Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-20 / 272. szám

1955. NOVEMBER ZO. NAPLÓ 3 HARMINCHÉT ÉVE ALAKULT MEG A KMP A párt bölcsője 1918 NOVEMBER 20-ÁN az Oroszországból hazajött hadi­foglyok, a Forradalmi Szocialisták és a baloldali szociáldemo­kraták képviselői összeültek egy városmajorutcai magán­lakásban, kimondták a Kommunisták Magyarországi Pártjá­nak megalakulását és megválasztották a párt első központi bizottságát. Ezen a napon öltött hivatalos szervezeti formát a marxiz mus magyar követőinek szervezkedése, de gyökerei az előző évek magyar és nemzetközi eseményeibe nyúlnak vissza és szerves egészet alkotnak a nemzetközi munkásmozgalom fel­lendülésével. Az első világháború még elviselhetetlenebbé tette Magyar- országon is a dolgozó tömegek nyomorát, a férfiak kint a fron­ton pusztultak el, vagy szereztek örök életükre szóló gyógyít­hatatlan betegséget, az asszonyok, fiatal gyermekek pedig itt­hon nyomorogtak az üzemek egészségtelen körülményei kö­zött, vagy a szántóföldeken húzták az igát, szinte állati módra. A Népszava 1917 november 9-i száma „Látogatás a Győri Állami Selyemgyárban’’ címmel megírja, hogy az üzemben mintegy kétszáz leánygyermek dolgozik, köztük fellépett a tüdővész, amit orvosi vélemény szerint a helytelen táplálkozás és a gyárban eltöltött túlhosszú munkaidő okozott. Napi kere­setük három korona, de ebből kettőt élelmezésre vonnak le ... AZ ÓZDI MUNKÁSOK 1918-ban jegyzőkönyvet vettek fel Friedrich őrnagynak, a vasgyár katonai parancsnokának em­bertelen módszereiről. — Megírták, hogy a legcse­kélyebb mulasztásért többnapi lecsukást kapnak és még napirenden van a botbüntetés is a különféle válo­gatott kínzások között. A jegyzőkönyv végére ezt írták: „Haj­landók vagyunk a fent elmondottakat esküvel is bizonyítani” és hét munkás aláírása ... Ez a féktelen nyomor és kizsákmányolás egyre inkább az uralkodó osztály ellen szította a magyar proletariátust, tör­vényszerűen szülte a sztrájkokat, munkásmegmozdulásokat és termékeny talajt jelentett a forradalmi gondolatok terjedésé­nek. Ennek a harcnak az élére álltak a Magyarországi Forra­dalmi Szocialisták is, akik ebből a kátyúból a kivezető utat már nem apró-cseprő engedményekben, látszatintézkedések­ben látták, hanem a társadalmi rend gyökeres megváltozta­tásában. Közben győzött az Oroszországi Szocialista Forradalom, létrejött az első olyan állam, ahol a proletariátus a párt veze­tésével saját kezébe vette az ország irányítását. Ennél a forra­dalomnál jelen voltak a magyar hadifoglyok tízezrei és ami­kor világossá vált előttük a forradalom célkitűzése, maguk is annak oldalára álltak és éveken keresztül harcoltak fegyverrel a kezükben a „fehérek” és az intervenciósok ellen a Szocia­lista Forradalom vívmányainak megvédéséért. A HADIFOGLYOK többsége Szovjet-Oroszországból mint magyar bolsevik jött haza és az orosz példa nyomán a forra­dalmi mozgalmak élére álltak. Az akkori belügyminiszter is kénytelen volt beismerni az egyik átiratában: „A hadifogság­ból hazatérő katonáink nap-nap után ezerszámra özönlenek haza, elszélednek az országban és széthordozzák azokat az állam- és társadalombomlasztó eszméket, amelyeket az orosz forradalmi események légkörében magukba szívtak.” Ezek az emberek természetesen nem elégedtek meg a polgári-demokra­tikus forradalom „vívmányaival” sem, mert látták, hogy az még kezdeti lépésnek is kevés, — mert a tulajdonviszony teljes egészében érintetlen maradt, — és a szocialista forradalom eszméinek hirdetőivé váltak. Az Oroszországban élő magyarok megalakították az Orosz- országi Kommunista (Bolsevik) Párt magyar csoportját, majd néhány hónappal ezután a Nemzetközi Kommunista Párt Magyarországi Szervezetét, amely határozatot hozott a magyar kommunisták hazatérésére, hogy itthon folytassák a harcot. A november 20-án megalakult KMP gerincét a hazatért hadifoglyok alkották, köztük vcltak Rákosi, Szamuely, Münnich és Kellner elvtársak is. Itthon csatlakoztak hozzájuk a Forra­dalmi Szocialisták és a bálolda szociáldemokraták. A MEGALAKULÁS UTÁN közzétették a KMP ideigle­nes Szervezeti Szabályzatát, amely tükrözte, hogy a párt a de­mokratikus centralizmus alapján épül fel. Az első pont pedig azt szögezte le, hogy „A KMP a kommunisták nemzetközi szö­vetségének magyarországi szervezete.” Ez a pont mintegy fel­hívta a figyelmet arra, hogy az új párt nem egy elszigetelt mozgalom, hanem szerves része a nemzetközi munkásmozga­lomnak, amelynek irányvonala Marx, Engels és Lenin eszméin épül fel. Ettől kezdve Budapesten volt egy csomópont, amelyből ezer és ezer szál futott végig az egész országon, amely össze­fogta, irányította, szervezte a proletariátus mozgalmát. Nem valami fényes palota jelentette ezt a központot, hanem először Ügynök-utca 17., majd pedig a Visegrádi-utca 15. szám alatti magánlakás, de abban az időben itt voltak azok a vezetők, akik a nép sorsa jobbrafordulásának ügyét képviselték. A PÁRT LAPJA, a „Vörös Újság” első számának vezér­cikke meghirdette a KMP programját, amelyben leleplezi a nép nyomorát, majd ezt írja: „Ezért állunk mi, kommunisták a magyar munkásság elé, hogy őt a szükségszerűen elkövet­kező, sőt, már itt lévő új, proletárforradalomra előkészítsük”. Ez a harci program világosan megmagyarázza, hogy „Az egyet­len kiút a szocializmus”. Ezt a programot nap-nap után újabb ezrek vallják magukénak és ennek zászlaja alatt megkezdő­dik a magyar kommunisták dicsőséges harca, amelynek nyo­mán létrejön a Magyar Tanácsköztársaság. Később pedig a Horthy fasizmus végigharcolása után elvezették a kommunis­ták a magyar népet a Szovjetunió segítségével szabadságának kivívásához és a szocialista társadalom építéséhez ... A KMP Tolna megyében A KMP megalakulásával egyidőben Tolna megyében is ^ egyre inkább szervezetté vált a kommunista mozga­lom. Itt abban az időben nem voltak többezer munkást foglal­koztató nagyüzemek, de annál nagyobb számú volt a mezőgaz­dasági proletáriátus. A többezer holdas nagybirtokon tengődő cselédség valósággal melegágya volt a forradalmi gondolatok­nak. Alig volt község, ahova ne tért volna haza egy-egy hadi fogoly, akik mindjárt meglátták, hogy milyen nagy hasonlóság van a magyar és orosz viszonyok között és így nyilván nekünk Is olyan kivezető utat kell keresnünk, amilyent az orosz prole­táriátus keresett. A KMP Központi Bizottsága funkcionáriusokat küldött a megyébe, hogy szervezzék, irányítsák a forradalmi mozgalmakat és toborozzák a párt tagjait. A lyan erősek voltak a forradalmi megmozdulások a me- gyében, hogy az akkori gróf Apponyi főispán statá riumot kért életbe léptetni a forradalmi tömegekkel szemben. A hadügyminiszternek Írott levelében beszámol arról, hogy a tamási és a simontornyai járásban a rendzavarásokat a kikül­dött karhatalmi erők igénybevételével sikerült elfolytani, de a központi és a dunaföldvári járásokban annál nagyobbak a za vargások ,,... a rend helyreállítása — írja — csupán a rögtön bíráskodás életbeléptetésével volna biztosítható. Annál is inkább kérem ezirányú miniszter úr azonnali intézkedését, mert ezen területen fontos kincstári érdek védelméről kell gondoskodni.” A Tanácsköztársaság idején, amikor Tolnában is a szabad május 1-ét ünnepelték, ezrek vonultak fel a párt vörös zászlaja alatt. E dicsőséges napok után az ellenforradalom országszerte vérfürdőt rendezett, ezrével mészárolták le a hazafiakat. Tolna megyében Szekszárd városban, Tolnán és a tamási járásban dühöngött legkegyetlenebbül a fehérterror, mert itt volt a leg­erősebb a forradalmi mozgalom. A Megyei Tanács bejáratánál ma egy emlékmű örökíti meg a Szekszárdon meggyilkolt haza­fiak neveit. A pártot külső látszatra megsemmisítették, de gyö­kereit nem tudták kitépni, a nép szívében tovább éltek •» szo­cializmus eszméi és az elesett elvtársak helyébe újak álltak, újak emelték magasra a forradalom zászlaját. Az illegalitásba szo­rult KMP egyik röpirata hírül adja az ország proletáriáti sántk ..Itt vagyunk újra. Jöttünk ezer veszedelmek között, hogy ismét eggyé legyünk veletek.” E1 1 tovább a kommunist ák mozgalma. Egy pincehelyi ^ csendőrjelentés így figyelmezteti a hatóságokat: ,,Kom­munista röpiratok vannak a lakosságnál. Éz a címük: Munká­sok! Parasztok! Testvérek! Elvtársak!" Néhány évvel később az alispán igyekszik kioktatni egy körlevélben a járási főszolga­bírókat: ,,A KMP. amely működését egyetlen pillanatra sem füg­gesztette fel, elkészült új haditervével és vezetőségének össze­állításával.” Az 1930-as években már illegális pártalapszerve zetek-vannak Szekszárd városában és Paks, Gyönk, Duoaföld- vár, Dombóvár és Tamási községekben. A lakosság körében állandó kommunista agitáció folyik. Egy detektívjelentés Tolnanémedi községről így ad hírt: ,,A la kosság minden rétege szocialista elvekkel nagyon át van itatva. Már a határban munkaközben sem hallani mást, mint politizá­lást, amely szerint rendszerváltozást, új földreformot, titkos sza vazást várnak. A kormányt csendőrségével együtt szidal­mazzák.” Ozoráról a következőket jelentették: ,,A lakosság közeli forradalmat vár. Lépten-nyomon a legszélsőségesebb agitáció folyik. Uj földreformot akarnak. . . úgy akarják, mint Orosz­országban van. . . Legszívesebben Miklós Istvánt hallgatják, mert az megmeri mondani, ami a szívén van... Május 1-én Kepe Pál udvarán hatalmas májusfát állítottak fel, amelyen csupa vörös szalag volt és a tetejében egy hatalmas vörös csillag.” A ! illegális párt harcosait állandó veszély fenyegette, még a kommunista gyanúsok is börtönbe kerültek. Érdemes idézni a pécsi királyi törvényszék 1937 február 1-én lefolytatott tárgyalásának anyagából: ,,A magyar szent korona nevében —- hangzott a vád — bűnösnek mondom ki Miklós István ozorai lakost és társait (egy sereg név felsorolása). Miklós István vádlott a szociálde­mokrata párthoz tartozó magyarországi földmunkások országos szervezetének tagja és helyi elnöke volt, de nem volt megelé­gedve a szociáldemokrata párt mérsékeltebb politikájával, ezért elhatározta, hogy a pártot kommunista alapokon átszervezi. Eb­ből a célból érintkezést tartott fenn budapesti szélsőséges ele­mekkel ... A szociáldemokrata pártot csak arra használta fel, hogy annak leple alatt jobban terjedjen a kommunista szervez kedés. Később ifjú Tóth János és Kepe Pál is belépett Miklós kommunista sejtjébe. A bíró ezután felsorolt még egy egész sor vádlottat, akik szintén ehhez a kommunista szervezkedéshez tartoztak. Felső rolta a bűnjelként lefoglalt tárgyakat Is: ,,A Kommunista” című füzet egy példánya, A II. ötéves terv, az Orosz Kommunista Párt XVII. kongresszusának anyagából. Ml a Tanácsköztársa­ság című brossura. Az épülő szocializmus, a Szovjetunió mai képe című kiadvány és így tovább, és igy tovább . .. égül megszületett az ítélet, valamennyi vádlottat sza­badságjogvesztéssel sújtották. Miklós Istvánék helyé­be azonban új elvtársak léptek, Ozorán is és megyeszerte . . . Terjedt tovább a szocializmus eszméje, mert az a nép széles rétegében gyökeredzett és mert létezett a szocializmust építő Szovjetunió, ahol otthonra találtak az emigrációba kényszerült magyar forradalmárok, a magyar proletáriátus ügyének kép­viselői ... Boda Ferenc Vasárnapi Jegyzetek Hazádnak rendületlenül Amikor temették harminc­ezer ember követte a kopor­sót, az újságok gyászkeretben jelentek meg s az emberek a fájdalom minden súlyával érezték az országos gyászt: meghalt Vörösmarty. A sza­badságharc bukása utáni idők legsúlyosabb évei voltak ezek, az országra a legkomorabb császári abszolutizmus nehe­zült, de az elesett nemzet Vö­rösmarty koporsójánál ismét egymásra talált s a temetési menet néma tüntetéssé vált. Mert a szemekben megcsilla­nó könnyek mögött Vörös­marty örök szavai éltek s a félhangosan kimondott vers­sorokból vigaszt és erőt merí­tett az ország. Lesz még egy­szer ünnep a világon; ezt üzen te a halhatatlan halott s a gyászoló nemzet tudta, ha megfogyva is, de törve nem, indulhat a jövő felé. Vörös­marty halálával egy korszak zárult le, melynek hősi küz­delmeit, a nagy erőfeszítése­ket és diadalokat a világosi fegyverletétel drámai órái zár ták le. Vörösmarty neve egy- gyé vált korával, de a tragi­kus bukás után, még halálá­ban is volt vigasztaló szava, el nem évülő üzenete. A fiatal házitanító, akinek pályája Tolna megyéből in­dult, ott volt az 1820-as évek nagy küzdelmeiben, a jogta­lan újoncszedés megyei harcai bán, majd középpontjává vált a megújuló irodalomnak, mely nélkül az 1848-as események el sem képzelhetők. Pályája elején a Zalán futása áll, amely egyesítette magában a kor minden irodalmi becsvá­gyát, de megvalósította a kor nemzeti törekvéseit is. Ami­kor vigasztalni kellett, Vörös­marty a Zalán futásával, az ősi dicsőség megéneklésével felelt nemzetének, mely a ma­gyar őstörténelembe vesző alakjaival is korában élt. Az akkori olvasók nem értették, nem is érthették félre a nagy nemzeti eposz szándékát, amit Teslér, Vörösmart}^ bonyhádi barátja így fejezett ki: Ezer­szer áldalak érte. De ott volt a későbbi har­cokban is, s ő írta az egyik legszebb magyar költeményt, mely örök biztatást és erőt je­lent mindaddig, amíg magyar él a földön: Hazádnak rendü­letlenül ... Petőfi felfedezője é§ verseinek első kiadója volt, a szabadságharc élesztője, aki a 48-as események közepette megtört erővel is szolgálni, dolgozni akart és tudott. S amikor elbukott a nemzet, a fájdalom kétségesésével kiál­tott fel: „Mi a világ nekem, ha nincs hazám?’’ Száz éve temették, ugyan­azon a napon és ugyanabban az órában, mint a magyar iro­dalom hőskorának legnagyobb harcosát, Vörösmarty barát­ját. Kisfaludy Károlyt. A sors szeszélye folytán ugyanabban a házban lehelte ki lelkét mindegyikük, s egy úton in­dultak el a halálból a halha­tatlanság felé. De Kisfaludy halála a nemzet felemelkedé­se idején történt, a bizalom és remény éveiben. Vörösmartyé a legmélyebb nemzeti gyász idején. Vörösmarty azonban még halálában is vigasztalni és biztatni tudott s a véres osztrák elnyomatás éveiben temetésének napja néma tün­tetés volt a nemzet jogaiért és jövőjéért. S aki száz éve vi­gasztalni tudott, nem veszhet el szava az időben. Sorai ma is erőt jelentenek és örök biz­tatást. Mert ezt üzeni a száz év távolából: Hazádnak ren­dületlenül ... CSÁNYI LÁSZLÓ. Tanulnak Szekszárdon a Népbolt DlSZ-fiataljai A Petőfi iskola megindulása­kor Szekszárdon a Népbolt DISZ-fiataljai között nagy volt az érdeklődés az oktatás iránt. Ez a nagy lelkesedés azonban a jelentkezések után alábbha­gyott. Húsz fiatal jelentkezett a Petőfi iskolára, de csak nyolc jött el az első foglalkozásra, s azok is csak hallgattak. De érezték, hogy ez így nincs rendjén, mert habár a második foglalkozáson sem voltak töb­ben, az aktivitás nagyobb volt. A propagandista beszédéhez hozzátették saját gondolatai­kat és vitatkoztak is. Egyikük még a kötést is abbahagyta és bekapcsolódott a vitába. Be­látták, hogy érdemes tanulni. Erről másokat is meggyőztek és a harmadik foglalkozáson már 12-en vitatkoztak azon, hogy mi a különbség a szocia­lista és a kapitalista állam között. Ezen a fokon azonban nem lehet megállni. Van még javí­tanivaló a felkészülésen, még nagyobb tanulásvágyra van szükség, s a megjelenők lét­számának emelésére. A köteles­ség teljesítéséhez nem elég, hogy többen — például Ottófi Emília, Széli Ilona, Bonnyav Györgyi, Bencze Jánosné — ak­tívan részt vesznek a foglalko­zásokon. BODROGI ISTVÁN propagandista. Verseny a pártsajtá terjesztéséért A Tamási Járási Párt Végre ELSŐ DU: 1 darab férfi ke- hajtó Bizottság Ágit. Prop. rékpár, vagy az ára. Osztálya felmérte a tamási já- MÁSODIK DU: 1 darab rás olvasottságát. Megállapí- karóra, vagy az ára. tóttá axt, hogy a pártsajtó tér- HARMADIK DU: 1 darab jesztése nagyon vonatottan néprádió, vagy az ára. megy az egész járásban. A versenyt a következő E hiányosság felszámolása ^pontok alapján fogják ér­érdekében elhatározta, hogy te e m' széleskörű versenymozgalmat t. Hány előfizetőt szervezett indít a járás területén a Me- lemorzsolódás nélkül? gyei Pártbizottság lapjának, a 2. Hány olvasókört szerve- Tolnai Napló szervezésének zett? érdekében. A versenymozga- Továbbá elhatározta a Já- lom időtartama november 10- rási Párt Végrehajtó Bizottság tői december 31-ig tart. Ágit. Prop. Osztálya, hogy a Ezen idő alatt az ágit. prop. Hapló minél szélesebb osztály kétízben fogja értékel- korbe« val° terjesztése erde- ni a verseny eredményeit. Az keben menyre hívja a me­nyit. prop. osztály a szerve- osszes >arasl part né­zésben o három legjobb ered- ha^f0 - izottsagait. ményt elérőt jutalomban fogja MOLNÁR GYÖRGY részesíteni. ágit. prop. osztály vezető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom