Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-30 / 306. szám

4 TOLNAI NAPLÓ IS55. DECEMBER 30. KÖZÉPISKOLÁSOK Janus Pannonius Nem vagyok kegyeletsértő, de mindig elmosolyodom, ha első nagy költőnknek, latin- nyelvű humanista költésze­tünk tragikus véget ért müve lőjének a neve eszembe jut. Nem tett pedig tudomásom szerint a jeles költő Semmi olyat, ami mosolyt csalhatna az ember arcára. Nem ő az oka ennek a mosolynak, nem is én, hanem egy diáktár­sam, akivel együtt érettsé­giztem. B. Sándornak hívták. (Más­különben ma is úgy hívják. Vezetéknevét nem akarom publikálni, így is meghara gudhatik rám, ha véletlenül kezébe kerülnek ezek a so­rok.) Mi magunk között csak Kuksinak hívtuk merő ta­pintatból, hogy emlékeztessük rövidlátó voltára. Csöndes, szerény, szőke fiú volt. Nem volt gyenge tanuló, de túlzott szerénysége és önbizalmának hiánya sohasem engedték meg képességeinek kibonta­kozását. Azt mondják, a csön­des természetű emberek ál­talában nyugodtak, jó ideg- zetűek. Sándor barátomon én ennek az ellenkezőjét tapasz­taltam. Felelés közben izgult, ha valami nem jutott eszébe, végkép elvesztette fejét és sületlenségeket mondott. Erre példa az alábbi tragikomi­kus történet is. • írásbeli érettségi vizsga utáni „lógós“ idők végére pontot tett a szóbeli vizsgál- r.apja. Izgultak a maturandu- sok, korán reggel ideges si­etséggel még átlapozták =• könyveket, jegyzeteket. Az érettségi-elnököt 9 órá­ra vártuk, de 10 is lett, mir;- megérkezett. Addig mi idege­sen járkáltunk az udvarom fel-alá, s kisebb csoportokra- oszolva fontolgattuk az es­hetőségeket. Sándor barátom kálváriáid már korán reggel megkezdő-- dött. Hajnalban kelt, elővet­te könyveit, de nem volt ká pes tanulni. Sokkal idegesebb volt, semmint megjegyezhe­tett volna valamit. Abbahai'-- ta a sikertelen kísérletet c- a folyosón sétálgatott. Olyan szánalomra méltó volt, hogy még a pogánynak is megeset*- volna rajta a szíve. Ner-- igaz, hogy ő nem tudott vo’- na semmit, inkább az á!’-'- fenn, hogy őt ez a nagy al­kalom nem inspirálta, mint legtöbb társát, hanem ideg­tépő feszültségbe taszította Mialatt az intézet udvarán ténferegtünk, várva az elnö­köt, Sándor rövid időre e1- tűnt, majd ismét megjelent Mint később kitudódott, az alig néhány ugrásnyira lév& „topogóban“ próbálta helyre­billenteni lelki egyensúlyá4- három féldecivel. Megérkezett az elnök. Ös­szegyűltünk az egyik terem­ben és megkezdődött a cere­mónia. Egymásután szólta- hozzánk, igazgatónk, osztál-- főnökünk és az elnök, köz vetlen, biztató szavakkal Sándorral látszólag semrm baj sem volt, arcán semmi iz­galmat nem lehetett látr.i inkább mérhetetlen nyuga­lom áradt egész valójából. A szesz hatott. Amikor a vizsga megkez dődött, még úgy látszott, minden rendben van a szé nája körül. A magyar vizs­gán sikeresen át verekedő magát. Következett a törté­nelem. Osztályfőnökünk volt a történelem tanára. Ez alka­lommal is, mint mindannyi­szor, ha látogatónk volt, együtt izgult diákjaival. Nem csoda, ő is vizsgázott velünk együtt. Jóhiszemű ember volt s egy kicsit idealista. Emlék­szem, egyszer érendő korunk­ban megfogadtatta velünk, hogy jók leszünk, sorrajárta a padokat, s mind a negyve­nünkkel kezet fogott a foga­dalom megpecsételésének okáért, miközben mi pukka- doztunk a nevetéstől. Osz­tályfőnökünk most félt egy kicsit a Sándor szereplésétől, mert a fiúnak nem volt jó svádája, nem tudta cifra kön­tösbe burkolni mondanivaló­ját és most elégséges és kö­zepes között állt.' Sándor azonban történe­lemből is várakozáson felül szerepelt. Bár a végén kicsit megzavarodott, egyszerű, ki­fejező beszéde megnyerte az elnök tetszését, úgy, hogy az szerette volna jóval lezárni. — Tegyen fel még neki kérdést a tanár úr — kérte az elnök osztályfőnökünket. Osztályfőnökünk sugárzott a boldogságtól. Kezdte vissza­nyerni eredeti énjét. Kezét kenetesen dörzsölgetve, szer­tartásoson járt fel-alá a két asztal, az elnökség és a vizs­gázók asztala' között, s bá­torító pillantásokat vetett Sándorra. — Mondd meg nekem ked­ves Sanyikám — tette fel a kérdést — ki vezette az 1437-es parasztfelkelést. És bekövetkezett a kataszt­rófa. Szegény Sándoron már a felelete végén látszott valami változás. Arcán már akkor valami furcsa zavar tükröző­dött. Én, aki jól ismertem őt, tudtam, hogy valami baj van készülőben. Ezúttal is a szesz hatott. Amint meghallotta a kér­dést, — gondolkodni kezdett. Tekintete egyre tétovább, ta­nácstalanabb lett. Én most is bizonyos vagyok afelől, hogy ő rendes körülmények között azonnal rávágta volna a kér­désre, Budai Nagy Antal ne­vét. De akkor nem ... Császár Péter — ejtette ki az első nevet. — Nem. Gubecz Máté, Szegedinácz Péró, Szalontai György. — Nem, nem, nem, — hangzott mindegyikre a felelet. Eleinte még parasztvezérek neveit mondta, ügy látszott, a rum kronologikus memóri­áját támadta meg. Halántékán verejtékcseppek jelentkeztek. Pillanatonként szánalmasan, segélytkérően mosolygott. S mondta a neveket egy­másután. Nem, nem. Osztály- főnökünk arca elborult, szemöldöke ismét idegesen rángatódzott. Mi pedig, akik Sándorral együtt vizsgáztunk és szemben az elnökség, mo­solyogtunk. Előbb csak a száj sarkában kezdett játszadozni, a visszafojtott nevetés, ké­sőbb átterjedt az egész arcra. Milyenek is vagyunk néha! Nevetünk felebarátunk kínló­dásán, mert ebben a kínló­dásban van egy kis komikus is. Az egymásután kimon­dott nevek hatására a szájak egyre széjjelebb, csaknem a fülekig húzódtak. És mikor Sándor egy végső erőfeszí­téssel kimondta az utolsó ne­vet: Janus Pannonius, min­denkiből egyszerre robbant ki a nevetés. Csak szegény Sándor töröl- gette homlokát elkínzott arc­cal és osztályfőnökünk állt ott megsemmisülve. A pa­rasztvezérré előléptetett, nagy emlékezetű költő pedig valószínűleg megfordult sír­jában. B. I. A „Mézeskalács“ bemutatója Tamásiban A Tamási Járási Tanács Szakszervezetének Kultúrcso- portja, december 24-én, délután mutatta be először Szirmai, Mézeskalács című daljátékát. A december 24-i előadást a kultúrcsoport az ifjúság szá­mára rendezte 2 forintos hely­árakkal Az előadást előre meg­beszélték a gimnázium és az általános iskolák igazgatóival, akik szívesen engedélyezték a gyermekek megjelenését. Vasárnap és hétfőn este ugyancsak ezt a darabot mu­tatta be az együttes a kultúr - otthonban nagyszámú érdek­lődő előtt. A hagy érdeklő­désre való tekintettel újévkor mégegyszer bemutatják a da­rabot Tamásiban, aztán pe- dig a járás községeibe mennek vele vendégszereplésre. A darab díszleteit a Járási Tanács dolgozói készítették társadalmi munkában. Szük­sége van az együttesnek a pénzre, ugyanis a Járási Ta­nács klubhelyiségét szeretnék a befolyt összegen berendezni. hogy kellemes, barátságos he­lyen szórakozhassanak, tanul­hassanak majd a dolgozók munkaidő letelte után. A darab valamennyi szeren lője lelkesen, szorgalmasan ké­szült az, előadásra, ami meg is mutatkozott a jól kidolgozott szerepalakításckon. A főszerepet Magyarszéki József, a Járási Tanács Nén művelési osztályának vezetőíe játszotta. Vásári kislány volt, Császár Ernőné. A darab egyik legsikerültebb alakítását, az udvaribolond szerepét játszó Cser Józseftől láthatták a né­zők, aki komikus szerepében is drámai feszültséget tudott te­remteni. A királynő szerepét alakító Kurucz Julia megnyerő hang jával hívta fel magára a né­zők figyelmét, s a hozzáértők­ben azt a véleményt keltette, hegy hangját érdemes lenne továbbművelni. A daljáték jólsikerült zenei része. Mester József munkáját dicséri. Apróhirdetések — JÖN a tél, hogy ne fázz, sürgősen vásárolj téli ruhát a szekszárdi földművesszövetkezet áruházában. — AZ É. M. Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat felvételre keres kőműves, ács, tetőfedő, fes- tő-rnázoló, parkettás, kályhás, üveges iparitanulókat, valamint fenti szakmunkásokat. Jelentkez­ni lehet minden nap 8—17 óráig Szekszárd, Arany János utca 13 sz. alatt. MOZI Garay Filmszínház: Decembei 29-től január 1-ig,.. csütörtoktől- vasárnapig: Az eltűnt kapitány. Csukovszkij elbeszéléséből ké­szült színes szovjet film. Előadások kezdete: vasár­és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8, hétköznap: fél 6 és 8 órakor. I MINDÉH HÉTEN ! Közöljük lapunk előfizetőivel, hogy a Tolnai Napló falinaptárát a január 1-i számhoz mellékeljük díjtalanul Eseménynaptár „1922. de­cemberében ült össze a Szovjetek I. összszöVetségi kongresszusa, i Ezen a kong­resszuson Le­nin és Sztálin javaslatára meg­alakították a szovjet népek ön kéntes állami egyesülését — a Szocialista Szovjet Köztársasá­gok Szövetségét. (SZSZKSZ). ... Ekkoriban hét köztársaság volt a tagja a létrejött SZSZKSZ-nek... Mindezek a köztársaságok a szovjet álla- .mok egységes szövetségébe, a Szocialista Szovjet Köztársasá­gok Szövetségében egyesültek, a. teljes önkéntesség és egyenjo­gúság alapján azzal, hogy a Szovjet Köztársaságok mind­egyike megőrizte a Szovjet­unióból való szabad kilépés jogát. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének megteremtése a szovjet hata­lom megerősödését és a bolse­vik párt lenini-sztálini nemzeti politikájának nagy győzelmét jelentette . ..“ A 33 esztendővel ezelőtt megalakult SZSZKSZ tagjai azóta is teljes egyetértésben és egyenjogúságban élnek. HÍREK — Szakály községben Lezsák Béla és jegyzőtársa 10 000 fo­rintot jegyeztetett a Békeköl­csön-jegyzés alkalmával. Vál­lalták, hogy ezt az összeget: agitációs munkával december 31-ig begyűjtik. — A Déldunántúli Papír és Irodaszerértékesítő Vállalat dolgozói az 1955-ös évi értéke­sítési tervüket 1955 december 21-el teljesítették és december 24-én már eleget tettek annak a. kötelezettségüknek is, amit a 20 budapesti nagyüzemhez csatlakozva vállaltak, éves tervüket 2 százalékkal túltel­jesítették. — A jövő évben a községi Hazafias Népfrontbizottságok segítségével 13 községben vé­geznek vízvezetékszerelést. A Népfrontbizottságok erre a munkára társadalmi munká­val mozgósítják a falu lakos­ságát. — Szegletes János a gyönki postahivatal kézbesítője dicsé- retreméltó munkát végzett mert vállalásához híven. 10 000 forint értékű betétet szervezett a dolgozó parasztság körében. — Sorsolási tanácsadást ren­deznek a III. Békekölcsön ötö­dik húzásakor Székesfehérvá­rott, a Városi Színház előcsar­nokában. December 30-árr dél­után tehát nemcsak azoknak szerez örömet az év utolsó sor­solása, akik a mostani húzás­kor nyernek, hanem azoknak is, akik a sorsolási tanácsadó útján értesülnek régebbi nye­reményükről. — Állattenyésztési kérdések­ről tartanak szakelőadásokat a tél folyamán Kurdon. Az elő­adásokat a járási állatorvos tartja a dolgozó parasztságnak. — A kanacsi Állami Gazda­ság gyümölcsösében 109 mun­kás dolgozott egész éven ke­resztül, szorgalmasan. Jó mun­kájuk jutalmaként 4 és félva­gon almát és több mint 43 má­zsa körtét osztottak ki közöt­tük prémiumként, ezenkívül a természetbeni juttatás mellett még közel 4.5 vagon alma ér­tékének megfelelő pénzbeni prémiumban is részesültek. — A helyi termelőszövetke­zet patronálását vállalták el a szedresi tanácstagok. A se­gítségük abban nyilvánul meg. hogy felügyelnek a tsz géni munkájára és mindenkor köz­benjárnak a gépállomáson, hogy a szerződött munkát a gépállomás elvégezze a tsz-nek. Az állandó bizottság taglét­számát pedig 10-ről felemelték 20-ra. Erre azért volt szükség, hogy a begyűjtést meggyorsít­sák a faluban. DECEMBER SJPO_R_T 1955. évi legjobb atlétikai eredményeink Férfi 400 m. Eddigi legjobb e edmények: 1951. ? 1952. Pech, Bonyhád 5-1.1. 1953. Pech. Bonhád 54.2 1954. Földi. Dombóvár 54 — 1955. Földi. Dombóvár 55.— Az átlagok alakulása: Hármas ötös Tizes 1951. 56.86 57.14 57.96 1952. 54.60 55.— 55.95 1953. 54.73 54.94 55.38 1954. 56.30 56.90 57.79 1955. • 55.20 55.30 55-63 A férfi 400 méter ma már vágta számnak számít. Nem kétséges, hogy a legtöbbet is követeli a versenyzőtől. Könnyen érthető te­hát. hogy megyénkben, amely jobbára a közér iskolások atlétiká­jára épül, miért nincsen ebben a versep.vszámban töretle 1 fejlődés Mirt ahogyan 200 méteres verse­nyeket is ritkán rendeztek, éppen azért, mert a vágtázóknak már hosszú volt ez a táv, úgy 400 mé­teren is nem vágtázókat találunk, hanem joh*-”i"> az tor'/v't h<r—’ középtávfutóink „rándultak” ki erre a távra. E megállapítás alól a dombóvári Török és a szekszár­di Szeleczky kivétel. A listave­zető Földinek, aki ezt az idényt az érettségi miatt nem dolgozta végig olyan alaposan, mint az el­múlt évit, szintén csak kiegészítő' távja volt a 400 méter. így ke­rek 1 másodperccel, méterekben kifejezve kereken 7 méterrel ért el rosszabb eredményt a tavalyi­nál. Az aztán már az ö hallat­lan tehetségének tulajdonítható, hogy 55 mp-es 400-assal is még jobban megközelítette 800 méte­ren a 2 per"et, mint 1954-ben. A listavezetővel azonos időt ért el Németh Antal a Szekszárdi Dózsa gátfutója is. Kezdő versenyző számára kitűnőnek mondható ez az Idő. Meglepetésnek számít az is, hogy az ötnróbás Seres ebben a versenyszámban egvénijeg is milyen előkelő eredményt ért el 3. helyezésével, örvendetesnek tartjuk a gycnki Mészárosnak'az eredményét is. Teljesítményét nö­veli, hogy Gyönkön nem állt ren­delkezésére salakos körpálya és ennek ellenére is lépést tudott tar tan, a megye legjobbjaival. A szekszárdi Katust és a bátaszéki Sárért kell még kiemelni ebből a sorból hiszen serdülő koruk el­lenére is a legjobbak között van­nak. Abszolút mértékkel mérve ter­mészetesen igen gyengén állunk. Az 1956. évi olimpián nem való­színű, hogy 47-es idővel döntőbe- lehet majd kerülni. Ez a 8 másod­nerc pedig 50—60 méteres diffe­renciát jelent 400 méteren. Az a feladatunk, hogy Igazi 400-asokat neveljünk ki. akik középiskolás: koruk ellenére is megközelítik vagy elérik az 52 mp-t. A 400 mé­teres ranglista különben a követ­kezőképpen alakult 1955-ben: 1. Földi Imre, Dombóvári Törekvés 55.— Németh Antal, Szekszárdi Dózsa 55.— 3. Seres Mihály, Szekszárdi Dózsa 55.4 4. Mészáros László. Gyönki S. K. 55.6 5. Reitner Fülöp, Bonyhádi V. L. 55.7 6. Török József, Dombóvári Törekvés 55.9 7. Danka Vilmos, Hőgyészi Traktor 55.9 8. Szeleczky Mihály, Szekszárdi Dózsa 56 — 9. Sipos János Gyönki F. S. K. 56.— 10. Béber Ferenc, Gyönki F. S. K. 56.— Jelentkezési felhívás segédoktatói tanfolyamokra Az Országos Testnevelési és Sportbizottság 1956 februártól de cemberig 13 sportágban segéd- oktatqi tanfolyamot rendez (atlé­tika, birkózás, kosárlabda, ököl­vívás, röplabdázás, sakk. torna és úszás, valamint evezés, kajakozás kerékpározás, sizés és súlyeme­lés). Á tanfolyam 8 hónapos egyéni tám lásból és 2 hetes gyakorlati táborozásból áll. A tanfolyam hall­gatói részére az egyéni tanulás ideje alatt, havonként egésznapos (8 órás) konferenciákat rendeznek A tanfolyamra való felvételre a budapesti illetve a megyei társa­dalmi sportszövetségek illetékes edzőbizottsága tesz javaslatot az illetékes TSB felé. Az MTSB-k felé. Az MTSB-k az általuk jóváhagyott névsort felterjesztik az OTSB ok­tatási és kácierképzési osztályá­hoz. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat a megyei TSB- néj letiet átvenni. A jelentkezők a nyomtatványokat pontosan kitölt­ve írassák alá az őkét foglalkoz­tató sportkör elnökével és sport­orvossal. A kitöltött űrlapokat 1956. január 10-ig lehet beküldeni a megyei TSB-re. A jelentkezők felvételi vizsga alapján lehetnek a tanfolyam hall­gatói. A felvételi vizsga anyaga a „Társadalmi edzőképző tanfolya­mok általános elméleti anyaga”, és az illető sportág alapvető tech­nikai, taktikai és szabálykérdései. A tanfolyam tandíja 240 forint, mely összeget két egyenlő rész­ben kell befizetni. A segédoktatói tanfolyamra je­lentkezhet az a magyar állampol­gár. aki betöltötte 2Ó. életévét, az általános iskola VIII. osztályát igazoló bizonyítvánnyal rendelke­zik, dolgozik és munkaviszonyá­ban igazolatlan kiesés nem volt, sportágában legalább III. osztályú minősítéssel rendelkezik és az illető sportágban legalább 3 évig versenyzett. Társadalmi edzőkép­ző tanfolyamot végzett, vagy test­nevelő tanár és mint társadalmi edző legalább egy évig működött, érvényes sportköri tagsági iga­zolvánnyal rendelkezik, erkölcsi­leg, politikailag oktató, nevelő munkára alkalmas. A kérvényhez csatolni, kell:, Sajátkezűleg írt rész letes ön.él.etr'ajzot. az erre célra készített felvételi kérvényt a betét lappal, a kérdőívet. A hiányosan kitöltött vagy határidőn túl érke­zett kérvényeket az MTSB nem veszi figyelembe. Részleges felvilá gosítást a megyei TSB ad. A teremkézilabda bajnokság eredményei A teremkézilabda bajnokság so­rán a II. fordulóban lejátszott mérkőzések eredményei: Bástya Pedagógus—DISZ Megye bizottság 34 : 14. Vezette Hadnagy Góldobók: Kárpáti 8. Zádori II 8, Barcs II. 8, illetve Vadai 6. Álta­lános Gimnázium—Építők I 32 : 15. Vezette: Barcs. Góldobók: Berkényi 10 Varga 5, Debreceni 5. illetve Beodök 7, Majnik 7. Építők II.—Tolnai Vörös Lobogó A bajnokság állása 1. Bástya-Pedagógus 2. Közgazdasági Technikum 3. Építők II. 4. Általános Gimnázium 5. Tolnai Vörös Lobogó 6. DISZ Megyebizotiság 7. Vörös Meteor 8. Építők I. 23 : 15. Vezette: Zádori II. Góldo­bók: Tornyos 7, Frei 7, illetve Pfundter 9. Közgazdasági Technikum—Vö­rös Meteor 25 : 9. Vezette: Had­nagy. Góldobók: Gyulai 10, illetve Gyűszű 4. A Vörös Meteor—Építők II. mér kőzés eredményét a Társadalmi Szövetség megsemmisítette és a mérkőzést a bajnokság végén újrajátszatja a csapatokkal. a 11. forduló után: 2 2 ' _ ___ 7 2:2ő 4 2 2 —-— 50:29 4 1 1 — — 23:15 2 2 1 — 1 52:40 2 1 — — 1 15:23. — 1 — — 1 14:34 — 1. — '— 1 9:25 — 2 — — 2 25:70 '— Totó tanácsadás Az I. oszlopban közöljük az OTP szekszárdi fiókjához szerda estig beérkezett legtöbbet előforduló tippeket, a ll-ben a Népsport, a lll-ban a Sportfogadás, a IV-ben a Tolnai Napló tippjeit. I. II. III. IV. 1 Bp. Kinizsi — Bp. Vasas Kézil. ffi. 1 1 1 X 1 1 1 2 Bp. Dózsa — Bp. Vörös L. „ 1122 1 1 1 3 Bp. Kábel —Építők Metró 1112 1x2 12 12 4 Bp. V. Met. — Bp Kinizsi Kézil női 111x 1 1 1 5 Köb. ÉDÍtőP — VL. Pamutt. ,. 221 x 2 21 2 6 Bp. Szikra — Bp. Dózsa ,, 111 X 12 1 12 7 Juventus-- Lazió 1112 1 X x1 12 8 Navara — Milan xx12 1x2 1 X x2 9 Spal—Torino 11x1 1 X 21 1X 10 Toulouse — Nice 222x 1x2 1 X x2 11 Monaco —Marseille 111x 1 X 12 1 X 12 Sochaux — Sedan 11x2 x1 x1 1x A pótmérkőzéseken: a 13. 1, 14. 1, a 15. 2, a 16. 1-es várható. 1 d őj ár ás Várható időjárás péntek es­tig: Erősen felhős idő, sokhe­lyen eső. A hegyeken kisebb havaseső. Időnként élénkebb délnyugati-nyugati szél. A hő­mérséklet tovább emelkedik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet 0—plusz 3, legmaga- gasabb nappali hőmérséklet pénteken 4—7 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 0— plusz 4 fok között. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefor.száma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal elme: Szekszárd. Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dij: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom