Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-21 / 298. szám

* TOLNAI NAPLÓ 1955. DECEMBER 21. A szudáni parlament kimondta fiz ország függetlenségét Nyugati hírügynökségek jelen tik, hogy a szudáni parlament december 19-én egyhangúlag megszavazott egy határozati ja vaslatot, amely kijelenti, hogy Szudánnak teljesen független köz társasággá kell alakulnia. A ha­tározat felhívja sir Knox "Helm főkormányzót, hogy szólítsa fel az angol és egyiptomi kormányt, azonnal ismerjék el az ország új státusát. Egy másik határozati javasla­tot is elfogadott a parlament, amely alkotmányozó nemzetgyű lés egybehívásáról intézkedik. A parlament által elfogadott har­madik határozati javaslat pedig arra vonatkozik, hogy az alkot­mányozó nemzetgyűlés tegye alapos megfontolás tárgyává a három dél-szudáni tartomány által I Szudánban december 19-ét hi- követelt jogok megóvását a ki- vatalos ünnepnappá nyilvánítot- dolgozandó alkotmányban. |ták. Anglia és Egyiptom üdvözölte Szudán függetlenségét London (MTI) Hírügynökségi és rádiójelentések szerint Anglia és Egyiptom, amelyek több mint 50 év óta közösen gyakorolták az uralmat Szudán felett, hétfőn hivatalosan üdvözölték a szudáni parlament deklarációját, amely­nek értelmében az ország füg­getlen, szuverén köztársaság lett. A kairói angol nagykövetség közölte, hogy az angol kormány üdvö..li a szudáni parlament nyi latkozatát. Zakaria Mohieddln egyiptomi államminiszter, aki je­lenleg a szudáni ügyeket intézi, hivatalos nyilatkozatban kijelen­tette, hogy ,,az egyiptomi kor­mány teljesíti a szudáni nép kí­vánságát". Mohieddin üdvözölte a szudáni parlament nyilatkoza­tát és virágzó jövőt és jólétet kí­vánt a szudáni népnek. Heiiry nyilatkozata Delhi (TASZSZ). A Hindus- tan Times Evening News je­lentése szerint az államok ta­nácsában (az indiai parla­ment felsőházában) december 19-én több interpelláció hang­zott el az angol sajtóban ta­pasztalható India-ellenes pro­pagandáról. Nehru miniszter- elnök ezzel kapcsolatban saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy több angol lap „teljesen alaptalan és hazug híreket kö­zölt Indiáról“. Arra a kérdésre, hogy ezért a propagandáért felelős-e né­hány Indiában lévő külföldi ' tudósító, Nehru ezt válaszol­ta: „Valószínűleg igen.“ N. A. Bulganyin távirata Dzsavaharlal Nehruhoz Ä Borba ez 13 ország ENSZ-felvéfeléről Beigrád (TASZSZ) A Borba newyorki tudósítója ,,Uj utak nyíltak az Egyesült Nemzetek Szervezetében a termékeny és bé kés együttműködés számára" cí mű cikkében azt írja, hogy ez a nemzetközi szervezet szélesebb körű lett. Szerepe a nemzetközi életben feltétlenül nőni fog. A tu dósító hangsúlyozza, hogy a? SNSZ-tagok számának hatvanról hetvenhatra való növelése a há ború utáni nemzetközi élet törté­netében fokozott szerepet ad ennek a szervezetnek. De a siker még nem teljes. Két ország, Ja­pán és a Mongol Népköztársaság még kívül van az Egyesült Nem zetek Szervezetén. A 16 újonnan felvett tagállam azonban köze lebb hozza az ENSZ-t a teljes egyetemességhez és ezt a célt a legközelebbi időben el kell érni. A közgyűlés jelenlegi ülésszaka új utakat nyitott és a termékeny együttműködés számára teljesen új alapokat teremtett. Egyiptomi lap leleplezése az angol—jordániai egyezményről Kairó (TASZSZ). Mint az A1 Gumhunja közli, a lap szer: kesztőségének tudomására ju­tott a Jordániának a . bagdadi egyezményhez való csatlakozá­sáról szóló angol—jordániai egyezmény tervezete, amelyet Templer tábornok, az angol bi­rodalmi vezérkar főnöke ter­jesztett: a jordániai kormány elé. Templer tervezete —• írja a lap — előirányozza, hogy Jor­dánia az angol katonai segítsé­gért cserében „haladéktalanul ■csatlakozzék a bagdadi egyez­ményhez“. Az angol kormány azt ígéri, hogy tárgyalásokba kezd az 1948. évi angol—jordá­niai szerződésnek olyan „külön­leges“ megállapodással való fel­cseréléséről, amelyet „a bagda­di egyezménj' első cikkelyének megfelelően“ szerkesztenek — meg. Ez a „különleges megálla­podás“ „előirányozná a két ál­lam együttműködését védelmi kérdésekben“, beleértve a „kö­zös katonai tervek“ kidolgo­zását. A tervezet 4. cikkelyének d) pontja — mint a lap írja — megtiltja Jordániának, hogy a bagdadi egyezményben való részvételével kapcsolatos köte­lezettségeken kívül bárminő egyéb kötelezettséget is vállal­jon. A lap azt írja, ez a pont tit­kos és nem szánták közlésre, hogy elkerüljék az Arab Liga szabályzata áltál kötött arab országok nemkívánatos reagá­lását. Az A1 Gumhurija azt írja a közölt tervezetről, hogy a bag­dadi egyezményhez való csatla­kozás „elszigetelné Jordániát a többi arab országtól és az imperialisták játékszerévé vál­toztatná“. Moszkvában ünnepélyesen megnyílt a magyar filmfesztivál Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin a következő távira­tot intézte Dzsavaharlal Nehru­hoz: „Szívélyesen köszönöm Ön­nek, Miniszterelnök Ur, üzene­tében kifejtett forró üdvözletét és azt, hogy pozitívan értékelte a Szovjetunió kezdeményezését és a szovjet képviselők tevé­kenységét az ENSZ-ben a tag­felvétel kérdésében. A 16 ország felvétele az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe, fontos lépés a nemzetközi — együttműködés kiterjesztésének ügyében, tükrözi minden ország népének a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, a „genfi szel lem“ fenntartására és megszi lárdítására irányuló törekvését és növeli az ENSZ tekintélyét. Ez ismét megerősíti, hogy a tü­relmes tárgyalások és a kölcsö­Moszkva (TASZSZ). Moszkvá bán hétfőn este ünnepélyesen megnyílt az V. Magyar Film- fesztivál. A több mint másfél­ezer fő befogadóképességű — Udarnyik filmszínház, a fővá­ros legnagyobb mozija zsúfolá­sig megtelt. Megjelent a film- fesztivál megnyitásán a Szovjet unió kulturális ügyei miniszté­riumának meghívására Mosz­kvába érkezett magyar filmkül­döttség is. Az ünnepélyes meg­nyitón részt vett ezenkívül Münnich Ferenc, a Magyar Nép köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott moszkvai nagy­követe. A fesztivált Nyikolaj Tvjord- ohlebov, a Szovjetunió kulturá­lis ügyei miniszterének helyet­tese nyitotta meg. Ezután Szergej Geraszimov rendező szólt a magyar filmmű­vészetnek az utóbbi 10 óv alatt megtett nagy útjáról, majd az egybegyűlteknek bemutatta a magyar filmküldöttség tagjait. Moszkva lakossága nevében Borisz Rogyionov, a moszkvai tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára üdvözölte a ma­gyar vendégeket. Kállai Gyula népművelési miniszterhelyettes, a küldött­ség vezetője viharos taps köze­pette számolt be a magyar film­művészet fejlődéséről. A meg­nyitón bemutatták a Különös ismertetőjel című filmet. Uráli dolgozók indultak Magyarországra Szverdlovszk (TASZSZ). — Szveidlovszkból uráli munká­sok és alkalmazottak nagy csoportja indult el a Magyar Népköztársaságba. A szovjet munkások és alkalmazottak megtekintik Magyarország — több városát, megismerked­nek az ország építészeti és tör ténelmi emlékeivel, a magyar dolgozók életével. December 28-án iil össze az új saarvidéki parlament A Reuter hírügynökség közli, hogy az újonnan megválasztott saarvidéki parlament december 28-án tartja első ülését, majd január 6-ig elhalasztja üléseit, abban a reményben, hogy a pártok vezetői erre az időpont­ra megegyeznek az új kormány összetételében. nős megértés módszerének le­het és kell megoldania a vitás nemzetközi kérdéseket. Engedje meg, hogy nagy meg­elégedéssel állapítsam meg, In­dia azok között az országok kö­zött volt, amelyek tevékeny szerepet töltöttek be a kérdés megoldásában, az ENSZ egye­temessége elvének megvédel- mezésében, amely elv fontossá­gát közös delhi nyilatkozatunk hangsúlyozza. A szovjet kormány és a szov­jet nép mindenben osztja az ön reményét, hogy a Kínai Nép- köztársaság rövidesen elfoglalja jogos helyét az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és hogy — felveszik azokat az országokat is, amelyek most kívül marad­tak a szervezeten. N. A. Bulganyin.“ Amerikai lapok a szovjet—afgán közös nyilatkozatról Newyork (TASZSZ) Az ameri kai lápok kiemelkedő helyen köz­ük az N. A. Bulganyin, N. S.t. Hruscsov és Muhammed Davuü afgán miniszterelnök közös nyi­latkozatáról, valamint az 1931. június 24-i szovjet-afgán semle gességi és megnemtámadási szer zödés érvényének meghosszabbi tásáról szóló jelentéseket. A lapok közük ezenkívül a „Szovjetunió és Afganisztán gaz daságl kapcsolataihoz” elnevezé­sű szovjet-afgán közös közlemény teljes szövegét. A Newyork Times és a New­york Héráid Tribüné a legfeltű­nőbb helyen számol be arról, hegy a Szovjetunió 100 millió amerikai dollár összegű hitelt nyújt Afganisztánnak. (8 A Newyork Times „Afgán front” címmel rendkívül ingerült hangú szerkesztőségi cikket kö­zöl. I Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége ellátogat Svédországba Moszkva (TASZSZ). J. Nils- son, a svéd Riksdag, alsóházá­nak elnöke és G. Nilsson, a Riksdag felsőházi elnöke de­cember 8-án táviratot intézett A. P. Volkovhoz, illetve V. T. Láciszhoz, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa két házának elnö kéhez s abban meghívta Svéd­országba a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának küldöttségét. A. P. Volkov és V. T. Lácisz december 17-i választáviratá­ban közölte, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa örömmel tesz eleget a meghívásnak és amennyiben ez a svéd Riksdag- nak megfelel, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsé­ge 1956 január elején utazhatna Svédországba. A svéd fél közölte, hogy az időpontot megfelelőnek tartja. Á Francia Kommunista Párt választási programja Párizs (MTI). Az Humanité közli a Francia Kommunista Párt választási programját. A program ismerteti azokat a cé­lokat, amelyekért a kommunis­ta párt a választási kampány alatt küzd s amelyeket a vá­lasztások után meg kíván való­sítani. A program első pontja a dol­gozók életszínvonala fel­emelésének gyakorlati megva­lósításáról szól. A program ezután ismerteti a Francia Kommunista Párt terveit a fiatalság jelenének és jövőjének biztosítását illetően. Egy másik pont a demokrácia védelméről szól. A Francia Kommunista Párt programjának további követe­lései: az úgynevezett Barangé- törvény s általában a világi ok­tatás elleni törvények hatályon kívül helyezése, olyan válasz­tási törvény kidolgozása, amely a választótestületnek arányos választási módszer mellett biz­tosítja a képviselet, a köztársa­sági tanács megszüntetése. Ezt követően az igazi francia unió megalakításának szüksé­gessége mellett foglal állást a pártprogram. Meghatározza a program a Franciaország által folytatandó békepolitika kör­vonalait. Ennek a politikának a békés együttélés, valamint a nemzetközi kérdések tárgyalá­sok útján történő elvén kell alapulnia. A választási program végül élesen szembeszáll a londoni és a párizsi szerződések megvaló­sításával, melyek megszervezik Nyugat-Németország felfegyver zését és bevonják azt a nyugati háborús tömbbe. Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozata Párizs (MTI). Az Humanité közölte az Algériai Kommu­nista Párt nyilatkozatát, — amely bejelenti, hogy a kom­munista községi és megyei ta­nácsok lemondtak tanácstagsá gukról, tiltakozásként a fran­cia kormány elnyomó és inte­grációs politikájával szemben. Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatában felhív minden algériai hazafit, hogy január másodikat tegye a gyarmato­sítás elleni tiltakozás nagy napjává. II. A társaság odaért hozzánk és megállt. Egyikük sem né­zett ránk: összehajolva beszél­gettek. Végre az egyik csend­őr, akit azelőtt soha nem lát­tunk, kivált közülük s néhány lépést tett felénk. Köhintett, mint egy szónok, akinek fon­tos bejelentése van. Ezt mond­ta: — A műúton szabotázs tör­tént. Csigaszegeket szórtak el s ezzel tudatosan hátráltatták a hős német bajtársak front­kiigazítási mozdulatait. A tet­tes csak itt lehet, ebben a tár­saságban. Álljon elő önként, büntetésénél ezt figyelembe vesszük. Nyugodtan, majdnem kimér ten mondta. El tudtam kép­zelni, hogy ugyanilyen hangon beszél otthon a feleségével. Szavait néma csend fogad­ta. A csendőír felvonta a szem öldökét és elhúzta a száját s visszafordult társaihoz, akik szó nélkül figyeltek. Borzalmas percek múltak el így- Végre ismét felénk for­dult és megszólalt: —Aki tud róla és becsüle­tesen bevallja, jutalmul dup­la adag lekvárt kap a vacso­rájához. Ez nagy szó volt; az embe­rek szájában összefutott a nyál. Fogalmunk sem volt ar­ról, hogy mennyi lehetett a „dupla adag“ lekvár, de úgy képzeltük ,hoey sok. nagyon sok, talán még annál is több, mint amennyit egy ember megenni képes. De most sem mozdult senki. A tettes nem volt közöttünk, nem is lehe­Csányi László : Malatonpart9 tett. Ezt valószínűleg ők is tudták, mert kijelölt terüle­tünket egy percre sem hagy­hattuk el, de bosszújukat ki kellett tölteni valakin. A csendőr ott állt előttünk, vizsla szemekkel nézett végig a sorokon, végre felmordult: — Na! Senki? — és fahan­gon nevetett. Ezzel visszament a mögötte állókhoz. Egy ideig tanakodtak, sut­togva. A víz hullámzott, hal­lani lehetett, amint a parti kövekhez csapódott. A csend őr visszajött hozzánk, de ek­kor egy német is kísérte. — Sietség nélkül, kimérten lép­kedtek. A német sonkanadrá­got viselt, csizmával, a csend­őrön hosszú nadrág volt s állig begombolt köpeny. Egy pillanatra egymásra, néztek, aztán ismét a csendőr szolalt meg: — Utoljára figyelmeztetem, hogy lépjen ki a tettes, vagy az, aki tud róla. Vártak, aztán visszamentek a beszélgetőkhöz. Egymás lé- lekzetvételét is hallottuk. Ami ezután történt arra csak töredékesen emlékszem, pon­tatlanul, mint egy zilált álom­ra. Az egész talán fél óráig tarthatott, de ma is úgy ér­zem. napok, vagy hetek múl­tak el. amíg ott álltunk a de­cemberi szélben, mely szinte ránk fagyasztotta a nedves ruhát. Jóval később, talán az emlék hatására, egyszer azt álmodtam, hogy kivégezni visznek. Két fegyőr közt bot­ladoztam, akik félhomályos folyosókon vezettek át. Teste­met hideg verejték lepte el s amikor felébredtem, ugyanazt a rettegést éreztem, mint ak­kor, azon a decemberi napon a Balaton partján. Mert ez történt: A csendőr felénk fordult és ezt mondta: — Senki? — És kis szünet után: — így is jó. — Hangja most fenyegető volt, a szemöldöke felrándult. S felemelte az ök­lét, mintha ütni akarna. — Megtizedeltetem ezt a bandát! — ordította s a mel­lette álló némethez fordult, aki nem értette, hogy mit mondott, de pontosan tudta, miről van szó. Egyetlen arc­izma sem rándult: némán bó­lintott. Minden összefutott a sze­mem előtt. Csak azt hallot­tam, amint a vad hullámok a kövekhez csapódtak s a szél­ben zúgtak a nyárfák. Aztán egy keretlegény lé?>ett el előttünk s mindenkire rámu­tatott. Szája hangtalanul moz­gott, kinyújtott ujja szinte óriásnak tűnt. Csak ezt lát tam, ezt a rettenetes ujjat, mely valamennyiünket meg .jelölt s aminek emlékét nem is tudom, hogy lemoshatja-e rólunk az idő. Velünk szemben hat ember állt, sorban. Csak Simái Lacit ismertem meg, vékony és nyurga teste szinte elveszett az átázott ruhában. Egyik ke­zét tétován felemelte, mintha mondani akart volna valamit A két sor között a csendőr állt, nem messze tőle a keret- legény. A csendőr hangjára riadtunk fel: — Még most sem jelentke­zik a tettes? Felhúzta a vállát, mintha így mutatta volna, hogy ő iga­zán nem tehet semmiről. Amikor a sortűz eldördült, tisztán hallottuk Simái Laci hangját: — Én élni akarok! Ezt kiáltotta, szószerint ezt, magasba ívelő, lebegő hang­súllyal. Lehet az Ilyesmit el­felejteni? Nem tudom, meddig álltunk még ott. De ezen az estén nem kísértek el bennünket a hegy­oldali pajtába, ahol aludni szoktunk. Az őrséget megket- tőzték s az éjszakát a vízpar­ton töltöttük. Senki nem szólt egy szót sem. Tudtuk, hogy ez sem tarthat örökké ,de abban sem hittünk, hogy a másna­pot megérjük. A vihar az éjszaka folya­mán erősödött. Egy éles követ kerestem és ezt véstem egy nyárfa kérgébe: Cs. L. És a dátumot is: 1944 december 10. Ugv gondoltam, az is elég, ha csak ennyi jel marad utánunk emlékül és figyelmeztetésül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom