Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-03 / 2. szám

1956. JANUAR 3. TOLNAI NAPLÓ 3 part és pártépítés « Kellemes érzés A pártvezetőségválasztás előkészületei Bölcskén Bölcskén is, mint a többi községekben, javában folynak a pártvezetőségválasztási elő­készületek. A községben négy alapszervezet van és a vezetősé gek jelenleg a beszámolók 'elkészítésén dolgoznak. Veze­tőségi üléseken értékelték a pártszervezetek tevékenységét, munkáját és ennek alapján ál­lítják össze a beszámoló ge­rincét. A beszámoló kollektív jellege azonban nem korláto­zódik csupán a pártvezetőségi tagok közös munkájára, ha­nem az egész párttagságot be­vonják e feladat végrehajtásá­ba. A pártvezetőségi tagok el­beszélgetnek a párttagokkal és az ő véleményüket is kikérik a beszámoló elkészítéséhez. A VÖRÖS OKTÓBER TSZ pártszervezetének vezetősége még „fiatal,“ néhány hónappal ezelőtt, egy rendkívüli vezelő- ségválasztás során kefült az alapszervezet élére. A vezető­ség, Badicsek párttitkár elv­társ irányításával azonban jól dolgozik, jó módszerekkel te­vékenykedik a vezetőség újjá- választásának sikere érdeké­ben is. A vezetőségi tagok nem csak a párttagokkal, hanem a pártonkívüliekkel is elbeszél­getnek. Elbeszélgettek példá­ul már Sallai Lajos jól dolgozó pártonkívülivel is. a növényter­mesztési brigád tagjával. Neki az volt a véleménye, hogy mi­óta a jelenlegi vezetőség irá­nyítja a pártszervezet munká­ját, jobban dolgozik és ez ab­ban mutatkozik meg, hogy a tsz-ben is jobban mennek a munkák. Amint mondotta, az , új vezetőség először helyesen, a beadást szorgalmazta és a közös alap fejlesztését, mert voltak, akik a közös jövedelem aránytalanul nagy szétosztása mellett foglaltak állást. Bírál­ta is a tsz párttagjait meg­mondta nyíltan, hogy nem min­den párttag példamutató a kö­zös munkában és ezen feltét­lenül változtatni kell ahhoz, hogy erősödjön a pártszervezet tekintélye és nagyobb „súlya“ legyen a párttagok szavának. A csütörtöki nap éppen úgy telt el, mint a többi téli hét­köznap. — A villanyszerelők ugyanúgy dolgoztak a tsz te­rületén, mint más napokon, hogy mielőbb kigyuljon a vil­lany. A tehenészetben ugyan­úgy elvégezték a fejést, mint máskor. Arról beszélgettek, hogy a Piros megadja a 25 li­ter tejet, hogy a jövő héten bekötik a lovakat az újonnan épült istállóba. Amint leszállt az este, ak­kor lehetett csak észrevenni, hogy nem egyszerű hétközna­pi napról van szó. Pesti Jánost — aki a tsz istállóját építette — ugyanis egy nagy teknő —■ mellett lehetett találni, amint halat tisztított a tsz lányaival, asszonyaival együtt. Nagy do­logban tevékenykedett, a szö­vetkezet ünnepére, a zárszám adási közgyűlésre készítette az ünnepi vacsorát. — Két- három asszony tortasütéssel foglalkozott — Vagy három­féle torta készült a nagy ese_ ményre. Este 7 óra után a kultúrte­remben gyűlt össze a szövet­kezet tagsága. A szokástól el­térően nem volt feldíszítve a terem, ugyanis ott előzőleg a ■villanyszerelők tevékenyked­tek. „Nem kell most ennél A tsz párttagjai is jónak érté kelik az új vezetőség munká­ját, és már most arról beszél­nek, hogy erre a vezetőségre bízzák továbbra is a pártszer­vezet irányítását. Most a vezetőségválasztás előkészületeként egyre több szó esik a párttagok körében arról, hogy milyen módszerek­kel tudnák még jobban előse­gíteni a tsz eredményeinek nö­vekedését. A párttagok közül többen arról beszélnek, hogy javasolni fogják majd a párt- szervezetnek: már most indít­sanak harcot azért, hogy jö­vőre négyszer kapálják meg a kukoricát az idei három he­lyett. Ezt beveszik a vezetőségi beszámolóba is, és a vezetőség- választó taggyűlésen minden bizonnyal határozatba is fog­lalják. A vezetőségválasztás előké­születei során javulás állott be a párt új tagokkal és tagjelöl­tekkel való erősítése terén. Három évig nem vettek fel a tsz-be tagjelöltet. A legutóbbi taggyűlésen már három tagje­lölt felvételi kérelméről dön­töttek és a vezetőségválasztó Bonyhád-Börzsöny DISZ- szervezetében megtartották . a tagkönyvcserét, ami jelentős előrehaladást jelentett a szer­vezet fejlődésében. A tagössze­írás megkezdésekor 29 tagja volt a szervezetnek és a tag. gyűlésen már 50 tagnak adták át a tagsági könyvet: A tag- könyvcsere előkészületei során bevonták a házas fiatalokat is, és így 6 fiatal házaspárral nö­vekedett a taglétszám. Köztük vannak György György, Szé­kely László és Polecsák Ferenc elvtársak feleségeikkel együtt. Székely elvtárs párttag, Pole­csák elvtárs pedig tagjelölt és az a megbízatásuk, hogy az taggyűlés elé is két tagjelölt­felvételi kérelmet terjesztenek. A GÉPÁLLOMÁS ALAPSZERVEZETÉNÉL még nincs minden rendben a vezetőségválasztás előkészí­tése terén. A múlt hét közepé­ig hozzá sem fogtak a beszá­moló összeállításához, még ak­kor tervezgették, hogy vezető­ségi ülést hívnak össze, pedig itt igen sok tennivaló lenne a pártszervezet portáján. A veze­tőség gyenge munkája miatt többször még a taggyűlést sem tudták megtartani. Sok problé­ma van a párttagok példamu­tatásával. A vezetőségválasztás­nak feltétlenül előrehaladást kell eredményeznie e hibák ki­javítása terén, de ha a taggyű­lés előkészítését az utolsó na­pokra hagyják, nem is tudják megoldani az előkészítési fel­adatokat és így nyilván a kellő eredmény sem lesz meg. A KÖZSÉGI ALAPSZERVEZET sok esetben nem tudta betöl­teni hivatását, mert nem volt megfelelő az összetétel. A ve­ifjúság körében tevékenykedje­nek. A kultúrműsorral egybekö­tött taggyűlésen mintegy szá­zan • vettek részt és a fiatalok mellett igen sok szülő is eljött erre a nagy eseményre. A tag­gyűlés után egy idősebb bácsi, Hosnyánszki János tangóhar­monikával szórakoztatta a fia­talokat. Az utóbbi időben jelentősen javult a DISZ-élet Bonyhád- Börzsönyben. Munkatervet ké­szítettek, amelynek alapján hozzáláttak a kultúr- és sport­munka fellendítéséhez. Szer­veztek egy szabás-varrás tan­folyamot, amelyen még az idő­sebbek is résztvesznek. zetőségi tagok zöme a hivata­lokból került ki, olyan elvtár­sakból, akik „ráérnek“ párt­munkával foglalkozni... Nem volt megfelelő a nők arányszá­ma a vezetőségben és - dolgo­zó paraszt párttag egyáltalá­ban nem volt benne. A párt tagság a Központi Vezetőség határozata nyomán helyesen felismerte, hogy ezen a rossz állapoton változtatni kell és már most foglalkoznak azzal a t gondolattal, hogy néhány pél­damutató dolgozó paraszt párt­tagot is beválasztanak a veze­tőségbe. Természetesen latol­gatják azt is, hogy kik lenné­nek az erre legalkalmasabb elvtársak. Szóba került eddig Bénák Mihály elvtárs, 8 hol­das dolgozó paraszt beválasz­tása, aki példamutató az állam iránti kötelességek teljesíté­sében, mint a begyűjtési ál­landó bizottság elnöke jól meg­állta helyét és a pártmegbízatá­sait is mindig pontosan végre­hajtotta. Bénák elvtárs tekin­télyes gazda a faluban, min­den évben jól gazdálkodik és így jogosan vívta ki a többi dolgozó parasztok megbecsülé­sét. Egyik-másik elvtárs szóba hozta azt is, hogy Krizsán 1st-, ván dolgozó parasztot szintén javasolják az új pártvezetőség­be. Természetesen előre nem le­het tudni, hogy kik lesznek a községi alapszervezet új ve­zetőségi tagjai, mert hiszen az a vezetőségválasztó taggyűlé­sen fog eldőlni. Annyi azonban bizonyos, hogy már foglalkozik a párttagság ezzel a kérdéssel és ez alapja annak, hogy ki tud. ják javítani a jelenlegi hibákat. A SERNEVÁL bölcskei üzemegységének aldp- szervezeténél is aktívan foglal­koznak a vezetőségválasztási előkészületekkel. A tagság itt is bírálja a jelenlegi vezető­ség munkáját és már most gon­dolkodnak azon, hogy a vezető­ség tagjai közül kik kerüljenek be ismét az új vezetőségbe és kik helyett válasszanak újat. lományt, amely — a trágyázá­son keresztül — a nagyobb terméseredmények elérését is segíti. A jövő évben új sertés- fiaztatót, kujtoricagórét, gép­színt építünk és állami támo­gatással 5 családi házat. — Megvitatták azt, hogyan kell megszervezni a jövő évi mun­kákat, hogy elkerüljék azokat a hibákat, amelyek ebben az évben előfordultak. Egyhan­gúan szavazták meg a jelent, kező négy új tag felvételét. A közgyűlésen még megjutal­mazták a legjobban dolgozó ta­gokat, majd az általános is­kola tanulói adtak műsort. — Ezután tálalták fel a vacso­rát, a halpaprikást, a disznó­sültet, a tortát és a sütemé­nyeket. A tsz-tagok és a je­lenlévő egyéni dolgozó pa­rasztok együtt psharazgattak a dúsan megterített asztalok mellett. Közben Zombáról — megérkezett a zenekar is, meg kezdődött a tánc, ott járta a fiatalok között Lukácsi Kati néni is, mintha csak megfia­talodott volna. A nagy jó­kedvnek csak á pirkadó haj­nal vetett véget, mert habár zárszámadás volt, másnap már úgy kellett folytatni a munkát, mint más hétközna­pokon — az eddiginél sokkal jobb élet megteremtéséért. Zárszámadás a harci Új Élet Tsz-ben szebb dekoráció — mondták a j anyaiak — most már nálunk is villany lesz, eldobhatjuk a petróleumlámpákat.” A tsz tagsága között egyéni dolgozó parasztok is foglaltak helyet, hallgatták a tsz elnö­kének, Nádori Gyulának a be­számolóját: — Ma összejöt­tünk, nemc?ak a tsz tagok, ha­nem egyéni gazdák is, hogy megtárgyaljuk ,hogyan zárta a szövetkezet az évet. Rossz emlékként gondol vissza a tagság arra az időre, amikor a Szemző-uraság volt a ja- nyai határ gazdája. Akármi­lyen rossz emlék ez, nem le­het elfelejteni, mert ez ösztö­nöz munkánkban, hogy jobb életet teremtsünk magunk­nak. Ezzel a tudattal jutott el maroknyi tagságunk ahhoz, hogy a harci Uj Élet Tsz ne­vét megismerte az egész or­szág. A megalakuláskor célul tűztük ki, hogy főleg az állat- tenyésztéssel foglalkozunk. — Eredményeinket mi sem bizo­nyítja jobban, mint az ór- szágos mezőgazdasági kiállí­táson való sikeres szereplés. Egyéves fejlődésünknek a bizonyítéka az, hogy osztat­lan vagyonunk értéke 1 millió 734 535 forint, háromnegyed- millóval több, mint az elmúlt évben. Egy munkaegység ér­téke 45 forint, ami a járásban a harmadik legjobb eredmény De emellett meg kell említeni azt, hogy az év folyamán .végzett saját beruházások ösz- szege annyi, ami újabb 40 fo­rintot jelent munkaegységen­ként. * így is komoly jövedelmet ért el a tagság. Kovács József például kiszámította, hogy ré­szesedésének értéke mintegy 30 000 Ft. Lukácsi Kati né­ni, aki már elmúlt 70 éves, 5 mázsa búzát és 2230 forintot keresett a többi termények mellett, azonfelül többterme­lési prémiumot is kapott. A Varga-családnak — habár Kató és Marika nem tudtak egész éven át dolgozni — annyi részesedés jutott, ami 3000 forintos havi átlagos ke­resetnek felel meg a család­ban. Ez persze csak néhány kiragadott név, de hasonlóan jutott az egész tagságnak, — amely képes volt úgy dolgoz­ni, hogy jobban élt, mint bár­mikor. — így folyt tovább a beszámoló, megmutatva a hi­bákat, melyeket a vezetőség és a tagság is elkövetett a munkák során. A közgyűlésen szó esett a jövőévi tervekről. — Tovább fejlesztjük a szarvasmarhaál­, Kiosztották a DISZ-tagkönyveket Bonyhád-Rörzsönyben SO OOO forintot nyerni?... — Mondhatom elvtárs, hogy a legkellemesebb — válaszol a kérdésre Huber Sándor, a fiatal tűzoltó-tizedes. — Pedig vasárnap este, amikor a laktanyában egyi­künk azt mondta: — Elvtár­sak, valaki nyert közülünk a békekölcsönkötvényével — nem is gondoltam arra, hogy én lehetek a nyerő. — Mikor tudta meg, hogy nyert? — Valójában most reggel, itt a bankban, a hivatalos nyereményjegyzékből győződ­tem meg arról, hogy a 200 forintos névértékű 03552 soro­zat 08 számú kötvényemmel 50 000 forintot nyertem. — Boldog, ugy-e? — Hogyne. — Nős? — Igen. — Boldog a család, örülnek a nyereménynek? — Egyelőre csak én, mert a feleségem és kisíánykám még nem tudnak a szeren­csénkről. Az éjszaka szolgá­latban voltam, ezután me­gyek haza, kint lakom az őcsényi szőlőhegyen. Tízezer forintot hazaviszek, a többit betétkönyvre itt hagyom a . Takarékpénztárban. — Milyen tervei vannak, mire fordítja a nyereményt? — Hát először is gyorsan befejezem» a két szoba-kony- hás kis családi házamon az építkezési munkákat, mert ed dig még csak a konyhánk kész és abban lakunk. Azután megvesszük az új bútort, fe­leségem régi kívánságát. — így majd annak az 5 darab malacnak az ára, melyből jö­vőre akartunk bútort venni, jó lesz másra. Ruhát is ve­szünk és .. i tudja nagyon sze­retnék egy 125-ös motorkerék párt venni. Távol lakom a taktanyá ól, motorral rövi- debb lenne a mindennapi utam. Kaposi elvtárs, a bank he­lyettes vezetője lép hozzánk. — Kész a betétkönyve, Hu­ber elvtárs és tízezerről az utalvány, kérem, jöjjön a pénztárhoz... — Sok boldogságot és jó egészséget a szerencsés újesz­tendőben. — Köszönöm, — fogadja mosolyogva. — Még azt is írja meg, a tűzoltó elvtársaim is boldo­gok, hogy nyertem és velem együtt örülnek a szeren­csémnek. SZÁSZY SÁNDOR. / Megjegyzés 17 balesetről Megyénk kisipari ' termelő- szövetkezeteiben 1955. július 1- től december 1-ig 17 üzemi bal­esetet tart számon a statiszti­ka. Ez a szám talán így önma­gában nem látszik soknak, nem is elég kifejező, de ha meg próbáljuk elemezni, meglepő számadatok kerülnek a fel­színre. A 17 üzemi baleset kö­vetkeztében, 176 munkanap ki­esés volt szövetkezeteinkben, ami órákban 1408 munkaórát jelent. A balesetek miatt kárbave- szett munkaidőben 201 pár fér fi cipőt, vagy 140 kocsikereket lehetett volna gyártani, vagy 938 pár férfi cipőt lehetett volna megtalpalni, vagy két családi házat lehetett volna felépíteni. Vég nélkül lehetne sorolni azt a károsodást, amely szövet­kezeteinket, népgazdaságunkat, dolgozó népünket érte ennek a 17 üzemi balesetnek a követ­keztében. Persze minket nemcsak a balesetek társadalmi, gazda­sági oldala érdekel. A mi tár­sadalmunkban nem lehet az egyénit elválasztani a társadal­mitól. Mi nemcsak azért hada­kozunk a balesetek ellen, mert azok munkaidő kieséssel jár­nak, megkárosítják a népgaz daságot, hanem mi az egyéni embert tartjuk a legfőbb ér­téknek és társadalmunk törek vései nemcsak általános, ha nem egyéni jólétre, boldogság­ra irányulnak. Amikor 17 balesetről hallunk fél év alatt, akkor 17 ember azzal járó fájdalmára, beteg­ségére, esetleg egész életét végigkísérő rokkantságára is kell gondolnunk. Ezért nem lehet közömbös nekünk a munka és balesetvédelem kérdése! Ha a 17 balesetet előidéző okokat vesszük szemügyre, ak­kor azt látjuk, hogy ezek kö­zül 10 balesetnek gépek és szerszámok voltak az okozói. Ebből az adatból szinte kínál­kozóan tűnt ki a következtetés, hogy a balesetek oka nem véletlen és nem objektív, hanem em­berek hanyagságából fakad: nem szereltek védőberende­zést a gépekre és a szerszá­mokra, elhanyagolták felhív­ni a dolgozók figyelmét a gé­pek és szerszámok baleseti lehetőségeire. . És ez így van! 1955-re a szövetkezetek 80 000 forintos keretet kaptak munkavédelmi kiegészítő be­ruházásokra. Ebből csak 20 000 forintot használtak fel. A Tolnai Épületkarbantartó, A Gyönki Épületkarbantartó, és a Döbröközi Vegyes KTSZ ek elnökei többszöri felszó­lítás ellenére sem voltak haj­landók megszüntetni a mun­kavédelem terén fennálló hi­ányosságokat. Mindhárom elnököt pénzbír­sággal kellett sújtani és így kényszeríteni őket a munkavé­delem megjavítására. Minden kisipari szövetkezeti elnöknek kötelessége negyed­évenként úgynevezett bizton­sági szemlét tartani és azon ala <posan megvizsgálni a munka- védelem helyzetét, ennek alap íján intézkedni a hiányok! megszüntetésére. Ezeket a szemléket egyetlen szövetkeze­ti elnök sem tartja meg követ­kezetesen. Alig van kisipari szövetkezet megyénkben, ahol a tagok balesetelhárítási oktatásban részesülnek. Az oktatást egy­két odavetett figyelmeztető szóval helyettesítik. Tehát a balesetek nem vélet­lenek! A legtöbb baleset mö­gött emberi hanyagság, nemtö­rődömség, a dolgozók -egészsé­gének, testi épségének lebecsü­lése, a „Legfőbb érték az em­ber“ elvnek a semmibevevése húzódik meg. Ideje lenne megszívlelni az illetékeseknek ezeket a soro­kat. Gyenis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom