Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-22 / 273. szám

1955. NOVEMBER 22. VA P» Ó « (Folytatás a 2, oldalról.) a ráeső érvényes szavazatok szá­mát. A jegyzőkönyvet a szavazat szedő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg másik példányát pedig megkül­di a felsőbb pártszervnek. 11. A megválasztott pártbizott ság és revíziós bizottság a párt­értekezlet időpontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését. A pártbizottság nyílt sza­vazással megválasztja a párt-vég rehajtóbizottságot és a pártbi­zottság titkárait — külön az első titkárt —, valamint megválaszt­ja. a fegyelmi bizottságot. A revíziós bizottság nyílt sza­vazással megválasztja a revíziós bizottság elnökét. A megválasztott pártbizottsá­got és párt-végrehajtóbizottságot továbbá a revíziós bizottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg. Nehru ebédet adott H. 0. Bulgarin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére Delhi (TASZSZ). Dzsavahar- lal Nehru, India miniszterelnö­ke november 20-án ebédet adott N. A. Bulganyinnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának tiszteletére. Az ebéden megjelentek a Bulganyin és Hruscsov kísére­tében lévő személyek is, jelen voltak továbbá Radhakrisnan India alelnöke, indiai miniszte­rek. a minisztériumok felelős beosztottjai, az indiai hadsereg tisztikarának képviselői, a Del­hiben működő diplomáciai kép­viseletek vezetői. Az ebéd során Dzsavaharlál Nehru miniszterelnök pohárkö- zöntöt mendott K. J. Vorosi- lovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének tiszteletére, majd a zenekar el­játszotta a Szovjetunió állami himnuszát. N. A. Bulganyin a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöke Radzsendra Praiszad indiai el­nök egészségére ürítette poha­rát. A zenekar ezután India ál­lami himnuszát játszotta el. Az ebéd után D. Nehru és N. A. Bulganyin beszédet mondott. Az indiai köztársasági elnök fogadása Radzsendra Praszad az Indiai Köztársaság elnöke november 20-án nagyszabású fogadást adott N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa i ,i oké és N. Sz. Hruscsov a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének tagja tiszteletére. A foga­dáson megjelentek a Bulganyin és Hruscsov kíséretében lévő személyek is. A fogadáson jelen voltak D. Nehru, indiai miniszterelnök. Sz. Radhakrisnan India alelnö­ke, az indiai kormány tagjai, a diplomáciai testület tagjai, a politikai és társadalmi élet je­lentős személyiségei és mások, összesen mintegy 2000 személy. Átadta megbízólevelét az Izlandi Köztársaság első magyarországi követe Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke november 21-én, hétfőn, fogad­ta Petur Thorsteinsson rendkí- rendkívüli és meghatalmazott minisztert, az Izlandi Köztár­saság első magyarországi köve­tét, aki átadta megbízóleve­lét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Sik Endre, a külügy­miniszter első helyettese, Darabos Iván, az Elnöki Ta­nács titkára és Marjai József rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, a külügymi­nisztérium protokol-osztályá- nak vezetője. Petur Thorstensson követ megbízólevele átadásakor a következő beszédet mondotta: , „Elnök Ur! Az a nagy megtiszteltetés •ért, hogy kineveztek a Magyar Népköztársasághoz mint rend­kívüli követet és meghatalma­zott minisztert. Nagy megelé­gedéssel fogadtam ezt a felada­tot és különleges megtisztelte­tés számomra, hogy én vagyok az első izlandi követ az Önök országában. Mikor most átnyújtom meg­bízólevelemet, biztosítani óhaj­tom önt arról az őszinte\ kí­vánságomról, hogy erősödjék és fejlődjék az a baráti kapcso­lat és egyetértés, amely oly örvendetes módon fennáll — és mindig meg is volt — az izlandi és magyar nép között. Feladatom teljesítésében nem fogom kímélni erőmet. Van szerencsém ebből az alka­lomból átadni Nagyméltóságod­nak Izland elnökének legjobb kívánságait, személyesen az On számára, valamint országa és népe számára. Kérem Elnök Ur, fogadja leg­mélyebb nagyrabecsülésem kife jezését és mind az On személyes jólétére, mind a magyar nép jó létére és boldogságára irányuló legjobb kívánságaimat.” Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Thorsteinsson követ be szédére a következőkben vála szolt: ,,Követ Url Átveszem megbízólevelét, mellyel Izland köztársasági elnö­ke önt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa mellé renkívüli követi és meghatalmazott minjsz téri minőségben, akreditálja. Őszinte örömmel veszem tudo­másul a magam és az Elnöki Ta­nács nevében, hogy On a magyar nép és az általunk nagyrabecsült hagyományos szabadságszerete téről ismert izlandi nép között fennálló baráti kapcsolatok elmé­lyítését kívánja elősegíteni. Meg győződésem, hogy az országaink közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése nagymértékben fogja szolgálni mindkét nép érdekeit és az egye­temes béke ügyét. Kérem Követ Ur, tolmácsolja a köztársasági elnök úrnak, az izlandi kormánynak és az izlandi népnek boldogulásukra irányuló legjobb kívánságaimat. Odvöz löm önt körünkben, mint orszá guk első magyarországi köve­tét és biztosíthatom, hogy megbí­zatásának teljesítése során min dig a legmesszebbmenő támoga tásra számíthat mind az Elnöki Tanács és a magyar kormány, mind a magam részéről.” Osztrák parlamenti küldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). Novem­ber 20-án a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának meghívására 17 tagú osztrák parlamenti küldöttség érkezett a szovjet fővárosba. A küldöttség vezető­je A. Frisch, az Osztrák Szö­vetségi Tanács elnöke. A vnukovoi repülőtéren A. P. 1 olkov, a Szovjetunió Legfelső I anácsa Szövetségi Tanácsá­nak elnöke rövid beszédet in­tézett az osztrák képviselők­höz. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « 9 pártoktatás problémái a termelőszövetkezetekben Az idei pártoktatás tapaszta­latai arról tanúskodnak, hogy lényeges fellendülés van az előző évek pártoktatási szín­vonalához viszonyítva. Ez nemcsak azzal mérhető le, hogy szervezetileg változások történtek és nagyobb az okta­tásban részvevők száma, és ezen belül jelentősen javult a párttagok aránya, hanem min­denekelőtt a tanulás színvona­lában: nagyobb képzettségű propagandisták tanítanak és ennek nyomán legtöbb helyen magasabb színvonalon folyik az előírt anyag tanulása is. Az eredmények között meg kell említeni azt is, hogy a párttagok többsége nagyobb fe­lelősséget érez politikai tudá­sának állandó növeléséért, mint az előző években, vagyis következetesebben hajtja vég­re a Szervezeti Szabályzat erre vonatkozó részét. A TAPASZTALATOK azonban felhívják arra is a. fi­gyelmet, hogy ez az oktatási év közel sem mentes olyan mér­tékben a hibáktól, mint aho­gyan az elvárható lenne a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata után. Nagyon sok hiba van például a termelőszövetke zetekben a pártoktatás körül. Az előkészítésnél a pártbizott­ságok általában ügyeltek arra, hogy lehetőleg ne legyen olyan tsz, ahol nem indul be politikai oktatás. Az első foglalkozási napokban azonban az volt a tapasztalat, hogy alig volt tsz, ahol anrtak rendje és módja szerint megtartották volna a politikai oktatást. „Mi ennek az oka?“ — ezt kérdeztük a pártbizottságok és a termelőszövetkezetek egész sorában. A válasz majdnem mindenütt egybehangzóan ez volt: — Kora reggeltől késő estig dolgozunk, megkéstünk a vetéssel és a betakarítással és most iparkodnunk kell, mert ez a legfontosabb feladat. Azt pedig nem lehet elvárni az elvtársaktól, hogy a fáradságos napi munka után este órákig tanuljanak. Az természetes, hogy a leg­fontosabb feladat jelenleg a jövő évi kenyér biztosítása és ennek szükség esetén alá kell rendelni minden egyéb felada­tot, így semmi esetre sem len­ne helyes, ha napközben sze­mináriumot tartanának a ve­tés helyett. Az is kétségtelen, hogy áldozat, amikor valaki a határban dolgozik, este pedig elmegy a foglalkozásra, de va­jon elfogadható indoknak ez az általános magyarázkodás? Nem! A politikai foglalkozás NEM VESZ IGÉNYBE MINDEN ESTÉT, csak két héten egyet. A gya­korlat azt igazolja, hogy söté­tedés után egy tsz-ben sem dolgozik tovább a tagság zöme és így az 5—7, vagy 6—8 óra között megtartott foglalkozást semmi esetré sem befolyásolja a napi munka és utána még pihenésre is bőven jut idő a következő napi munka meg­kezdéséig. Hogy mennyire nem elfogadható indok a sok mun­ka, arról az is tanúskodik; hogy gyakran több na­pig egyfolytában szüneteltetni kell a mezőgazdasági munká­kat az esős időjárás miatt. Ilyen időjárás — sajnos — nemcsak két, hanem egyleten­ként is előfordul és ilyenkor a termelőszövetkezetek tagjai — az állattenyésztőket kivéve — unatkozva ténferegnek, mert nem tudnak dolgozni. Ha a többi napok kevésbé is, de az ilyen esős napok bő lehető­séget jelentenek a többi kö­zött arra is, hogy megtartsák a politikai oktatást. A termelőszövetkezetekben tehát a viszonylag GYENGE POLITIKAI OKTATÁS OKAIT nem valami rendkívüli nehéz­ségekben kell keresni, hanem abban, hogy a pártszervezetek nem foglalkoztak vele kellő felelősséggel, a „megoldás“ könnyebbik oldalát választva, különféle magyarázkodásokkal nyugtatták meg magukat. A mucsi Vörös Zászló TSZ-ben az első foglalkozást meg sem tudták tartani a sok hiányzó miatt, utána taggyűlésen vi­tatták meg a párttagok az ok­tatással kapcsolatos tennivaló­kat. Ez sem oldott meg ugyan minden problémát, de lénye­ges előrehaladás történt a tsz- ben a pártoktatás terén. Eb­ből és a többi hasonló példá­ból az az alapvető tanulság, hogy a pártszervezeteknek el­sősorban a felvilágosító mun­kát kell fokozniok ahhoz, hogy a tsz-ekben is megjavuljon a politikai oktatás. Megtartották az Építőipari Szabadegyetem első előadását Szekszárdon MEGJEGYZÉS Távirat—a szomszédba A szedrest gépállomáson a vezetők gyakran beszélnek arról a dolgozók előtt, hogy milyen nagyjelentőségű az önköltség csökkentése. Ez természete­sed hasznos és üdvös dolog mindaddig, amíg e szép szavakat legalább is ilyen szép tettek követik. Itt azonban már egy kis bökkenő van. A gépállomás egyes vezetői ugyanis odáig mentek az ön­költség csökkentési elv gyakorlati vég­rehajtása terén, hogy még a szom­szédba is táviratot küldenek. A helyi Petőfi Termelőszövetkezet alig kétszáz méterre van a gépállomástól, de a gép­állomás mégis táviratot küldött a vsz-be. Vagyis inkább elmentek más­fél kilométerre a postára feladni a táviratot, a postásnak szintén meg kel­lett tenni ezt az utat visszafelé — a kétszáz méter helyett. A távirat pontos szövege így hang­zik: „Közlöm, hogy a zárszámadásuk­ba beállítandó esedékes tartozásuk ... nem. esedékes tartozásuk ... forint Á. M. G. Szedres.” Mi pedig közöljük a gépállomással, hogy a helyi Petőfi Termelőszövetkezetnek telefonja is van, ha netalántán az a kétszáz mé­ter olyan fárasztó ... Persze a telefont és a személyes közveden érintkezést, csak fenntartással ajánljuk, mert könnyen meglehet, hogy a gépállomás „jó” kapcsolatban van a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekkel és az nem engedi meg, hogy még ilyen mó­don is érintkezzen azok vezetőivel... Mert ugy-e a „tekintély” érdekében azt „bizonyos” távolságot be kell tartani, ha nincs meg, akkor pedig kell róla gondoskodni... — figyelő — A Szakszervezetek Területi Bizottsága javaslata alapján e hónap 17-én beindult Szekszárdon az építőipari Szabad Egye­tem előadássorozata. Csütörtökön este az Állami Garay János gimnázium egyik termében gyülekeztek a hallgatók, hogy résztvegyenek az első előadáson.. A megnyitó beszédet László István elv­társ, a Tatarozó' Vállalat igazgatója tar­totta meg, majd Borbás István, a vállalat főmérnöke tartott előadást „Általános szerkezeti megoldások” címmel. Az elő­adásban foglalkozott az építkezések elő­készítésével, a főbb építési tervekkel, tervolvasás, méretarányok, rajz jelölések, pontos épületelemek ábrázolása problé­máival. Részletesen foglalkozott az épü­letszerkezetekben előforduló terhelések­kel, erőjátékokkal. Befejezésül pedig is­mertette az épületeken végzendő munka folyamatok helyes sorrendjét. A Tatarozó Vállalat részéről ez első előadáson tizenhat dolgozó vett részt, de már azt tervezik a vállalatnál, hogy a fizikai dolgozók közül is többet vonnak be ebbe az oktatásba, ezek főként vidéki dolgozók lesznek, akiknek utazási költ­ségét a vállalat fogja fedezni. Nem tu­dom, mi volt az oka annak, hogy a Tolna megyei Építőipari Vállalattól mindössze négyen voltak kíváncsiak erre az elő­adásra, sem a szakszervezet, sem az üze­mi bizottság tagjai nem jelentek meg. Pedig bizonyára ott is nagy szükség van a dolgozók továbbképzésére. A csütörtökön megindult előadássorozat célja az, hogy bővítse a műszaki és fizi­kai dolgozók szakmai, gyakorlati isme­reteit, e dolgozók megismerjék a fejlett építési módszereket. Pártunk Központi Vezetősége a november 9—12-i ülésen határozatot hozott az ipari termelés meg­javításának és a műszaki színvonal eme­lésének feladatairól. A határozat végre­hajtásában nagy feladatok várnak az építőiparra, olcsóbban, gyorsabban, kor­szerűbb módszerekkel kell építkeznünk. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az építőipar dolgozói képezzék magukat, sajátítsák el a fejlett módszereket, bő­vítsék műszaki ismereteiket. A Szabad Egyetem előadássorozata, a csütörtöki és az ezután következő előadások remélhe­tőleg eredményesen szolgálják ezt a cél­kitűzést. A megnyitó előadás résztvevői azzal a tudattal mentek haza, hegy az előadások meghallgatása következtében javítani tudnak munkájukon, eredmé­nyesen dolgozhatnak a párthatározat megvalósításáért, ami nemcsak a közös­ségnek, hanem nekik is érdekük, hiszen a jobb munka számukra is magasabb ke­resetet jelent. SAJÓ GÉZA technikus. Á jó munka meghozza gyümölcsét ERDEMES egy egész éven át becsületesen, szorgalmasan dolgozni, mert a jó munka meghozza gyümölcsét. Amikor aratás, cséplés vagy a zárszám­adás után termelőszövetkeze­teink tagjai hazaviszik a ka­pott terményt, melyet ha nincs szükségük rá eladhatnak, arra gondolnak és azt mondják; megérte a fáradságot. Legyünk őszinték és mond­juk meg, hogy voltak és van­nak olyan termelőszövetkeze­tek, ahol a tagok nem az el­mondottakat tartják szemelőtt. És arra gondolnak, hogy akkor is kapnak ha nem dolgoznak. Nem egészséges dolog ez, amely előbb utóbb károsan érezteti hatását. ÍGY VOLT EZ hosszú ideig a mözsi -Űttörő Termelőszövet­kezetben is. Dolgoztak a tagok, de csak olyan ímmel-ámmal. Az eredmény, a szervezetlen­ség, a tagok fegyelmezetlensé­ge, nemtörődömsége év végén mutatkozott meg a termésered­ményekben. Tavaly például volt olyan kukorica területük, amelyet egyszer kapáltak meg. A termés alig haladta meg a 10 mázsát holdanként. Hetven mázsa cukorrépatermésük volt egy holdon, azért, mert a terü­let egy részén ki sem egyelték a cukorrépát. Ez a lehetetlen és tarthatat­lan helyzet akkor változott meg, amikor Szűcs János elv­társ lett a tsz elnöke. ALIG EGY ÉV telt el, ami­óta Szűcs elvtárs irányítja, ve­zeti az Úttörő TSZ tagságát és a ma eredményét mégsem lehet összehasonlítani a régivel. Nem történtek pedig csodák. Sikerült megmagyarázni a tsz tagságának, hogy elsősorban is saját érdekük a nagyobb ter­méseredmények elérése, amely egyedül csak rajtuk múlik. Dolgoztak, és az eredmény, a munka gyümölcse nem maradt el. Az eredeti terv szerint 2,43 kg búzát akartak munkaegy­ségenként osztani, ahelyett 4 kg-t osztottak. Két kg helyett 3 kg burgonyát osztottak, il­letve osztanak. Az egy munka­egység átszámított értéke a ta­valyi 13,90 forinttal szemben az idén közel 40 forint lesz. A növénytermesztésen kívül jó jövedelmet biztosít az állat- tenyésztés is. Az állattenyész­tésből származó bevétel a 241,257 forint tervezettel szem­ben 318 558 forint lett. A zár­számadáskor osztott pénzössze­get fogja gyarapítani a sza­badpiaci értékesítésre beállí­tott 26 darab sertés is. A TAGOKNAK mindenből több jut, mint azelőtt bármi­kor, amelyet jó munkájukon keresztül tudtak elérni. Ezért a 'munkáért v dl amennyiekét kötük Makovics János, Fauszt Ferenc, Főglein János, Falucs­kai Lajosné, Pintér Ferenc, Tóth Jánosné, Csányi Mátyás- né tsz-tagokat dicséret illeti. Valamennyien jól dolgoztak és reméljük, hogy ez a mai munkalendület az új gazdasá­gi évben tovább fog kamatoz­ni. Dolgozzanak, érjenek el szép eredményeket, amelyhez szívből kívánunk sok sikert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom