Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-09 / 288. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! TOLAT AI r Táviratban jelentik A BONYHÁDI HENGERMALOM DOLGOZÓI 1955 DE CEMBER 7-ÉN MINDEN RÉSZLETÉBEN TELJESÍTETTÉK ÉVES TERVÜKET. A 20 BUDAPESTI ÜZEM FELHÍVÁSÁ­HOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ALKALMÁVAL TETT VÁL­LALÁSUKAT EZZEL A HATÁRIDŐ ELŐTT 2 HÉTTEL TELJESÍTETTÉK. AZ ÉV HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN TER­VEN FELÜL 75 VAGON GABONA ŐRLÉSÉRE TETTEK TÁVIRATUKBAN VÁLLALÁ ST. ^ _______________________________________J A Z MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM. ARA: 50 FILLER. FENTEK, 1955. DECEMBER 9. Téli feladatok a kultúrcsoportok előtt Napjainkban már egyre sür getöbben vetődik fel falusi kul túrotthonigazgatóink szemei előtt a téli műsorterv összeáll! tásának szükségessége, s1 talán azt is mondhatnánk, hogy ezt a tervet már el kellett volna ké szíteni. Egyes községekben már meg is történt a tervkészítés. Számos példát lehetne felsorol­ni, ahol a községi kultúrotthon vezetője, vagy népművelési fe lelös összehívta a falu fiataljait, a színjátszócsoport agilis tag­jait és a közelgő télre tervet dolgoztak ki, melynek alapján majd dolgozni kívánnak. A Bá tai Kultúrcsoport is, — mint arról már> lapunkban is adtunk hírt, — elkészítette téli tervét, melyben a község — a környe­ző községektől eltérő — lakó dalmi szokását dolgozzák fel, mint népi játékot, és viszik színre még a tél folyamán. Ez­zel párhuzamosan készülnek ugyancsak a „Vindics” ballada színrehozatalára, mely előre láthatólag a ,,Halászélet’’-hez hasonlóan nagy élményt jelent majd a nézőközönség számára. Természetesen, találkozunk olyan községekkel is, ahol még ezután akarnak komolyan mun­kához látni a kultúrcsoportok. Ilyen esetben komoly követel­ményt a közeljövőben nem tá maszthatunk ezekkel a kultúr csoportokkal szemben. Teljesen érthető az, hogy az idei ősz ki tolódása nagyban gátolta a fa­lusi kultúrmunka kezdetét is, s amig a mezei munkában el­foglalt fiatalok munkájukat á határban nem végezték el, ad­dig nem követelhetjük meg tő­lük azt az áldozatot, hogy es­ténként — talán késő éjszaká­ig — próbáljanak és készülje nek a tervezett darab előadá­sára. De a közeljövőben, ami­kor a mezei munka már az idő járás miatt lehetetlenné válik, minden alkalmas percet ki kell használni a kultúrmunka fel­lendítésére. A kultúrotthonok vezetői nagyrészt nemcsak a tánc, szín játszó és szakköri csoportoknak dolgoztak ki egész telet átfogó tervet, hanem a kultúrotthon egész téli műsorát átfogva igye keztek rögzíteni minden elő­adás és ismeretterjesztő elő­adás időpontját is, hogy a dol­gozók között a pontosan meg­jelölt időre szervező munkát fejthessenek ki. . . De itt áll­junk meg egy pillanatra. Igen sok kultúrotthon vezetője nem gondoskodott ismeretterjesztő előadásokról, mondva azt, hogy a dolgozókat ez kevébbé érdek­li. Ez a kijelentés, vagy nevez­hetjük nyugodtan elképzelés egy ..kicsit” hamis. Mert igen sok háznál, a családon belül fo­lyik vita tudományos kérdések­ről hhol nemcsak a család tag­jai vannak jelen sok esetben, hanem a szomszédok, komák is. Ez kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a falusi embereket is egy re jobban érdekli a tudomány jelenlegi állása és előrehaladott sága. Utón, útfélen találkozunk egyszerű dolgozó parasztokkal, munkásokkal, akik az atomkor­szak távlatait próbálják elkép­zelni, s arról beszélgetnek, hogy milyen is lesz az élet 10 —20 év múlva. A tamási járásban például már megkezdték az ismeretter­jesztő előadások szervezését. A Járási Tanács Népművelési Osz­tályán dolgozó Magyarszéki József és beosztott munkatársa már elkészítették a járás min­den községének előadásterveze­tét, mely magába foglalja az egyes községek dolgozóinak kívánságát. A témát községen­ként megtárgyalták a község népnevelési vezetőjével. Eze­ken az előadásokon keresztül biztosítani kívánják azokat az előadásokat, melyek a dolgozó­kat legjobban érdeklik: pl. az atom, egészségügy, mezőgazda Ság. Az említett járás Népmű velési Osztálya tehát fő felada­tának az ismeretterjesztő elő­adások gondos megszervezését tartja, de ez mellett nem hanya golják el a kultúrcsoportokat sem, s ezeket előkészítik gon dósán az Ifjúság kulturális se­regszemléjére, ugyanakkor szer vezik a József Attila-oivasómoz- galmat. , A téli időszak egyéb, sokré­tű kultúrmunka végzésére is igen alkalmas falun. Megyénk községei igen sók feltáratlan és felkutatlan népi hagyományt rejtenek, amelyek lassan az idő sek elmúlásával feledésbe me­rülnek, senki nem beszél róluk s elvesznek az utókor számára. A téli esték igen alkalmasak az ilyen néphagyományok, nép­szokások összegyűjtésére, az utókor számára való megmen­tésre. Ebben a munkában igen nagy szerepe lehet a falu fiatal­jainak is, akik szüleik, nagyszü leik, idős rokonaik féltveőrzött emlékét örökítik meg papírra- vetve. A népszokások, hagyomá nyok gyűjtésénél kell beszél­nünk a régi dalok, táncok gyiij tésének lehetőségéről, és ehhez kapcsolva az énekkarok szerepé ről. Megyénkben igen kevés kultúrotthon dicsekedhet jó énekkarral, saját gyűjtésű ének számokkal. Pedig énekkari múltunk sok évtizedes hagyo­mányra tekint vissza, melyet ápolnunk kell, sőt tovább kel! fejlesztenünk. A téli időt, tehát, — hogy jó munkát végezzenek kul- túrotthonaink és csoportjaink — jól ki kell használni. Gondol­ni kell arra, hogy dolgozó né­pünk érdeklődése egyre inkább növekszik, szélesedik kulturális igénye és ezzel együtt mindig magasabb művészi színvo­nalon mozgó műveket vár a kultúrcsoportoktól. Az együtte­sek vezetőinek okvetlenül e fel­tételek szemelöttartásával kell végezniök a télen előadásra ke­rülő darabok rendezési mun­káit, s az ismeretterjesztő elő­adások előadóinak pedig fel kell készülniök az érdeklődéstől kísért színvonalas tudományos előadásokra. Díszoklevéllel jutalmazza a Tolna megyei Tanács a tsz-ek legtöbb munkaegységet szerzett asszonyait Megyénkben többszáz termelő­szövetkezeti asszony és leány csatlakozott .idén az MNDSZ kez­deményezésére a 200 munka­egység megszerzéséért indított mozgalomhoz. Most, a zárszáma­dások alkalmával a .megyei ta nács mezőgazdasági igazgatósá­ga díszoklevéllel jutalmazza meg a mozgalom legkiválóbb résztve­vőit. Elsőnek az aparhanti Fel szabadulás Termelőszövetkezet nőtagjainak adta át a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatója a díszoklevelet, dicsérő szavak kí­séretében. Az aparhanti Felsza­badulás Termelőszövetkezet asz- szonyai és leányai példásan helyt álltak az idei gazdasági év min­den szakaszában, nagy részük van abban, hogy a termelőszö­vetkezet minden munkát időben elvégzett s gazdag eredménnyel zárta az évet. A szövetkezet régi nőtagjai valamennyien túltel­jesítettén vállalásukat, s' 250 — 280 munkaegységet szereztek. Az új tagok és családtagok, akik április-májusban kezdték meg a munkát, szintén megközelítették őszig a 200 munkaegységet. Ssakály rését... Szakály és Regöly községek párosversenyben állnak egymás sál. A verseny állását szemletji- zottság ellenőrizte. A legutóbb megtartott határszemle alkalmá val- a bizottság megállapította, hogy a mi községünk dolgozó pa rasztjai szorgalmas munkájuk eredményeként megelőzték ver­senytársukat a regölyieket. Sza­kály vezet az őszi kalászosok ve­tésében, kukoricatörésben és szárvágásban egyaránt, csak egyedül az őszi mélyszántás mun kájában nem tudtuk megelőzni Regölyt. A szemlebizottság továbbá megállapította, hogy egyik köz­ség határában sincs szedetlen_ burgonya, ellenben kismértékű futrinka kárt fedeztünk fel. Rög tön megtettük a szükséges intéz­kedéseket és a védekozőszer máris a gazdák rendelkezésére áll. Mi azonban nem vagyunk meg elégedve ezekkel az eredmények kel, mert még jobb munkát aka­runk végezni. Ennek érdekében 18 körzetre osztottuk fel a köz séget, s a körzetekben egy ta­nács, vagy párttag vezetésével kisgyűléseket tartunk, ahol a szárvágás, mélyszántás és a be­gyűjtés munkájával foglalko­zunk. Lezsák Béla A bikácsi Petőfi TSZ levele Rákosi elvtárshoz Drága Szeretett Rákosi Elvtárs! Mi, a bikácsi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai 1955 de­cember 7-én tartjuk hatodik zárszámadási közgyűlésünket. Ez alkalomból forró szeretettel köszöntjük pártunk Központi Vezetőségét és annak első titkárát, hogy az 1955. évben jó eredményt értünk el azt köszönhetjük pártunknak és álla­munknak. Ebben a gazdasági évben a tagság jövedelme más­félszeresére emelkedett az elmúlt évekhez viszonyítva. Az idén egy munkaegység értéke 34 forint. így például Juhász József és 3 családja 1254 munkaegységet teljesített. Amire 42 636 forintot kapott. Ilyen hasonló eredményt ért el több tag is termelőszövetkezetünkben. Termelőszövetkeze­tünk egész tagsága zárszámadásunk alkalmával köszönetét mond a párt Központi Vezetőségének, hogy rávezetett ben­nünket a szövetkezeti útra. Jövőre még eredményesebb zár­számadást akarunk elérni. Az egy hold konyhakertészet helyett 3 holdat létesítünk. Három hold dohány helyett 6 holdon termelünk. Az állattenyésztésben meglévő 25 darab szarvasmarhát harmincötre emeljük. Tehenészetünkben az istállóátlagot a jelenlegi 6 literről 9 literre emeljük. Sertés- állományunkat 100 darabról 150 darabra emeljük, az anya­kocáknál a fialási átlagot 8 darabról 10 darabra emeljük. A meglévő 150 darab juhállományt 300 darabra fogjuk emelni. A tervezett 500 darab baromfiállományt 1000 darabra emel­jük. Ezenfelül a növénytermelésben az agró-, állattenyésztés­ben a zoótechnikai eljárásokat fokozott mértékben alkalmaz­zuk, így biztosítjuk, hogy a következő évben az egy munka­egység értéke a jelenlegihez képest az 55 forintot megha­ladja. Domonkos Gábor a tsz elnöke, Rácz Ferenc párttitkár, Gulyás István tsz agronómus. Tojás- és baromfibegyűjtési hetek a földművesszövetkezetekben A földművesszövetkezetek de cember 18-ig tojás- és baromfi- begyűjtési heteket tartanak. De cember 11-én és 18-án vasárnapo kon is egész nap átveszik a to­jást és a baromfit a dolgozó pa­rasztoktól. Ezekben a napokban bármely időpontban teljesítheti mindenki beadási kötelezettségét és értékesítheti a szabadpiacra szánt beadáson felüli tojást és baromfit. Minden dolgozó parasztnak hazafias kötelessége, hogy a hátralévő néhány hét alatt ele­get tegyen állampolgári kötele­zettségének és ne maradjon adós sága az új esztendőre. De nem­csak kötelessége; hanem érdeke is mindenkinek, hogy az egész község teljesítse 1955 évi be gyűjtési tervét és mielőbb vissza­kapja a szabadpiaci értékesítés jogát minden terményből. Köves sék a tolnai, szárazd!, szakadáti és keszőhidegkuti dolgozók pél­dáját, akik becsületesen teljesítik beadásukat 'és legutóbb vissza­kapták a kukoricára a szabad­piaci jogot. A földművesszövetkezeti ta goknak, érdekük, hogy a szabad­piacra szánt tojást, baromfit és egyéb árut a földművesszövetke zetnek adják és értékét beírás sák a vásárlási, értékesítési könyvbe, mert év végén vissza­térítést kapnak a földművesszö­vetkezettől. Triber Dezső Meggyorsították az építkezés ütemét Januárban már termelnek a Bonyhádi Zománcgyár új zománcozócsarnokában Lendületes munka folyik az esztendő utolsó heteiben a Bonyhádi Zománcgyárban. A. sajtoló, zománcozó dolgozói eredményesen harcolnak az éves terv határidő előtti telje­sítéséért, miközben kőművesek, szerelők, kemenceépítők, mű­szaki vezetők egy új, magasba- emelkedő épületen dolgoznak, hogy január elején már itt is megindulhasson a termelőmun­ka. Kívülről már úgy látszik, mintha készen is lenne. A te­tőn pufajkás lányok söprik össze a törmeléket, lent az áll­ványokat szedik szét, takarítják az épület környékét. Belül azon bán más a kép. Keramitkoc- kákkal burkolják az aljzatbe­tont, tűzállóanyagból építik a kemencéket, működnek a he­gesztőpisztolyok. Uj zománcozócsarnok épül a gyárban, amire államunk mint­egy hatmillió forintot fordít, — Nemcsak termelése emelkedik ezzel a gyárnak, hanem korsze­rűen berendezett, világos üzem­ben sokkal jobb körülmények között dolgoznak majd a mun­kások, mint most. Nagyobb le­hetőség lesz a minőség javítá­sára is. Múlt hónap közepén meggyorsították az építkezés ütemét, hogy a gyár jövő év elejétől már teljesíteni tudja a felemelt tervet. Óvári elvtársnak, a gyár igaz­gatójának irodájában kidolgo­zott „haditerv’’ fekszik az asz­talon, benne pontról-pontra fel­sorolva, mit mikor kell elvé- kezni az építkezésnél. Novem­ber 11-én állították össze ezt az ütemtervet, akkor volt itt Föl­des Sándor elvtárs, a miniszté­rium közszükségleti tömegcikk iparigazgatóságának helyettes vezetője és az építővállalatok vezetőivel együtt megbeszélték a tennivalókat. „Eddig minden téren sikerült betartani az ütem tervet — mondja Óvári elvtárs, — sikerült biztosítani a jó együttműködést az építkezésen dolgozó különböző vállalatok­kal. A gyár műszaki vezetői so­kat tartózkodnak az építkezé­sen és azonnal beavatkoznak, ha valamilyen akadály van.” A gépészeti munkákat a gyár karbantartócsoportja végzi. A lakatosok, szerelők — Dér Má­tyás csoportvezető irányításával — nap, mint nap előzik meg a még elég szoros határidőket elő író ütemtervet is. A két' füstel­szívó ventillátor többmázsás alkatrészeinek felszerelését ha­táridő előtt egy nappal végez­ték el. A kemenceépítőknek vas alkatrészeket hegesztettek össze „soronkívül”. A szárítókemence építésénél valami eltérés volt a méretek között, a burkolok éj­jel jöttek be dolgozni, hogy reggel a kőművesek tovább folytathassák munkájukat. A hőkicserélő kamrák építésénél 150 méter szögvasra és ugyan­ennyi U-vasra volt szükség, amit az építővállalat nem tu­dott beszerezni. A gyár teher­autóját azonnal Budapetre küld ték ,ahol a minisztérium segít­ségével beszerezték azt és más­nap zavartalanul folyhatott to­vább a munka. Derekasan megállják helyü­ket a munkában a kőművesek is. Vörös elvtárs, építésvezető bizakodva mondja: „A hónap végén teljesen készen átadjuk az épületet és elvonulunk”. — Van is oka a bizakodásra. A Müller kőművesbrigád a belső vakolást határidő előtt két nap­pal, a meszelést három nappal fejezte be. Külső vakolási mun­káknál pedig csaknem egy hét­tel előbb lettek készen. Az első kemencével már tel­jesen elkészültek a 30-as számú Építőipari Vállalat dolgozói. „A többi is elkészül az év végéig — mondja Wildanger István építésvezető. — A napokban kell megkapnunk a szükséges elektrokorundot és szilimanitot és akkor már semmi sem aka­dályoz a munkánkban.” Ezekkel az anyagokkal bélelik a kemen­cét, hogy tartósabb legyen. Az első kemencék felfűtését még ebben a hónapban meg­kezdik. Januárban pedig már — igaz, hogy még nem teljes kapacitással — megindul a ter­melőmunka az új zománcozó­csarnokban, hogy a dolgozók még több, nagyobb választékú és jobbminőségű zománcedényt vásárolhassanak az üzletekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom