Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-25 / 302. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! XII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1955. DECEMBER 25. így ünnepeltek Karácsony előestéjén ki- sebb-nagycbb ünnepségek voltak Szekszárdon és több­község nagyobb vállalatainál, üzemeinél. Ezeken az ünnep­ségeken karácsonyi ajándék­ban részesítették a vállalat dolgozóinak gyermekeit. SZEKSZÁRDI VASÚT Mintegy 70—80 örömtől csillogó szemű gyermek nézte a perronon felállított és gyö­nyörűen feldíszített karácsony fát. A gyermekek csendben, figyelmesen hallgatták Só­lyom János ÜB elnök szavait, aki pár szóban szerétéiről, a békéről beszélt. Ezen a barátságos kis ün­nepélyen cukorkával, csoko­ládéval teli kis csomagokat és 100 darab képeskönyvet, me­sekönyvet ajándékoztak a gyermekeknek. BONYHÁDI DÖZSA NÉPE TSZ. Gyermekkacagástól volt hangos a Dózsa Népe Terme­lőszövetkezet kultúrterme, — ahova azért jöttek össze a szülők gyermekeikkel, hogy átvegyék azt a kedves aján­dékot, amelyet a termelőszö­vetkezet ad a legifjabbaknak. A csomagok, almák, cukor­kák és csokoládék tulajdo­nosai boldogan tértek ottho­nukba, ahol a szülők újabb kedves ajándékai, meglepe­tései fogadták őket. SZEKSZÁRDI VASIPARI VÁLLALAT A vállalat dolgozóinak vala­mennyi gyermeke boldog örömmel készülődött a kará­csony előestéjének arra a pil­lanatára, amikor a hatalmas karácsonyfa alatt elhelyezett ajándékokat a magáénak — mondhatja. Közvetlen a karácsonyfa körül a legifjabbak, az 5—6 évesek álltak, nézték a fát és a sok ajándékot. A boldog gyermekek pár perc múlva még boldogabbak lettek, ami­kor a kapott szánkóra ülve, nézegették az ajándékcsomag tartalmát. A Vasipari Vállalat dolgozói nak gyermekei mintegy 6500 forint értékű ajándékot kap­tak. Ezen az estén 20 darab szánkó, 60 darab baba, 30 da­rab könyv és 200 darab kü­lönböző játék talált boldog kis gazdára. Készül a jövő évi terv a naki Bt a Szocializmus Felé Tsz-ben B Becsi Háziipari Szövetkezet életéből A béke ünnepére Különös, eddig nem látott lázas izgalom tükröződött már napok óta az emberek arcán és szemében. A szemek jobban csillogtak, s mintha lemoso­lyogtak volna a hónalá szorí­tott csomagokra, a lecsatolt aktatáskákra, melyekben vala mi titkolt holmi vándorolt hazafelé, hogy elmerüljön az egyik fiókban, s csak kará­csony estéjén kerüljön onnét elő, amikor a karácsonyfán első szikrát vetnek a csillag­szórók és felpislannak az apró gyertyák ... Karácsony­ra, — a szeretet és béke nagy­szerű ünnepére — készültek az emberek. Hazacsempészték már kedves ajándékaikat az édesapák, s elrejtették otthon az Íróasztal fiókjában, s az édesanyák az elmúlt napok­ban éppen ezt a fiókot nem rámolták ki a nagytakarítás­nál, — nem, nem azért, mert sejtették, hogy ott van vala­mi, — csak éppen elkerülte a figyelmüket ez a fiók, s hamisan mosolyogtak a szek­rény felé, mert az ő ajándé­kuk még ott húzódott meg az egyik terítő alatt. És hasonló apró turpisságon izgult a nagy mama, nagypapa is, a gyere­kekkel együtt. A karácsony fehérsége el­maradt, nem esett hó, nem hallatszik a gyermekek vi­dám kacagása, leányok kaca­ja, amikor hólabdát hajíta­nak egymás felé. Pihennek még a ródlik, korcsolyák, sí­lécek, s bár hiányzik a kará­csonyt igazán ünnepélyessé tevő, mindent betakaró hó, a mi szívünkben mégis meleg­ség és boldogság honol... — Ünnepel az egész magyar dolgozó nép. Nemrég teljesült népünk rég óhajtott vágya, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében állhasson ki a béke, az emberiség boldogsá­ga érdekében. Hazánkat fel­vették az ENSZ-be. Dolgozó népünk határtalan békeszere- tetére jellemző, hogy amikor az ENSZ főtitkára közölte or­szágunk felvételét az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe, munkásaink, dolgozó paraszt­jaink és értelmiségi dolgo­zóink kisgyűléseken vitatták meg a felvétel jelentőségét és vállalásokat tettek, hogy még jobb, eredményesebb munká­val járulnak hozzá a béke megszilárdításához. — Orszá­gunk dolgozó népe, tehát nyíl tan kifejezheti azt az akara­tát, hogy a béke biztosítása, a nemzetközi együttműködés, a világbéke megteremtése ér­dekében dolgozik, fáradozik. De nem szabad elfeledkez­nünk arról, hogy vannak álla­mok, melyek még mindig emelik katonai költségvetései­ket, s ahelyett, hogy csökken­tenék fegyvergyártásukat, — hadseregük létszámát, újabb­nál újabb fegyvereket, tö­megpusztító bombákat gyár­tanak és ezzel veszélyeztetik a béke híveinek táborát. — A Szovjetunió és a népi demo­kratikus államok mindent el­követnek, hogy megteremtőd­jön az államok békés egymás mellett élésének elve, s ne kelljen rettegni a világ dol­gozóinak egy újabb, minden eddiginél borzalmasabb hábo­rútól... Mindéről nem szabad elfeledkeznünk akkor sem, ha a karácsonyfák föl-fölpislanó gyertyái alatt állunk és öröm tölti be szívünket családunk boldogságát látva. Nemrég még más karácso­nyok jártak. Olyan karácso­nyok, melyeken keveseknek volt csillogó karácsonyfájuk, s a sovány munkásgyerek ke­zébe csak ajándéknak neve­zett könyöradomány jutott, — aminek nagyon, nagyon kese­rű volt az íze, mert maradék volt a terített asztalról... S lám, ma minden munkáscsa­lád asztalán karácsonyfa áll, megtömve ajándékkal, cukor­ral, s az asztalokon ott illato­zik a fehér cipó, a barnára- sült kalács. A mi asztalainkon, a kará­csonyfák alatt ajándékok so­kasága tarkállik, a mi gyere­keink, asszonyaink arcára mo solyt fakaszt a boldogság és öröm, a mi népünk boldog­sága feloldódik a békeszerető népek nagy családjának bol­dogságában ... De jusson eszünkbe, hogy milliók és milliók szívébe bánatot, ke­serűséget hoz a karácsony, mert nincs mit tenni az asz­talra, még kenyérre sem jut elég, nemhogy fára kerülne. S a mi munkánk, a mi béke­akaratunk is közelebb hozza azt az időt, amikor majd min­den ember együtt ünnepelheti a béke és szeretet karácso­nyát az egész világon ... _________________________/ Gépjcsváté brigádok ^ersesiY© Ámán Antal igazgató a javítás után azonnal mélyszántásra küldi a traktort. Példamutató asszonyok Az elmúlt gazdasági év vala­mennyi munkájából becsülete­den kivették részüket a tamási Vörös Szikra Termelőszövetke­zet asszonyai. Az ő lelkiisme­retes és szorgalmas munkájuk­nak is köszönhető, hogy a Vö­rös Szikra Tsz szép termelési eredményeket ért el. A megtartott zárszámadó köz gyűlésért azok az asszonyok, akik az év folyamán jelentős munkaegységet gyűjtöttek, jó munkájukért díszoklevelet kap­tak. Köztük Fülöp Józsefné, aki 516, Fülöp Katalin, aki 482, Harta Jánosné, aki 388 és több asszony, aki közel 300 munka­egységet szerzett. KARÁCSONYFA ÜNNEP H a Megyei Tanácsnál latalmas, mennyezetig érő karácsonyfa, körülötte zsi­bongó apróságok. Kipirult arccal nézegetik a fa csil­logó díszeit, a rajta levő sok-sok szaloncukrot. Egymásután jönnek a mamák, papák, kézen vezetik, vagy karon hozzák gyermekeiket. A Megyei Tanács tart karácsonyfaünnepet dol­gozóinak gyermekei részére. Teljesen megtelik már a terem, amikor Tuska Pál elvtárs áll a karcsonyfa mellé. — Kedves gyermekek, a végrehajtó­bizottság megkérte a Télapót, ajándékozza meg azokat a gyer­mekeket, kik jól tanultak, jól viselkednek az óvodában, az iskolában. A Télapó már útban van, rövidesen megérkezik. — Énekeljünk addig, amíg meg nem érkezik a Télapó — hívja egy néni a gyermekeket. — Énekeljük azt, „Lánc-lánc eszterlánc ..Bátortalan hangon kezdik az éneket az aprósá­gok, a nagyszámú „énekkar” még nem gyakorolta be magát eléggé. — A Télapó már biztosan itt jár a közelben, csak nem tudja, hol vagyunk, énekeljünk róla, hogy idetaláljon. — Most már megjön a gyermekek hangja, sokkal bátrabban hangzik: „Hull a kedves fehér hó, jön a kedves Télapó... Jöjj el hoz­zánk, várunk rád-, kedves, öreg Télapó.” — Ha zenélünk, talán előbb jön a Télapó, ki tud zenélni? — Én is! Én is! — Kiabálnak szinte kórusban. Előkerül a dob, a cintányér, s most már zenekísérettel kezdik újra az éneket. firtelen csengetés hallatszik, a színpad függönye mögül hirtelen előlép a Télapó, pirosszegélyű, fehér ruhá­ban egyik kezében piros bot, a másikban díszes kötésű könyv. — Jó estét gyerekek. — Jó estét Télapó! — Eljöttem hozzátok, hallottam jól viseltétek magatokat. Hoztam sok-sok ajándékot. Azért én is meg akarom tudni, hogyan tanultok. Ki tud verset mondán'.7 Fehérnges kisfiú jelentkezik., báir-in mondja a verset a Télapó előtt. — Most én mondok majd me­sét — mondja rövid kérdezgetés után a Télapó és mesélni kezd. A kicsik tágranyilt szemmel, áhitatosan hallgatják. Vége a mesének, a Télapó meggyujtja a karácsonyfán a csillag szórókat. — Most álljatok szépen sorba gyerekek, min­denki mulassa meg a meghívóját és megkapja az ajándékot. — Bizony, nem könnyű rendet teremteni a száznál több aján­dékra váró gyermek között. z ajándékok kiosztásával végetér az ünnepség. Kifelé menet egy pirosszalagos kislány odafordul a mamá­jához. „Anyukám ha holnap este eljövünk, megint kapunk ajándékot a Télapótól?'’ w A dalmandi gépállomás az elmúlt hónapban elmaradt a gépjavítási munkákkal. Adósak voltak 2 cséplő, 2 kultivátor, 5 eke, 2 vetőgép, számos henger és fogas javításával. Decem­berben a gépjavító brigádok versenyre keltek egymással és ennek eredménye, hogy a cséplőgépeken kívül valamennyi el­maradt gépet kijavítottak. Sőt, e hónapban a tervhez viszo­nyítva egy erőgép előnyre tesznek szert. A verseny legjobb­jai id. Siszler György és Petrás János brigádja 25 százalékos időmegtakarítást ért el a javítás során. A kijavított erőgépeket azonnal munkába állítják, hogy a környező termelőszövetke­zetekben még ezévben befejezzék a mélyszántást is. Idős Schiszler György elvtárs az utolsó simításokat végzi a gépen. Az egyik szobában a zár­számadás utolsó simításait végzik még, hosszú számoszlo­pok fölé hajolva a tsz könyve­lő és a Nemzeti Bank egyik munkatársa. A másik szobá­ban az agronómus, két gyakor­lóéves az Agrártudományi Egyetemről és a tsz elnöke, már a jövő esztendő lehetősé­geit mérlegeli, a jövő évi ter­vet készíti. Nem fizet rosszul ez az év. Harmincnégy forintot ér körül belül egy munkaegység. Jövő­re legalább 45-öt akarnak el­érni. Ennek érdekében kapott a tervben nagy helyet az állat- tenyésztés. A jövő évben meg­valósítják régi álmukat, a kor­szerű tehenészetet. Minden 100 holdra 8 tehenet állítanak be. Ez annyit jelent, hogy a szarvasmarha-, illetve tehénál­lományt 50 százalékkal növe­lik. 2400 literes tejhozamot terveztek tehenenként, amely 122 400 liter tej termelését je­lenti. A beadás teljesítése után 76 342 liter tejjel szabadon rendelkeznek, amelyet vajnak dolgoznak fel. Tolnai lí Ph rf A • r u c,. Kukoricából 18 mázsa má­jusi morzsoltat terveztek holdanként. Búzából 11 mázsát holdanként. A közgyűléstől függ, hogy ezek a számok emelkednek-e még, hisz mindannyian többet akar­nak jövőre. Csupán ebből 228 ezer forint jövedelemre számítanak. Jól fizetett ezévben a ser­téstenyésztés is. A következő évben ezt is továbbfejlesztik. Több mint 50 százalékkal növelik az anyakocák szá­mát és 350 disznót hizlalnak részben szerződésre, részben szabadpiacra. Ez mellett létrehoznak egy korszerű libafarmot, bővítik a halastót, építő brigádot hoz­nak létre istállók és egyéb épü letek építésére. Az idei évben nem volt rendszeres a pénz­előleg osztás, a tehenészet biz­tosítja, hogy a következő év­ben mindenki megkapja ha­vonta a 8 forint előleget mun kaegységenként. Jelentős he­lyet kap a tervben a takar­mány is, amelynek területét megnövelték, de magasabb tér mésátlagot is terveztek az ideinél. Báli Ilona, Pál Erzsébet és Mihály Edit egy 1 méteres sár­közi hímzésű díszpárnát visznek a szövetkezetbe. A* h¥pTOtHAMSSYEI PÁRTBIIOTT3ÁGÁNAK LAPJA'

Next

/
Oldalképek
Tartalom