Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-26 / 22. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Tolnai fii r XIII. £ Egyet ami, Könyvtár PÉCS LV 2«. SZA. r----------------A MAI SZÁMBAN: V. M. Molotov és G. K. Zsukov Prágába utazott (2. o.) — Jó beszámoló, alapos vita a hőgyészi alapszervezet vezetőségválasztó taggyűlésén (3. o.) — Papírt, ceruzát a kézbe... (3. o.) — A pedagógus (4.0.) v._________________________________________________________/ GYEI PÄRTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA ÁRA: 50 PILLÉK. CSÜTÖRTÖK, 1956. JANUÄR 26. Dobi István üdvözlő távirata az Indiai Köztársaság elnökének Dr. Randzsendra Praszad úrnak, az Indiai Köztársaság elnöke őnagyméltóságának Újdelhi Az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a magyar nép és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében őszinte szerencsekívánataimat küldöm Nagyméltóságodnak, India kormányának és népének. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy kifejezzem legjobb kívánságaimat az ön személyes boldogulására és további sikereket kívánjak az indiai nép felvirágzására irányuló fejlesztési program megvalósításához. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Felvilágosító munkával a tervfelbontás, a begyűjtés sikeréért Termelőszövetkezeteink, dol- m gozó parasztjaink a Központi r Vezetőség márciusi határozatát magukra nézve kötelezőnek ismerték el, annak végrehajtásaként nagyobb termelési kedvvel — az időjárással dacolva — eredményes harcot vívtak' a magasabb, terméshozamért, növelték állatállományukat. Az előző évekkel szembeni jobb előfeltételek ellenére Tolna megye adóssággal zárta az elmúlt évet, begyűjtési tervét nem teljesítette, főleg hí zottsertés, kukorica és tojás- begyűjtésben nagy a lemaradás. A teljesítésből hiányzó 3.3 százalék termény és termény féleség, kenyérgabonában számolva a megye ellátatlanjainak félévi kenyérszükségletére volna elegendő. Hús-kilogrammban kifejezve, a hátralék több mint 16 hónapon át biztosítaná a megye zavartalan húsellátását. Világos, ilyen „eredményei“ Tolna megye az éves begyűjtési versenyben csak az utolsó (19.) helyre kerülhetett. A lemaradásért a megyei járá si hivatalokat, a községi megbízottakat terheli felelősség. Nyilvánvaló azonban, ha a párt szervezetek és főleg a községi tanácsok politikai felvilágosító munkával jobban segítik a begyűjtést, rendszeresen beszámoltatják a megbízottakat, a 96.7 százalékos eredmény javítható lett volna. A begyűjtési apparátusnak legrövidebb időn belül fel kell számolni munkája fogyatékosságait. A megyei begyűjtési hivatal érje el — főleg községi szinten — a megbízottak, előadók gyakori váltogatásának megszüntetését. A járási hivataloknak biztosítson nagyobb önállóságot, adjon nagyobb segítséget, legyen következetes az utasítások kiadásában ugyan akkor a végrehajtást szigorúan követelje meg. Az elmondottak gyakorlati megvalósítása igen sürgős. Napokon belül kezdetét veszi a tervfelbontás, amely a begyűjtési munka egyik alapvető szakasza, egyúttal politikailag is nagy jelentőséggel bír. A beadási terveket helyesen felbontani, az állam és dolgozó parasztságunk egyéni érdekeit összehangolni jó politikai, fel- világosító munka nélkül nem lehet. Éppen ezért községi tanácsaink, pártszervezeteink az elkövetkezendő napokban minél nagyobb segítséget nyújtsanak a begyűjtési megbízottaknak. A tanácstagok választó körzeteikben kisgyűléseken, gazdagyűléseken, „kérdés-felelet“ estéken magyarázzák meg a tervfelbontás jelentőségét. A tanácstagi beszámolókon keresztül is folytassák a tudatosító munkát és biztosítsák a , tervtárgyalásra minden be- * adásra kötelezett megjelenését. Ismertessék a rendeletnyújtotta előnyöket, kedvezményeket. — Mutassanak rá milyen kára származhat a termelőnek, ha nem megy el a tervfeltíontásra és kötelezettségét hivatalból állapítják meg. A megfelelő okmányok hiányában gazdasági adottságait, kedvezményekre való jogosultságát, a begyűjtési megbízott, vagy előadó nem veheti figyelembe. Magyarázzák meg, hogy a megbeszéléskor milyen igazolások (vetésterületi adatok, termelési szerződés, vé- télijegy, anyakönyvi kivonat, szükségesek). A termelők jogainak ismertetésekor beszéljenek a kötelezettségekről is. Hívják fel a figyelmet a határidők betartására, például a sertés kellő időben való hízóbaállítására. igen fontos rávezetni parasztságunkat a sertésbeadási kötelezettség mielőbbi teljesítésére. Sokan ugyanis az őszi-téli hónapokban akarnak teljesíteni. A tanácsok biztosítanak meg felelő tárgyaló és várakozó helységet. A várakozó termelőkkel állandóbizottsági, vagy tanácstag foglalkozzék és a felmerülő tisztázatlan kérdések megmagyarázásával tegye gyorsabbá és eredményesebbé a tár gyalást. A tárgyalások alatt és a meg» előző agitáció során egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a folyó begyűjtésről. Mozgósítsuk a terrrrelőket, hogy minden felszólítás' nélkül teljesítsék folyamatosan az I. negyedévre beütemezett sertés, baromfi, tojás, tejbeadási kötelezettségüket. A tojás és baromfibeadásánál igen nagy segítséget adhatnak az MNDSZ asszonyok. Kérjék fel őket erre, adjanak számukra feladatokat. Ne engedjük, hogy a hátralékosok száma újra növekedjen. Értessük meg parasztságunkkal, saját érdeke is a beadás határidőn belüli teljesítése. Ellenkező esetben ugyanis kötelezettségét 10 százalékkal felemelik és elszámoltatják. A párttagok, tanácstagok, tömegszervezeti funkcionáriusaink, termelőszövetkezeteink járjanak elől, mutassanak példát az egyéni termelőknek. A tervfelbontás jó elvégzése nagymértékben elősegíti a tervek teljesítését is. Parasztságunk az általa vállalt, a vele megbeszélt határidőket pontosan betartja, kötelezettségét magáénak érzi, míg a hivatalból való tervfelbontásban — nem ok nélkül — kényszert lát, nem ismeri el kötelező erejűnek. A feladat nagysága, sokrétűsége, körültekintő, alaposan szervezett és főleg jó politikai felvilágosító, nevelő munkát igé nyel. Ezenkívül pártszervezeteink, tanácsaink és a községek begyűjtési dolgozói gondosan őrködjenek a törvényesség betartásán. Egri József VIRÁGZÓ TERMELŐSZÖVETKEZETEKÉRT Hírek a szarvasmariia-türzstenyésztő tsz-ekbSI A szar vasmarha-törzstenyés/- tő termelőszövetkezeteknek most a téli takarmányozás ideje alatt kell nagy gondot fordítani, hogy helyes takarmá nyozással emelkedjen a tejtermelés. Ha az elmúlt év november, december havi tejtermelési átlagát hasonlítjuk össze, akkor emelkedés tapasztalható. A decemberi tejtermelés alapján a termelőszövetkezetek között az alábbi sorrend alakult ki: 1. Harc, Uj Élet, fejésí átlag 15.2, 2. Konyhád, Szabad Föld 11.5, 3. Fácánkert, Vörös Hajnal 11.5 literes fejési átlaggal. A 22 szar vasmarh atörzstenyész- tő termelőszövetkezet közül leggyengébb eredményt a duna kömlődi Szabadság és a szed- resi Petőfi Termelőszövetkezetek értek el, ahol 5,7, illetve 6,4 volt a fejési átlag. Dicséretreméltó az az ered mény, amelyet a bonyhádi Szabad Föld Tsz tehenészei felmutattak az elmúlt hónapban. Míg novemberben 7,1 kilogrammos volt az istállóátlag, addig decemberre 9,7 kilogrammra emelték. Ezzel a 11. helyről a második helyre küzdötték fel magukat. A fácánkerti Vörös Hajnal Tsz változatlanul tartja harmadik helyét azzal, hogy a 7,6 kilogrammos istállóátlagukat 9,2 kilogrammra emelték. Ebben a munkában igen nagy része van Vecsei Jánosnak, aki csatlakozott az országos tejtermelési versenyhez, munkájával, eredményével biztosítja, hogy a fejők versenyében nem lesz utolsó. Az MDF Tolna megyei Végrehajtóbizottságának közleménye Az MDP Tolna megyei Vcgrehajtóbizottsága mérlegelte a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet kommunistáinak és pártonkívüli tagjainak kérelmét és úgy döntött, mivel a kérelmet helyesnek, jogosnak tartja, hozzájárul ahhoz, hogy Polányi Máté elvtárs kerüljön a termelőszövetkezet párt-alap- szervezetének élére. Ezúton kíván a végrehajtó bizottság eredményes munkát és sok sikert a termelőszövetkezet pártszervezetének, kommunistáinak, a termelőszövetkezet további fejlesztése és erősítése érdekében folytatott munkához. MDP Tolna megyei Végrehajtóbizottság A Megyei Gépállomást Igazgatóság jelentéséből: Tavaszi szántásban Ir@gsz@mcsef gépjavításban Bölcske vezet A megye gépállomásai január 1-ével megkezdték az 1956. évi tavaszi terv teljesítését. A tavasziak alá történő szántás legjobban haladt a tamási járásban, ahol a járás tsz- eiben ez a munka befejeződött. Jól halad még a szántás a gyönki járás tsz-einél is, a leg több szántanivaló még a dal- mandi és a várdombi gépállomások körzetében van. Az utolsó dekád értékelése alapján a tavaszi terv teljesítésénél a következő sorrend alakult ki a gépállomások között: 1. Iregszemcsé 14.8, 2. Tamási 13.8, 3. Tevel 13,7, 4. Bölcske 13.1, 5. Pincehely 12, 6. Dunaszentgyörgy 10.5, 7. Varsád 9.9, 8. Nagydorog 8.8, 9. Szedres 8, 10. Dalmand 7.9, 11. Bonyhád 7.8, 12. Várdomb 4.8 százalékkal. A gépjavításban változatlanul Bölcske tartja az első helyet. Jelentősen szebb eredményeket értek el az elmúlt 19 napban a dunaszent- györgyi gépállomáson. A 11. helyről 8. helyre törtek. A várdombi gépállomáson az .utóbbi 10 nap alatt sem mutattak fel szebb eredményt. Javulás nincs, a sorrendben az utolsó helyen állanak. Gyengébb eredmények születtek az utolsó 10 napban a bonyhádi gépállomáson is, melynek eredményeként a 9. helyről a 11. helyre estek vissza. Újabb belépők a gyönki Vörös Csillag Tsz-be Hat kilométerre Gyönktől, majdnem Udvari határában lakik Guttmann Henrik 15 holdas egyéni gazda. Földjei határosak a gyönki Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjeivel. Guttmann Henrik a községben jó gazda híréért ismeretes. — Igaz, meg is lehetett nézni gabonáit, vagy a kapásokat. Szépek az ő eredményei is, de a „szomszéd” földjeit nézve, azt vette észre, hogy az ott termett őszi árpa szebb, mint az övé. Nem is gondolkodott soká, hanem kérte felvételét a tsz-be. Azon a napon, amikor Guttmann Henrik felvétele felől döntöttek a Vörös Csillag Tsz tagjai, még további 5 tagot is felvettek, közöttük Bartal István 8 holdas gazdát, Bartal Antalt, Gyulai Lászlót, Karkusz Jánosnét és Kovács Józsefnét. II gondos, lelkiismeretes munka nyomán Napi 160 literre emelkedett a tejhozam a simontornyai Alkotmány Tsz-ben A simontornyai Alkotmány Termelőszövetkezet tehenészetében októberben naponta alig 50—70 liter tejet fejtek, ma pedig a napi tejtermelés 155—160 liter. Majzik Tamás tehenész arról beszél, hogyan sikerült ezt az eredményt elérni. — A tehénállomány ugyanaz, és hogy mégis sikerült napi tejtermelést ilyen szépen fokoznunk, az elsősorban a jó takarmányozáson kívül, a gondozásnak, az egyidőben történő etetésnek, itatásnak tudható be. Amikor olyan kevés volt a kifejt tej, csak ketten dolgoztunk a tehenészetben. A tehén- állományt természetesen nem tudtuk úgy ellátni, mintha hárman lettünk volna. Befolyásolta az is, hogy a kisegítő harmadik fejőgulyás minden nap más és más volt. Ma már Szemes József és Závodi István tagtársaimmal végezzük a tehenészetben a munkát. Pontosan egyszerre kezdünk, egyszerre történik az etetés, itatás, fejes. — Érdemes lelkiismeretesen végezni a munkát a tehenészetben, mert az eredmény nem marad el. December hónapban a tej értékesítéséből 18.600 forint bevételünk volt. Ezenkívül számíthatunk napi 30 mázsa trágyát, amit a föld tápéré- jének visszapótlására használunk. Leszerződtünk továbbá 3 bika nevelésére. Az elmúlt évben pedig 10 darab üszőt adtunk el továbbtenyésztésre. Érdemes a tsx-hen dolgozni • • • — Feri, válogass ki azokból a nagyméretű téglákból. Azokból rakjuk meg az alapot — szól a kőműves a mellette szorgoskodó legénynek. — Megrakjuk most úgy ezt a sarkot, hogy nem dől ki többet, a tsz nyugodtan árusíthatja benne a kolbászt, meg a szalonnát. Most azért kell újra rakni, mert amikor építették, akkor telerakták az alapot téglatörmelékkel. Feri fogja a simítókanalat, hozzálát a téglák megtisztításához, s rakja egymásután a kőműves keze- ügyébe. Feri — Görhöny Ferenc — fiatal tagja a sárszentlőrinci Kossuth Termelő- szövetkezetnek, korára is, meg a tsz tagságra nézve is. Huszonhárom éves, s az ősszel, miután a honvédségtől leszerelt, december elején lépett be a tsz-be. Azóta ott van a munkában minden nap. — Hogyan határozta el magát a tsz-be való belépésre? — kérdezzük tőle. — Bevonulásom előtt a nagydorogi gépállomáson voltam traktoros. Tabon töltöttem a katonaidőmet, szüleim közben tavaly beléptek a szövetkezetbe. 700 munkaegységet értek el, olyan jól kerestek, hogy nemrégiben házat vettek. — A leszerelés előtt sok szó esett arról, ki hova megy dolgozni. Egyik úgy határozott, hogy visszamegy régi munkahelyére, a másik úgy határozott, új munkahelyet keres. Mindenki azt számítgatta, hogyan jön ki jobban, hogyan tud többet keresni. Kérdezték tőlem is: „Hova mégy majd leszerelés után?’’ — ügy gondoltam, belépek a termelőszövetkezetbe. Ha már a szüleim ott vannak, akkor legyek ott én is. — Bizonyára megkérdezték azt is, hogy nem lesz-e furcsa beleszokni a közös munkába? — Valóban így volt. Ilyenkor elmondtam, hogy amikor hazamentem szabadságra, láttam, hogyan folyik a tsz-ben a munka. Nincs abban semmi, ami furcsa lenne. Aztán, miért ne mennék oda, ha látom, hogy jól keres az ember, ha dolgozik. Láttam azt is, — meg tanultuk is a politikai foglalkozáson — hogy a szövetkezetnek van jövője. Miért ne mennék be akkor? — Most, az eltöltött másfél hónap után hogyan érzi magát itt a szövetkezetben? — kérdeztük. — Jpl. December harmadikén léptem be és 14 munkaegységem volt abban a hónapban, pedig nem volt nagy munka. A nyáron viszont legalább a negyven munkaegységnek meg kell lenni, mert nekem mindegy lesz, milyen munkát kell végezni, nem félek tőle. — Azért is léptem be, mert fiatal vágyók, gondolnom kell a jövőre is. Ahogyan a tsz erősödik, úgy lesz jobb nekünk is. — Mint mondja, a jövőjére is gondol. Most, hogy letöltötte a katonaidejét, bizonyára a nősülésre is gondol — kockáztatjuk meg a kérdést. — Gondoltam rá, de egyelőre még várok vele. Előbb össze akarom magam szedni, hogy úgy mondjam, anyagilag. Itt a tsz-ben meglesz a lehetőség, erre törekszem elsősorban, s aztán majd szóba jöhet a házasodás is. A beszélgetés során megtudjuk még azt is, hogy Görhöny Feri 1949 óta DIÖZ- tag. A leszerelés után nem mondta azt, hogy „most már kiöregedtem a Díszből”. Mivel a tsz-ben kevés a fiatal, nincs külön szervezet a községi DISZ- szervezetben tevékenykedik. — A honvédségnél igen jól dolgozott a DISZ, nevelte a fiatalokat. Ezt ákarjuk elérni itt, Sárszentlőrincen is — mondja beszélgetésünk közben, de a munkában nem áll meg, egymásután adogatja a téglákat a kőművesnek.
