Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-18 / 296. szám

1955. DECEMBER 18. NAPLÓ 5 Mit kell tenni a tolnanémedieknek, hegy községük ne legyen a járás szégyene... Aligha volt ez év bármelyik időszakában is olyan nagy for­galom a tolnanémedi tanács­nál, mint napjainkban. Ha sza­bad mondani, hát itt is olyan évvégi hajrá van, mint egyik másik olyan üzemben, ahol le­maradtak évközben a terv tel­jesítésével ... Arról van szó, hogy Tolnané- medin is teljesíteni kell min­denkinek állam iránti kötelezett ségét, senki sem kezdheti adóssággal az 1956-os gazdasági évet. Ez a munka olyan nagy feladat elé állítja a község ve­zetőit, becsületes dolgozó pa­rasztjait, hogy szinte minden erejükre, tudásuk legjavára szükség van ezekben a napok­ban. Tolnanémedin a község veze­tői már korábban ALAPOSAN ELHIBÁZTÁK A DOLGOT. Három hónapig például nem volt a községben begyűjtési megbízott, ami azt vonta maga után, hogy még jobban meg­nőtt a kulákok szarva, és vér­szemet kaptak a notórius, be­adásukat nem teljesítő dolgozó parasztok. Nem egy esetben befolyásol­ták a kulákok és a nemtelje­sítők a különben becsületes, dolgozó parasztokat is. Így történt meg, hogy Tolnané­medi, amely mindig a gyönki járás, sőt a megye legjobb köz­ségei közé tartozott, most a já­rásban is, meg a megyében is az utolsók között kullog. Nyitott kaput döngetnénk, ha most leírnánk, hogy a járási begyűjtési hivatal vezetőjét, illetve helyettesét, a községi ta­nács elnökét és párttitkárát milyen felelősség terheli a sok adósságért. Ezt jónéhányszor elmondták már az illetékesek felsőbb pártszervek, napjaink­ban egyáltalán nem vinné elő­re a begyűjtés ügyét Tolnané­medin. Gyors munkára, haté­kony intézkedésre, megalku­vásmentes harcra van most szükség. íme ehhez néhány ja­vaslat .. . Gyors tempóval TISZTA KÉPET KELL TEREMTENI elsősorban az adminisztráció­ban. Naponta többen keresik fel a tanácsot, illetve a begyűj­tési hivatalt azzal a problémá­val, nem jogosan, hogy tőle követelik a beadást, mert ezt és ezt a földet, vagy éppen sző­lőt ennek és ennek adta ki bérbe. Mutatja a bérleti szer­ződést és állítja, hogy ‘a bérlő köteles a beadást teljesíteni. Mire az ilyen és ehhez hasonló esetekben a begyűjtési hivatal dolgozói kikeresik, illetve meg­állapítják az igazságot, bizony jó idő telik el. Ha e tekintetben gyorsan tiszta vizet öntenek a pohár­ba, akkor gyorsabban megy a munka. A másik az, hogy többet kell törődni a tanácstagok és a kom munista dolgozó parasztok pél­damutatásával. Jónéhány ta­nácstag van (ezt december 14- én mutatták ki), akiknek még kisebb-nagyobb tartozása van. A kommunista dolgozó pa­rasztok beadási kötelezettsé­gének teljesítéséről pedig még december 14-én' sem volt tiszta kép. Amint Raffai elvtárs, a községi alapszervezet titkára mondot­ta: „Pedig jónéhány kommu­nista adós még az államnak. A legközelebbi taggyűlésen pél dául ezért javasolja a vezető­ség K. Szabó Sándor pártból való kizárását is.“ Tehát nem szabad tovább húzni-halasztani a párttagok beadási kötelezett­ségéről előírt kimutatás elké­szítését sem. A pártszervezet ve­zetőségének sürgősen gondos­kodni kell arról, hogy minden kommunista — ha néhány kiló tojással, vagy néhány liter tej­jel tartozik is — ezt haladék nélkül adja le. Ezenkívül ar­ról is kell gondoskodni a párt- szervezetnek, hogy a példamu­tató kommunisták résztvegye- nek napjainkban a begyűjtési tervek teljesítéséért folytatott harcban. Végül, de nem utolsó sorban KEMÉNYEBBEN KELL FOGNI A KULAKOKAT Mégis csak tűrhetetlen állapot, hogy Kovács Károly és barátai olyan sokkal tartoznak az ál lamnak, hogy a hátralékok több mint felét a kulákok tartozása teszi ki. A tavasszal csupán hajszálon múlott, hogy el nem árverezték Kovács Károly házát. Most is hozzon a tanács hasonló intéz­kedést, hogy a kulákok lássák: nem lehet kijátszani törvé­nyeinket. Az elmondottakat összevetve: Tolnanémedin megvan a fel­tétele annak, hogy behozzák a lemaradást, az év vissza- lévő két hetében teljesítsék a községbeliek beadási kö­telezettségüket. Politikailag fejlett, a pártmun­kában jártas párttitkár van a községben, Lúgos elvtárs szemé lyében. Hasonló a helyzet a ta­nácselnökkel. Nemrégiben még járási funkcionárius volt Jankó elvtárs, a tolnanémedi tanács jelenlegi elnöke. Van a község­ben többszáz olyan dolgozó paraszt, aki határidő előtt be­csülettel teljesítette kötelessé­gét, akire bizton lehet számí­tani az elkövetkezendő napok nehéz munkájában. ígéretekből nem laknak jól a tehenek A varsád! gépállomás nem dol­gozik rosszul. Ezt elismerik o hozzájuk tartozó termelőszövet kezetek is. mutatják a dokumen­tumok is. A varsádi gépállomás teljesítette elsőnek éves tervét. Ezen a gépállomáson dolgozik a megye legjobb traktorosa is. Szóval csupa jó dolgokat lehetett elmondani a gépállomásról. És a minap mint derült égből a villám csapás úgy jött a hír . .. • Sok bírálat érte termelőszövet kőzetünket, mert a gazdasági év kezdetén nem vontuk be az úi tagokat a munkába és ennek kö­vetkeztében az őszi vetésekkel megkéstünk. A bírálatot megszív lelve igyekeztünk behozni lema­radásunkat. pótolni korábban el követett mulasztásunkat. Sikerült is. Az új belépők aktív közreniü ködösével idejében betakarító! tűk az őszi kapások termését. De minden igyekezetünk ellenére sem tudtuk eddig biztosítani ál latainlc. zavartalan téli áttelelte- tését. Mintegy 300 köbméter silótakármányra van még szük­ségünk ahhoz, hogy jószágaink t átteleltessük, ne legyen semmi baj. Ezért november 20-án a ná­lunk járt Kiss elvtárstól, a var sádi gépállomás vezető mezőgaz­dászától kértünk segítséget. 0 készségesen meg is ígérte, hogy a szárvágásra átalakított kom­bájnt hozzánk küldik. Valamivel később termelőszö­vetkezetünk agronómusával meg állapodott Kiss elvtárs, hogy de cember 5-én már nálunk lesz az ígért gép. örültünk, szövetkeze­tünk tagjai nagy lelkesedéssel takarították ki a silógödröket, hogy ha megérkezik a kombájn, hát ne legyen semmi akadálya munkájának. Az öröm korai volt. A kom­bájnt ugyanis nem hozzánk, ha nem a gyönki Vörös Csillag Tér melőszövetkezetbe Irányították a gépállomásiak. Ezzel mi nem ér tünk egyet. Azért sem, mert tud­juk. hogy a gyönkieknek sokkal több takarmányuk van, mint ne­künk. De a lényeg nem is ez. Arról van itt szó, hogy ígérettel nem lehet jól tartani a jószágo­kat. Ezért feltétlenül szükségünk lett volna a kombájnra, vagy ar­ra hogy Kiss elvtárs megmondja: nem tudunk gépet adni. Akkor találtunk volna módot arra, hogy biztosítsuk a még hiányzó siló­takarmányt. Eddig ezt nem tet­tük .de most már sürgősen hozzá látunk a gépállomás hibájából el követett mulasztásunk pótlásához mert úgylátszik hiába várjuk a gépet. Kovács János Kölesd, Kossuth Tsz elnöke Gondtalan öregkor Másfél évtizeddel ezelőtt nagyon furcsán néztek volna arra, aki olyasmiről beszél, hogy a munkából kiöregedett paraszt embert is el kellene látni öregségére. Azt mondták, az öregség szomorú dolog. Az öregember csak nyűg a család nyakán. Ha már egyszer az erő elszáll az idővel együtt, az élet örömei lassan összezsugo­rodnak egy pipa dohányra, de néha még azt is megkeseríti az érzés, hogy kegyelemke­nyéren kell élni. Ez a tapasztalat azonban épúgy elévült, mint a múlt többi keserűsége. Ma már gondoskodnak az öregekről. Zámbó István bácsi, a •sár- szentlőrinci Kossuth TSZ tagja 70 éves múlt, bizony egy ki­csit eljárt felette az idő. Ne­hezen menne már a mezei munka, de aki becsülettel dol­gozott, annak nyugodt és boldog az öregsége is. A ter­melőszövetkezet taggyűlése nyugdíjat szavazott meg Zám­bó bácsinak. Ezer forint kész­pénzt, 2 mázsa búzát, 3 má­zsa kukoricát, egy mázsa bur­gonyát és egy kocsi szalmát kap évente. A munkának persze most sem tudott hátatfordítani, pe­dig vannak elegen a család­ban, akik dolgoznak, hiszen négy gyereke és 14 unokája van. Zámbó bácsi azért mégis be-benézeget a termelőszövet­kezetbe, Mindig keres magá­nak valami munkát, ha mást nem talál ,hát söpörget, ahol éppen kell. A becsületes munkában el­töltött évek jutalmaként így gondoskodott a közösség Zámbó Istvánról, biztosítva számára a gondtalan öregsé­get. A szúrópróbák tapasztalatai Megyénkben a végéhez köze ledik a vetési munka, még csü pán négytized százalék van hatra és akkor teljesen készen lesz a vetés. Fontos most ezekben a napok­ban különösen, hogy a megyei a járási és a községi szervek fe lülvizsgálják az adatokat, hogy valóban megvan-e az a terület, amit jelentettek a gazdák. Ezt a munkát kezdték meg most me gyénkben, és az a tapasztalat, hogy több helyen adódik kisebb nagyobb hiányosság. Például Tö rök Ida agronómus Zombán több esetben tapasztalt hiányosságot, amiket jelentett is, és felhívta a tanács figyelmét arra, hogy az Illető gazdákkal vettessék el a szükséges területet. A legna­gyobb eltérés a község egyik ku lakjánál volt tapasztalható, aki 600 négyszögöllel vetett el ke­vesebbet a kötelezőnél. A bíró ság az illető kulák ellen megin dította az eljárást. Megyénkben eddig négy járás, a paksi, a szekszárdi, a bonyhádi és a gyönki járás befejezte a ke nyérgabona vetését. Ezekben a járásokban megkezdték a. vetés terv teljesítésének a felülvizsgá lását. így például a paksi és bonyhádi járás három-három köz ségében már megkezdték az el vetett területek felmérését. A leg nagyobb hiba a tapasztalatok sze rint az, hogy rosszak az összesí tések és ebből adódnak a hiányos ságok. Éppen ezért az elkövetke­ző napokban sürgősen ellenőriz­ni kell az összesítéseket. ítteleltetési szemle Az elmúlt napokban az apar- hanti Március 9 és a harci Uj Élet Termelőszövetkezetekben át teleltetési szemlét tartott a Me­gyei Mezőgazdasági Igazgatóság A szemle eredménye jó volt mert mindkét termelőszövetkezetben szépen kimeszelve talál ták az istállókat, ezenkívül meg állapították azt Is, hogy mindkét helyen tartalékoltak elegendő szá las és abraktakarmányt az álla tok részére. Kiváló szarvasmarhaállománya van a harci Uj Elet Tsz-nek A harci Uj Élet Termelőszövetkezetnek legtöbb jövedelme az állattenyésztésből van. Az elmúlt gazdasági évben (1955-ös gaz­dasági évben) átlagosan egy-egy tehéntől 4 054 kiló tejet fejtek. A szövetkezet elnöke és az álla.gondozó vállalást tett, hogy az 1956-os gazdasági évben 4 500 kiló tejet fejnek egy-egy tehén­től. De emellett szarvasmarha tcvábbtenyésztéssel is foglalkoznak Képünkön éppen egy kiváló apaállat két 10 hónapos leszárma­zottja látható. Gyünkön 510 dolgozó paraszt tett eleget egész évi beadási kötelezettségének Gyönk, a közepes nagyságú községek versenyében többször kivivta magának a megye ha­sonló községei között az első he­lyet. De a gyönkiek nem nyűgöd tak meg babérjaikon, további munkájukhoz erőt merítettek eredményeikért kapott elismerés­ből. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított munkaver seny keretén belül a gyönkiek a többi között azt is megfogadták, hogy közsé­gük határidő előtt teljesíti ez évi beadási tervét. Ezért folyik a harc még napjaink bán Is. Azon munkálkodik a be­gyűjtési hivatal, a községi tanács a tanácstagokkal együtt, s a párt szervezet is .hogy egyetlen jzyönki dolgozó parasztnak se legyen tartozása, amit átvisznek a jövő esztendőre. Két héttel az 1955-ös év vége előtt jártunk Gyönkön, érdeklőd tünk Deli elvtárstól, a tanács el­nökétől: hogyan áll a község a begyűjtési tervek teljesítésében. Kérdésünkre Deli elvtárs a kö vetkezőket mondotta el: — Községünkben 650 olyan gazda van, akinek beadási köte lezettsége van. Magát a begyűj­tést a begyűjtési apparátus végzi De ennek érdekében a tanács és a pártszervezet politikai munkát fejt ki. Én magam irányítom a begyűjtési állandóbizottság mun­káját, gondoskodunk arról, hogy a tanácstagok példát mutassanak. Amint a fentiekből kiderül, a gyönki tanács sokat tesz a be gyűjtés sikeréért. Az eredmény nem is maradt el. A 650 dolgozó paraszt közül 510 teljes egészében eleget tett beadási kötelezettségének. A legtöbb cikkféleségböl decem­ber 13-ig 100 százalékig teljesí tette beadási tervét a község. A hátralék, — néhány százalék — kukoricából és sertésből tevődik ki. Gyönkön mintaszerű a tanács­tagok példamutatása. A 43 tanácstag közül csupán Kiss Eleknek van jelentéktelen tartozása. A tanácstagok között Kecskés Géza, Weil Adám és a többi ta­nácstagok elsőnek tettek eleget kötelezettségüknek. Mindössze öt olyan gazda van a 650 közül, akinek jelenté­keny tartozása van. A másik 135 olyan hátralékos, hogy néhány kiló baromfival, vagy néhány liter tejjel tartozik csak. De amint Deli elvtárs mon­dotta, most is folynak az elszá­moltatások. a begyűjtési hivatal, a tanáccsal közösen gondoskodik arról, hogy kivétel nélkül min­den dolgozó paraszt eleget te­gyen kötelességének. Két és fél holdra jut egy számosállat a gerjeni Vörös Nap TSZ-ben A gerjeni Vörös Nap Termelő­szövetkezetben a jövedelem nagyrészét az állatállomány biz­tosította. A járás területén a leg szebb a jószágállományuk. Tizen négy darab növendékmarha van most is a tervezetten felül. Ezé két továbbszaporításra a többi tsz-nek adják el. A szarvasmarha állományon kívül szép a szövet­kezet sertésállománya is. Ebben a tsz-bei) a legjobb az állatsűrű­ség, mert két és fél holdra jut egy számosállat. 102000 forintért vásároltak... A fácánkerti Vörös Hajnal és a a tengelici Petőfi Termelőszövet kezeiben nem rég tartották meg a zárszámadást. A fácánkerti Vörös Hajnal TSZ-ben 250 000 forintot, a tengelici Petőfiben pe­dig fél millió forintot osztottak szét pénzben. A zárszámadás al­kalmával Fácánkerten a földmű­vesszövetkezet kiment a helyszín­re az áruival. A szövetkezet tag­jai a 'zárszámadás napján 102 000 forint értékben vásárol­tak maguknak ruhaneműt és más szükséges árucikkeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom