Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-29 / 305. szám

z tolnai napló 1955. DECEMBER 29. Végétért a Szovjetunió Nemzetiségi Tanácsának vitája pénzügyminiszter beszámolójáról «Moszkva (TASZSZ) A Szovjet unió. Legfelső Tanácsának Nem zetiségi Tanácsa éppúgy, mint a Szövetségi Tanács, decembei 27-én folytatta a vitát Zverjev pénzügyminiszternek a Szovjet unió 1956.' évi állami költségve tési tervezetéről szóló beszámo lója felett. A Szovjetunió Legfelső Tana csának különböző foglalkozású tagjai — munkások, tudósok, írók. államférfiak — a Szovjet- ország különböző népeinek kép­viselői kifejezik meggyőződésü­ket, hogy a közelgő év új sike­rekét hoz, hogy még jobban fel-, virágzik hazájuk gazdasága és kultúrája. A Legfelső Tanács tag jai rámutatnak, hogy az 1956-os állami költségvetés teljes égé szében biztosítja a népgazdaság élőirányzott további fejlesztését A felszólalók hangsúlyozták, hogy az új állami költségvetés a szovjet állam békeszerető kül­politikáját tükrözi. Moszkva (TASZSZ) December 28-án a Nemzetiségi Tanács dél előtti ülésén végétért a kéthapos vita A. G. Zverjev pénzügymi niszternek a. Szovjetunió 1956. évi állami költségvetéséről és az 1954. évi költségvetés teljesíté­séről tartott beszámolója felett.. A Nemzetiségi Tanács egy­hangúlag elfogadta a Szovjet unió 1956. évi költségvetését’a következő összegben: bevételek: 592 milliárd 761 156000,rubel kiadások: 569 milliárd 634 972 000 rubel. Ilyenformán a bevételek összege 23 milliárd 126 884 000 rubellel haladja meg a kiadásokat. Hasonlóképpen egyhangúlag elfogadták a Szovjetunió 1954. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló beszámolót és a Szovjetunió 1956. évi költségve, téséről szóló törvényt. Ezután a küldöttek áttértek a napirend következő pcritjára a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a külföldi országok parlamentjei közötti küldöttségcserék kérdésé nek megvitatására. E napirendi pontról V. T. Lácisz. a Nemzeti­ség; Tanács elnöke'mondott be­számolót. Sajtótiangolt a Szovjetunió 1956« évi állami költségvetéséről BERLIN A német demokratikus sajtó jelentésekben számol be a Szovjetunió Legfelső Tanácsa IV. ülésszakának megnyitásá­ról. A Vorwaerts című lap foglal­kozik A. G. Zverjevnek, a Szovjetunió pénzügyminiszteré­nek a Szovjetunió 1956. évi ál­lami költségvetéséről tartott beszámolójával és rámutat a katonai kiadások 10 százalé­kos csökkentésére. A lap idé­zi A. G. Zverjev beszámolójá­nak azt a részét, amely megál­lapítja, hogy a katonai kiadá­sok újabb csökkentése annak bizonyítéka, hogy a. Szovjet­unió nemcsak szavakkal, de tettekkel is hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez és a népek biztonságának biz­tosításához. ATHÉN Valamennyi athéni lap beszá­mol a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa ülésszakának első nap­járól. A lapok röviden ismerte­tik Zverjev szovjet pénzügy­miniszter beszámolóját. Az Elefthenia hangsúlyozza: „1956- bán csökkentik a Szovjetunió katonai kiadásait. Az egymás mellett élés politikai vonala fennmarad.“ KAIRO Az A1 Ahram című egyip­tomi lap az alábbi címet adja cikkének: „Oroszország csök­kenti védelmi kiadásait és 15 milliárd fontot irányoz elő a nehézipar fejlesztésére. Orosz­ország a népek közötti bizalom szellemének elmélyítésére tö­rekszik és a kormányfők sze­mélyes kapcsolatainak, kiter­jesztése mellett száll síkra.“ BÉCS A Der Abend és a Bild-Te- legraf Zverjev pénzügyminisz­ter beszédét ismertetve ezt a címet adja: A Kreml csökkenti katonai költségvetését. A Szov­jetunió új atomvillanytelepeket épít. RÓMA A Paese hangsúlyozza, hogy a védelmi előirányzatok csök­kentése a Szovjetunió békesze­rető politikájának újabb bizo­nyítéka. NEWYORK A United Press moszkvai tu­dósítója a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakáról szóló jelentésében megjegyzi, hogy az ülésszakon előterjesztették az 1956. évi békeköltségvetést, „mely“' előirányozza a védelmi kiadások 10 százalékos csök­kentését és a legjobb kilátáso­kat nyújtja az orosz fogyasz­tónak.“ A költségvetés — jelenti ki ■ a tudósító — a fő hangsúlyt a lakásépítkezésre, a közszükség­leti cikkekre és az iparra he­lyezi. STOCKHOLM „Az oroszok csökkentik vé­delmi kiadásaikat. Fokozzák a lakásépítést.“ — írja a Dagens Nyheter. „A Szovjetunió új atomvillanytelepeket épít“ — hangsúlyozza a Svenska Dagbladet. OSLO A Morgenposten közölte kül­politikai munkatársának cik­két. A cikkíró hangsúlyozza, hogy a „költségvetési tervezet a szociális és kulturális elő­irányzatok elég jelentős növe­kedését bizonyítja.“ A Mongol Népköztársaság kormányának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének közös nyilatkozata Ulan Bátor (TASZSZ) Ulan Bátorban december 27-én a Mo’i goi Népköztársaság Miniszterta nácsának üléstermében aláírták a Mongol Népköztársáság kor mányának és az NDK baráti lá­togatáson ott tartózkodó kor­mányküldöttségének közös nyi latkozatát. A Mongol Népköztársaság és az * NDK kormányának közös nyilatkozata rámutat, hogy a fe­lek igyekszenek még jobban megszilárdítani a német és a mongol .nép baráti kapcsolatait a béke és a két ország virágzása jegyében. A nyilatkozat elítéli azt a tényt, hogy a Mongol. Nép­köztársaságot a Kínai Népköz- társaság jogos helyét bitorló csagkajsekista obstrukciója kö­vetkeztében nem vették fel az INSZ-be. A Mongol Népköztársaság kormányának nyilatkozata Mongólia ENSZ-tagságának kérdéséről Ulan Bátorból jelenti a TASZSZ: A sajtó közli a Mon­gol Népköztársaság kormányá­nak nyilatkozatát a Mongol Népköztársaság ENSZ-tagfel- vételi kérdésével kapcsolatban. Bevezetőben a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Mongol Népköztársaság, mint békesze­rető, demokratikus állam, 1946 óta több ízben kérte felvételét az ENSZ tagjai sorába és ugyanakkor hajlandónak nyi­latkozott mindazoknak a köte­lezettségeknek vállalására, amelyek az ENSZ alapokmá­nyából kifolyólag reá hárulnak. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a csangkajsekista küldött obstrukciós tevékenysége kö­vetkeztében napolták el a Mon­gol Népköztársaság felvételét és megállapítja, hogy a csang­kajsekista provokáció felhábo­rodással töltötte el a mongol népet. A Mongol Népköztársaság, ENSZ-tagságának ellenzői hangzik a többi között a nyi­latkozat — annak- érdekében, hogy igazolják a Mongol Nép- köztársasággal szemben alkal­mazott megkülönböztető poli­tikájukat, teljesen alaptalan érvekkel hozakodnak elő és szántszándékkal kétségbevon­ják a Mongol Népköztársaság államjogi státusát. Világszerte ismeretes, hogy a független, de­mokratikus mongol állam 35 esztendeje áll fenn és sok ENSZ-tagállam is dé jure is el­ismerte. A Mongol Népköztár­saság diplomáciai kapcsolat­ban áll az emberiség több mint felét képviselő országokkal, köztük a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, az Indiai Köztársasággal. A külügyminiszteri teendő­ket ellátó Sz. Rabdan távirat­ban kérte fel Hammarskjöld FNSZ-főtitkárt arra, hogy a Mongol Népköztársaság kor­mányának ezt a nyilatkozatát hozza az összes ENSZ-tagálla- mok tudomására. Megnyílt a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés ülésszaka Belgrad (TASZSZ) Decembei 27-én megnyílt a Jugoszláv Sző vétség! Nemzetgyűlés ülésszaka. Az ülésszak napirendjén az 1955. évi társadalmi tervek ha tályának 1956-ra való meghosz szabbításáról szóló törvényjavas lat, a népköztársaságok, önkor mányzatok és nemzeti bizottsá gok pénzügyi szükségleteinek fedezéséről szóló törvényjav’s lat és más kérdések szerepelnek Elsenöower és Dullts njsbb megbeszélése A londoni rádió közli, hogy Eisenhower elnök kedden már második napja tárgyalt Dulles külügyminiszterrel. A megbeszé léseken résztvett az amerikai légierők vezérkari főnöke is. A megbeszélésekről hivatalos tájé koptatást nem adtak ki, de úgy vélik, hogy az elnök és a külügy miniszter a pápa karácsonyi üze netéröl tárgyalt, amely az átta lános leszerelés és az atomkísér letek megszüntetését sürgette. Az angol kormány köszöneté egy lengyel hajó legénységének A PAP jelentése szerint a var sói angol nagykövetség jegyzéket intézett a lengyel külügyminisz tériifmhoz s ebben kifejezi az angol kormány köszönetét a len gyei kormánynak és különösen az Orlowó hajó kapitányának és legénységének, mert megmen tette a Victoria City angol hajó legénységét. Mefldes-France és Jacques Duclos választási vilagyűlése Párizs (MTI).. A párizsi ver- sailesi kapunál lévő kiállítási csarnokban kedden este meg rendezett választási vitagyűlé­sen több mint 25 000 főnyi tö­meg vett részt, amelynek csak egy része tudott bejutni a kiál­lítási csarnokba. A gyűlést — mint ismeretes — a Radikális Párt rendezte és meghívta Jacques Duclost, valamint Pinayt és Bidault-t, hogy fejt­se ki ellenvéleményét Mendes- iTance-szal szemben. A két A Rcmán Munkáspárt II. kongresszusának december 26 í esti ülésén Chivu Stoica, a Ro­mán Népköztársaság. Miniszter- tanácsának elnöke mondotta el beszámolóját „A II. kongresszus irányelvei a román népgazdaság fejlesztését célzó 1951—-1960. évi második ötéves tervre vonat kozóan". Chivu Stoica ismertette a má sedik ötéves terv ipari feladatait. Rámutatott, hogy a második öt­éves terv végére az ország ipari termelésének volumene áz 1948. évinek 5.5 — 5.6-szorosára nö­vekszik. Az ország szocialista iparosítása politikájának töretlen megvalósítása céljából — mon flottá "aVeloifdó —. á tértnelési eszközök termelésének évi átla­gos növekedését 11 —11.5 száza­lékban, a fogyasztási cikkek tér melése növekedésnek évi ütemét 8.5—9 százalékban kell megálla pítani. Az ország népgazdaságának további fejlődése a kitermelő ipar gyors fellendülését követeli meg. Az irányelvek megszabják, hogy az ásványolajtermelés 28 százalékkal növekedjék, azaz, hogy 1960-ra az évi termeié) elérje a 13.5 millió tonnát. A széntermelés 1930-ra 1955-höz viszonyítva 80—90 százalékkal növekszik, az ország villamosítá sa az ezután következő években még .nagyobb ütemben halad majd. Chivu Stoica a második ötéves terv * mezőgazdasági feladataira áttérve a többi közt kijelentette: A mezőgazdaság főfeladata a második ötéves tervben, hogy biztosítsa a mezőgazdasági árü­Peking (Uj Kína). ,A Reuter Iroda szingapúri jelentése sze­rint a Malájföldi Kommunista Párt Központi Bizottsága de cember közepén rendkívüli ülésszakot tartott, amelyen megvitatták a béketárgyalások kérdését és elhatározták, hogy megalakítják a Malájföldi Kommunista Párt nemzeti fel­szabadító hadsereg főhadiszál­lásának együttes küldöttségét Csín Peng főküldött, valamint Abdul Rasid, Bén Madin és Csan Tian részvételével. A közleménnyel együtt az ülésszak kiáltványt tett közzé. A kiáltvány nyolc pontos programot állít fel Malájföld függetlenségének, demokráciá­jának és békéjének elérésére. Ezek között szerepel a háború befejezése és a független Ma­lájföld mielőbbi megteremtése, teljes egészében választott törvényhozó testület megalakí­tása, alkotmány kidolgozása jobboldali politikus helyesebb­nek tartotta távolmaradni a gyűléstőL Megfigyelők szerint radiká­lis gyűlésen évtizedek óta nem vett részt ekkora tömeg. Igaz, hogy a megjelentek jelentős része baloldali érzelmű volt. Jacques Duclos-t hatalmas éljenzes fogadta, amikor a te­rembe lépett. Ugyanakkor a tömeg tüntetett Pinay és Bida- ult távolmaradása miatt. A gyűlésen Mendes-France termelés jelentékeny, növelését. A mezőgazdasági árutermelés jó r észét a mezőgazdaság szocialis­ta szektorának kell termelnie. Előirányozzuk, hogy a szemes- lermény-termclés 1960-ra eléri a 15 millió tonnát, ezen belül a búza- és rozstermelés legalább 5.5 millió tonna legyen. A második ötéves tervben a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésével kapcso latban' előírt feladatokról szólva az előadó rámutatott arra, hogy a nemzeti jövedelem körülbelül 50 százalékos növekedése alap­ján a népgazdaság dolgozóinak reálbére 30 százalékkal növek­szik ma’jd, főként a kiskereske­delmi árak Íeszállításá útján. Ezzel párhuzamosan- az 1956— 1960. közötti időszakban növek­szik majd a dolgozó parasztság reáljövedelme is. A terv legalább 2 500 000 négyzetméter lakóte­rület építését irányozza elő. A bányamunkások részére állami költségek és kölcsönök segítsé­gével lagalább 25 000 lakást és családi házat építenek. Igen fon­tos intézkedések történnek majd a közegészségügy és a társada­lombiztosítás területén is. A Román Munkáspárt kon gresszusának december 27-i dél utáni ülésén befejezték Ceauses cu elvtárs beszámolójának meg­vitatását. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Román Munkáspárt módosított szervezeti szabályza­tát. A kongresszust üdvözölte több kommunista és munkás párt kép­viselője. céljából, a maláj nyelv hasz­nálata államnyelvként, a nép életfeltételeinek megjavítása, a nemzetközi béke támogatása és a békés egymás mellett élés más országokkal. Befejezésül a kiáltvány együttműködésre hívja fel va­lamennyi pártot a malájföldi függetlenség, demokrácia és béke elérésére irányuló tö­rekvésben. Megkezdődtek a tárgyalások A londoni rádió jelenti, hogy megkezdődtek a tárgyalások a malájföldi kormány és a ma­lájföldi Kommunista Párt kép­viselői között. A megbeszélé­sek a malájföldi határ men­tén fekvő egyik városka isko­lájában fqjynak. részletesen ismertette a Radi­kális Párt választási program­ját, felsorolva a párt jelszavait. Beszédét többízben félbesza­kították a tömeg egységet és népfrontot követelő kiáltásai. A naggyűlés résztvevőinek lelkes éljenzése közben emel­kedett szólásra Jacques Duc­los. Emlékeztetett arra, hogyan raboltak el á Francia Kommu­nista Párttól 80 mandátumot 1951-ben azoknak a listakap­csolásoknak a segítségével, amelyeket akkor Mendes-Fran­ce pártja is melegen támoga­tott. Duclos ezután a német kér­désről szólva szembeállította; Herriotnak, a Radikális Párt elnökének, a német kérdésben elfoglalt válozatlan álláspont­ját Mendes-France előtt kétér­telmű, majd később túlságosan egyértelmű állásfoglalásával Nyugat-Németország felfegy­verzése mellett. Hangsúlyozta, hogy a francia külpolitikát a békés .együttélésre és a tárgya­lásokra kell alapozni. Dicsősége pártunknak — mondotta Duclos ‘ —, hogy mindjárt a háború elején az indokínai kaland ellen fog­lalt állást. Mendes-France-hoz fordulva leszögezte, hégy ő küldte először Algériába a tényleges katonai szolgálatát teljesítő korosztály jelentős ré­szét, ő nevezte ki Soustelle-t, a mostani algériai főkormány­zót és később megszavazta a szükségállapotot kimondó tör­vényt is. Felvetette a kérdést, hogy Mendes-France ezekután milyen jogon igyekszik magát az északafrikai kérdésben egyedüli békeapostolnak fel­tüntetni. Duclos hangsúlyozta: A fran­cia nép. tudni akarja és tudnia is -kell," kész-e Mendes-France elfogadni a baloldali erők egy­ségét azzal, hogy kedvező vá­laszt ad a kommunista ja­vaslatokra, vagy el van-e szán­va arra, hogy nem vet számot a Kommunista Pártra szavazó ötmillió férfi és nő állásfogla­lásával, hajlandó-e kötelezett­séget vállalni arra, hogy nem paktál le a választások után a jobboldal embereivel, a reak­ciósokkal, akikről nagyon jól tudja, hogy elsősorban a bal oldali politika megvalósítását akarják meghiúsítani. Az a kérdés, hogy a jobboldallal tart-e, hogy Jobboldali politi­kát folytasson, vagy a balol­dallal, hogy baloldali politikát kövessen. Válaszoljon, melyi­ket választja. Ami minket illet — folytatta Duclos — bizonyosak va­gyunk abban, hogy bármi tör­ténjék is, a munkásosztály egységakciója tovább folyik és semmi sem állíthatja meg. Duclos felszólalásának be­fejeztével a tömeg a Marseil- laise-t kezdte énekelni, amihez a díszemelvényen lévő radiká­lis személyiségek Mendes-Fran- ce-szal együtt helyükről fel­állva csatlakoztak. A nagy­gyűlés résztvevői ezután egy­séget követelő kiáltásokkal tün­tettek. Commin, a Francia Szocia­lista Párt főtitkárhelyettese szólalt fel ezután, méltatva Mendes-France és az úgyneve­zett köztársaság front érde­meit. Beszédét gyakran szakí­tották félbe a tömeg népfron­tot követelő kiáltásai. Commin a jobboldali szocialistáknak a Kommunista Párt ellen felho­zott ismert érveit hangoztatta. Végül Mendes-France vá­laszolt a felszólalásokra. Az- ' zal vádolta a kommunistákat, hogy a választási hadjárat so­rán élesebben támadják az úgynevezett köztársasági fron­tot, mint a reakciót. A tömeg hangosan tiltakozott ez ellen. Mendes-France válaszának be­fejeztével a tömeg hosszú ideig tüntetett „népfrontot, egy­séget!“ kiáltásokkal s így hagyta el a kiállítási bsarno- kot. Á Román Munkáspárt II. kongresszusa jóváhagyta a Központi Bizottság tevékenységét A kongresszus küldöttei de­cember 26-án délelőtt folytatták a Román Munkáspárt Központi Bizottsága beszámolójának meg vitatását. Számos hozzászólás után a kongresszus egyhangúlag elfo­gadta a következő határozatot: 1. Jóváhagyjuk a Román-Műn káspárt Központi Bizottságának a Román Munkáspárt I. és II. kongresszusa közötti időszakban végzett tevékenységét. 2. Jóváhagyjuk azt a politikai vonalat és azokat a legközelebbi feladatokat, amelyeket a Román Munkáspárt Központi Bizottságé nak Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs által. megtartott beszámo lója kifejtett és ezeket a szocia­lista gazdaság építésében, a párt szüntelen erősítésében, a népi demokratikus állam szilárdításá­ban, a nép anyagi és kulturális életszínvonalának' emelésében és a béke védelmében a párt harci és munkaprogramjaként fogad­juk. A Román Népköztársaság második ötéves terve A Maláj földi Kommunista Párt közleménye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom