Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-24 / 275. szám

1955. NOVEMBER 24. NAPLÓ 3 Átteieltetési bemutató Középhidvégen Eredményesen harcolnak az éves terv teljesítéséért a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói Az elmúlt hónapok során sok szó esett a Bonyhádi Cipőgyár eredményeiről, nemcsak megyei viszonylatban, hanem országo san az iparon belül is. Az út, ahonnan elindult az üzem, a reá háruló' kötelezettségteljesítés te- ' rületén, egyáltalán nem volt bíz­tató. Súlyos adóssággal zárták az elmúlt évet. Túlságosan laza volt a munkafegyelem — már , már úgy látszott, hogy alig le­het a zsákutcából kikerülni. Kemény munkára volt szükség a pártszervezet és a gazdasági vezetés részéről, hogy a hátúikul lógó üzemből élenjáró üzemet lé­tesítsenek. Szívós felvilágosító és nevelő munka gyümölcse nem maradt el. A dolgozók napról- napra megértették azt, hogy az üzem beesülete rajtuk múlik és megváltoztatták eddigi laza ma gatartásukat. A megváltozott magatartás természetesen erősen éreztette hatását a kereseti lehe­tőségben is. Addig, amig a rossz termelés és a laza munkafegye lem következtében viszonylag 1 alacsony kereset miatt sokan akartak az üzemből kilépni, ma már elmondhatjuk azt, hogy a ki­lépési "szándék úgyszólván meg­szűnt, illetve a minimálisra csők kent. Az 1. negyedévben az Élüzem címet, az utóbbi negyedévben pe dig a Megyei Pártbizottság ván­dorzászlaját nyerte el a gyár. A 20 budapesti üzemhez való csatlakozás 2 050 000 forintos vállalásukkal szemben már a III. negyedévig 2 489 000 forintos tel jesítést értek el. . /{ jó minőségi eredmény folytán a fizikai dolgozók a III. negyedévben 145 161 forintot kaptak prémiumként, ami igen lényeges mértékben emelte a dől gozók keresetét. Műszaki dolgo­zóink minőségi prémiuma a III. negyedévben 22 030 forintot tett ki. Az anyagtakarékosság terüle- letén kimagasló eredményt elérő dolgozók 14 345 forintot kaptak. El kell mondanunk még azt is, hogy a november 7-i verseny, mely ugyancsak döntő mérték­ben a minőségi munka további megjavítására irányult, nagyon szép eredménnyel zárult. A for­radalmi műszakra vállalást tettek az üzem dolgozói, hogy a 77.2 százalékos I. osztályú tervezett minőséggel szemben 85 százalék bán fognak I. osztályt! minőségű cipőket gyártani, amivel 185 000 forint termelési értéktöbbletet érnek el. Az eredmények, a számok mö­gött ott élnek az üzem kiváló dől gozói, akik fáradhatatlanul har­coltak és harcolnák a továbbiak bán is azért, hogy az eredmé­nyek fokozódjanak. Eddigi anyagtakarékossági ered ménye 72 785 forint. A jó munka jutalma megmutatkozik a borí­tékban is. Múlt havi fizetése 1963 forintot tett ki. Megbecsü I lését még az is igazolja, hagy a „Szakma Kiváló Dolgozója” ki- | tüntetést viseli. Versenytársa Horváth Miklós csákozó szintén 170 százalék körül teljesít- évi átlagban. Nagyszerű eredménye' két ér el az anyagtakarékosság területén. Évi megtakarítása 42 638 forint. Múlt havi fizetése 1927 forintot tett ki, ugyancsak a „Szakma Kiváló Dolgozója” kitüntetéssel büszkélkedhet. Meg kell azt is mondanunk, hogy nem' rejtik véka alá tudásukat, szak­mai tapasztalatukat, hanem készséggel adják át gyengébben teljesítő munkatársaiknak. Mint jó eredményt meg kell még említeni azt )s, hogy a Bony hádi Cipőgyár november 18-ra sikeresen fejezte be a bunda cipő gyártását. Az elkészült 40 000 pár kiváló minőségű bún- dacipőt dicsérni fogják a dolgo­zó nők ezrei. Jó munkát végez­tek a tfiződe dolgozói és az alja­üzem Béke körének dolgozói, ahol készítették a kiváló minő­ségű bundacipőket. Természete­sen dicséret illeti a többi üzem­részek és futószalagok dolgozóit is, mert ők sem maradtak adósak gyártmányaik elkészítésében. A szabászat dolgozói az elmúlt negyedévben jó- munkájukkal megszerezték az üzemrészek közötti első helyezést és a vele járó 3 000 forint jutalmat. Uj termelési feladatok előtt áll a gyár a Második ötéves Tervben. Uj gyártási eljárást indítanak be a Bonyhádi Cipő­gyárban, mégpedig az úgyneve­zett Good-year cipőtípus gyártá sát, melynek technikai módszerei teljesen elütnek az eddigi klam mervarrott módszerektől. A feladat nem kisebb, mint a bundacipő gyártásánál és az egész műszak máris azon dol­gozik, hogy ennek gyártási élő feltételeit biztosítsa. A kísérletek máris eredményesen folynak, éppen olyan gondosság­gal, mint volt az a bundacipő beindítása előtt. Ez a cipőtípus tetszetősebb és minőségben sok­kal jobb lesz. mint az eddig gyártott cipőfajták. A fenti néhány számadat nem foglalja még magában mindazt a fejlődést, amit a Bonyhádi Ci­pőgyár elért az elmúlt hónapok során. Mögötte ott van még a harc az éves vállalás ígért ha­táridőre való teljesítéséért és a Második ötéves Terv sikeres be­indításáért. Semmi kétség, mint eddig, ezután is becsülettel fog ják megállni a helyüket. Horváth József A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács VB határozata hogy az átteleltetés megszerve­zése érdekében megyénk va­lamennyi termelőszövetkeze­ténél november 25-től decem­ber 10-ig átteieltetési szemlét kell tartani. Az átteieltetési szemle min­tabemutatóját november 22- én az Állattenyésztési Kuta­tóintézet Középhídvégi Kí­sérleti Gazdaságában tartot­ta meg. A szemlén részt vettek a me­gyei és járási- pártbizottságok mezőgazdasági osztályainak ve­zetői, a mezőgazdasági igazga­tóság igazgatója, a gépállomá­sok megyei igazgatója és főme­zőgazdásza, az állattenyésztési osztály vezetői, a gépállomá­sok főmezőgazdászai és a járá­si tanácsok mezőgazdasági osz­tályának osztályvezetői és ve­zető állattenyésztői. A résztvevők megtekintették a gazdaság állományát, az át- teleltetésre való felkészülést, majd Czapáry László, a Kísér­leti Gazdaság vezetője beszá­molt arról, hogyan készülnek az átteleltetésre. — Az átteleltetésre való felkészülést — mondotta a töb­bek között — nem pár hónap­pal, hanem már egy évvel ez­előtt elkezdtük. Első és legfontosabb felada­tunknak tekintettük olyan takarmány megtermelését, amelyben a szükséges kemé­nyítő és fehérje anyag egy­aránt megtalálható. Mérleget készítettünk annak megállapítására, hogy ■ abrak-, szálas-, gyök-, gumós- és siló­takarmányokból állatfajtán­ként mennyi a szükséglet az első zöld kaszálásig, illetve az új termésig. Hetven vagon szá­las — amelynek háromnegyed része pillangós —, 116 vagon siló és több mint 200 vagon Paks község határa hatal­mas szerteágazó terület, kö­zel 7000 hold. Áttekintése azért is nehéz, mert a határban el­szórva néhány házból álló puszták is találhatók. Ilyenek Csámpa-puszta, Akalacs, Bi- ritó, Cseresznyés, Hegyes és a többiek, amelyek közigazgatá­silag Pakshoz tartoznak. A pusztáknak .a közel 7000 holdas határnak szinte min­den részét és dűlőjét ismeri a község két fiatal agronómusa, Fritz Jánosné és Rudics Zol- tánné. ők ketten lelkiismere­tes, odaadó munkájukon ke­resztül sokat tettek azért, hogy ma arról beszélhetnek Pak­son, hogy közel 2600 hold terü­leten befejezték a kenyérgabo­na vetését. Nagyon sok átdol­gozott napot, hetet rejt magá­ban, mert nem volt könnyű, amíg a zárójelentésig elértek, amíg végeredménynek ki nem hozták a százszázalékot. Segí­tett a pártszervezet a tanács, a népnevelők s a tanácstagok egy kis csoportja, de a munka zöme, a helyes szervezés mégis kettőjükre hárult. Már a cséplés ideje alatt megkezdték a vetésterv fel­bontását. A gazdalajstrom alap­ján felfektették a földterület­tel rendelkező gazdák neveit, a kötelező kenyérgabona vetés területeket, amelyeket az illető gazdákkal aláírattak. Szeptember utolsó heteiben a rozs vetéssel kezdődött meg a kenyérgabona vetése és tar­tott kereken ötven napig, öt­ven nap kemény munkáját no­vember közepén siker koro­názta. Nem volt könnyű fel­adat. A bonyodalom megjelent már a kezdet kezdetén, ami­kor a gazdák közül többen meg sem jelentek, hogy gazdaköny­legyéb takarmánnyal rendel­kezünk, ami biztosítja a zavar­talan átteieltetési a több mint 500 darab szarvasmarha, 1200 darab sertés, 450 darab juh és 120 drb. ló részére. A siló a legolcsóbb takarmány, ha az jól van készítve. Fontos, hogy keményítő és fehérje anyagok­ban gazdag legyen. Ennek ér­dekében a. silókukoricát pél­dául szójababbal vetettük és így is silóztuk. Külön kukorica silótakarmányt készítettünk a sertésállomány részére. Czapáry László továbbá a növendékállatok neveléséről, tartásáról, valamennyi istálló tisztántartásáról beszélt, majd azzal folytatta, hogy íakarmánymegtakarítást ér­nék el, a sertésállomány­nál a zöld téli legelő bizto­sításával. Tavaly spenót, az idén rozsos repcés repcés legelőjük van a sertéseknek. Ez nemcsak a ta- takarmány megtakarítása, hanem a vitamin pótlása szem­pontjából is jelentős. Ezenkí­vül a téli időszakban a növen­dékek és a vemhes állatok 3 hónaponként vitaminoltást kap nak, a vitamin-egyensúly pót­lására. Fontos még az ásványi anyagok, a foszfor és a mész pótlása. Vigyázni kell azonban, hogy a pótlás aránya megfelelő legyen, mert csontlágyulás következik be a kevés és sok mészadagolásakor is. Czapáry 'László beszámolója után Markovics János elytárs a mezőgazdasági igazgatóság igazgatója, Horváth József elv­társ, a gépállomási igazgatóság főagronómusa és Molnár Sán­dor elvtárs, a megyei párt végrehajtóbizottság mezőgaz­dasági osztályának osztályveze­tője beszélt az átteieltetési fel­készülés feladatairól és annak helyes megszervezéséről. vükbe beírják, mennyi kenyér- gabonát kell vetniök. Többen pedig kereken megtagadták. Bach Ferenc egyéni gazda a többszöri felszólítás, idézés el­lenére sem volt hajlandó a vetésterv beírása végett meg­jelenni. Nem az erőszak, hanem a szépszó eszközéivel sikerült Bach gazdát is meggyőzni. El­vetette a kötelező területet, sőt 400 négyszögöllel többet is. Volt olyan gazda, akinél ti­zennyolcszor is jártak, mire eredményt értek el. Sokat segítettek Girst Ádám, Weisz Ferenc, Weisz Pál, So­mogyi István, Vass Antal, Bach József tanácstagok, akik nemcsak tetteikkel, hanem agi- tációjukon keresztül is hozzá­járultak a jó eredmény eléré­séhez. A két agronómus szinte na­ponta járta a határt, figyelem­mel kísérte a vetés ütemét, majd szúrópróbákon keresztül ellenőrizték a vetésterv pon­tos teljesítését. Nagyon sokszor szép szó­val, de ha kellett erélyesen szereztek érvényt a törvény­nek. Nyolc kulák és több egyé­ni gazda ellen megtették a fel­jelentést, mert többszöri felszó­lítás ellenére sem vetettek. A két fiatal szakember most segített először megoldani ilyen nehéz feladatot és mond­hatjuk, sikerrel. Ezzel azon­ban még nem fejeződött be a tennivaló, mezőgazdaságunk fi­atal szakembereinek még na­gyon sokat kell tenniök, a még jobb eredmények eléréséért. Biztosan a többi feladatot is segítik győzelemre, vinni, amelyhez mindkettőjüknek sok sikert kívánunk. Az utóbbi negyedévben a több mint 7 százalékos önköltség csökkentés azt bizonyítja, hogy nemcsak a minőségi mun ka alakulása, hanem az anyag­gal való takarékosság is szív­ügye lett valamennyi dolgo­zónak. Az első „téli nap66 a bátaszéki állomáson .,Várható időjárás ... többjeié eső, havas eső...” — Gyakran halljuk ezt mostanában a Meteorológiai Intézet jelentésében. Igen, még csak az őszi forgalom közepénél tartunk és máris a tél jelentkezik. November 18-án történt. Hidas állomás már az utolsó nyitott kocsit is átadta a bányá­nak. A 2161-es vonat — mely nyitott kocsikat vitt volna Hidasra, — még bent állt Bátaszék állomáson, de nem volt hozzá mozdony, a for­duló 2162-es még nem jött be. A feladat az volt, hogy a beérkezés után a legrövidebb időn belül forduljon vissza a gép a 2161-essel. Egymást követik a sürgős rendelkezések. Zádori Ferenc forgalmi szolgálattevő megbe­szélte a feladatot Sági Ferenc ügyeletes tiszttel, ki mozgósította az érdekelt dolgozókat, a munka gyors és pontos végzésére. Zerényi La­jos vonatvezető vette át a vonatot, gépkísérő várta az érkező 2162-est, hogy megállás után azonnal leakassza és az induló vonathoz kí­sérje a gépet. Beérkezett végre a 2162-es. Azonnal értesí­tették Koré Vilmos elvtársat, a mozdonyveze­tőt, hogy gyors kezelésre van szükség, mert a hidasi bánya kocsihány miatt áll. Koré elvtárs mosolygott. „Elvtársak, készen, vagyok. Nem kezelek. Rájárhatunk a vonatra, majd Hidason veszek vizet.” Érkezés után pár perccel máris az induló vonat élén áll a gép. Gyors levegőfeltöltés, fék- próba, indulásra kész a vonat. Rövid búcsúzás, katonás tisztelgéssel kö­szönnek el egymástól a vonatkísérők és az állo­más dolgozói. Mindenki érzi, hogy most jól dol­gozott, a bánya rövidesen megkapja az üres kocsikat folyhat zavartalanul a munka. PÁSTI JÓZSEF. Ketten a hétköznapok hősei közül Mátrai Mátyás párttitkár egy napja. .. Mátrai Mátyásnak, a hőgyészi pártbizottság titkárának van mindig tennivalója. Nem is ke­vés. Most ezek a munkás őszi na­pok úgy egymásra halmozzák a különböző feladatokat, hogy reg gélenként meg kell gondolnia, mit hogyan csináljon, melyik munkával kell előbb végezni. Hőgyészen már megszokták t az emberek, hogy reggel korán Mátrai elvtárs megjelenik az Uj Barázda TSZ-ben. Az udvaron Mátrai elvtárs el­vegyül az emberek között, megkérdezi, ki hova megy, be­fogták-e már a fogatokat, meg beszéli a teendőket Dávid And­rással a tsz elnökével. Mikor az emberek már elmentek dolgoz­ni, ő is utánuk indul, s az Uj Barázda TSZ földjein megnézi, hogyan halad a munka. Éppen vetnek az emberek. Mátrai elv­társ felváltja egy kicsit Beréti Istvánt, irányítja a vetőgépet, majd Szabó Antalnak segít. — Közben beszélgetnek, telik az Idő, már nyoma sincs a reg­gelnek és Mátrai elvtársnak a többi dolga után kell nézni. El­köszön az emberektől, s kis idó múltán már a tanácsházán van. Ott is van mit tenni. Nagy Gás­pár, Máyer Ferenc és még töb­ben tartalékföldet igényeltek, hogy vessenek. Sürgős a dolog, nem lehet várakozni. El is inté­zik hamar a dolgot a tanács­elnökkel. Már délre fordul az idő és bi­zony még sok mindent kell ten­ni ezen a napon. Ebédközben miután elolvassa a napi Sajót, mégegyszer) végigondolja, amit ezen a napon el kell végezni. A pártoktatás igen komoly fel­adatokat ad Mátrai elvtársnak. Ö maga politikai gazdaságtan- konferenciát vezet, azonkívül '.ellenőriznie kell a többi szemi­náriumot is. Estefelé megláto­gat néhány hallgatót, hogy meg beszéljék az anyagot. Délután míg apróbb dolgaival elkészül, maga is a politikai gazdaság­tant tanulmányozza. Ma még igen"fontos dologgá) kell foglalkozni, — a DISZ ügyeivel. Jelenleg erősen fej­lődik a DISZ Hőgyészen. A párt határozat óta a DISZ alapszer­vezetek 180 új taggal gyarapod­tak, a munka javarésze azon­ban még hátra van. A fiatalok a kultúrotthonban két szobát kaptak, most ezeknek a beren­dezése a fő dolog. Régebben fe­lülvizsgálták a hőgyészi DISZ- szervezetek munkáját és meg­állapodtak a tennivalókban. — Most este egy kis megbeszélést tartanak, hogy a további felada tokát megállapítsák. Ott van­nak a DISZ-titkárok, a DISZ vezetőségi tagok, pedagógusok. Terveznek. — A pedagógusok, Deákné a színjátszó csoport ve­zetője, Virágh András, a nép­művelési ügyvezető és a töb­biek mind segítik a fiatalságot, hogy az a fejlődés, ami a hő­gyészi DISZ-szervezetekben — megindult, tovább folytatódjék. Ezen az estén még azokkal is beszél Mátrai elvtárs, akik párt munkával vannak megbízva. — Hiszen a pártépítés igen fontos dolog és nap, mint nap-felszí­nen kell tartani a párt erősíté­sének ügyét. Törődni kell új tagjelöltekkel és tagokkal. így múlik el a nap. Egészen beesteledik, a napi munka be­fejeződött a határban és min denütt. Az utcák megcsendesed- nek, lassan pihenni térnek az emberek. Mátrai Mátyás szobá­jában ül és tanul. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem le­velező hallgatója magyar-törté- nelemszakon. Ilyenkor estén ként tanulmányozza jegyzeteit, készül. Mielőtt lefekszik, még végig­gondolja az elmúlt napot, majd előre gondol, a holnapi nap munkáira és még messzebb, amikor az Uj Barázdának ha­lastava lesz. Engedély már van is rá, anyag is van, tehát meg lehet csinálni. S milyen sokat fog ez jelenteni a termelőszö­vetkezetnek. Erre fel fognak fi­gyelni az egyéni gazdák is. A fiatalságnak is megvan a helyisége, most azt szépen be­rendezik és szebbé, vidámabbá teszik a fiatalok életét az esti szórakozások, tanulások. Holnap pedig új nap követke­zik; munkával, feladatokkal teli nap. (BODÓ.) Vállalásukat 85.8 százalékos minőséggel teljesítették, 186 480 forint értékben. A legjobb anyagtakarékossági dolgozó Strumberger István csákozó, aki évi átlagban 180 százalék körül teljesít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom