Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-27 / 23. szám

4 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR 27. w Wolfgang Amadeus Mozart 1756—1956 Eseménynaptár EZEKBEN A NAPOKBAN szerte a világon meghajolnak az emlékezés zászlói a zene- történet üstökös csillaga: Wolfgang Amadeus Mozart születésének 200 éves fordu­lóján. Az emlékezéssel kapcso latos ünnepségekbe természet szerűleg kapcsolódik bele a mi megyénk zenekedvelő tár­sadalma is. Mi is a magunké­nak valljuk, mint az egész haladó emberiség kimagasló alakját, noha az ausztriai Salz burgban született 1756 január 27-én. Atyja Leopold Mozart a salz­burgi hercegérsek hangver­senymestere és zeneszerzője, akinek 7 gyermeke közül csak kettő maradt életben: Wolf­gang és a nála 5 évvel idő­sebb Anna Mária. Wolfgang hihetetlen zenei tehetsége már 3 -esztendős korában kezd kibontakozni. — Néhány hét alatt megtanul hegedülni és bámulatos köny- nyedséggel sajátítja el a zon­gorajáték minden fogását is. Hat éves korában, amikor más gyermek még csak leg­elemibb tanulmányait kezdi, már szinte kész művész. Aty­ja elérkezettnek látja az időt, hogy gyermekeivel hangver- senykörútra induljon. — A müncheni és bécsi hangverse­nyekkel egy 10 esztendős hang versenykörút kezdődik, amely hallatlan diadalok 10 eszten­deje lett a kis Wolfgang szá­mára. Páris, London, Német­ország, Belgium, Hollandia és Svájc, diadalainak újabb szín­helye. A zeneszerzés is mind nagyobb teret foglal el életé­ben. Egyedül londoni tartóz­kodása alatt 6 hegedű-zon­gora szonátája, 3 szimfóniája és 43 műből álló szonátabe- tétgyüjteménye jelent meg az alig 10 éves művésznek. 1766-BAN TÉR HAZA a kis család nyugati hangver- senykörútjáról, hogy az igazi tanulás és komoly munka esz­tendei kezdődjenek. Háromévi kemény munka után, miköz­ben sikeresen gyűri le a feke­tehimlőt, 1769-ben elérkezik a döntő próbatétel. Leopold Mo­zart jól tudja, hogy a kor di­vatja szerint csak az lehet el­ismert zeneszerző és előadó- művész, aki Olaszországban vív ki sikereket. Az olaszor­szági út nem is utazás, ha­nem diadalmenet volt. Ra- vetto, Verona, Mantua, majd Nápoly ünnepli a 13 éves mű­vészt. Közben megismerkedik az olasz mesterekkel, — az olasz operá­val, az olasz énekesekkel és mindent magábaszív. Ezután Róma következik, ahol a 14 esztendős csodagyerek újabb csodával lepi meg a világot. Allegri híres miséjét, ame­lyet évente csak egyízben ad-' nak elő a sixtusi kápolnában, egyszeri hallás után emléke­zetből leírja és az összeha­sonlítás után minden hang­jegy egyezik. Olaszországi tar­tózkodása alatt újabb művek sorozatával gazdagítja a zene- irodalmat. A Luzio Silla című dalművel búcsúzik Olaszor­szágtól és akkor még nem tudja, hogy Olaszország kék egének eltűnésével a siker utolsó fénysugarai tűnnek el az ifjúvá serdült 16 éves zene szerző életéből. Leopold Mo­zart mindent megkísérel, hogy megmentse fiát, de azok az udvarok, amelyek néhány év­nek ennekelőtte még önfeled­ten ünnepelték a gyermek­művészt, most sorra elzárkóz­nak. A keserves idők mégsem némítják el. Hihetetlen ára­dással ömlik belőle a muzsi­ka: 9 misét, jónéhány szimfó­niát, kvartettet, zongora- és hegedűversenyt, egyházi kó­rusművet komponál ebben az idő-ben. 21 ÉVES KORÁBAN lázad fel először a kényúri zsarnokság ellen. Párizsba in­dul. 1778-ban érkezik meg Párizsba anyjával, de itt újabb csalódások érik. Senki sem akar emlékezni reá. — Hangversenyre nem nyílik al­kalma, műveit sehol sem fo­gadják és mindezek betetőzé­seképpen meghal anyja. Meg­törve, megalázva tér vissza a zenész-szolgasorba. Csak a zene marad vigasztalója. Bécsben ekkortájt sok szó esik a német nemzeti opera megteremtéséről. Mozart meg bízást kap az opera megkom- ponálására. Közben belesze­ret Wéber Constanzába, akit atyja akarata ellenére felesé­gül vesz. 1782- ben készül el a „Szökte- tés a szerályból’’ c. vígopera, amely újra szárny ráveszi el­feledett nevét. Hamarosan be járja az opera egész Európát, melyet 4 év múlva a „Figaro házassága” követ. Ennek az operájának is hatalmas sikere van — csak éppen a szerzőről feledkeznek el. Pedig a csa­ládi gondok súlyosan nehezed­nek rá. Gyermekei egymás­után születnek és halnak meg. Felesége is, őmaga is beteges. 1782-tőF 1786-ig hangverseny­szereplései biztosítanak szá­mára sikereket. Később ez is elmarad. Pedig törhetetlen akaraterővel dolgozik. A leg­szebb művei születnek ebben az időben: a G-moll és a Ju­piter szimfóniája, valamint az Éji Zene. 1787-ben megrende­lést kap Prágából, ahol becsü­lik muzsikáját. A mű gyorsan készül és még ez év őszén be­mutatásra kerül Don Juan címmel. Olyan az opera sike­re, hogy a bécsi udvar is ope­rát rendel nála. Meg is írja Cosi fan tutte c. vígoperáját, de a beteges, kimerült mű­vésznek ez a műve korántsem sikerül úgy, mint az előbbiek. Ezekben a legkétségbeeset- tebb napokban különös láto­gató jelenik meg lakásán. — Requiemet rendel. A halál in­tését látja a megrendelőben. Közben az egyik bécsi szín­házigazgató unszolására meg­írja utolsó oepráját: a Varázs­fuvolát. A mindössze 35 esz­tendős szerző ekkor már sú­lyos beteg. A Varázsfuvola bemutatóját még megéri, de a Requiemet nem tudja befe­jezni. 1791. DEC. 5-ÉN HALT MEG 35 éves korában. Temetése napján hatalmas hóvihar tom­bolt. Felesége is súlyos bete­gen feküdt, úgyhogy utolsó útjára senki sem kísérte ki. Oly nagy volt szegénységük, hogy a szegények jeltelen sír­jába temették és amikor fele­sége felgyógyulása után ki­ment a temetőbe, nem találta meg a sírját, mert a temetőőr is meghalt időközben, aki út­baigazíthatta volna. így végződött az emberiség egyik legnagyobb zsenijének élete, aki a főúri kegyeket félredobva, a maga erejére támaszkodva próbált helyt­állni a mindennap harcában. Alkotóművészete, amely — Bach, Handel és Haydn után újabb lépcsőfokot jelentett a legnagyobb zenei géniuszig: Beethovenig, messze megha­ladta korát. Miután a 25 éves Mozart otthagyja az érseki udvart és önálló szabad pol­gárként kíván érvényesülni Bécs zeneéletének mindig — újat, mindig meglepetést kö­vetelő szabadversenyében, ő az, aki győzi a versenyt, csak éppen a kor, a körülötte lévő társadalom képtelen vele lé­pést tartani és legnagyobb al­kotásai idején teljesen ma- gárahagyja. Ezért történt, — hogy műveit megérteni, meg­szeretni és megbecsülni iga­zán csak az utókor tudta. Muzsikájában egyesíti az olaszok áradó dallamosságát, a franciák táncos könnyedsé­gét és a németek mindjobban szilárduló formakészségét. — Bátran elmondhatjuk, hogy ő a század legnagyobb szimfoni­kus mestere, aki tökéletesen lezárt művet, záróakkordot, — diadalmas finálét akar adni, ami egy század világkon­certje után tesz pontot. AZ ö MŰVÉSZETE az optimizmusnak, az élet fel­felé ívelésének legragyogóbb pillanata az európai zenében. Muzsikáját megtisztító és fel­emelő optimizmus hatja át, amelyet más zene nem ismer, mert örömének, tomboló — igen sokszor pajkos ■— jóked­vének minden hangját éppen az élet másik oldalának, a bánatnak, a tragikumnak ál­landó jelenléte teszi olyan el­lenállhatatlanul intenzívvé. Műveiben mindenkor élni fog, hogy a tiszta emberi mű­vészet és a tökéletes optimiz­mus fáklyájaként ragyogjon minden kor emberének! (Forrásmunkák: J. Sz. Berl- jand: Mozart, Gál György Sándor: A zene története, Dől. gozók hangversenykalauza, Révai lexikon, Híres zené­szek.) INCSUT. JANUÁR 181g ja. gm. n nuár 27-én M a született Krus Mm t pér István mér nők (meghalt Péntek 1905) a Ma­Mikolt gyár Mérnök és Építész- Egylet egyik alapítója. Eleinte jogot hallgatott majd Bécsbe került, ahol a Műegyetem hall gatója lett. Egy ideig a bécsi Műegyetemen asszisztensként dolgozott, majd hazatérve a pesti. József Ipartanodában tartott népszerű előadásokat. Széleskörű ismeretekkel rendel kezeit. Geodézián kívül, amely­nek magyarországi úttörője, mértani, »felső matematikát, géptant, stb. tanította. A Buda­pesti Műegyetemen 1857-től helyettes tanár, majd rendes tanár. Pedagógiai munkássága és szakirodalmi tevékenységé mellett egész sor műszeren végzett jelentős javításokat. Az általa feltalált újrendszerű távmérő a tudomány akkori ál­lásához képest, kitűnő műszer volt. Mérlegrendszerének egyi­kével Brüsszelben aranyérmet, Párizsban ezüstérmet nyert. Legjelentősebb műve „Föld- mértan“ című munkája. HÍREK — A tamási járási pártbizott ság a tavaszi munkák — vetés, ősziek ápolása sikeres elvégzé­se érdekében értekezletet tart a járás függetlenített párt­munkásainak és agronómusai- nak bevonásával. Az értekezle­ten Kurnik Ernő, az Iregszem- csei Kutató Intézet kitüntetett igazgatója tart előadást. — A múlt héten 173 fiatalt vettek fel megyénk DISZ szer­vezeteibe. — Tolnanémediben meg­kezdték a tavaszi búza vetését. — Bonyhádon, az ifjúsági se­regszemlére 50 tagú énekkar alakult, amely tagjainak össze­tétele alapján magyar, székely és diémet dalokkal készül a. ta­vaszi versenyekre. Az énekkar mellett német színjátszó cso­port is létesült Bonyhádon, mely német nyelven egyfelvo- násost ad majd elő. Nagy élőké szüleiek folynak Varsádon is, ahol a tánccsoport fele magyar, fele pedig német. Műsorukat a falu régi táncaiból állították össze. — Ma kezdik árusítani a földművesszövetkezetek meg-, alakulásának 10. évfordulója alkalmából gyártott cigarettá­kat, 20 darabos csomagolásban, 14 filléres darabonkénti árban. — A Déli sarkra induló an­gol expedíció hajója a Theron, kiszabadult a Weddel-tenger jégpáncéljából, amelybe két hé­tig volt beszorítva. A hajót csak a jégpáncél sorozatos rob­bantásával sikerült kiszabadí­tani. — A paksi járásbíróság 1956. Totózzanak, lesz DÍSZ-helyiség,.. A fácánkerti községi alapszervezet tag­gyűlésén Kaposi elvtárs, a DISZ-szervezet tit­kára bírálta a pártvezetőséget, mert nem ad megfelelő segítséget a fiatalságnak és többek között azért, mert nem segíti a DISZ-t a helyi­ség problémájának megoldásában. Erre Hegedűs Ferenc elvtárs, a pártszer­vezet titkára a következőket válaszolta: — Helyiséget nem, de egy jó tanácsot tu­dok adni. Egyszerű dolog... Vegyenek a fiata­lok közösen egy totó-szelvényt és azt úgy tölt­sék ki, hogy 12 találatot érjenek el, s akkor a nyert pénzen építhetnek maguknak helyiséget. Aki még ezután a válasz után is azt meri mondani, hogy a párttitkámak rossz a viszonya a bírálathoz és nem tartja szívügyének a fiata­lokkal való törődést — annak igaza van. Nem arról van szó, hogy a párttitkár intézze a DISZ- szervezet ügyeit, mert hiszen a DISZ önálló szervezet, de a Központi Vezetőség májusi ha­tározata értelmében elsősorban a párt felelős a fiatalság életéért és ez többek között azt is jelenti, hogy a pártvezetőségnek segítenie kell a DISZ-szervezeteket egyes problémáik megol­dásában. Éppen ezért csak dicséretére válik egy párttitkárnak, ha segít például a DISZ-nek a helyiség-probléma megoldásában. De az semmi­esetre sem válik dicséretére, ha ilyen „taná­csokkal” látja el a fiatalokat. B. F. január 18-án Czobor Ferencet 10 hónapi, Ráthgéber Ferencet pedig 3 hónapi börtönbüntetés­re ítélte. Czobor Ferenc duna- földvári 23 holdas kulák egy darab 130 kilogrammos ser­tését és 16 darab libáját a be­adás alól el akarta vonni és Ráthgéber Ferenc ugyancsak dunaföldvári lakos négy hol­das dolgozó paraszt lakásán rejtette el, a házigazda bele­egyezésével. Járási Kultúrhái : Január 28-án este V28 órakor MOZART EMLÉKHflNGVERSEHY SPORT Az 1955. év legjobb atlétikai eredményei Hármasugrás Az átlagok alakulása: Eddigi listavezetők: Hármas ötös Tizes. 1951. Nádasdi, Szekszárd 13.73 1951. 13.15 12.88 12.23 1952. Nádasd'i, Szekszárd 13.42 1952. 13.14 12.73 12.18 1953. Szűcs, Szekszárd 13.12 1953. 13.01 12.73 12. 12 1954. Alexits, Dombóvár 12.84 1954. 12.50 12.39 12.14 1955. Szőke, Sár pilis 12.50 1955. 12.33 12.19 12.94 Az 1955. évi ranglista: 1. Szőke István, Sárpilisi F. S. K. 12.50 2. Kőszegi György, Sióa.eárd 12.33 3. Szántó Béla, Gyönki F. S. K. 12.15 4. Petz Ádám, Bonyhádi V. L. 12.05 5. Görbéi János, Szekszárdi Dózsa 11.93 6. Lengyel Tibor, Szekszárdi Dózsa 11.90 7. Kelemen Elemér, Tamási Traktor 11.89 8. Zag József, Bonyhádi V. L. 11.72 9. Keller József, Bonyhádi V. L. 11.59 10. Szőcs Ferenc, Dombóvári Törekvés 11.38 Egyik legjobban visszafejlődött yerseilyszámurtk a hármasugrás. Holott ezelőtt egyike volt azok­nak, amely a legtöbb dicsőséget szerezte a megyének. Nádasdi is, de meg még Szűcs is annak ide­jén országos középiskolás bajnok Ságot nyert eredményevei. Azóta azonban nagymértékű a vissza­esés. Ma amikor az egyet jm^s atléti­ka olyan rohamléptekkel fejlődik és a világrekordok már jóval id métér fölé került, kissé fájdalmas hogy évről-évre egyenletes a visszaesés és ma már 12.o0-nel' listavezetőnek lehet lenni, holott 3—4 évvel ezelőtt az ötös átlag is jóval 12.50 felett volt. kétségkívül az, is igaz, hogy még több szorgalmat követel a ver­senyzőtől, mint a távolugrás. Nem hisszük azonban, hogy volna á megyében bárki is ,aki tagadná e versenyszámbán rejlő fejlődési lehetőségeket. Szőke István, az idei listavezető tehetséges versenyző. Kár, hogy labdarúgásra adta magát. Igaz, hogy az atlétika is a labdarúgás területéről nyerte. Korán hozzá­kezdett a munkához ,az elmúlt év­ben, de hamar rá is unt és ismét sokat foglalkozott labda­rúgással. Kőszegi beugró hármasugrö volt csak. Mint áhogyan magá's- ugrásban, úgy hármasban is adós. maradt a kiugró eredménnyel. Kétségkívül néhéz versenyszám a hármasugrás. Jó. futó és ugró­technika mellett megfelelő felépí­tésű bokákra is szükség van és Szántó tehetséges versenyzők de technikáján még sokat kell majd csiszolni. Petz eredményét sokoldalúsága dicséri. Az 1955. évi megyei labdarugóbajnokság tapasztalatai A kissé hosszúba nyúlt általá­nos rész után egy kis szünetet- tartottunk és a most következő cikksorozatban a bajnokság egyes résztvevőjének a teljesítményét foglaljuk dióhéjba. ^ NAGYMÁNYOKI BÁNYÁSZ Kétségkívül ez a kis bányász­csapat volt az első 5 megyei baj­nokságnak a legeredményesebb szereplője. Hiszen az eddig meg­rendezett 5 bajnokság közül négy ben nagymányoki győzelem szü­letett. Az elmúlt évben is impo­náló volt a bányászcsapat fölé­nye. A XI. fordulóban került az élre és azután már nem adta át vezetőhelyét egyetlen csapatnak sem. Három vereségét Bonyhádon Dunaföldvárott és meglepetésre Pakson szenvedte el 1:0, 5:2, illet­ve 2:0 arányban. Döntetlenül mér között Nagymányokon Bonyhád- dal (hosszú évek után először vesztett pontot otthonában), Szek- szárdon a Bátya ellen és Simon- tornyán. A csapat 17 játékost sze repeltetett. A csapat gerincét Ásvány, Keller, Dorfnány, Takács, Molnár, Bán, Palatinusz, Wéber, Fazekas, Németh Árpád alkották. Tóth, Wágner, Wéber II, Marton, Térjék, Schmieder már lényege­sen kevesebbszer jutott szóhoz. Jószellemű együttes volt az el­múlt ’évben is a bányászcsapat, általában sportszerű magatartást tanúsítottak játékosai, noha az együttes nem úszta meg kiállítás nélkül. Az osztályómérkőzéseken is méltóan képviselte a nagymányo­ki 11 a megye labdarugósportját. Soha ilyen közel nem állott az NB. II-höz. Végülis egyetlen gól­lal ugyan, de meg kellett eléged­nie a 2. hellyel, amely ügy is szép eredménynek számít. Az együt­tesben már 2—3 éve megindult a nevelőmunka és éppen talán a következő esztendő lesz az, amely ben már sajátnevelésű játékosok kapnak nagyobb százalékban he­lyet. Az idei évben is sikeres sze­replés várható az együttestől, ha néhány játékosára nem is számít­hat már a következő idényben. BONYHÁDI VASAS Az 1955. évi megyei bajnokság előkészületei mostoha körülmé­nyek között bonyolódtak le. Mindössze 4 terémedzése volt a csapatnak, amikor meg kellett kezdeni a szabadtéri edzéseket, mert a sportkör nem bírta a tor­naterem bérlésével kapcsolatos díjakat, a felkészüléssel kapcsola­tos nehéz, fáradtságos munkát sker koronázta. A Vasas legyőzte a listavezető Nagymányokot és ta­vasszal a második helyet vég­zett. Később azonban nem ment minden rendjén. A holtszezon rossz kihasználása és egyes já­tékosoknak a közönségen kérész tül történt elkapatása azt eredmé­nyezte, hogy a jó csapatszellem megbomlott. Ennek volt a követ­kezménye, hogy a sportkör az- ifjúsági játékosokhoz nyúlt, amely lyel kétségkívül meggyöngült az : együttes. így azután a csapat döntő fontosságú mérkőzéseket vesztett el, mint pl. a Szekszárdi Dózsa, Paks és Tolna ellen. Már már úgy látszott, hogy a csapat kénytelen lesz megelégedni a 3. hellyel, amikor az együttes várat­lanul kivágta'a rezet Dunaföldvá. rótt és mégis csak a maga javára döntötte el a 2. helyért vívptt harc sorsát. Az idősebb játéko­sokat dicséret illeti, hogy a fia­talokat buzdították és ezzel a ma­gatartásukkal nagyban hozzájá­rultak a’ sikeres szereplés mellett a fiatalok fejlődéséhez is. A csapat á bajnoki mérkőzések sorozatán elfáradt és emiatt sze­repelt gyengébben az Ezüst-labda Vádordíj mérkőzései során. Ta­valy óta elért fejlődés reményt nyújt arra, hogy Bonyhád az idei bajnokságban is az élvonalban végezzen. DUNAFÖLDVÁRI HONVÉD Hosszú téli huzavona után en­gedélyezték a Dunaföldvári Hon­védnek a megyei bajnokságban való indulását. Nagy nehézséget jelentett az új csapatnak a kiala­kítása, mert a csapat új tagjai, jobbára volt vasmegyi játékosok egészen más stílusban játszottak, mint a régi tagok. Ennek volt tudható az, hogy a szemre szép csatárjáték nem volt kellően erect ményes. Akadtak alapos kisiklá­sok is. így pl. a Dunaföldvári Honvéd szolgáltatta az egyik leg­nagyobb meglepetést a tavalyi bajnokságban,. Hőgyészen elszen­vedett vereségével. Ezt a duna­földvári szurkolók még most sem tudták megbocsátani a csapatnak. Hátráltatta az együttest az is, hogy sohasém tudott legjobb összeállításában pályára lépni. Ennek ellenére komoly sikereket ért el. így például 5:2 arányban meglepő bztonSággal győzte le a négyszeres bajnok nagymányokia ,kat is. Az őszi forduló második felében már óvatosabb volt az együttes. Ez eredményezte azt, hogy míg a többi csapát hullatta a pontokat, a dunaföldváriak szé­pen, lassan gyűjtögették. Már- már úgy látszott, hogy sikerül rpeglepő biztonsággal győzte le a amikor Dunaföldvárott is veresé­get szenvedtek a riválistól és kénytelenek* voltak megelégedni a 3. hellyel, amely komoly sikert; jelent a dunaföldvári labdarúgás számára, melyben nagy része van az edzőnek, Fogarassv Andor nak is. Ezévben minden bizonnyal még összekovácsoltabb, erősebb csa­pat lesz a dunaföldvári, és hozzá­járul a megye labdarugó sport­jának régóta áhítozott fejlődé­séhez. Uzemógak közötti sakk-csapatbajnokság a tolnai földművesszövetkezetnél A tolnai földművesszövetkezet ez évben komoly kulturális és sportéletet kíván kifejleszteni. Az első ilyen megmozdulás január 22-én volt, amikor a földműves- szövetkezet üzemágai között sakk csapatbajnokságot rendezett a ve zetöség. A bajnokságban négy üzemág 4—4 versenyzővel vett részt, mely versenyben az üzemágak az alábbi helyezéseket értek el: 1. Ipari üzemág 9 pont (csapat tagjai: Klein Antal. Hegedűs Jó­zsef, Gyenei Tibor és Szabó Jó­zsef), 2. Kiskereskedelmi üzemág MOZI Garay filmszínház: Jan. 26-tól 29-ig. Csütörtöktől-Vasárnapig. Az élet hídja. Uj magyar film. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órákor. Apróhirdetések — VIZSGÁZOTT szakács kony­hamészáros elhelyezkedne Állami gazdaságban is. Cím a kiadóban. 6 pont, 3. Felvásárlási üzemág 5 pont, 4. Közétkeztetési üzemág 4 pont. A bajnokságon végig jelen volt Tornoczky János ügyvezető elv­társ .aki nagy érdeklődéssel fi­gyelte a mérkőzéseket, majd pe­dig a versenyek befejeztével meg köszönte a résztvevőknek a meg­jelenést és annak a reményének adott kifejezést, hogy a földműves szövetkezetnél komoly kulturális és sport élet fog kifejlődni. Utána az I. és II. helyezett csapatoknak díjakat adott át. M. L. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRÉ JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefon száma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom