Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-29 / 25. szám
I ‘1‘oLnai N Egyetemi Känyvtir PÉCS PLO XIII. EVFC~^i«, aa. SZÁM. AUA; OU 1 ILLfcK. Világ proletárjai egyesüljetek! r A MAI SZAMBÁN: összehívták az Országgyűlést (2. o.) — Egy taggyűlés felszólalóinak nyomában (3. o.) — A Vörös Sugár fiataljai (4. o.) — Közös erővel (5. o.) — Egyszerű történet (6. o.) — A mozdonytisztasági verseny győztese (7. o.) VASAKNAf, 195Ö JAM ÜAli 29. Befejezte munkáját á varsói szerződés Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésszaka A TASZSZ jelenti: 195G. január 27-én délelőtt 10 órakor Prágában a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumának épületében megnyílt a varsói szerződés alapján létesített Politikai Tanácskozó Bizottság ülésszaka. Csehszlovákia népe . és kormánya nevében Cepicka, a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter üdvözölte az ülés résztvevőit. A résztvevők megállapodtak abban, hogy ebben az évben a Politikai Tanácskozó Bizottság ülésein Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság miniszter- tanácsának elnöke elnököl. Az elnök javaslatára elfogadták az alábbi napirendet: 1. Szervezeti kérdések. 2. A varsói szerződésből folyó kérdések és közös intézkedések megvitatása. ; Az első napirendi ponttal kapcsolatban a résztvevők meghallgatták A. I. Antonov tábornoknak, a Politikai "'a- nácskozó Bizottság főtitkárinak közlését és megfelelő határozatokat hoztak. A napirend második pontjával kapcsolatban az első ülésen Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Rajkó Damja- nov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének első helyettese, J. Cyrankiewitz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá- na kelnöke és Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szólalt fel. A. Cepicka felszólalása A Cepiclta, Csehszlovákia miniszterelnökének első helyettese, nemzetvédelmi miniszter, a következőket mondotta: Engedjék meg, hogy az egész csehszlovák nép és a csehszlovák kormány nevében szívélyesen üdvözöljem önöket a varsói szerződésben részvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának ülésszaka alkalmából. Üdvözlöm önöket a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság fővárosában, a mi ősi Prágánkban, amelynek nevéhez népünk gazdag történelmének és a nemzetközi munkásmozgalomnak számos kiemelkedő eseménye fűződik. Az utóbbi időben elsősorban a Szovjetunió hatalmas, békés kezdeményezése folytán bizonyos enyhülés állt be a nemzetközi feszültségben. En nek ellenére a háború erői nem mondtak le céljaikról: Még sok fontos nemzetközi kérdés megoldatlan és egyes nyugati országokban, különösen az Amerikai Egyesült Ál lamokban, újból tendenciák ftyilvánúlnak meg a békés-fejlődés meghiúsítására és a népek akarata ellenére kísérletek történnek a hidegháború felújítására. Ez szükségessé teszi, hogy a varsói szerződés alapján létesült Politikai Tanácskozó Bi zottság újból vizsgálat alá vésve a mai nemzetközi helyze tét, megvitassa a varsói szer ződésből adódó kérdéseket és közös intézkedéseket. A Csehszlovák Köztársaság népe és kormánya nevében teljes sikert kívánok ülésszakunknak. Mehmet Shehiu felszólalása Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke többi között a következőket mondotta: A varsói szerződés aláírása óta eltelt időszakot a Szovjetunió számos fontos lépése, továbbá más békeszerető országok aktív erőfeszítései jel lemezték. Ezek a lépések és ezek, az erőfeszítések a béke és a népek közti barátság fenntartására és szilárdítására, az új háború elhárítására irá nyúlnak. A Szovjetunió és más békeszerető országok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megmentsék az emberiséget az új világháborútól és hogy meg óvják az egész világ békéjét. Kétségtelen, hogy nagy ered meny volt ebben a tekintetben a négy hatalom kormányfői nek genfi értekezlete. Az Egye sült Államok kormánya és más nyugati körök azonban a világon történt lényeges változások ellenére következetesen folytatják agresszív po’itikájú kát, folytatják a fegyverkezési hajszát, az atom és a hidrogén fegyver fokozott gyártását, az agresszív katonai tömbök ősz szekovácsolását, továbbra ;s megpróbálnak beavatkozni más államok btlügj-eibe és elsősorban a mi népi demokratikus országaink belügyeibe, mert nincs ínyükre a mi rendsze. rünk, minthogy' népeink sza badsága és függetlensége ellen foglalnak állást. A nyugati kormányok, élültön az amerikai kormánnyal gyorsítják Nyugat Németország remilita- rizálását. Ez a Nyugat-Német- ország ma az agresszív észak atlanti tömb és a Nyugateuró pai Unió részvevője. Az u.i bagdadi tömb, több amerikai vezetőnek az utóbbi időben el hangzott 'gyújtogató nyilatkozatai, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló új katonai támasz pontok létrehozását szolgáló erőfeszítések azt bizonyítják, hogy a háborús veszély nem s> unt meg. Ezért nem szabad gyengíteni, hanem fokozni kell népeink éberségét és mindig készenlétben kell tartani védelmi erőnket. A varsói szerződés újabb erőt adott az Albán Népköz- társaságnak és újabb lehetőségeket nyitott meg előtte a szó cializmusért folytatott harca ban. Az Albán Népköztársaság nak mélyreható érdekei fűződ nek a béke fenntartásához, a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez, a nemzetközi együttműködés erősítéséhez. Kormányunk erőfeszítései arra irányulnak, hogy elősegítse ezt az ügyet, ezért támogat mindennemű kezdeményezést, amelynek célja a béke megszilárdítása, mindenképpen bővíti és erősíti nemzetközi kapcsolatait, csökkenti fegyveres erőit, stb. Felhasználom az alkalmat, hogy emlékeztessem arra, hogy az Albán Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság kapcsolatai mindkét fél erőfeszítései és jóakarata alapján tovább haladtak előre a rendezés útján. Kétségtelen, hogy az Albán Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság baráti kapcsolatainak fejlesztése népeink érdekeit, valamint a Balkánfélsziget és Európa békéjének és biztonságának közös ügyét szolgálja. Elmondhatjuk, hogy kedvezően fejlődnek kapcsolataink a szomszédos Olaszországgal. Az új nemzetközi helyzetben, amelyet a nemzetközi feszültség enyhülése jellemez, létrejött minden feltétel az Albán Népköztársaság és Görögország kapcsolatainak rendezéséhez. Ez az albán és a görög nép közös érdeke. Kormányunk nem egyszer tett megfelelő lépéseket és továbbra is minden erejét latbaveti ebbfen az irányban, remélve, hogy a görög kormány is reálisabban szemléli ezt a kérdést. Az a véleményünk, hogy ki kell küszöbölni azokat a mesterséges akadályokat, amelyeket népeinktől idegen célokat követve, bizonyos, sem Görögországnak, sem Albániának jót nem kívánó körök gördítenek ennek útjába. Az albán nép rálépett az Egyiptom, Szíria, Szudán né peivel és a többi keleti, nemzeti függetlenségét kivívott néppel való baráti kapcsolatok kifejlesztése útjára. Az Albán Népköztársaság kormánya hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesíteni minden olyan állammal, amely az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés alapján hajlandó ilyen kapcsolatot létesíteni országunkkal. Rajkó Damjanov felszólalása Rajkó Damjanov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökbe Iyettese többi között a következőket mondotta: A varrói szerződésben kite jezésre jutott a részvevő államok azon szándéka, hogy közös intézkedéseket tesznek az európai béke megóvására és minden erővel védelmezzék az európai békét. A nyolc béke szerető európai állam szövet sége a 600 milliós nagy kínai nép teljes támogatásával ha ta’mas, szétzúzhatatlan erő az egész világ békéjének védelmében. Teljes megelégedéssel álla píthatjuk meg, hogy a varsói szerződés országainak politiká ia komoly sikereket aratott a béke megóvásában és megszi lárdításában. Kormányaink a varsói szer ződés aláírásakor kijelentet télc, hogyT továbbra is határozott intézkedések megtételére törekszenek a fegyverzet és a fegyveres erők egyetemes csökkentése, az atomfegyver, a hidrogénfegyver és más tö megpusztító fegyverfajták eltiltása végett. A bolgár kormány valóban megmutatja, hogy kész előse gíteni a nemzetközi feszültség, további enyhítését: 18 000 fő vei csökkentette fegyveres -Tőinek létszámát és csökken tette a katonai szolgálati időt. Kétségtelen, hogy a bolgár kormánynak ezek az intézke dései új bizonyítékai annak, hogy Bulgária őszintén igyekszik megteremteni a Balkánon a kölcsönös bizalom és a biz tonság légkörét. A szovjet és a jugoszláv vezetők történelmi jelentőségű belgrádi találkozásának ered menyeként nagy fordulat ál lőtt be Bulgária és Tugosz'á via viszonyában is. A bolgár nép nagy megelégedéssel fogadta a belgrádi nyilatkozatot, mert az megmutatja a reális utat Bulgária és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak helyre- állítása és továbbfejlesztése felé. Ily módon új, kedvező lehetőségek nyíltak viszonyunk megjavítására Bulgária déli szomszédaival. Görögországgal és Törökországgal is. A bolgár nép és kormánya lelkesen üdvözölte a genfi négyhatalmi kormányfői érte kezleten elért kedvező eredményeket, a béke ügyét segítő nagy hozzájárulásnak tekintette azokat. A mostani prágai értekezlet közvetlenül Bulganyin és Hruscsov elvtárs indiai, bur- mai és afganisztáni utazásának friss benyomása alatt folyik le. Ez a történelmi jelentőségű utakás és eredményei újból megmutatták, milyen hatalmas lehetőségei vannak az egymás mellett élésnek a szuverenitás kölcsönös tisztelete és az állambk belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A bolgár kormány teljes egészükben támogatja ezeket az elveket és meg is valósítja őket külpolitikájában. Az SZKP XX. kongresszusának nemrég nyilvánosságra hozott irányelvtervezete a béke megszilárdítását szolgáló új hozzájárulás. Nem hunyhatunk azonban szemet afölött, hogy a „hidegháború“ hirdetői minden módon igyekeznek szembeszállni a béke és a biztonság megszilárdítását szolgáló erőfeszíté sekkel. A varsói szerződés részve vői több ízben figyelmeztettek arra, hogy a német militariz-. m'usnak a párizsi egyezmények segítségével való újjáte- remtése reális veszélybe dönti a békét Európában és az egész világon. A Bolgár Népköztársaság legfontosabb feladatának a a béke fenntartásáért és megszilárdításáért folytatott harcot tartja. A varsói szerződés aláírása óta eltelt időszak alatt mégjobban megerősödött a Bolgár Népköztársaság nemzetközi helyzete. Országunknak még sohasem volt ilyen szilárd nemzetközi helyzete és ilyen sok hű barátja. A bolgár kormány szomszédaink és minden más ország ránti politikájában abból a var sói szerződés alapját alkotó elv bői indul ki, hogy nincs semmi olyan vitás és megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne tár gyalások útján rendezni, a jóak i rat és a kölcsönös engedmények alapján. Ez a politika már pozitív (‘red ményekkel járt. Példa erre or szágunk kapcsolata Jugoszlávia val. Nem kétséges, hogy Jugo szlávia és Bulgária népeinek trí- ténelmi kapcsolatai és érdekei nek közössége elősegíti, hogy minden vonalon együttműködhessenek a balkáni és az európai béke megszilárdítása érdekében A bolgár kormány küipoliti kája fontos feladatának tekinti, hogy állandóan bővítse diploma ciai, gazdasági és kultúrális kap csolatait a nyugati országokkal, az ázsiai és afrikai országokkal is. A Bolgár Népköztársaság kor mánya szilárdan hiszi, hogy ezen az úton, a Szovjetunióval, a Ki nai Népköztársasággal, a népi demokratikus országokkal és minden békeszeretö néppel való együttműködés útján újabb, a béke és a nemzetközi biztonság ügyét szolgáló sikerek jönnek létre. Ugyanakkor a bolgár kor mány úgy vélekedik, hogy a nemzetközi feszültség további fennállása szükségessé teszi a varsói határozatok állandó és kö vetkezetes megvalósítását és azoknak az újabb szükséges intézkedéseknek a meghozatalát, amelyeket a Politikai Tanácskozó Bizottság mostani ülésszaka hoz majd a nemzetközi helyset követelményeinek megfelelően, a béke biztosítása érdekében. Hegedűs András: Erőinkhez képest a jövőben is részt veszünk minden nemzetközi akcióban, amely a béke megerősítését célozza Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a következő beszédet mondotta: — Tisztelt Politikai Tanácskozó Bizottság! Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem a Politikai Tanácskozó Bizottság ülésének résztvevőit, a varsói szerződést aláíró államok képviselőit és a Kínai Népköztársaság megfigyelőjét. A magyar nép örömmel fogadta a múlt év fontos külpolitikai eredményeit. Az osztrák államszerződés megkötése, a — belgrádi szovjet—jugoszláv tárgyalások sikere, a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete, az Egyesült Nemzett k Szervezete közgyűlésének 10. ülésszaka és ezen az új tagállamok felvétele, s végül a külpolitikai sikerekben gazdag év méltó befejezéseként Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisztáni útja jogot adnak arra, hogy az 1955-ös évet a nemzetközi feszültség csökkenésében beállott jelentős javulás esztendejének tekintsük. Az a körülmény, hogy a múlt esztendő nem a nemzetközi feszültség növekedésének, nem a hidegháború további fokozódásának évenként került be a történelembe, annak köszönhető, hogy a varsói szövetség tagállamai, elsősorban a Szovjetunió, lankadatlanul újpbb és újabb akciókat indítottak az agresszív erők megfékezésére és a nemzetközi légkör megjavítására. Ezen kezdeményező lépések világossá tették a szocialista tábor határain túl is a népek, j sőt, sok országban a —Vezető j kormánykörök előtt is, hogy aj tárgyaló felek érdekeinek köl-j cr.önös tiszteletbentartásán és: messzemenő figyelembevételén' alapuló tárgyalás a rendezetlen prob’émák megoldásának egyet j len járható útja. A szocialista tábor országai-! nak és elsősorban a Szovjet-j uniónak következetes és kezde-j ményező békepolitikája és e politikának egyre növekvő nép- izerűsége a világ összes országaiban a hírhedt erőpolitika kudarcát eredményezte. A Magyar Népköztársaság kormánya is — népünk és valamennyi nép legközvetlenebb érdekeinek szem előtt tartásával — a következetes békepolitikának megfelelően teljes mértékben tartotta magát a varsói szövetségben vállalt megtisztelő kötelezettséghez: arra törekedek, hogy az őszinte együttműködés szellemében részt vegyen minden nemzetközi akcióban, mely a-béke ügyét szolgálja és minden erejét e célok megvalósítása szolgálatába állította. Hazánk nemzetközi helyzetének megerősödése szempontjából nagyjelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezetének az az ismeretes döntése, amely- lyel — a Szovjetunió javaslata alapján — 16 országot, köztük a M igyar Népköztársaságot is felvette tagjai sorába. Részvételünk e világszervezetben még szélesebb nemzetközi érintkezés tesz lehetővé számunkra. Módot nyújt arra, hogy diplo(Folytatás a 2. oldalon.)
