Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-19 / 271. szám
Az országgyűlés ülés® Hz Hibán Minisztertanács javasolta a katonai szolgálati idő csökkentését — Folytatjuk és részben be is fejezzük — mondotta a továbbiakban — Budapesten a szociá lis, kulturális, egészségügyi in tézményekkel együtt, a nyolcszáz lakásos albertfalvai lakótelepet, a 850 lakásos Gubacsi hídfői lakótelepet, a Kerepesi úti 1750 lakásból álló, a Nagy Lajos ki rály úti 500 lakásból álló telepe két és új lakótelepeket építünk Tatabányán, Miskolcon Salgó tarjánban, Oroszlányban, Vesz prémben, Özdon és egész sor más városban. — Mindezek a nagymértékű lakásépítkezések azonban nem elégségesek a lakáshiányok tel jes felszámolásához. Éppen ezért az állami építőipar legfontosabb feladata a következő esztendőkben a lakásépítkezések mennyiségének fokozása, az építkezések időtartamának a megrövidítése és a lakásépítkezések költségeinek jelentékeny csökkentése. Ezután utalt arra, hogy pártunk és kormányunk az eredetileg előirányzott lakásépítkezést a békekölcsön túljegyzéséből 200 miilóval felemelte s ebből az ősz szegből az egész országban mintegy háromezer lakás épül a jövő évben. Már megkezdődött Budapesten az Üllői úton, Óbudán, Csepelen és Budafokon 1600 lakás építkezésének előkészítése. Ugyancsak mintegy 1400 lakás tervenfelüli építkezése kéz dődik meg az ország különböző városaiban. A miniszter ezután megállapította, hogy nagytömegű lakás- építkezést gyorsan és olcsón csak jó, gazdaságos típustervek alapján lehet biztosítani és e téren jelenleg komoly hiányosságok vannak. Minden eszközzel el kell érnünk, hogy 1956-ban lakó épületeinknek legalább 85 százaléka típustervek alapján épüljön. Lakásépítkezéseink meggyorErdei Ferenci sítása, olcsóbbá tétele érdekében a Központi Vezetőség határozata alapján meg kell gyorsítani a mű szaki fejlesztés haladó módszerei nek bevezetését, meg kell gyorsítani a téglaépítkezésekről a modern, panelos, nagyblokkos építkezésekre való áttérést. Az építőipar második rendkívül fontos feladata az anyagtakaré- kcsság és elsősorban a fátakaré- kosság. Ennek keretében például a lakóépületeknél ugyancsak 1956-tól kezdve a fából készült ajtó- és ablakkeretek egy részét könnyűfémmel, aluminiummal kell helyettesíteni. Nagymértékben tovább kell fejleszteni a csa ládiházak pernyebeton nagyblokkokból való épíését. Második ötéves tervünk idejében minden építkezés, de elsősorban a lakásépítkezés terén kell igen nagy takarékosságot bevezetnünk. Nem szabad megengedni a felesleges luxuskivitelt, ezzel szemben nagy gondot kell fordítani a lakások belső kényelmére és az egyes helyiségek célszerű, gazdaságos elhelyezésére. Az állami és a magán-lakásépítkezéssel párhuzamosan a második ötéves tervben széles körben meg kell valósítani a dolgozók anyagi eszközeinek részbeni felhasználásával a több emeletes, sok lakásos városi szövetkezeti házak építését. A jelenleg érvényben levő szövetkezeti lakásépítkezési rendszer nem szolgálja kellő képpen ezt a célt. Éppen ezért kormányunk új lakásépítő sző vetkezeti rendszer kidolgozá sával foglalkozik, amely lehe tővé teszi a szövetkezeti lakás építkezésbe a dolgozó tömegek széleskörű bevonását. A má sodik ötéves tervben a párt és az állam fokozottabb mértékben támogatja a családiház- akciót. A miniszter ezután arról beszélt, hogy nagy feladatok hárulnak az építőiparra 1956- ban az ipar és ezen belül a nehézipar további építése területén is. A jelenleg folyamatban levő nagyipari építkezések mellett 1956-ban megindul a nehézvegyipar fejlesztését szolgáló, rendkívül fontos Tiszamcnti Vegyiművek építése, a Borsodi Vegyikombinát második része, a pécsújhegyi hatalmas új erőmű építése, az Ajkai Erőmű bővítése, a gépipar, kohászat, könnyűipar és élelmiszeripar sok jelentős építkezése. Az ipari építkezések területén tovább kell fejlesztenünk a nagyelemű, előgyártott vasbetonépítkezések technológiáját. Meglevő vasbeton előgyártó üzemeink jelenleg már évente 250 000—300 000 köbméter vasbeton épületszerkezetet adnak ipari és egyéb építkezéseinknek. Igen fontos az előgyártott vasbeton szerkezetek bevezetése a szénipar, a szénbányászat terén, ahol igen nagy mennyiségű bányafát használ fel az ipar. A miniszter beszédének befejező részében foglalkozott az építőanyagipar fejlesztésével, a jelenleg szétaprózott építőipari szervezetek további központosításával, az építőipari szakmunkások képzésével, az építőiparban a nagymérvű múnkásvándorlás megszüntetésével. Végül kérte az országgyűlést, hogy az 1956. évi népgazdasági terv beruházási előirányzatát, amely a szocializmus további sikeres építését jelenti, fogadja el. Mezőgazdaságunk terve feszített, de jó munkával teljesíthető Szünet után Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel, s hangsúlyozta, hogy az 1956. évi népgazdasági terv igen nagy feladatokat ró a mezőgazdaságra. A Központi Vezetőségnek a műszaki fejlesztésről hozott határozata a tervben biztosított anyagi alátámasztásnál is nagyobb erőforrást nyitott meg az ipar s közvetve a mező- gazdasági termelés fejlesztése számára. El kell ismerni, — mondotta —, hogy különösen a gépipar már ebben az évben is sokban pótolta előző mulasztásait, több és jobb gépet adott a mezőgazdaságnak. Kevésbé teljesítette feladatát, bár e téren fejlődés mutatkozik, műtrágyát gyártó vegyiparunk. Legtöbb panaszra építőiparunk munkája adott .okot. A jövő évi terv az eddigieket lényegesen meghaladó kö vetelményeket állít minden, a mezőgazdaságot érintő iparág elé. Nem kisebbek a mező- gazdasági terv teljesítése érdekében az igazgatási szervek re háruló feladatok sem. Ezek nek legfőbb feladatuk, hogy gyógyuljanak ki a bürokratikus papírosintézkedés betegségeiből. A mezőgazdasági irányítószervek felelősségéről szólott ezután, majd áttért az ál lami gazdaságok feladatainak ismertetésére. Ezeknek holdanként 11,5 métermázsa búza, 14 mázsa kukorica, 15 mázsa rizs, 130 mázsa cukorrépa és tehenenként háromezer liter tej megtermelését kell elér- niök. Nemcsak árutermelési feladataik teljesítését követeli meg népgazdaságunk, de be kell tölteniök a magasabb szervezettségű, példamutató, az új technikát mind szélesebb körben alkalmazó szocialista nagyüzem szerepét is Az őszi gabonavetések állami gazdaságbeli helyzete biztató jel a jövő évi termésre. A termelőszövetkezeti moz galom fejlődéséről szólva hangsúlyozd, hogy első feladatunk a most alakult közös gazdaságok segítése. Az eddigiekben e téren se gépállomásaink, se helyi igazgatási szer veink, se a Földművelésügyi Minisztérium nem tett meg minden szükségest és lehetőt. Elkésve ismertük fel a közös gazdálkodás megalapozásának új feladatait, elhanyagoltuk az új szövetkezetek saját erőforrásainak feltárását. Ezután a tsz-ek számára feltétlenül szükséges állami támogatás anyagi eszközeiről, a gépállomások munkájáról, a gépállomány javításáról és növeléséről szólott, hangsúlyozva a gépállomási dolgozók javított bérezési és premizálási rendszerének jelentőségét. Helyeselte Losonczi Pál elvtársnak azt a javaslatát, hogy a nagyobb, erősebb, tsz-eknek saját mezőgazdászuk legyen. Ez évi jó termésünkben jelentős szerepe volt az egyéni dolgozó parasztok munkakedvének. A jövő évi termelési tervek teljesítése érdekében vigyáznunk kell — folytatta —, hogy munkakedvüket ne csökkentsük, ellenkezőleg növeljük. Az idei őszi munkák tanúsítják, hogy általában nem csökkent az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelési kedve, azonban vannak figyelmeztető jelek ott, ahol a helyi vezetők rosszul dolgoznak. A helyi irányító- szerveknek meg kell tanulniuk, hogy jövő évi termelési tervüket csak akkor tudják teljesíteni, ha a törvények betartását, a tervek teljesítését megkövetelve, olyan módon bánnak az egyénileg dolgozó parasztsággal, hogy az felkeltse kötelességérzetét és minél nagyobb erőfeszítésre serkentse. Ezután az őszi kenyér- gabonavetés helyzetéről szólva, hangsúlyozta, hogy még az elmaradt megyékben is van lehetőség az elmaradás pótlására, ehhez azonban az irányító szervek fáradhatatlan munkájára, a termelőszövetkezeti és egyéni parasztság és a gépállomások odaadó szorgalmára s az időjárás minden mosto- haságával dacoló erőfeszítésre van szükség. Semmi okunk nincs a megnyugvásra, azonban az eddig elért teljesítmény sem leb- csülendő. Eddig elvetettünk mintegy hárommillió ka- tasztrális hold búzát és rozsot, ami az egesz tervnek kereken 90 százaléka s ennek több mint kétharmada a legkedvezőbb időben került földbe. A hátralévő vetés teljesítésétől függ kenyérgabona tervünk teljesítésének megalapozása. Beszélt az őszi mélyszántási terv teljesítésének fontosságáról, a silózásról, a takarmányszükséglet biztosításáról, majd felszólalását így fejezte be: Az 1956. évi népgazdasági terv mezőgazdasági feladatait azzal a tudattal fogadja á mezőgazdaság minden dolgozója, hogy ez a terv feszített, azonban sikeres jó munkával teljesíthető és a teljesítés érdekében már folyik is a munka. Rajta leszünk, hogy úgy dolgozzunk, hogy ami rajtunk áll, mindazt megtegyük mezőgazdaságunk termelési színvonalának emeléséért, mezőgazdaságunk szocialista építéséért, 1956. évi népgazdasági tervünk megvalósításáért. Hortobágyi János, a Győr- Sopron megyei pártbizottság első titkára a megye iparának eredményeiről számolt be. Parragi György, a Magyar Nemzet főszerkesztője a nemzetközi helyzetről szólott. Ezzel bejeződött az 1956. évi tervjavaslat vitája. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a népgazdaság 1956. évi tervét. Ezután elfogadta az országgyűlés az alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot, amellyel az Állami Ellenőrzés Minisztériumát beiktatják az alkotmány szövegébe. Ezzel a napirend megtárgyalása befejeződött. Az ülést Rónai Sándor elnök zárta be. Az országgyűlés nevében őszintén megköszönöm a Szov- jtunió Legfelső Tanácsa parlamenti küldöttségének, hogy országgyűlésünkön részt vettek és jelenlétükkel, itteni fellépésükkel még szorosabbá tették a Szovjetunió és a magyar nép baráti kapcsolatát — mondotta. — Biztosak vagyunk abban, hogy az elvtársak országunkban való tartózkodásuk alatt meggyőződnek a megbonthatatlan barátságról és szerétéiről, amellyel a magyar dolgozó nép a Szovjetunió iránt viseltetik és a magyar dolgozókkal való találkozásuk még jobban elmélyíti a magyar és a szovjet nép testvéri barátságát. Kérjük, adják át hálás kö- szönetünket a magyar ország- gyűlés küldöttségének a Szovjetunióba való meghívásért. A meghívásnak nagy örömmel teszünk eleget. Egyben kérjük Pegov elvtársat és a küldöttség valamennyi tagját, hogy tolmácsolják a hatalmas Szovjetunió népeinek a magyar országgyűlés és az egész magyar nép forró üdvözletét. Az ülés végén a képviselők hosszantartó, lelkes, ütemes tapssal, felállva ünnepelték a páholyban helyet foglaló szovjet parlamenti küldöttséget. Tirana (ATA) Az Albán Nép- köztársaság Minisztertanácsa a fegyveres erők csökkentésének folytatásaképpen azt javasolta a nemzetgyűlés elnökségének, hogy csökkentsék két évre a kaA New York Héráid Tribüné, bár vezércikkében kijelenti, hogy az értekezlet „nyomorúságos eredményekkel” ért véget, rámutat, hogy „figyelembe kell venni a távlatokat”. „Semmi alap sincs annak feltételezésére, — jelenti ki a lap, — hogy megváltozott az előző értekezlet (a négyhatalmi kormányfői értekezlet) tényleges eredménye”. A francia Liberation rámutat. tonai szolgálati Időt a gyalogság, a tüzérség, a híradószolgálat, a műszaki szolgálat, a vegyiszolgálat és a hadtápszolgálat csapatai számára és három évre a többi specializált csapat számára. Ä béke megszilárdítása — napjaink égető leiadata Most az emberek miliői előtt egyre világosabbá válik, hogy megvan a fontos nemzetközi kérdések megoldásának reális útja. Széleskörű lehetőségek nyílnak az európai béke megszilárdítására, a fegyverzet csökkentése és az atomfegyver eltiltása, a népek közötti gazsági és kulturális kapcsolatok fejlesztése számára a béke érdekében. A mai politika legfontosabb kérdéseinek a külügyminiszteri értekezleten történt megvitatása meghozta a maga eredményeit — mutat rá Pavlov. Közeledik az az idő, amikor a nagyhatalmak megegyezéses — döntéseket hoznak e kérdéseket illetően, mert ezt követeli az élet, ezt követelik a néptömegek. A belgrádi Politika a genfi értekezletről Belgrád (TASZSZ). A Politika megjegyzéseket fűz a négy hatalmi külügyminiszteri értekezlet záróközleményéhez. Rámutat arra, hogy egyiket sem oldották meg a három fontos probléma közül, amely a genfi Nyugati lapvélemények értekezlet napirendjén szerepelt. Mindamellett senki sem tagadhatja azt a tényt, hogy a kérdések megvitatása hasznos volt és elősegítette a nézetek közeledését. Egy lépés történt előre — jelenti ki a lap. hogy a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott mozgalom tovább folyik és a soron következő értekezleteknek ezzel számolniok kell. A Stockholm Tidningen című befolyásos polgári lap írja:, „ha semmi egyéb nem tisztázódott, az az egy mégis bebizonyosodott, hogy a nyugati hatalmak a német egység iránti meleg érdeklődését erősen kétségbe kell vonnunk”. Moszkva (TASZSZ). A Pravda közli J. Pavlov Géniből küldött és a most végétért genfi értekezlettel foglalkozó cikkét. A külügyminiszteri értekezlet menete és az értekezlet sajtó- visszhangja bebizonyította, — hogy nincs ok a megnyugvásra arra számítva, hogy a hidegháború folytatásának hívei letették a fegyvert. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a béke hívei — ezenbelül a béke hívei a nyugati országokban — jelentősen megerősödtek az utóbbi időben, — írja a cikkíró. Az értekezletnek nagy jelentősége van. Az egész világon a közvélemény széles köreinek figyelme három héten keresztül a mai nemzetközi helyzet legfon tosabb problémái felé fordult. Á bölcskei gépállomás versenyre hívja a megye valamennyi gépállomását A bölcskei gépállomás fel készült a téli gépjavításra, sőt már eddig is komoly eredményeik vannak. Számbavet- ték erőiket és úgy látják, hogy a gépjavítást határidőre, jóminőségben eltudják végezni. Az elmondottak figyelembevételével a bölcskei gépállomás gép javítási versenyre hívja az alábbi szempontok alapján a megye valamennyi gépállomását: 1. A gépjavítást határidő előtt befejezzük: a munkagépek javítását február 20-ig, az erőgépek javítását pedig 10 nappal a határidő előtt, február 18-ra befejezzük. 2. A javítás minőségét fokozni kívánjuk. Bevezetjük a? eke javítási technológiát és azt pontosan betartjuk. Betartjuk az abban megszabott normaidőket, anyag és alkatrész költségeket. Erőgépeknél: a fő javításnál engedélyezett 300 óra heljrett 290 órát fordítunk egy gépre. Folyó javításnál 200 óra helyett 190 óra alatt javítunk ki egy traktort. Munkagépek javításánál 2 százaié kos önköltségcsökkentést aka runk elérni. A fenti módszerekkel a téli javítás alatt 25 000 forint megtakarítást érünk el. 3. Az alkatrészgyártást fokozni kívánjuk. A gépállomás saját alkatrészgyártásból 6 000 ferint értékű alkatrészt akar gyártani. 4. Javítást brigádokban végezzük. A gépállomás adottsá gainak megfelelően az erőgépek javítását speciális brigádokkal fogjuk elvégezni, valamint betartjuk a gépek javítására adott normaidőket. 5. A felújítható alkatrészeket felújítjuk. Ezzel 5 000 fo rint megtakarítást akarunk el érni. 6. A gépek javítási adminisztrációját pontosan kell elvégezni, naprakészen könyveljük az anyag-alkatrész felhasználását, valamint vezetjük a gépek törzslapjait. 7. Pontosan betartjuk a baleset- és tűzvédelmi szabályokat a téli gépjavítás ideje alatt, valamint fokozni kívánjuk a villamosberendezések terén az érintés-védelmet. 8. A gépállomás pártszervezete mozgósítani fogja a kommunistákat, párttagokat, a Alig egy hete zajlott le az V Békekölcsön első sorsolása, s már újabb húzásra készül az Or s~ágos Takarékpénztár. November 26—29 között, ebben a hó napban már másodszor sorsol nak államkölcsönt. Ezúttal az I. Békekölcsön kilencedik húzását DISZ fiatalokat a gépjavítás ideje alatt. Ezzel is a minőség fokozását és a határidők pontos betartását akarjuk elérni. 9. A gépjavítási versenyről rendszeres értékelést készítünk és azt minden dekád-je- lentés után megküldjük a megye valamennyi gépállomásának, amelyik csatlakozik a gépjavítási versenyhez. 10. A gépjavítási szemlére, február 28-ra, felkészülünk úgy, hogy a szemlebizottság, mind a gépjavítást, mind a gépállás rendjét jó minőségben találja. Stier István igazgató Besenczi István párttitkár * Kertai János vez. mechanikus Papp Sándor üb. elnök. tartják Miskolcon, a Déryné színházban. Az év utolsóelőtti államköl csőn sorsolásán négy nap alatt 208100 egész kötvény számát húzzák ki 61 millió 328 700 forint értékű nyereménnyel és törlesztéssel. November 26—29: az I. Békekölcsön kilencedik húzása
