Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-06 / 285. szám

1995. DECEMBER 6. :api,o » PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS •95 Amiben az élenjáró tsz lemaradt... A megyében talán egy ter­melőszövetkezetről sem beszél­nek annyit az emberek, mint a tamási Vörös Szikráról. So­kat írnak róla az újságok is, többször beszélt már róluk a rádió és' nem egy értekezleten, mint követendő példát állítják a részvevők elé. Joggal el­mondhatjuk, hogy a Vörös Szikra eredményeivel rászol­gált erre a nagy hírnévre, erre a sok dicsőségre. GAZDAGOK, MEGELÉGEDETTEK a tagjai, a tsz élete, eredmé­nyei valósággal vonzzák a köz­ség fiataljait. Eddig közel 100 fiatal találta meg a boldogu­lását a tsz-ben. Ezek az eredmények nyilván felkeltik az emberek érdeklő­dését és még a megye túlsó végén is gyakran hallani ilyen megjegyzéseket: „Bár csak én is tagja tehetnék a tamási Vö­rös Szikrának ...“ Nem lenne azonban reális a Vö­rös Szikráról festett kép, ha eredményei mellett megfeled­keznénk a hibákról, az olyan hiányosságokról, ajíielyek gát­jai a még nagyobb eredmé­nyeknek és ha nem számolják fel őket, a jövőben még in­kább érvényesül rossz hatásuk. Éppen ezért őszintén meg kell mondani, hogy a Tamási Vö­rös Szikra TSZ-ben JELENLEG NINCS PARTOKTATÁS. Már pedig tudjuk, hogy a po­litikai képzés alapfeltétele a párttagok fejlődésének és ezen ‘keresztül a pártszervezet erő­södésének. Nem kell még a szomszédba sem átmenni a példáért, ha be akarjuk bizonyítani, hogy mi származik az elméleti képzés hiányából, mert a Vörös Szik­ra életében is találhatunk ilyet. A tsz párttagjainak egy része nem értette meg és még ma sem érti, hogy milyen nagy jelentősége van a tsz-agitáció- nak. Amikor a községben rendszeres, szervezett agitáció folyt a tsz-mozgalom szélesíté­séért, a tsz párttagjai között voltak olyanok is, akik bi­zony nem kommunistához mél tóan tevékenykedtek. Többször megtörtént, hogy egyesek a párttagok jelenlété­ben és tudtával szegték meg a munkafegyelmet és emellett szó nélkül elmentek egyes párttagok. A gyenge politikai munka következménye volt az is, hogy a tavasszal, az egyik új tag gondatlan munkája miatt több hold területet üre­sen járt meg a vetőgép. Sorolhatnánk tovább is az olyan hibákat, amelyek oda ve­zethetők vissza, hogy tavaly és az előző években sem volt jó a pártokíatás. Ezek a hiányos­ságok jelenleg még alapjaiban nem befolyásolták a tsz ered­ményeit, de ha nem javítják ki a párttagok politikai képzése terén fennálló hibákat és ezen keresztül az egész tsz-ben nem javul meg a nevelő munka, nem lesz megfelelő biztosíték arra, hogy a létszámbelileg is megnövekedett tsz eredményei továbbra is országoshírűek lesz nek. A TSZ PÁRTTAGSÁGA körében sok olyan elemi mu­lasztás tapasztalható, amelyek sorfa az öntudat, a kommunis­ta helytállás hiányából fakad­nak és ha ez így van kisebb dolgoknál, felvetődik a kérdés, hogyan tudják megoldani a nagyobb feladatokat, amelyek nagyobb helytállást, áldozat- készséget követelnek meg. A párttagok közül sokan nem fi­zetnek rendszeresen tagdíjat annak ellenére, hogy az egész tsz tagsága jómódban él. A tag- díjfizetés elemi kötelessége minden párttagnak és elemi előfeltétele a párthoz való tar­tozásnak. Ha még ilyen téren is komoly problémák vannak, akkor jogoson levonhatjuk a következtetést: nagyon sok ten­nivaló van a párttagok neve­lése terén és ennek egyik fő módszere a pártoktatás meg­szervezése és beindítása. A TSZ PÁRTVEZETÖSÉGE azzal elvileg egyet is ért, hogy szükség van a pártoktatásra, csak az a baj, hogy még min­dig nem kezdődött meg. Ezt a sok őszi munkával, főként a vetéssel és a rendkívüli idő­járással magyarázzák. Ez nem el fogadható indok, itt pusztán a nemakaráson múlott, mert aho­gyan a tamási járásban nincs már egy tsz sem, ahol ne kezdődött volna meg a pártoktatás, ugyanezt megtehették volna a Vörös Szikrában is. A mulasztás pedig még pótolha­tó és kell is pótolni. A pártszer­vezet a lehető legrövidebb időn belül számolja fel a pártokta­tás terén fennálló hiányosságo­kat és különösen sok segítséget várunk Péti János elvtárstól, a TSZ elnökétől, aki munkájá­val bebizonyította, hogy ké­pes a legnagyobb feladatok megoldására is. a. Ünnepelnek a molnárok... Szombaton adták át az újjáépített Mözsi Hengermalmot. Ukrán Hét a dombóvári gimnáziumban A Dombóvári „Gőgös Ignác” Általános Gimnázium IV. c. osztálya egységesen belépett az VISZT-szervezetbe. A leánytanulókból álló osztály a belépés alkalmából klubdélutánt ren­dezett és nívós műsorral ünnepelte meg az Ukrán Hetet. A műsor keretében a meghívott hallgatók bepillantást nyerhettek az ukrán nép gazdag, színes kulturális életébe és a szocializ­musért vívott harcába. Leonyid Pervomajszkjj Petőfi Sándorhoz című költeménye a legszebb bizonyítéka annak, hogy az ukránok mennyire megbecsülik más népek irodalmi nagyságait s egyben bizonyítéka annak is, hogy a Vörös Hadsereg katonái valóban felszabadítóként jöttek hazánkba. A műsor középpontjában Pável Ticsin, a legnagyobb szovjet-ukrán költő irodalmi tevé­kenysége állott, de a többi ukrán költő neve is ismeretessé vált a hallgatóság előtt. Különösen nagy tetszést aratott a „Bőr. hyüvö Kirill” című mese, amely az ukrán nép gazdag és színes mesevilágába vitte el a hall­gatóságot. Az Estharang és Szamára című ukrán da­lok és zongoraművek előadása az ukrán zene­művészet szépségeit tárta fel. Az irodalmi előadás, mely összefoglalója volt a jól sikerült műsornak, az ukrán szárma­zású Gogol méltatásával bebizonyította, hogy a mai ukrán irodalmat, de más irodalmat se le­het elképzelni Gogol nélkül, hisz az ő „Köpö- nyeg’’-éből bújtak elő az orosz kritikai realis­ták, ahogy azt Dosztojevszkij igen találóan ki. fejezte. A dombóvári gimnazisták ünnepsége, mely az ukrán nép és irodalom megbecsülésének je­gyében zajlott le, világos példája volt a ma­gyar ifjúságnak az ukrán nép iránti szerete- téről. Magyar és szovjet nek baráti laláMja Szekszárdim A Magyar—Szovjet Társaság Tolna megyei Titkársága és az MNDSZ Megyei Elnöksége de­cember 3-án, este rendezte meg Szekszárdon az MSZT klub- helyiségében a magyar és a szovjet nők baráti találkozóját, melyen 22 asszony vett részt., A találkozó — amelyen resztvet­tek a szovjet tiszt elvtársak fe­leségei — a magyar—szovjet barátság jegyében ült össze. — A résztvevők kölcsönösen el­mondták azokat a tapasztalato. kát, melyeket a békéért vívott harcban szereztek, de közösen beszéltek többek között a gyer­meknevelés problémáiról is. A magyar és szovjet nők baráti találkozója ünnepi vacsorával ért véget, melyen a meghívott asszonyok férjei is resztvettek. Alig alkonyodott, már kigyul­ladtak a villanyok és sárga fény ömlött a ködös, sáros utcára. — Messziről észrevehette min­denki, hogy itt valami készül, valami nagy, nem mindennapi esemény. Legtöbbfen azt is tud­ták, hogy a Mözsi Hengerma­lom ma ünnepli újjászületését, kivilágított ablakai vendégeket hívogatnak. Jönnek is a vendégek. Vona­ton, autóbuszon, motorkerékpá. ron jönnek a molnárok Bony­hádiéi, Decsről, Keszőhidegkút- ról megyénk minden malmából, s a földszinti teremben ragyogó futócsövek és fényes gépek tár­saságában gyülekeznek. Száz­féle dicsérő szó, kérdés itt is, ott is. Heil Ádám, a malom igazga­tója alig tudja kielégíteni az érdeklődőket. —Igen, igen, minden új. — Újak a futócsövek, a koptatok, az őrlőművek ... Nekünk új ez a 77 lóerős villanymotor is, jól lehet ez nem most került ki a gyárból. Itt csak a falak régiek. — Hogy tetszett kérdezni, — mennyibe került? Nem tudom, megmondani pontosan, még nem készült el az utókalkuláció, de nem sokat tévedek, ha 2 és félmillióra becsülöm a költsége­ket. Amellett, hogy teljesen kicse­rélték a malom berendezését, egy vagonnal megemelték ka­pacitását is. Eddig két, vagon, ezután három vagon búzát tud. nak 24 óra alatt megőrölni. — Bieber Lajos művezető éppen azt magyarázza egy csoportnak, hogy mi az újszerű, a malom berendezésének elhelyezésében és ez önmagában mennyivel fogja emelni a termelékeny­séget. Tehát: a kapacitás növe­lését nagyrészt a berendezés ésszerű elhelyezése által éri el. Sok dicsérő szó hangzott el, minden nagyon tetszett a ven­dégeknek. De talán legtöbben azt dicsérték az új malomban, hogy szerelői nagy gondot for­dítottak a munka- és egészség- védelem, a tisztasági rendszabá­lyok betartásának biztosításá­ra. Tökéletes porszívóberende­zésekkel, védőrácsokkal a szí­jak mellett, tűzrendészeti be­rendezésekkel találkozik lépten nyomon a látogató. Uj fürdőt és öltözőt is építettek a malom mellett dolgozók részére. Közben megérkezik Szalai Árpád elvtárs, a Malomipari Egyesülés igazgatója. A vendé­gek az ebédlőbe vonulnak rö­vid formai átadás, átvétel kö­vetkezik, felszólal Szalai elv­társ, Berecz elvtárs a főszerelő, a községi tanács elnöke és Héil elvtárs, a malom igazgatója. — Utána beindítják a malmot, a próbajáratás sikerül, majd is. mét az ebédlőbe vonultak, po­harak koccannak össze, cigány­zene szól, párolgó disznópörkölt hófehér kenyér kerül az asztal­ra. Ünnepelnek a molnárok, ün­nepük a Mözsi Hengermalom újjászületését. (is—os.) Niért nem biztosít a bonyhádi föidművesszöveíkezet műtrágyát es dolgozó parasztoknak ? Amelyen sürgősen változtatni kell... Látogatás a keszőhidegkúti Uj Élet TSZ-ben övetke- a kenderért cukorréDáért mps létre amolv az TI i illet TSZ-hen .3 héttf Amikor egy termelőszövetke­zet tagjai elnököt, vezetőt válasz tanak maguknak, akkor joggal várják és követelik, hogy RENDET ÉS FEGYELMET teremtsen a portán, hogy az va iamennyöjük javát szolgálja. Ezt várta a keszőhidegkúti Uj Elet TSZ elnökétől, Bogos Józseftől is az a 31 tag, akik őt elnökül vá lasztották, remélve azt, högy a közel 400 holdas gazdaságukat a jó gazda gondosságával vezeti, irányítja. Merészség lenne azt állítani ,hogy az Uj Élet TSZ-ben tapasztalható hiányosságokért, helyzetért, egyedül az elnököt tér heli a felelősség, Nem. Azért, hogy 5 hold kender termése még a földön van, hogy szedetlen még a cukorrépa és a kukorica nagy része, hogy leszántották az 5 hold lucerna harmadik kaszá- lású szénáját,, hogy kevés tejet fejnek, a vezetőség és tsz vala mennyi tagját érinti. A tsz veze­tőségén és tagságán kívül fele lősség terheli a Gyönki Járási Tanács mezőgazdasági osztályá­nak munkatársait, akik hosszú időn át tétlenül nézték és enged­ték e' lehetetlen helyzet megerő­södését. Decembert írunk, legalább ek­korra már be kellett volna taka- 'í tani ok a határban lévő termé- lyeket. EV. fontos azért is, hogy a kenderért, cukorrépáért meg kapják az ellenértéket, hogy a kukoricaszárt takarmányozásra fel tudják használni. Másrészt fontos azért is, mert addig nem készíthetik el a zárszámadást, míg termény van a határban. LENNE TENNIVALÓ még a keszőhidegkúti Uj Élet TSZ-ben, hiszen az 5 hold cukor­répából alig szedtek fel valamit, de van még kukorica törni való is. Az 5 hold kenderből 2.5 hol­dat le kellene vágni, a másik 2.5 holdat pedig összeszedni. Miért vannak ezek a hibák, miért nem törődnek az Uj Élet TSZ tagjai azzal, hogy betakarítsák azt a termést amelyért a nyár folya­mán annyit dolgoztak? Vagy tel jesen közömbös számukra, hogy a több mint 10 000 forint értékű kender még a határban van? Régen rend lehetne már a tsz határában, ha szervezetten végez \ nék a munkát, ha felosztották volna a kapásterületet, ha az el­nök, a. vezetőség, de az egész tagság a legfontosabb munkák­kal törődne, egyszóval ha végre megszilárdítanák a munkafegyel­met. Nem engedhető meg, hogy Jugovics Kelemen tagtársuknak 3 holddal nagyobb legyen a ház­táji területe a megengedettnél. Az ilyen és ehhez hasonló dolgok azt a lehetetlen helyzetet hozzák létre, amely az Uj Élet TSZ-ben ma fennáll. LEHETNE-E EZEN VÁLTOZTATNI? Erről nyilatkozik a tsz egyik te­henésze Naszvadi János. — Nem egyszer, többször mondtam már jó magam, de többen is a tagok közül az elnök elvtársnak, hogy miért nem oszt­ják fel újra a kapásterületet, ak­kor biztosan nem lenne már kint terményünk. Én a tehenészetben dolgozom. Nem egyszer, az el­múlt 3 hét alatt naponta mond­tam és mondtuk a vezetőségnek, hogy írjanak ki megfelelő össze­állításban takarmányt a tehenek részére, mert még mindig nem tértünk át a téli takarmányozásra Éppen azért nem érthető meg a vezetőségnek e téren tapasztalt felületessége, mert van korpa és egyéb takarmányunk, amellyel el tudnánk érni, hogy ne csökken­jen, hanem emelkedjen a tehe­nek tejtermelése. MEG KELL HALLGATNI A TAGSÁGOT Naszvadi elvtárs szavait iga­zolja az egyik esti lefejés, ami­kor 8 darab tehéntől 10 liter te­jet fejtek. Jelenlegi tehénállomá mányuk nagyon elhanyagolt, amely ennek a három hétnek az eredménye. Emma nevű tehenük 3 héttel ezelőtt 20 litert adott, jelenleg borjú van alatta. E te­hén napi tejtermelése alig éri el a 7 litert, abrakot persze egy dekát sem kap. A szárazon álló vemhes tehenek részére póttakar mányt kellene adni, mert csak azok a tehenek adnak borjazás után sok tejet, amelyek a szára­zon állás idején jól tápláltak. Az Uj Élet TSZ-ben ezek a vemhes tehenek éppen csak a létfenntar­táshoz szükséges takarmányt kap ják, pedig van a padláson korpa, lucernaszénájuk meg annyi, hogy nem is szedték össze, ha­nem egy 5 holdas terület harma­dik kaszálású szénáját leszántot­ták. Ez mellett silótakarmányt is készítenek. A rossz takarmányozáson ki vül szólni kell az istálló tisztasá­gáról is. A „takarmányínségen” kívül kétszeresen érzik ezt a te­henek és azok á párhetes borjak, amelyek piszokban vannak. Komoly hiányosságok ezek. amelyek akadályozói annak, bogy a keszőhidegkúti Uj Élet TSZ erősödjön, gyarapodjon. A hibák kijavításához valamennyi- öknek azonnal hozzá kell látni, a bírálat nyomán azt a célt tartva szem előtt, hogy a növényter­mesztés és állattenyésztés jó vagy rossz munkája a tagságot anyagilag érinti. —y—a Az elmúlt napokban a bony hádi földművesszö vetkezetnem tartozó majosi helyi szervezetnél a tagságnak mintegy 80 százaié ka vett részt a tagértekezleten és bátran bírálták a földművesszö vetkezet vezetőségének és dolgo zóinak munkáját. A majosi dől gozó parasztok magukénak érzik a földművesszövetkezetet és Kiss János dolgozó paraszt jogo san követelte a vezetőségtől, jhogy Máj oson is biztosítsanak a boltokban kocsikenőcsöt, szeget és egyéb vasárut, ne kelljen min dig Bonyhádra járni, mert így sok idejük veszik el feleslegesen. Kifogásolták a dolgozó parasz­tok, hagy miért nem biztosit a földművesszöve,kezet műtrá. gyáí az őszi vetésekhez. A taggyűlés után megvizsgál tűk a tagok panaszát és megálla­pítottuk, hogy a bonyhádi földművesszövet­kezet raktárában 350 mázsa szuperfoszfát, 300 mázsa káli­só van, s énnek ellenére Majoson, Kis mányokon, Nagymányokon és Váralján november 24-én egvál talán nem volt a földművesszö­vetkezetek raktárában szuper foszfát és kálisó műtrágya. Egész ősz folyamán csak Vár­alja helyi szervezet részére adtak 20 mázsa szuperfoszfátot, holott 150 mázsát kért a boltkezelö. Nagymányokon tavaly is eladtak 200 mázsa szuperfoszfátot, az idén azonban a földművesszövet kezet ügyvezetője, Ferenc Imre és üzemágvezetője Agócs Zoltán nem biztosított részükre műtrá gyát, pedig 225 kataszteri hold vetésére kellett volna a dolgoz’' parasztoknak. Kismányokon már két hónap­pal ezelőtt összeírta Bariczné boltkezelö a dolgozó parasztok igényét és összeszedte a pénzt is 80 mázsa szuperfoszfátra, de hiába sürgette a műtrágya leszállítását s kénytelen volt a pénzt vissza adni a dolgozó parasztoknak Majoson a múlt héten is naponta mintegy 10—15 dolgozó paraszt, kereste a műtrágyát, de Ígéretnél többet nem kaptak. A járási központ kereske­delmi osztályának dolgozói nem ellenőrizték a műtrágya­ellátást a bonyhádi földműves­szövetkezeteknél és így nem vették észre ezt a nagyfokú hanyagságot és nemtö­rődömséget. A földművesszövet­kezet ügyvezetője és üzem egység vezetője pedig azzal igyekeztek saját magukat men­teni, hogy nem tudtak kocsit biz­tosítani a szállításhoz, azért nem adtak a helyi szervezeteknek mű trágyát. Hogyan akarja a bonyhádi Földművesszövetkezetek Járási Központja segíteni a mezőgazda- sági termelés fokozását, ha még 'műtrágyát sem biztosítanak a dolgozó parasztoknak az ősziek vetéséhez. Triber Dezső Megjelent a Propagandista novemberi száma Az új szám első helyen „Az októberi forradalom és a szocia­lista külpolitika’’ címmel Szán­tó Rezső cikkét közli. Kádár Iván. „A monopóliumok uralma a Horthy Magyarországon”, Lu_ kács József „A vallásos nézetek elleni harc módszerei” címmel írt cikket, Porzsolt József cikke pedig a német imperializmus újjáéledését vizsgálja. Soós Gábor cikke „A mező- gazdasági termelőszövetkezetek fölénye a gépek felhasználásá­ban az egyéni gazdaságokkal szemben”, .Venéczi János „Az új technika alkalmazása a szén- bányászatban” című írása és Szép Jánosnak az 1955. évi ön­költségcsökkentési terv végre­hajtásának tapasztatairól írott cikke népgazdaságunk időszerű kérdéseivel foglalkozik. A folyóiratban megjelent — Szabó József „Az önkéntesség elvének helyes értelmezése a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében’’, című írása, Bú­zás József cikke, amely arra a kérdésre ad választ, miért szük­séges a szocialista országokban a külkereskedelmi monopólium. A folyóirat összefoglalást kö­zöl a genfi külügyminiszteri ér­tekezletről. A propagandamun_ ka tapasztalataival propagan­dista tanfolyamok és politikai foglalkozások tanulságairól írott cikkel foglalkoznak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom