Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-11 / 290. szám
4 NAPLÓ 1955. DECEMBER. 11, Irodalom * Iflüvéézet * TLudomány Ismerd meg m©giféiik®f Kisdorog ii. Az 1941-ben tartott népszámláláskor a község túlnyomórészben német származású lakosságának 35 százaléka magyar, a többi része pedig német nemzetiségűnek vallotta magát. Az iskolában addig magyar és német nyelven folyt az oktatás. A község magyar és német nemzetiségű lakossága közti ellentét a Volksbund megtévesztő és félrevezető propagandája következtében egyre mélyült. Tetőpontját akkor érte el, ami_ kor 1942-ben felállították a Volksbund-iskolát. A németérzelmű szülők gyermekeiket most már ebbe az iskolába Íratták és járatták. Tanerők: Igazgató: Stahlenberg Ferenc; tanítók: Hohner Margit és Kovách József. Mindhárman még a fel- szabadulás előtt Németországba menekültek és ezzel az iskola megszűnt. — Felszerelése teljés egészében a meglévő iskola birtokába ment át. A magyar és vegyes tagozatú iskola tanulóinak a száma kö. rülbelü! 75—80. Ez az iskola két tanerővel működött Nevelők: Lovag Katalin és Boda Keresz- tély, aki még most is Kisdorog községben működik tanítói minőségiben. A felszabadulás után a tantestület létszáma háromról hatra emelkedett. Tantestületi tagok jelenleg névszerint: Balás Endréné igazgató, Braun Erzsébet, Eberhard! Károly, Halmos Erzsébet, Mészáros Mária és Boda Keresztély. A község életében történelmi változásokat hozott a felszabadulás éve. A felszabadulás után a községből mintegy kétszáz családot Németországba telepítettek át, mert magukat németeknek vallották. A kitelepítettek helyébe 1945. május havában Bukovinából, — Bácskába telepített székelyeket hozták át. Itt népi demokráciánk földet és házat adott minden családnak és hazát biztosított az eddig hazátlanoknak. 1946—1948 között Felvidékről is letelepült a községbe 30 család. Az ittmaradt őslakosság és a betelepítettek a legnagyobb egyetértésben láttak hozzá új életük megalapozásáhez. A közös jó munka eredménye hamarosan mutatkozott a község életében. Kisdorog községe elindult a fejlődés útján. A gazdasági élet is nagyarányú fejlődésnek indult: megalakult Juhéban az Állami Gazdaság. Népi demokráciánk a község fejlesztése érdekében a 3 és 5 éves terv során nagy segítséget adott a gazdasági és kulturális fejlődés érdekében. A község kapott egy új betonúidat, amelynek értéke 7000 forint, A híd megépítésével megindulhatott a forgalom ezen az útvonalon is. A düledező kultúrházat átépítették és megnagyobbították, amely 21000 forintba került. A község kulturális fejlődéséhez nagyban hozzájárult a körzeti vándor- mozi beállítása, 10 000 forint értékben. Az iskolák az egyház kezelése miatt igen elhanyagolt állapotban voltak. — A dolgozók az állam segítségével az iskola épületeit tatarozták, ennek értéke 4000 forint. A tanköteles gyermekek létszámának növekedése szükségessé tette két új tanterem létesítését 2000 forint értékben. Az iskolapolitika fejlesztése során, az iskolák államosítása után az eddig 4 tanerővel rendelkező iskolát 6 tanerős iskolává fejlesztették. Községünk gazdasági fejlődését bizonyítja az, hogy a dolgozó parasztok meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, megalakították 1950- ben az első III. típusú „Szabad Nép” Termelőszövetkezeti Csoportot. A termelőszövetkezeti csoport állatállománya azóta szépen megerősödött, új baromfiól építése vált szükségessé, mely 5000 forintba került. — Az eredményeket látva, a még egyénileg dolgozó parasztok 1951- ben megalakították az „Uj Élet” I. típusú Termelőszövetkezeti Csoportot, majd 1952-ben újabb I. típusú csoport alakult „Kossuth” néven. 1951-ben megkezdődött a régi téglagyár újjáépítése és korszerű felszerelése, amely 18 000 forintba került. A téglagyárban 1952- ben indult meg a termelés, amely azóta közel 30 munkást foglalkoztat. A felszabadulás után történt meg a község telefon- és villanyhálózatának kibővítése is. Villanyvilágítással látták el a Juhépusztai Állami Gazdaságot is, valamint az ott dolgozók lakásaiba is bevezették a villanyáramot. A tudomány világából Megkezdődött a mezőgazdasági izotóp-kutatás Az Agrokémiai Kutató Intézet ben elkészült a mezőgazdasági izotóp-laboratórium, ahol mester ségesen készült sugárzó anyagokkal, úgynevezett rádió-izotópokkal folytatnak kísérleteket. A laboratórium korszerű berendezése az eredményes munka minden lehetőségét megadja az ott dolgozó kutatóknak. A sugárzó anyagokkal folytatott munka nem .veszélytelen, ezért a leg- meszebbmenően gondoskodtak a kutatók egészségének védelméről. A kutatók védőruhába öltözve lépnek be a laboratóriumba, ahol úgynevezett dózismérő műszerekkel állandóan ellenőrzik a sugárzás erősségét. Kijövet megmosdanak és külön készülék ellenőrzi, nem maradt-e testükön, vagy ruhájukon sugárzó anyag. Ezenkívül a kutatók állandó orvosi felügyelet alatt állnak majd. A laboratóriumban, amelynek ünnepélyes felavatására később kerül majd sor, már megindult a munka. A kutatások célját és jelentőségét Digléria János, a laboratórium vezetője, az Agrokémiai Kutató Intézet igazgatója a kö vetkezőkben ismertette: Az izotópok alkalmazása új, nagyszerű lehetőségeket teremt a mezőgazdasági kutatás számára is. Megfelelő műszerekkel a sugárzó atomokból ugyanis már egészen kis mennyiség jelenléte jól kimutatható, úgy hogy ez a kutatási módszer többezerszer ér zékenyebb, mint az eddig alkalmazott legérzékenyebb módszer. A sugárzó anyagokkal vizsgálni tudunk egész sor olyan, a talajban. vagy az élő szervezetben végbemenő részfolyamatot, amelynek vizsgálatára eddig semmiféle lehetőségünk nem volt Mód nyílik fontos anyagcsere- vizsgálatokra, például annak kutatására. hogyan megy végbe a széndioxid asszimilációja a növényekben, vagy hogyan oszlanak meg a növényi szervezetben bizonyos kismennyiségű, de életfontosságú anyagok. Fiatalok részvétele a kórusmozgalomban A dallal csillapíthatunk és tüzelhetünk is. így tehát politikai síkon is nagy szerepet juttathatunk a közös éneklésnek. Igyekeznünk kell a fiatalságot minél nagyobb számban bevonni a kórusmozgalomba. Ezzel hármas célt érünk el. 1. Nevelést politikai síkon. 2. Megismertetjük vele a népdalt és ezen túlmenően Bartók, Kodály és a többi jelenkori szerző népi zenéből merített műveit, tehát ily módon is közelebb vihetjük az ifjúságot a néphez, a népművészet megértéséhez. 3. Általános zenei műveltségét is szélesíthetjük a zenetörténet nagyjainak műveit velük előadatva. Nem dolgozhatunk eleget, hogy elérjük azt a célt, hogy az ifjúság tömegesen vegyen részt a kórusmozgalomban. Ezeknek a kórusoknak a létrehozása a nép művelési szervek feladata elsősorban. Különösen szép példáit láttuk az elmúlt évi seregszemléken és fontos ez most, amikor a jövő évi szemlék előkészületei folynak. Elmondok egy megtör tént esetet annak vázolására, hogy egy-egy kórus összehozása nem is mindig nehéz feladat. Bonyhádon ez év februárjában a kultűrház dolgozóinak egyik megbeszélésén felvetődött a gon dolat; jó lenne egy énekkart szer vezni a kultűrház részére. Még aznap szóltak egy arra alkalmas, képzett és lelkes vezetőnek. Három nap múlva megvolt az első próba. Az énekkar ma is 30 taggal működik és eddig is szép eredményeket ért el. Még jobb eredmények születnének, ha egyes üzemekben nem lenne sovinizmus, hanem több megértéssel támogatnák ezt az énekkart. Sokan vannak akik szívesen énekelnek. Népnevelőink jó része képzett annyira zeneileg, hogy egy énekkart elvezessen, ha pedig képzettsége ilyen irányban hiányos is, a tapasztalat majd sok mindent pótol, és a továbbképzés lehetősége sincs elzárva senki elől. A kórusmozgalom nevelő hatása abban is megnyilvánul, hogy az ily módon elfoglalt ifjúság gondolkodását nemesebb irányba terelhetjük és ugyanakkor elvonjuk a káros szenvedélyektől, mert szabad Idejét szívesen fogja eltölteni a kórusmunkában, ahelyett, hogy kocsmában vagy mulatóban keresné meg társságát. A kórusmozgalmak szervezésé ben természetesen nagy feladat vár a DISZ vezetőségre is. Adjon segítséget a kórusvezetőknek oly módon, hogy a jó hangú fiatalokat a kórusok felé irányítja. Ha ez meglesz, úgy a jövő évi sereg szemle az előző évit jóval felülmúlja. Major Mátyás A zombai általános iskola tanulói felújítják a történelmi kapcsolatot Zomba és Orosháza között Az ország általános iskoláiban ebben a tanévben irodalmi és történelmi emléket és hagyományokat gyűjtenek az irodalmi szakkörök. A zombai iskolások is munkához láttak és nagy érdeklődéssel fordultak a 200 év előtti jobbágyvándorlás eseményei felé. Tudvalévő, hogy a zombai Dőry-uraság annakidején elüldözte otthonából a jogait követelő magyar jobbágyokat ,akik Békés megyében a mai Orosháza helyén telepedtek lé. A zombai iskolások az alábbi levelet írták Orosházára: Kedves Pajtások! Iskolánk irodalmi szakköre nevében írom ezt a levelet hozzátok, kedves orosházi pajtások. Szakkörünk ebben a tanévben a Zomba község történetét, s irodalmi hagyományait kutatja. Hallottunk már eddig is ar- irodalmi szempontból is érdéről, hogy Orosházát, Magyaron- kelne bennünket, kik voltak a szág „legnagyobb faluját” Zom- Kabódiakon kívül az elvándo- báról odatelepült magyar job- rolt jobbágyok. Darvas József bágyok alapították. Most, hogy könyve végén felsorolja azokat kezünkbe került Darvas József a műveket, amelyeknek adatait miniszterünk „Egy parasztosa- felhasználta. Milyen jó lenne, Iád története” című könyve, ha ezek között legalább egyet- részletesebben is olvashatunk kettőt meg is tudnánk sze- erről. Nagy érdeklődéssel la. rezni! pozgatunk e könyvben, különö- Kedves pajtások! Legyetek sen arról szerettünk volna so- segítségünkre, ha kedves szü- kat olvasni, hogyan történt ez leitek könyvtárában, vagy vala- a vándorlás. Darvas József azt melyik ottani könyvkereskedésírja a könyv 24. oldalán, hogy ben megtalálhatók ezek a „Mintegy 30 család akadt, akik könyvek, küldjétek el nekünk vállalkozni mertek a tiszántúli akár kölcsön, akár megvásár- útra.” Megtudjuk továbbá, lásra. Gondolunk elsősorban 'hogy miniszterünk ősei, a Ka_ Szabó Pál, Veres József és Ba- bódiak is így kerültek Oros- lassa Pál „Orosháza” című házára. könyveire. A vándorlás előzményeiről és Mi hálásak leszünk érte. lefolyásáról röviden szó esik .a Darvas József már tud arról, könyvben, de erről még többet hogy Orosházáról néhányan szeretnénk tudni. Történelmi és visszakerültek Zombára, mint telepesek. De ti talán nem tud. tok arról, hogy 1947-ben a Felvidékről is áttelepült Zombára 30 magyar család, sőt, székely telepesek is jöttek Zombára szép számban. Tudjuk, hogy Orosházán van „Zombai-utca”, arról is hallottunk, hogy pár évvel ezelőtt az orosháziak küldöttsége járt nálunk. Ez annak a jele, hogy Orosháza ápolni akarja a régi emlékeket. Most irodalmi szakkörünk nevében én kereslek fel benneteket és arra kérlek, válaszoljatok levelemre, ne en_ gedjük feledésbe merülni Oros. háza és Zomba dolgozó népének a barátságát. Szeretettel üdvözlöm az orosházi pajtásokat az irodalmi szakkör nevében: KERNER EDIT VIII .osztályos tanuló. A laboratóriumban a Szovjetunióból kapott izotópokkal megkezdtük a munkát. Ezekből saját laboratóriumunk, de más kutató intézmények részére is ilyen, izotópokat kis mennyiségben tartalmazó, tehát szintén sugárzó anya gokat készítünk és ezekkel folyik majd a kutatás. Az atomreaktor elkészülte után Magyaországon is sor kerülhet majd mesterséges sugárzóanyagok — izotópok elő állítására. A kutatómunka laboratóriumunkban foszfor izotópokkal in dúlt meg. A foszforos műtrágyákban lévő foszfor viselkedését vizs gáljuk részben a talajban, részben a növényben. Ismeretes hogy a különböző talajok nem egyformán viselkednek a foszforos műtrágyával szemben. Erősen kötött talajokban a foszfor nem marad a növények számára felvehető oldott állapotban. Vizsgálatainkkal azt igyekszünk megállapítani, hogy a fősz fórnak hány százaléka kötődik le az egyes talajtípusokon és meny r.yi jut a növényekbe. A sugárzó anyagokkal meg tudjuk majd állapítani azt is, hogyan épül be a foszfor a növény testébe. Ezek nek a vizsgálatoknak igen nagy jelentőségük van a műtrágyázás' leghelyesebb módszerének kidől gozása szempontjából. A kuta tást később kiterjesztjük a szer vés gnyaggal szemcsézett műtrágyákra is. Tervbevettük levél- trágyázás! kísérleteket Is, főleg foszforos műtrágyákkal. Ezekkel a vizsgálatokkal igyekszünk felderíteni a foszfor levélen keresztüli felvételének és beépülésének egész mechanizmusát. A kutatások céljaira a laboratórium előtti szabad térségen nagy betongyűrűket helyeztünk el a talajba. Ezeket a gyűrűket különböző eredetű talajokkal töltöttük meg, azután sugárzó fősz fortrágyákkal meg trágyáztuk és beültettük növényekkel. Itt a többi között azt is igyekszünk megállapítani, hogy a talajba vitt sugárzó anyagoknak van-e és milyen serkentő hatásuk a növények fejlődésére. Kis tenyész edényekben pedig a fejlődés első szakaszában vizsgáljuk a nővé nyék viselkedését és foszforfelvételét. A laboratóriumban előállított sugárzó izotópot tartalmazó anya gokkal rövidesen más kutató intézetek is megkezdik a kísérleteket. elsősorban a Növényvédelmi és. a Szőlészeti Kutató Intézet. A Növényvédelmi Kutató Intézet kísérletei főleg két irányúak lesznek: egyfelől igyekeznek megállapítani a növényvédőszerek egész hatásmechanizmusát, másfelől biztosan remélik, hogy az izotópok segítségével sikerül majd felderíteni a növényi és az állati kártevők biológiájának, életmódjának sok, eddig rejtve maradt részletét. A Szőlészet,! Kutató Intézet az izotópokkal végzett anyagcserevizsgálatok útján a szőlők leghelyesebb trá- gyázási módszerét igyekszik majd kidolgozni. Szaii'f István: A lét jogán Kopognak a kívül hagyott népek, a nemzetek bezárt ajtaján. Létük joga a szóra, s így e tettre illene már ajtót nyitni tán?! Félnek tán az üde légtől ottan? Félnek ott az ENSz-ben egyesek? mert a béke lobogóit hordva, kérnek szót e kizárt nemzetek? Teljes lesz a népek kézfogása, amíg fel nem nyilt ez ósdi zár? Emeltfejű népek dörömbölnek. Zörgess velük! Zörgess jó Hazám! Karács Ferenc: ŐSZI RÍMEK — Ferde napsugár, mire kibújsz, már őszi hímeken ül csókod hidegen. gyönyörű szép volt (Hfls-vörös rózsák, hajnali órák, a hasadó égbolt!) ... A zöldmentes domb elhalványodott s a rét uszája némán fut alája. Vadlibák húznak, ködselymen úsznak; itt az ősz megint, a fákról rámtekint. A vén toronyból harangszó omol s a harang szíve nem kondit messzire. Falevél zörren, ökörszem röppen, csöndben vigyázom, — én az őszt imádom! — Sárga lomb, levél, örök-szép legyél, mint ifjú leány, ki vőlegényére vár ...
