Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-11 / 264. szám

4 1955. NOVEMBER 11. NAPLÓ A Bonyhádi Járási Könyvtárban... Nagy népszerűségnek örvend a bonyhádi járási könyvtár és az érdeklődők úgyszólván egymás­nak adják a kilincset. Ahogy belépünk a könyvtár ajtaján a példás rend, a polcok sokasága és az ezen elhelyezett nagytömegű szebbnél-szebb könyv fogad bennünket. Gáti Edit, a könyvtár fiatal vezetője kedves mosollyal az arcán érdeklődik szándékom iránt, milyen könyvet kívánok mit szeretek legjobban és sze­mélyesen vezet el a tömött pol cokhoz, hogy válasszak a leg­újabb irodalmi termékekből. Do- kument-anyag iránt érdeklődök, valamint politikai irodalom iránt annál is inkább, mivel mint pro­pagandista dolgozom, s a könyv­tár segítséget tud nyújtani mun kámhoz. ,,Tallózás" közben megraga­dom az alkalmat arra, hogy ér­deklődjek a könyvtár látogatott­ságát illetően. Mosolya talán még derűsebb, amikor jogos büszkeséggel sorolni /kezdi a ,,születési” adatokat. A járási könyvtár még 1953 bán létesült, — tehát még égé szén fiatal. A fejlődés fokozatos és áldozatos munka eredménye. A könyvtár jelenlegi állománya 6 000 különféle értékesebbnél értékesebb könyvremek. Az állo­mányban képviselve van az Iro­dalom valamennyi válfaja. Gáti Edit elmondja, hogy saját járási könyvtárukon kívül a járás kü­lönböző községeiben 32 nép­könyvtár működik, amelynek állománya több, mint 12 000 könyv. Az új példányok, új ki­adványok mindig megtalálhatók a könyvtárban. Megtudjuk azt is, hogy 1954-ben 974, máj i 1955-ben ezldáig már 887 látó- gatója volt könyvtáruknak. Ki) lönösen komoly érdeklődést ta núsítanak az üzemek dolgozói mellett a tsz-ek tagjai, mint pél­dául a Dózsa Népe TSZ tagjai akik sokat látogatnak el a könyv­tárba és viszik el kedvenc köny­veiket. A könyvtár kiállítást is rendez saját helyiségében a mezőgaz­daság fejlesztésével kapcsolat­ban. Külön úgynevezett mező- gazdasági irodalmi sarok áll ren delkezésre, ahol nemcsak az ide­vonatkozó irodalom foglal helyet hanem a tsz-ek fejlődésével kap­csolatos anyag is. Ugyanezt a módszert alkalmazzák „fiók" in­tézményüknél is a falusi könyv­tárakban. Gáti Edit elmondja azt Is, hogy vannak panaszok is. Kicsi a helyiség, nagy a készlet, amire büszkék, azonban „égető” szük­ség lenne egy megfelelő raktár­ra Is, mert az értékes könyvek a nem megfelelő körülmények kö­zött „minőségi romlást szenved­nek” köntösüket illetően. Végezetül még elmondja Gáti Edit, hogy a járási kultúrotthon- ban november hónapban bemu­tatásra kerül Szabó Pál: Uj Föld című színdarabja ‘.és egy elő­adás bevételének összege ugyan csak a járási könyvtár könyvállo­mányának fejlesztését fogja szol­gálni. Jelenleg könyvgyüjtési hóna­pot tartanak, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az olvasók saját tulajdonukat képező egy- egy könyvet ajándékoznak a könyvtárnak. Jóleső érzéssel távozok a Kul­túra eme csarnokából és boldo­gan állapítom meg, hogy a falu népe mennyire szereti az új kul­túrát, a könyvet, „a tudás for­rását.” Horváth József Péntek Márton KÖZÉPISKOLÁSOK Gondolatok Diákkoromban soha nem hittem el, hogy kedves emlék tud lenni, egy-élet útjainak gö­röngyein botladozó — ember számára az iskola. S most, — pedig még alig néhány éve, hogy felcsapó örömmel meg­szabadultunk egymástól — megszépült bensőmben az em­léke ... Milyen feledtető és milyen szépítő Is az idő! A rossznak, a keserű emlékek­nek kifacsarja kesernyés ízét és szép emlékeket szebbekké, kedvesebbekké varázsolja, ró­zsaszínre — csodálatos finom színárnyalattal rózsaszínre — festi, hogy valósággal bele tud feledkezni az ember. Mit is adott az iskola? ... Sokat... De még sem tudja az ember megnevezni, hogy mit. Mert a fizika, meg a záró jelfelbontás között még van valami. Ott rejtettek el vala­mit. S amelyik diáknál ezt a valamit nem sikerül titokban becsempészni oda, a szívmö­götti rejtekhelyre, annál szép keveset ért az iskola. ilyenformán magyarázta egyszer' Dezső bátyám is az utolsó órán, a ballagás előtt, hogy ő akart valamit adni a versek mögött is. Mert ma­gyar tanár volt. Én mindig örömmel hallgattam, ha ver­set olvasott, mert azt gondol­tam, hogy senki más nem tud olyan szépen verset olvasni mint ő... Szerelmese volt a verseknek. Úgy szerette a csengő-bongó rímeket, mint a legkisebb fiát. Olyan dédel­getve ringatta a rímeket, mi­előtt elénk tálalta volna, mint a kisfiát szokta fürösztés után. Ilyen ember volt az én jó De­zső bátyám. Csak most döbbe­nek rá, hogy mit is adott ő nekem tulajdonképpen. Hogy „bemagoltatta” velem a Petőfi és Ady-verseket, az semmi. — Megtanított embernek lenni mert mindig azt mondta, hogy az a legnehezebb, de legszebb dolog ... Igaza volt. Nem hal­lottam egyszer sem, hogy ki­ejtette volna a száján e szót: kommunista, de mégis anél­kül, hogy észrevettük volna azzá nevelt bennünket, igaz emberekké ... Most már a mi dolgunk, hogy meg is marad­junk annak. Engem nem szeretett talán annyira, mint a többieket vagy egyformán szeretett vala mennyiünket, nem tudom, de én mindig szerettem volna ha engem jobban szeret mint a többit, ha úgy dédelge­tett volna, mint a versríme­ket. De nem tette, s jó is volt hogy nem cselekedte. Talán észre sem vette, hogy milyen szívesen hallgattam, amikoi beszélt. Persze, hogy nem. — Úgy érezte, hogy az igazszavú embert mindenki szívesen hallgatja. Érettségi után, a búcsúestén adtam neki azokból a versek­ből egy kis kötetre valót melyeknek a megírására az ő igaz szavai késztettek. Elfo­gadta és a zsebébe gyűrte őket. Nem ezt vártam, de ő előtte minden ember egyfor­ma volt, akik megérdemelték hogy az egyformák közé so­roltassanak, s beszélgetni kel­lett a többi diákkal is ... El­olvasta-e, nem-e? ... Nem tudom... . .. Mindez a múlt este ju­tott az eszembe, amikor két diákot hallottam beszélgetni az utcán egy tanárról, aki „furcsán” tanítja a magyar irodalmat. Furcsa, vagy nem furcsa a módszere, én nem tudom. S rájönnek majd azok a diákok is, aki nyelvükre vet ték az „öreget”, hogy nem furcsa, nem bogaras az a ta­nár, csak a hivatását szereti és szereti a tanítványait, akik ről tudja, hogy nehezen ve­szik fejükbe az újat, s valami mesteri fogás kell, amivel be­csempészi az igazat a szívük­be ... Nem sértődött volna meg ő sem, ha végighallgatja a be­szélgetést, talán jól is esett volna neki, hogy diákjai ak­kor is róla beszélnek, amikor a suhanó szoknyákat figyelik titokban a járdaszélen ... Dezső bátyám se haragudott volna érte ... (BUNI.) Szóvátesszük!... Az átutazó utas Dunaföld- várt kedves kis községnek látja. Élénk, derűs hely, ahol az idegen is jól érzi magát látván a község központjának nyugtalan nyüzsgését, dolguk után siető embereket, hancu- rozó gyerekeket, a piaci áru­sokkal alkudozó háziasszonyo­kat, a megrakott és üres sze­kerek bakjain ülő paraszto­kat, fuvarosokat és este a mo­zi előtt sétáló párokat. Ez a szívderítő kép azonban csak addig tart, amíg az utas be nem tér a Vendéglátó Válla­lat és a mozi látogatói számá­ra fenntartott illemhelyre, — amely az udvar egyik zugá­ban „ékeskedik”, a higiénia a kultúra nem kis megcsúfo­lására. Undor, fertő, ezek a jelzők csak némileg fejezik ki azt a megbotránkoztató lát­ványt, amely ott tárul elénk. Hol vannak a fent említett vállalatok vezetői, akik ezt tűrik? Hol a tanács, amely ezt elnézi, s végül hol van az egészségügyi hatóság, amely nem csap le azokra, akik ezt a bűzfészket, szennytanyát a közönség számára fenntartják Talán azért kerülik és nem vesznek róla tudomást, mert attól félnek, hogy lábuk bo káig sűlyed a piszokba, szenny be. Ez nem mentség! A Ven­déglátó Vállalat és a mozi kö­zönsége várja a sürgős intéz­kedést! NOVEMBER ■ 1946. novetn bér 11-én, 9 év­vel ezelőtt a Nemzetgyűlés törvényerőre emelte a föld­reformról szóló _____________rendelkezést. 1 949-ben, 6 évvel ezelőtt ezen a napon cikk jelent meg a szov­jet sajtóban arról, hogy a Szov jetunió az atomenergiát békés célokra használja fel. 1791. november 11-én, 164 évvel ezelőtt született Katona József drámaíró, aki az Erdélyi Múzeum című folyóirat felhívá­sára 1815-ben megírta élete fő művét, a „Bánk-bán” t. mely azóta is színházaink műsorán állandóan szerepel. 1705-ben, 250 évvel ezelőtt ezen a napon esett a törökök fogságába Losardi Zsuzsanna kuruc költőnő. 1939. november 11-én, 16 év­vel ezelőtt halt meg V. R. Vil- jamsz világhírű szovjet agro- biológus. MOZI Garay Filmszínház. November 10-től 14-ig, csütörtöktől hétfőig: Veszélyes ösvényen. Kalandos, színes, szovjet film. Előadások kezdete: vasár- és ünnepnap fél 4. fél 6 és 8 óra­kor. Hétközn. fél 6 és 8 órakor Időj ár ás Várható időjárás pénteken estig: nyugaton túlnyomóan bo rult, ködös idő, keleten lassan növekvő felhőzet. Több helyen, elsősorban a Dunántúlon eső. Mérsékelt délkeleti-déli szél. A hőmérséklet nyugaton alig vál tozik, keleten a nappali felme­legedés kissé mérséklődik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet 5—8, legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 10— 13, néhány helyen 13 fok felett. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. \ szerkesztőség és kiadéhivatal elme: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok, Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dij: 11 Ft, Eseménynaptár HÍREK — 180 kilogramm papírt és 70 kilogramm vadgesztenyét gyűjtöttek a gyulaji általános iskola úttörői az elmúlt két hó­nap alatt. — Ebben az évben Dombó­váron 4600 darab facsemetét ültettek. A községfejlesztésre elő irányzott összegből 9000 forintot használtak fel erre a célra, a la­kosság pedig 6000 forint értékű társadalmi munkával járult hoz­zá a község fásítási, illetve par­kosítási munkálataihoz. — Kurd községben a jó idő kihasználásával vasárnap és hét­főn teljes erővel folyt a vetés. A két nap alatt 90 hold búzát ve tettek el. — Méltóképpen ünnepelte Bölcske község november 7-ét. A kultúbotthonban 350-en jöttek össze, hogy meghallgassák a: ünnepi szónokot. Lelkesen tap­soltak a résztvevők a DISZ tánc­csoportjának és az iskolások mű­sorának. A község dolgozóiból alakult küldöttség hálakoszorút helyezett el a dunaföldvári szov­jet emlékműre. — Gertler Viktor rendező megkezdte a Dollárpapa című űj játékfilm előkészítését. Gábor Andor vigjátékából Gádor Béla és Darvas Szilárd írtak filmfor­gatókönyvet. A vígjáték egy szá- zadeleji kisvárosban játszódik. A rendező a külső felvételek szín helyéül Nagykőröst választotta. — Az Országos Műszaki Könyvtár kezdeményezésére Ma­gyarország és Jugoszlávia között műszaki irodalmi csere indult meg. Az Országos Műszaki Könyvtárba ezidőszerint már több, főleg kémiai kiadvány ér­kezett. Megérkezett továbbá a ju goszláv műszaki folyóirat-iroda­lom bibliográfiája Is. A kapcso­latok kiszélesítése folyamatban van. SPORT Megjegyzések a nagymányoki csapat vasárnapi játékához Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi n. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső PARTHIREK Értesítjük a Filozófia I. évfo­lyam propagandistáit és azokat a hallgatókat, akik Perecsi elv­társnő konferenciájára vannak beosztva, hogy az első négy heti anyagból a konferenciát novem­ber 12-én (szombaton) délelőtt 9 órakor tartjuk a megyei Pártok­tatás Házában. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. MÓDI JÁNOS okt. felelős. A Pécsi Dózsa Szekszárdon A Szekszárdi Bástya Sportkör Elnöksége értesíti a város sport- szerető közönségét, hogy a Pécsi Dózsa NB. I-ben szereplő labda­rugócsapata 13-án, vasárnap Szekszárdon vendégszerepei és a Szekszárdi Bástya csapatával ját­szik barátságos mérkőzést. A mérkőzés d. u. 2 órakor kezdő­dik a Városi sporttelep füves pályáján. A megyei bajnokság mérkőzé­sei során ritkán lehetett halla­ni, hogy a közönség biztatja csapatát. Éppen ezért volt szo­katlan az a hangorkán, mely megindult az osztályozó mér­kőzés kezdetén Kaposvárott, amikor a két csapat kifutott a pályára. Székesfehérvárról kö­zel 200-an kísérték el csapatu­kat a mérkőzésre, mig Dombó­váron autóbusszal, vonattal, mintegy hatvanan, hetvenen vol­tak. Biztatást a nagymányoki csapat is kapott annyit, mint a fehérvári, mert a kaposvári kö­zönség is Nagymányoknak szur­kolt. Mint mondották, ez azért van, tavaly Kaposvár volt az, mely elütötte Nagymányokot az NB II-be jutástól, holott Nagy- mányok jobban megérdemelte volna azt, mint a Kaposvári Ki­nizsi. Ezért szurkolt a kaposvári közönség Nagymányoknak. * Az osztályozó mérkőzése­ken nagy szerepe van a nyu- qodtságnak is. A nagymányoki csapaton meglátszott, hogy nem ez az első osztályozó mér­kőzése. A játékosok sokkal nyugodtabbak voltak, mint ellenfelük és ez határozottan jó volt. A Motorjavító játéko­sain meglátszott az ideqesség, amit bizonyít az is, hogy a mérkőzés alatt több olyan helyzetük volt, amit a naqy- mányoki játékosok minden bi­zonnyal kihasználtak volna, ők viszont idegességükben el­rontották. Amikor egy csapatnak „megy” a iáték, nehéz kiválasztani a jó­kat. így volt ez ezúttal is. A jók közé általában három, négy nevet szokás felsorolni, pedig a többi nagymányoki játékos is ]ó volt és megérdemli a dicséretet. A 11 játékos közül talán egyedül Dormány volt az, akinek nem ment úgy a játék, mint ahoqy szerette volna, de a mérkőzés után erre is megkaptuk a ma­gyarázatot, mint mondották a nagymányokiak, Dormány beteg­ség miatt két hetet kihagyott. * Azoknak a vezetőknek és szurkolóknak kellett volna ezt az osztályozó mérkőzést látni, akik a meqyei bajnoki mérkőzé­sek soi'án a kemény játéknál röotön kiabálnak és a Játékosok kiállítását követelik. Az osztá­lyozó mérkőzéseken kemény lá­tók folyik, sőt némelykor a já­ték még a keményséqen is túl- meqy és eléri a durvasáq hatá­rát. Szerencsére a naaymánvokí játékosok, már tudják mi az az osztályozó és íqv nem csodál­koztak azon, amikor az ellenfél iát.ékosai meoyénkben ritkán lá­tott keményséqqel játszottak. A nagymányoki csapatot Pálfi, a volt nagymányoki játékos, a Mázai Bányász edzője készíti fel a mérkőzésekre. Pálfi érde­meit, tudását és gyakorlati ta­pasztalatait nem kell bemutat­ni olvasóinknak. Aki ismerte a mázai csapatot két évvel ezelőtt és látta a mázai csapatot ez év­ben játszani, az tud következ­tetni, hogy Pálfi milyen képes­ségű edző. Reméljük az osztá­lyozó befejezése után újból mél­tathatjuk Pálfi edzői működését. A mérkőzés után a vasútál­lomáson találkoztunk Fátrai Jó­zsef nevű vasutassal. Rövid be­szélgetés után, mikor megtudta, hoqy szekszárdiak vaqyunk, a szekszárdi labdarúgás helyzeté­ről érdeklődött. Mint mon-Jotta, 1947-ig a dombóvári vasutas csapatban játszott és jól ismeri Szekszárd labdarúgásának múlt­ját. Amikor megtudta tőlünk, hogy milyen siralmas Szekszárd labdarúgása, nagyon csodálko­zott; „Az én időmben — mon­dotta — a környék legjobb csa­pata volt Szekszárd. Mi van a régi játékosokkal, akikkel egy­más ellen játszottunk valaha. Csöpög, Jókká, Kovács Andor, Dóra Laci, Gyüszü Zsiga és a többiek abbahagyták már a lab­darúgást? Mikor megmondtuk, hogy Gyüszü még most is ját­szik a kórház csapatában, nem csodálkozott, sőt azt mondta, hogy még ő sem hagyta abba a labdarúgást és 45 éves korára is felveszi a versenyt a fiatalok­kal. A Somogyi Néplap sportrovat­vezetőjétől is érdekes dolgokat tudtunk meg. A kaposvári NB. Il-es csapat a kiesési zóna kö­zelében van, de még így is 3 — 4000 ember nézi végig mérkőzé­seit. Ha a csapatnak jobban menne, 8—10 000 ember is len­ne a pályán. A csapatnak a töb­bi kaposvári labdarúgó szakosz­tály átadta jóképességű játéko­sait, s a kaposvári csapatok nem ismerik a klubsovinizmust, az önzést. ( Bár csak minálunk is így lenne.) Megyénk sportkedvelői nagy figyelemmel kísérik a nagymá­nyoki csapat tovább; szereplé­sét. Általában derülátó a han­gulat a vasárnapi győzelem után és azok, akik látták például a Szekszárdon lejátszott mérkő­zést, biztosra veszik, hogy a nagymányoki csapat a tudás alapján lé tudja győzni őket. MI ismeriük a nagymányoki csapat valamennyi tagját és volt alkal­munk már meggyőződni arról, hogy a tudás mellé szív és lel­kesedés is párosul, és ennek alapján reméljük, hogy ami nem sikerült hosszú évek óta, sike­rülni fog az idén és véqre NB. IS-es csapata lesz Tolna megyé­nek. Osztályozó mérkőzés az NB. li-be jutásért. Pócsbányatelepi Bányász—Kiskunhalasi Kinizsi 1 :0 (0:0) Szekszárd, 1000 néző. Vezette: Bállá, Budapest. Pécsbányatelep: Szabó—Ulrik, Gyimesi, G. Kiss—Farkas, Bőm— Kása. Pintér, Petrovics, Sommer Molnár. Kiskunhalas: Bakos—Turcsik, Várhegyi, Fekete—Schvella, Hirt — Blllintzy, Hődör, Vass, Kovács, Pechlov. A Kinizsi már pénteken Szek- szárdra érkezett és edzést is tar­tott a pályán. Bár a mérkőzést fél 3-ra hirdették, azt már fél 2-kor elkezdték az OTSB rendelkezése következtében. így történt, hogy a közönség zöme csak az I. félidő végére érkezett. Az első negyed­órában ä Kinizsi irányította a já­tékot. Ezután a bányászcsapat percei következtek, s az utolsó percekben inkább a halasiak kez­deményeztek többet. Kemény, nagyiramú, de igen közepes szín­vonalú küzdelem alakult ki. A jói záró védelemnek sikerült mega- kadályozniok mindkét oldalról a góliövést. A II. félidő 5. percében Bőhm a félpályán elhibázta Turcsik át­adását és Így Kovács előtt sza­bad lett az út. Lövését azonban nem helyezte eléggé és Szabó nagyszerű formában nyomta kapu» fölé a lövést. Két perc múlva Ko­vács nagyszerűen eltalált 20 mé­teres szabadrúgását nyomta ki a pécsbányatelepi kapus. Nagy fö­lényben játszott ekkor a Kinizsi.. A túloldalon Kása lövése adott, munkát Bakosnak. A 20. percben- Vass közeli fejesét hárította Szabó bravúrosan. A 30. percben dőlt, el a mérkőzés sorsa, Pécsbánya­telep erősen vitatható 16 méteres szabadrúgáshoz jutott és G. Kiss (volt dombóvári játékos) nagysze­rűen eltalált szabadrúgása a ka­puba vágódott. 1:0. Még kemé­nyebb lett a küzdelem. Sportsze­rűtlenségért Sommer a kiállítás sorsára is Jutott, de a Kinizsi to­vábbi nagy fölénye ellenére sem tudott egyenlíteni. A Kinizsi a II. félidőben nagy fölényben játszott, de csatársora nem tudott megbirkózni a bányá- szok védelmével, amelyben külö­nösen Szabó játszott nagyszerűen. A mérkőzésen különben jobbára kemény küzdelmet, mint játékot láttunk, ügy látszik, hogy a szom­szédos megyék labdarúgása is válsággal küzd. Jók: Szabó, a me­zőny legjobbja, Ulrik, G. Kiss. il­letve Kovács és Hődör. Totó tanácsadás Az első oszlopban közöljük az OTP szekszárdi fiókjához csiK törtök estig beérkezett legtöbbet előforduló tippeket, a II. oszlop­ban Szabad Ifjúság, lll-ban a Népsport, IV-ben Magyar Nemzet, V-ben a Sportfogadás, és a Vl-ban a Tolnai Napló tippjeit. I. II. III. IV. V. VI. l Magyarország — Svédország 111x 1 1 11 1 1 2 Bulgária —Csehszlovákia xx22 1 1 x2 2x 1 X 3 Kecskeméti Dózsa —Bp. V Meteor 22xx X 1 2i 12 1 4 Miskolci Törekv.—Sz. Haladás 221 x x2 x2 x2 2x 1x2 5 Nyíregyh. Ép.—Gödöllői Dózsa 22x1 1X 1 11 1 X 1 7 Békéscs. Ép.—ózdi Vasas 1122 1 1 11 1 1 8 Soproni Törekv. —Bp. Spartakus x!22 x2 1x2 12 21 1 X 9 Sztálinvárosi D. —Bukaresti H. 22xx x2 1x2 x2 x2 x2 10 Constanta! Lók.—Szászrég. Len. 111X 1 1 11 1 1 11 Bologna — Internacionálé 2222 1x2 1x2 1 X X 1 X 12 Lazló—Torino 11x2 1x2 X 1 X 12 1x2 13 Váci Bástya —Tatabányai B. 1111 x2 X 2x 2 12 A 6. mérkőzés törölve. A 14. mérkőzésen IX, a 15. IX 2, a 16. mérkőzésen 1. az esély,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom