Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-27 / 23. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r----------------------------------------------------^ A MAI SZÁMBAN: A kommunista képviselőcsoport több javaslatot nyújtott be a francia nemzetgyűlés elnökségéhez (2. o.) — Az új pártvezetőségek munkábaállítása — ez most az egyik legfontosabb feladat (2—3. o.) — Minő:égi bérezés a Tolnai Textilgyárban (3. o.) — Wolfgang Amadeus Mozart (4. o.) — M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. FKNT'EK, 1956. JANUÁR 27. AZ ÉVES TERV SIKERÉÉRT A Tolnai Salyamfonógyár dolgozóinak vállalása HÍREK a megye Gyümölcsös telepítéséhez lógtak a kétyi alkotmány Isz-bea Uj belépők a tamási járás tsz-eibe Üzemünk dolgozói az elmúlt évben nagyszerű termelési eredményeket értek el, négyszer ünnepeltük a kitüntető „Élüzem" cím elnyerését. Most, a második ötéves terv indulásakor dolgozóink újabb felajánlásokat tettek, bogy ezek megvalósításával sikeresen hajt suk végre Pártunk Központi Vezetőségének novemberi határozatában megjelölt feladatokat, emeljük a termelés műszáki színvonalát, gazdaságosabbá tegyük a termelést. Üzemünk dolgozóinak felajánlása alapján az alábbi éves vállalást tesszük: 1. FONODÁI ÜZEMRÉSZ: Az anyagmegtakarítás elérésére vállaljuk, hogy minden kg selyemfonal előállításánál az előírtnál öt dekagrammal kevesebb gubót használunk fel, mint a múlt esztendőben. Ez 1000 kg gubó megtakarítást jelent, melynek .értéke 167.100 forint. A megtakarított gubóból 4050 négyzetméter selyemszövetet lehet előállítani a népgazdaság számára. 2. CÉRNÁZÖ ÜZEMRÉSZ. Vállaljuk, hogy — különösen az import anyagokból — a hulladéktervet az előírt 2.3 százalék helyett 2.1 százalékra teljesítjük. Ez az egész évben 91 kg selyemcérna megtakarítást jelent 51 000 forint, értékben. A megtakarított selyemcérnából 1365 négyzetméter selyemszövet készíthető. 3. A termelési terv teljesítésére vállaljuk, hogy csak megtakarított anyagból és bérből teljesítjük túl a tervet a selyemipar jelenlegi helyzetének megfelelően. 4. Az önköltség csökkentésére,az 1956. évi pénzügyi terv teljesítésére vállaljuk, hogy az előző évhez viszonyítva Ö.5 százalékkal csökkentjük az önkölt séget. 5. A kooperációs kötelezettségeinknek hiánytalanul, határidőre eleget teszünk. 6. A dolgozók szakmai képzettségének fokozására kiváló dolgozó tanfolyami és szakmai oktatást tartunk. 7. A fonodái és cérnázó fiatal dolgozók körében megszervezzük a „szakma kiváló ifjúmunkása“ címért folyó versenyt. 8. A termelékenység növelésére az eddigi 2 fonógépegység gél szemben újabb 24 fonógépegységet vezetünk be a 20 fonó fejes rendszerben. Szabad Imre gyárvezető Bolvári Józsefné párttitkár Novák Nándorné ÜB elnök Thész Mária DISZ-titkár Tolna megyében a legeltetési bizottságok is kihasználják a szép, enyhe téli napokat és megyeszerte munkához láttak. Megvizsgálják a' kutak, karámok állapotát, a legelőterületeket, felmérik elégséges-e a tavaly óta megnövekedett állat- állomány részére és ahol szükséges, bővítik azt. 240 hold területet gyepesítenek be fűmaggal. Megfelelő mennyiségű és jóminőségű takarmány termeléséről is gondoskodnak a bizottságok az apaállatok részére. A felsőnyéki legeltetési bizottság erre a célra 170 kiló lucernamagot fogott tavaly. A kétyi Alkotmány Termelő- szövetkezet idei üzemtervében 40 hold gyümölcsös telepítését tervezték. A kétyíek nemcsak megtervezték, hanem már hozzá is fogtak a terv megvalósításához. Még az ősszel megrendelték a telepítés első részéhez, a 10 hold szilvához a csemetéket. 1300 darab besztercei szilvafát kaptak az állami vállalattól. A tagok kihasználva a kedvező enyhe időjárást, hozzáfogtak a gödrök kiásásához. Nagy gondot fordítanak a talaj jó előké- , szítésére, 80 centiméter mély és méteres átmérőjű gödröket ásnak, hogy a puha földben a gyökérzet minél jobban elágazzék és a fák erőteljes fejlődésnek indulhassanak. Az ősszel tovább folytatják a telepítést. 30 holdon diót te- lenítenek és sztalinyeccel forgatják a földet a fasorok alá. A gyümölcsös a tehénistálló közelében létesül. Ahogyan a tagok mondják, „spájzol“ rendeznek be a tehenek részére, mert 10—15 év múlva, amikorra már a fák megerősödnek, termőre fordulnak, közöttük pil langós takarmánynövényeket szándékoznak termelni. így a gyümölcsös kétszeres hasz not ad, egyrészt diótermést, másrészt zöldtakarmányt a tehenek részére. A 10 hold szilvásban a későbbi években baromfitenyésztésre rendezkednek be, ezenkívül még tervbe vették a méhészkedést is. Öt év alatt 50 holdra fejlesztik gyümölcsösüket a kétyi Alkotmány Tsz tagjai. Az elmúlt hét során a tamási járásban 27 család, 41 taggal és 120 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ozorán a Petőfi Tsz-be 9, a II. Pártkongresszus Tsz- be pedig négy család kérte felvételét. Tovább növekedett a tamási Vörös Szikra Tsz taglétszáma is: ide hat család kérte felvételét. k EGY UJ TERMELÖSZÖVET KEZET is alakult a tamási járás területén. Szakályban eddig még nem volt tsz, de szombaton megalakult az első, nyolc családdal és 10 taggal. Gyarapodik a kisdorogi Szabad Nép Termelőszövetkezet tagsága Túlteljesítik a regálozási tervet a téglagyárak A kisdorogi Szabad Nép Termelőszövetkezet tagjai tavaly borsótermeléssel is foglalkoztak. A próbálkozás elég jól sikerült, mert az 5 hold szerződéses étkezési borsó vetésterületről 37 mázsa magtermést takarítottak be. A vetőmagnak termelt borsóért 22.000 forintot fizetett ki a vállalat a tsz-nek. A jó borsótermésért kapott ösz- szeg jelentősen emelte a tagok jövedelmét. Harminc forintos munkaegységértékkel zárult a múlt esztendő. Januárban 2 család lépett a termelőszövetkezetbe. A kisdorogiak a tehenészetüket is rendezték. A régi állat- gondozókat leváltották és helyükbe újakat választottak. A régiek elhanyagolták a jószág gondozását, takarmányozását, ennek következtében 4.7 literre csökkent a fejési átlag. December közepe óta az új gondozók, Kerekes Pálné és a hozzá beosztott Illés Antal tsz tagok lelkiismeretes, jó munkája következtében már 9.1 literre emelkedett a fejési átlag. A 16 fejőstehéntől napi 45—50 literrel több tejet fejnek, mint azelőtt. Az enyhe téli idő azzal a kilátással biztat Tolna megyében, hogy a szokásosnál korábban meg lehet kezdeni a tavaszi vetést. Ezért a rendelkezésre álló időben szorgalmasan tisztítják a vetőmagvakat, s ezzel párhuzamosan halad a simítok, kocsik, s egyéb munkaeszközök rendbehozása is az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. Több gazdaságban, köztük Alsópélen már teljesen felkészültek a tavaszi vetéshez. A gazdaság homokos területén 170 kataszteri hold rozsot vet többi között, s az e területre szükséges vetőmagot már kitisztította és úgy tervezi, hogy A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben már befejeződéshez közeledik az égetés amennyiben pár napig tart még az enyhe idő, úgy e hét végén megkezdi a rozs vetését, az előkészített területen. Ugyan csak kitisztítva várja a vetés megkezdését a 400 mázsa borsó, 300 mázsa zab és 50 mázsa tavaszi árpa vetőmag is. A sárközi, kanaesi, gerjeni és a Biritó-pusztai állami gazdaságokban a többi vetőmagtisztítás mellett több vagon elsőfokon szaporított „aranyözön” exportkukorica válogatása is munkát ad a dolgozóknak. Ebből a vetőmagból összesen 90 va gonnal szállítanak el az említett gazdaságok továbbszaporí- tásra. is, most folyik a felkészülés a tavasszal meginduló új gyártási idényre. A gépek megjavítása mellett most azon dolgoznak, hogy minél több földet termeljenek ki a nyersgyártás zavartalan indulása érdekében. A „regálozók’’, a földbányászok most kihasználják a kedvező időjárást is. Januári első két dekádjának eredményei azt mutatják, hogy mindegyik téglagyárban biztosítva lesz a tavaszi indulásra sokezer köbméter kitermelt föld. Az Egyesülés az első két dekádban már közel ezerkétszáz köbméterrel teljesítette túl havi regálozási tervét, a hónap végére már 7— 8000 köbméterrel teljesítik túl a tervet. Legjobb eredményt a paksi gyár dolgozói értek el, az első két dekádban több, mint ötezer köbméter földet termeltek ki. Az égetési tervet, — amely három üzemben, a Dombóvári Il-es, a Mázai és a Szekszárdi Téglagyárban folyik — 103.7 százalékra teljesítette az egyesülés. Több állami gazdaság felkészülten várja a tavaszt Tolna megyében Örülök, hogy ilyen jó emberek közé kerültem Jó eredménnyel zárult az ipari növények szerződtetése Tolna megyéken • • • Léhmann Boriska diósberé- nyi kislány száztizennyolcad- magával lépett a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezetbe. __ 9 " I gen, 117 darab welsumi tyúk a kakasaival és Boriska. — Talán fordított sorrendben léptek be Boriska? — Nem. A Hőgyészi Állami Gazdaság úgy döntött, hogy ezt az egész elitt törzstenyészetet a bonyhádi Szabad Föld Tsz-nek adja továbbte- nyésztésre. Én meg úgy határoztam, hogy megyek velük, nem hagyom el a kedveseimet. — Szereti őket? Hogy lehet ilyet kérdezni? Rajong értük, de a welsumiak is Boriskáért. Amikor megjelent a drótkerítéssel körülfogott ideiglenes baromfitelep kapujában, mint vezényszóra, rajvonalba fejlődött a sötét bronzszín tollazatú sereg és élen a 10 darab hosszúlábú daliás kakassal, rohantak feléje. Nem csoda, hisz van közöttük olyan ,amelyiket 6 évvel ezelőtt még mint csipogó kis- csibét pátyolgatott.-r- Ilyen öregek ... bocsánat ... korosak is akadnak közöttük? — Hatvannyolc darab, az elitt törzskönyves állományból. Némelyik évente 200 darabnál több tojást tojik. — Mi lesz a tojások sorsa? — Keltetőbe küldjük, ahonnét naposcsibéket kapunk — vissza, öt-hathetes korban kiválogatunk az állományból annyit, amennyi nekünk kell, a többit eladjuk. Tiszta vérben akarjuk elszaporítani — Tolna megyében a welsumi fajtát, mely jó tojó és amellett húst is ad. — Az idén mennyit tartanak meg belőlük? — 500 tyúkra és 50 kakasra növeljük az állományt. — Szóval akkor 6—700 darab naposcsibét visszatartanak, mivel az elhullásra is számítani kell. —Mennyit? — kapja fel a fejét, — egy százaléknak sem szabad elpusztulni közülük. Valamennyit fel akarom nevelni, én gondozom őket — teszi hozzá büszkén — nem bízom másra. — Ha van kedve, nézze végig az esti etetést, fordul hozzám, — nemsokára itt lesz az ideje. — Hányszor etet naponta? — Háromszor. Reggel, délben és este, mindig ugyanabban az időpontban kezdem. — Milyen eleséget kapnak az állatok? — Reggel napraforgót, délben árpa-zab darából, főtt burgonyából, korpából, húslisztből, takarmánymészből — álló sózott keveréket és este kukoricát etetek. — Miért szurkolta a takarmányrépákat azokra a deszkákból ágaskodó araszos szegekre ? — Azért, mert onnét egész nap csipegethetik a lédús répát, mely nem hever sárban, piszokban, nem kapnak bélférget az állataim. Ezekből a bádog vályúkból etetek, utána felfordítom őket, hogy tisztán maradjanak. — Nem mondom, elfoglaltsága bőven van, de a munka mellett azért szórakozásra is szakít időt? — Van időm és kerékpárom is, melyen bejárok néha Bony hádra, de jobban érzem magam a pusztán, a telepen. — Nagyon szeretek itt lenni és örülök, hogy ilyen jó emberek közé kerültem. — örül? — örülök... És most legjobban azért, mert ma az elnökünk a megyei felügyelővel és a járási építési technikussal megtekintette a telepet és úgy döntöttek, hogy nem ide le, hanem oda fel az oldalba helyezik el a baromfiólakat. Tudtam én, hogy a lapra nem lehet építeni — teszi hozzá diadalmasan, — hanem oda fel a tetőre, ahol levegős, száraz, egészséges a hely. Nyújtott kis karja megnyug vással rajzolta igazának, leendő telepének körvonalait a sűrűsödő alkonyaiban oda az istállók mellé, melyeknek ablakaiban egyszerre gyulladt fel a villanyfény. Fejéshez készülődtek a tehenészek. SZÁSZY. TOLNA MEGYÉBEN jó eredménnyel zárult a tavaszi vetésű ipari növények szerződtetése: a megyei vetőmagtermeltető vállalat január 24-ig 104 százalékra teljesítette elő irányzatát. A megnövekedett termelési kedVré jellemző, hogy több növényféleségből jóval nagyobb területen termelnek idén, mint az elmúlt évben. Magkenderből például 25 szá Zalákkal nőtt a szerződéses terület, minőségi burgonyával pedig 350 holddal ültetnek be nagyobb területet á tavalyinál a termelőszövetkezetek és egyé ni termelők. A termelők kérésére a vállalat három év után ismét kötött csumiz-termeléSi szerződést. Ezt a növényféleséget különösen kedvelik a medinai dolgozó parasztok, akik már 1952-ben is nagy sikerrel termelték. Az állami gazdaságok kivételével idén először termelnek fűmagot a termelőszövetkezetek és egyéni leg gazdálkodó dolgozó parasztok, akikkel 1200 kataszteri hold angol perje, réti csenkesz, baltacím és szarvaskerep magtermelésére kötött szerződést a vállalat. A kulturált takarmánynövény termelésének emelése azért is fontos Tolna megyében, hegy biztosítva legyen a felújítás révén évről évre növekvő bonyhádi tájfajta szarvasmarhaállomány ellátása. A SZERZŐDÉSKÖTÉSEK befejezése után a magtermeltető vállalat és a TTIT előadássorozatot indított a termelők részére. Az előadások téma ját községenként aszerint állították össze, milyen ipari növényféleségeket termelnek túlsúlyban az adott helyen. Az előadásokban és az azokat kö vető vitákban választ kapnak a termelők arra, milyen sajátos módszerekkel érhetnek el jobb eredményt az egyes növények termelésénél. Az első előadást a napokban tartották Dunaföldváron, ahol főleg nemesített burgonya továbbsza- porítására kötöttek szerződést a termelők. fi megyében megkezdték a legelők ápolását
