy az elmúlt évben elért eredmények az új évben még szebbek legyenek. Különösen vonatkozik ez az állandóbizottsági tagokra, s a tanácstagokra.. Az 1955-ös évben nem nyújtották azt a teljesítményt, amit kellett volna, amit vártak tőlük. 63 tanácstagja van Tamásinak és ha ezek a tanácstagok lelkiismeretisebben foglalkoztak volna körzetük gazdáival és nemcsak saját eredményeik jó elérését tekintették volna főcélnak, akkor nem lennének Tamásiban Kelemen Györgyök, akik nem törődtek azzal, hogy időben földbe kerüljön a mag, hogy időben betakarítsák azt. Az ó-év sok tapasztalatot hagyott örökül, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem azok megszívlelésével kell törekedni, az új évben a jobb eredmények elérésére. 1956 január 1-ét írunk. Ez a nap újabb és fontos állomása legyen valamennyi tamási gazdának. Törekedjenek az új év első napjától arra, hogy még szebb eredményeket érjenek el, hogy becsülettel teljesítsék állammal szembeni kötelezettségüket. , hogy Szilveszter kalapja alatt ^ejtj a bajt... — Tud maga hallgatni? — Hétszámra azt teszem, legfeljebb a kutyámmal értek néha szót. — Akkor ide figyeljen... — ós Szilveszter suttogóra fogta a hangját... — Az egész kisutcát? A kis- harcl alvéget? ... e'jó — és na gyot sercintett az öreg. — Ebbe be kell vonni a felvéget is ... C1 lmúlott a karácsony __ m ár megvolt a szövetke zet ünnepélyes zárszámadása is, amikor az ó év utolsó napján. Szilveszter neve napján Szilveszter sugárzó arccal, nagy csomag gal leszállt a Diófacsárda előtt az autóbuszról. Kérdezték az asszonyok — Mit hoztál János? — Szilveszter csak mosolygott — újévi ajándékot... Mégis csak jó dolgotok lehet abban a szövetkezetben, ha még újévre is tellik ajándék ... — Van, akinek van, nekem pe dig van .. . Szilveszter otthon mindent elrendezett, felöltözött és este, ami kor szilveszterezni Indultak a harciak a Diófacsárdába, ő is nekiindult az útnak. A nagy teremben már szólt a muzsika, három szekszárdi cigány húzta a zenebonát és a kisebb terem ben a zenegép mellett az idősebbje iszogatott... Ott táncolt a Vince lánya a nagyobbik, s ott udvarolgatott Szilveszter fia is. Az alvégről mind eljöttek, a régi szokás, hogy itt várják az új esztendőt. Szilveszter aggódva figyelte nem toppan-e a mulatók közé az elnök. Elmúlott, az éjfél, elaludtak a lámpák és a sötétben csak a cuppanó csókok nesze jelezte, hogy beköszöntött itt is az új esztendő. A sarokban a sötétben ekkor megszólalt á csárda messze földön híres zenegépe ... és kicsit kopott hang szinnel, recsegő cintányérral a Rákóczi indulót játszotta. Mire újból kigyúlt a villany, mindenki kezében pohár és új erővel folytatódott most már az új esztendőt köszöntő muri. Négyóra feló oszlani kezdett a társaság. Bizonytalanul csúszkáltak a síkos úton hazafelé.. Külön az alvégiek és külön a felvégiek. Szilveszter megállt a házkapuban, nemsokára mellé állt az öreg juhász, amott felbukkant a sötétben két rózsás kedvű legény s mögötte is három ... Mikor együtt voltak, Szilveszter gyufát gyújtott és a tornácról előhozott két vödröt és egy nagy nyaláb papírost. — Mehetünk — súgta — a jobb soron kezdjük, ahogy első tétednek az ablakok ... — Reggel, meg délben etetni kell az állatokat — tette hozzá Samu bácsi — No ’stennevében induljunk... Óvatosan lopakodtak az alvégre, kikerülték a házakat, ahol még danolgattak. Ketten kenték az ablakokra a csirizt, a többiek meg ragasztották. Gyufa mellett óvatosan, mintha háborúra, elsötétítésre készítenék a falut. Be ragasztották kék papírral az uccai ablakokat a konyhaajtót, minden rést, amelyen a világosság szűrődhetett a házba és amikor végeztek mind a tizennégy alvég! házzal, mert ami biz tos az biztos elv alapján nemcsak a Vince házat sötétítették el,'hanem a.többit Is ... megetet ték az állatokat, rendbe rakták az istállókat és még hajnal előtt haza mentek ... lVTem az órán, hanem az ab1 ” lakon nézi a paraszt, mikor van reggel. — Újév napján egyszer Vince is felébredt, mereszti a szemét, sötét a szoba. Eölébredtek a gyerekek is, az asszony is... Vince gyufát gyújtott... Az ősi fakerekes kukoricakörtés faliórán öt óra. Mennyi az idő — kérdezte az asszony. — Öt múlott, aludj még... — Édesanyám, éhes vagyok — nyöszörög a kisebbik gyerek..; — Mindjárt megvirrad és reggelizünk... — de az asszony is megéhezett, Vince is. Vince kiment az udvarra. Sötét volt. hideg köd ereszkedett a zombai dombról. Elvégezte dolgát s cseppet sem volt álmos. Az állatok csendben voltak, visszament a házba... Elmúlott hét óra s kint még mindég sötét volt, s nagy csendességben voltak a szomszéd házak is. r— Rossz a mi óránk, rosszul jár, még nem virrad odakünn... ...És várták a hajnalt. Az idő ment előre, az éjszakai csend nem múlott... Az állatok is csendben voltak, mert Szilveszter nemes bosszút áll az alvé- eieken... Nem úgy szól a duda. ahogy azt az alvégiek fújják..; Az állatokat pontosan etették. Szilveszterék. És ők ott a beragasztott ablakú házakban nem vették észre, hogy felcserélték nappalt az éjszakával... Tlyen sem volt még, egy éjszaka háromszor is megéhezett a Vince család s ki tudja meddig aludtak volna, ha a második nap hajnalán Szilveszterrel az élen, nem jelennek meg a „ragasztók“ és nem szedik le a papírokat az ablakról. * Tyfegvírradt végre... Nagy volt odale az öröm. Vince is világosságra ébredt. Veszi gyorsan az ünneplőruhát. A reggelit se várta, sietett a folyón túlra. Útközben az újévi hálaadásra templomba ballagó szomszédokkal találkozott s mikor túl ért a folyón, szekér zörgött mögötte. A szekér meg is állt és Szilveszter köszönt Vincére. — Jó' reggelt koma! — Jóreggelt! :— válaszolt kényelmetlenül Vince. — Csatakos az út... — Az. Gyere. elviszlek addig. Vince Szilveszter mellé ült s nagysokára így szólt — Nincs neked istened, koma?... — No, ugyan? — Hát munkával tiszteled az újév napját... — Szilveszter hunyorított. — Ki. ahogy kezdi, úgy. végzi, de te mit akarsz a csoportnál? Vince elakadt a válasszal, az úton is jött szembe két szekér. Hangosan üdvözölték Szilvesztert és tovább hajtottak..; — Aztán kivel akarsz szótérteni nálunk? Már a tanyához értek, amikor Vince így válaszolt... /— Koma... — zavartan pislogott — merre van az elnök háza?... Szilveszter végig nézte s míg jobb mutatóújjával a bajszát simogatta, csendesen megjegyezte —. de koma. az nincs ám otthon... — Hát? — riadt meg Vince. — Ilyenkor már az állattenyésztőknél jár... — Ki hinné... Akkor mi lesz az újévi köszöntővel? — Tán bizony pá- 1 Unkát is hoztál? — Éhem... — ! S rám nem lehetne köszöntem, jó az két nap után is... Vince nem értette, Szilveszter újra 1 magyarázta, január másodikén is lehet boldog új esztendőt kívánni s mire Vince megértette, csak úgy sápadt a nagy szégyenbe. Szilveszter meg nagyot húzott a pálinkából. — E jó... hát boldog új esztendőt komám. lesz-e harag? — Már minek lenne? — No, ha az új évet le is késted. de azért még maradt neked egy belépési nyilatkozat. azt alá lehet írni és legalább olyan ok lesz a jókívánságra, meg a pálinka buktatásra, mint a BUÉK... Nem is tudom... — Nem a fenét... Pin- gáld csak oda a nevedet, meg azt is, hogy újra a komád lettem... — Én már azt, igazán meggondoltam. azt a sértést, hogy...—Ami volt, volt. No, isten éltessen... Boldog új esztendőt, komám..; Jelentős az a szám, amely azt mutatja, hogy megyénk gépállomásain hogyan emelkedett 1951 január 1-től 1955 végéig a szántótraktorok száma. Míg 1951 elején (megyénk gépállomásainak alig 230 traktora volt, addig 1955 végére ez a szám több mint 200 darabbal emelkedett. 1951 januárjában megyénk gépállomásain nem voltak zetorok, ma pedig közel 100 darab zetor végzi megyénk termelőszövetkezeteiben elsősorban a növényápolást, talajelőkészítést, vetést. A zetorok megjelenése nagy segítséget ad termelőszövetkezeteinknek, megkönnyíti a növényápolás munkáját. Egy zetor napi teljesítménye növényápolásban 16—20 hold. Ezzel szemben ugyanezt a munkát egy pár 16 egy nap 6—8 holdon tudja elvégezni. Négy évvel ezelőtt az aratás, a cséplés nehéz munkáját legnagyobb részt maguk az emberek végezték el. A kombájnok megjelenésével ez a munka leegyszerűsödött, köny- nyebbé vált. Ma már csaknem 50 kombájn aratja, csépeli a gabonát termelőszövetkezeteink határában. A kombájn egy nap 20 holdon végzi el az aratást, a. cséplést. A kombájnhoz ha a szállításnál foglalkoztatott személyeket is beleszámítjuk, mintegy 29—30 fő szükséges. Ha ugyanekkora területen kézzel végeznénk az aratást, a cséplést, akkor ez egy nap 114 dolgozó munkáját venné igénybe. Jelentős az a százalék is, amit a szemveszteségnél megtakarítanak. Kéziaratásnál Ifi— 14 százalékos is lehet a szemveszteség, míg a kombájn aratásánál ez 3 százalékra csökken. Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai, jelentősen több kenyérgabonát termeltek 1955-ben, mint a megelőző gazdasági évben. 1954- ben a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák közel 7 ezer vagon kenyérgabonát termeltek, amely forintban, állami szabadfelvásárlási áron számítva, több mint másfélmillió forintot tett ki. 1955- ben a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák jelentősen több mint 10 ezer vagon kenyérgabonát termeltek, melynek értéke állami szabadfelvásárlási áron számítva közel 3 millió forintot tesz ki. Szivesen tanulnak a fiatalok A gyönki járás DlSZ-szerve- zcteiben szívesen járnak a fiatalok Petőfi iskolára. Több községben, például Varsádon, Kölesden, Kisszékelyen, Nagyszékelyen és Kistormáson jóval több fiatal vesz részt az oktatásban, mint eredetileg tervezték. Kistormáson például 20 fővel indult meg az oktatás a Petőfi iskolán. Most 27 a hallgatók száma és van rá kilátás, hogy ez a létszám emelkedni fog. A propagandista, Nagy Mihály elvtárs. Ebben az évben eltérően az előző évektől, érdekli a fiatalokat a tanulás. Ezt bizonyítja, hogy rendszeresen elkészülnek és minden vita élénk. Nagyrész- ben Nagy Mihály elvtárs jó munkájának tulajdonítható; hogy a fiatalok örömmel vesznek részt az oktatásban. <5 maga legkedvesebb pártmeg bízatásnak tekinti a fiatalokkal való foglalkozást és arra törekszik, hogy az ifjúság minél felvilágosultabb legyen. TERV ELSŐ ESZTENDEJE
