Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-11 / 264. szám

I Világ proletárjai egyesüljetek ! r---------------------------------^ A MAI SZÁMBAN: Uj szovjet javaslatok Genfben a németországi megszálló csapatok csökkentésére, a két európai államcsoportosulás közötti szerződés megkötésére (2. o.) — A DÍSZ fontos meg­bízatása: a párt számszerű fejlesztésének segítése (3. o.) — Középiskolások (4. o.) V ___________________________J A Z M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄG A'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1955. NOVEMBER 11. I határozatok végrehajtása a pártmuika alapja MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Szépek az eredmények*•. elégedettek a tagok a faddi Búzakalász TSZ-ben Erről írt levelében Kovács Sándor elvtárs, tsz-tag. Az őszi gabonafélék vetésén és a Icapások betakarításának eredmé­nyein kmül Kovács elvtárs levele második részében arról ír, hogy közel 250 000 forint jövedelmet biztosít a tagságnak a paprikatermés. Az eredeti 60 mázsa helyett 80 mázsa lett a holdcnkénti átlagtermésük. A paprikáért kapott összegből SS 000 forintot osztanak ki prémiumként. A készpénz részese­dést fogja növelni az az összeg is, amelyet a 29 darab serté­sért kapnak, amelyre hízlalási szerződést kötöttek. A prémiu­mon kívül előreláthatólag 12.50 forintot osztanak ki munka­egységenként, de lehet, hogy ez az összeg nagyobb lesz, — fe­jezte be Kovács Sándor levelét. Mözs község első az adófizetési versenyben Ä vetésben változatlanul a paksi Járás vesset A párt életében mindig nagy- jelentőségűek a határozatok, mert azok szabják meg hosz- szabb-rövidebb időre a felada­tokat, tennivalókat. Úgy is mondhatjuk, hogy a határozat a pártmunka iránytűje. Az alapszervezetekben is gyakorlattá vált, hogy általá­ban egy-egy nagyobb feladat végrehajtásához úgy fognak hozzá, hogy vezetőségi és tag­gyűléseken megbeszélik a ten­nivalókat és határozatot dol­goznak ki azok végrehajtására és ennek alapján megkezdik a munkát. Ez jó gyakorlat, mert határozat nélkül szervezetlen lenne az alapszervezetek mun­kája, senki sem azt tenné ami a legfontosabb — ha egyáltalá­ban tenne valamit — hanem ami neki éppenséggel tetszik ... Nem szabad azonban egy pillanatra sem elfelejteni hogy a határozathozatal magában véve még nem végrehajtása a fel­adatnak, hanem csak alapot ad az eredményes munkának és éppen ezért csak kezdeti lé­pésnek jó. A határozathozatal után még vissza van annak a végrehajtása, mert a pártmun­ka nyilván nem korlátozódhat csupán határozatszövegezésre. A pártmunka legfontosabb ré­sze a feladatok gyakorlati vég­rehajtása — természetesen a határozat alapján. Felvetődik a kérdés; mivel lehet biztosítani, hogy a hatá­rozatok egyes pontjai élő való­sággá váljanak? A végrehajtás biztosítékainak egy részét már a határozathozatalkor kell megteremteni. Ügyelni kell ar­ra, hogy a határozat ne elvont, általános megállapításokat tar­talmazzon, hanem konkrétan határozza meg, hogy egyik-má­sik területen mi a teendő, ho­gyan kell azt végrehajtani, ki a felelős érte és minden eset­ben meg kell állapítani a határ időt is. Ahol „általános“ hatá­rozatot hoznak, annak legfel­jebb az a következménye, hogy a felelősök „mindent megtesz­nek“ a feladatok végrehajtá­sáért, csak éppen konkrét munkát nem tudnak felmutat­ni és nyilván eredményt sem. Tolnán, amikor a községi párt- bizottság határozatot hozott az agitációs munka újjászer­vezésére, még azt is belefoglalták a határozatba, hogy melyik területért, ki fele­lős, mi ott a feladat, és a párt­tag DISZ-titkárnak is ponto­san meghatározták, hogy a szervezetnek milyen feladatot kell megoldania. Több helyen úgy adnak „pártmegbizatásokat“, hogy a párttitkár végigmegy a falun és úgy futtában megmondja a párttagoknak, hogy „mi a fel­adatuk“ és utána megelégedet­ten megy vissza a párthelyi­ségbe, mert „minden párttag­nak adtam pártmegbízatást.“ Természetesen nem lehet min­den esetben pártvezetőségi vagy taggyűlést összehívni, ha meg kell szervezni valamilyen feladat végrehajtását, de a gya­korlat azt igazolja, hogy álta­lában az olyan pártmegbízatás­nak van súlya, tekintélye, ame­lyet vezetőségi, vagy taggyűlé­sen adtak és határozatba fog­laltak. A következő lépés a határo­zatmeghozatal, a feladatok el­osztása után a végrehajtásra való mozgósítás, annak a meg­szervezése. Két taggyűlés kö­zött a párttitkároknak ez az egyik legfontosabb feladata. Mindenekelőtt segíteni kell a pártmunkásokat feladataik végrehajtásában módszerbeni tanácsokkal, és ha szükség van rá, a gyakorlatban is mutassák meg, hogyan kell hozzálátni az adott pártmunka végrehajtá­sához. Párttitkárnak és veze­tőségi tagoknak általában a legképzettebb elvtórsakat vá­lasztják meg és éppen ezért a többi tagok többségétől csak akkor lehet várni eredményes munkát, ha kellő segítséget kapnak. Ha a párttitkár és a vezetőségi tagok magukra hagyják a kommunistákat a feladatok végrehajtása közben arra számítva, hogy majd „be­számoltatjuk őket a legköze­lebbi taggyűlésen,“ akkor az eredmény legfeljebb csak egy szomorú megállapítás lesz: „Nem tudtunk megbirkózni a nehézségekkel.“ Több esetben azt mondják: „Ez vagy az az elvtárs még na­gyobb feladat megoldására is képes, mint amilyen pártmeg­bízatást kapott, így nem szük­séges, hogy vele is törődjünk, dolgozzon csak önállóan.“ A feladatok elosztásának egyik célja az, hogy megfelelő ön­állóságra neveljük a kommu­nistákat, de ennek az ürügye alatt egy pillanatig sem lehet megfeledkezni a munkaközbe- ni ellenőrzésről — még akkor sem, ha a pártvezetőség több esetben meggyőződött az illető elvtárs jó képességeiről. Az el­lenőrzésre ilyen esetben is nagy szükség van, mert ha a tagok azt látják, hogy a veze­tőség nem törődik a pártmeg­bízatásokkal, még nem is ellen­őrzi azok végrehajtását, ők is közömbösséget tanúsítanak iránta, és amikor az eredmény, ről kellene számot adni, az les? a válasz, hogy „nem értem rá“. A határozatok végrehajtását nem elég azonban csak munka közben ellenőrizni, hanem min­den egyes vezetőségi és taggyű­lésen értékelni kell azok való- raváltását, számon kell kérni, ki, hogyan tevékenykedett azok valóraváltásáért. Könnyen ha­tástalan szócsépléssé válhatnak az olyan községekben a taggyű­lések, ahol mindig csak beszél­nek, hogy ezt kell tenni, azt kell tenni, de sohasem értéke­lik, hogy mit tettek. A vezető­ségi- és taggyűléseken szigo­rúan felelősségre kell vonni azokat az elvtársakat, akik el­mulasztották kötelességük vég­rehajtását, de ugyanakkor meg kell dicsérni, jutalmazni a munkájukat jól elvégző elvtár­sakat Gyulajon jelenleg komoly probléma, hogy a párttagok egy része nem végez jó párt­munkát és a párttitkár „hiába“ mondja, hogy dolgozzanak, leg­feljebb csak ígérgetés lesz az eredmény. A napokban szó esett arról, hogy egy-két ilyen párttagot felelősségre kellene vonni. Igen ám, de minek alap­ján, amikor nem kaptak konk­rét pártmegbizatásokat a veze­tőségi- és taggyűléseken, mert a határozatok többsége általá­nos és legfeljebb csak a párttit­kárnak szab meg feladatokat. összegezve: a jól kidolgozott határozat alapot ad a végrehaj­tás megszervezésére, biztosítá­sára és kiindulópont az egész párttagság aktivizálásánál, a felelősség kiszélesítésénél. Négy héttel ezelőtt közöltük lapunk olvasóival Paks község dolgozó parasztságának adófize­tési versenyfelhívását, amely­ben vállalták, hogy adóbevételi tervüket év végéig 106 száza­lékra teljesítik. A versenyhez már eddig h számos község csatlakozott, sőt Gyönk község dolgozó paraszt­jai a vállalást kiegészítették azzal, hogy adóbevételi tervük­nek 106 százalékra való teljesí­tésén kívül december 24-ig az állat és állati termék begyűjtési tervüket is cikkenként telje- -í ik. A megyei tanács pénzügyi osztálya az október 31-i álla­potnak megfelelően értékelte a Teljesítjük vállalásunkat Termelőszövetkezetünk no­vember 7 tiszteletére versenyki­hívást tett a tamási járás vala­mennyi termelőszövetkezete fe­lé. A versenyben jelenleg is termelőszövetkezetünk vezet. őszi búzavetési tervünket 106, őszi árpavetési tervünket 116 százalékra teljesítettük. — Burgonya, napraforgó, cukorré­pa, takarmányrépa, kukorica betakarítása 100 százalékban megtörtént. Hatvan százalék­ban teljesítettük a kukorica- szárvágást. IFJ. TÓTHI MIHÁLY TSZ-elnök, Iregszemcse Befejezte őszi vetési tervét a Hőgyészl Gyapjútermelő Vállalat Kobolák János, a Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalat igazga­tója szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében arról írt, hogy a november 7-e tiszteletére tett vállalásukat határidő előtt tel­jesítették. Szavuk teljesítése annál is inkább dicséretreméltó, mivel a vállalat 12 különböző helyen lévő üzemegységében nem volt könnyű az eredményt elérni, a ■ özei 1800 hold őszi kenyérga­bonát és a 100 hold terven felü­li búzát elvetni. — E nagy feladat mellett — írja Kobolák elvtárs levelében —teljes erővel haladt a többi munka is, a mélyszántás és trá­gyázás. A vetéssel párhuzamo­san befejeződött a szénabetaka­rítás és eddig több, mint 8700 köbméter silót készítettek. versenyt, amely alapján Möz- község érte el a legjobb ered­ményt. Adóbevételi tervüket eddig 50.6 százalékra teljesítet­ték és ezzel elnyerték a Megyei Tanács végrehajtóbizottságának vándorzászlóját. Az eredmé­nyek elérését segítette jó mun­kájával a község VB elnöke Kállai Sándor elvtárs és Baksa Eáláné elvtársnő, adóügyi meg­bízott. Jó eredményt ért el Német­kér (elnök Babarik György, adó ügyi megbízott Tímár Benő) és Kisszékely (elnök Csősz Antal adóügyi megbízott Gyuricza Péter). NAGY Á. 250 gazda fejezte be a vetést Szakáig községben Lezsák Béla elvtárs, Szakái;- község mezőgazdasági előadója arról ad hírt, hogy községük dolgozó parasztjai a jó idő min­den percét kihasználva, töre­kedtek arra, hogy mielőbb be­fejezzék a kenyérgabona veté­sét. Ennek eredménye, hogy községük 250 dolgozó parasztja teljes egészében eleget tett ke­nyérgabona vetési kötelezettsé­gének, mintegy 600 holdon vet­ve kenyérgabonát, 229 gazda 260 holdon pedig részben fe­jezte be a vetést. Körülbelül 180 hold még bevetetlen ke­nyérgabona terület. Ezt azon­ban pár nap alatt gazdái be­vetik. Azt mondja az egyik gazda — Pesti István —, nem kell engem agitálni. — Ha nem kell, akkor mire vár a vetéssel? — kérdezi tőle a népnevelő, aki gyakori ven­dég Pestiék házában. — Én nem szeretek úgy vet­ni, hogy nincs megtrágyázva most is megszedem a krump­lit, előkészítem a talajt és még a héten elvetem a magot. — Ez bizony baj, hiszen mindezt már keddre Ígérte .. — Az igaz, de még nem lehet. — November közepén? — ?! — Mondja, mikor vetettek maguk ilyen későn? —- Ha ezt veszem alapul már mondtam a nagyanyám­nak is — még nem vetettem majd á hajam kitépte. A népnevelő az okot keresi, A legutóbbi tájékoztató je­lentés alapján a vetés termelő- szövetkezeteinknél 76, az egyé­nileg dolgozó parasztoknál 70.9 százalékra áll. A tájékoztató je­lentés alapján a járások között a sorrend a következőké pen alakul: 1. Paksi járás velésterve 85.3 2. Tamási járás ,, 81.0 3. Gyönki járás „ 74.3 4. Szekszárdi járás ,, 66.3 5. Dombóvári járás ,, 60.8 6. Szekszárd város „ 57.3 7. Bonyhádi járás „ 55.7 százalékos teljesítéssel. A számokat vizsgálva megálla­pítható, hogy megyénk vala­mennyi járásában van még tenni való bőven a kenyérgabona ve­tésterv teljesítéséig. Megyénk körülbelül 40 termelőszövetke­zete fejezte be eddig teljes egé­szében a kenyérgabona vetését és több községet találhatunk, például Fürgéd, Duzs, ahol a ve tésterv teljesítéséből mindössze egy-két hold van még vissza. Az Iregszemcsei Gépállomás jelenti es vetést Lapunk nov. 9-i számában arról adtunk hírt, hogy a szed- resi és a bölcskei gépállomások körzetében lévő tsz-eknél befe­jeződött a kenyérgabona vetése Most arról adunk hírt, hogy harmadiknak az iregszemcsei gépállomás fejezte be körzete tsz-einél 526 holdon a búza ve­tését. Az iregszemcsei gépállomás traktorosai az ősz folyamán 681 hold kenyér- és takarmányga­bona tervük helyett 718 holdat vetettek el. Túlteljesítették a kenyérgabona és őszi árpa ve­tési tervüket. amiért vonakodik a gazda azért fordít egyet a beszéd során. — Úgy tudom, hogy nem a friss őszi trágyázásba, hanem a másodévesbe vetik a búzát.. magának talán valami új mód szere van? — Igaz, igaz, de most meg kell egy kicsit szórni, jobb lesz a termés ... Mondok vala mit, még soha sem maradtam el a beadással. — Ha így halogatja a ve­tést, akkor azt hiszem jövőre elmarad a beadás ... mer! nem lesz búza. — Lesz más, de búza is lesz a beadás sem marad el, mer! megnézheti a községben hány 11 holdas gazda van ,aki úgy tesz mint én és annyi állatja van... A gazdák inkább el­adják a kukoricát és állatot nem nevelnek. Jól haladnak a vetési munkák Belecska, Tolnanémedi, Kölesd, Pálfa, Szakadát, Tevel községek ben is. Jól dolgoznak megyénk gép­állomásai. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy már nincs is tennivaló. A várdombi gépállo­máson például egy brigádvezetőt Gibus Jakabot munkaköréből fel függesztettek, mert három trak­tornak nem biztosított üzem­anyagot. A kisdorogi községi tanács a járás felé jelentette, hogy Bíró Vilmos, Léhmann Antal teljesí­tette, sőt túlteljesítette kenyér- gabona vetéstervét. A járási ta nács a bejelentett gazdáknál szúrópróbát végzett s az ered­mény az lett, hogy Bíró Vilmos, akinek két hold és 200 négyszög öl búzát, 400 négyszögöl rozsot kellett volna vetni 800 négy­szögöllel, Léhmann Antal pedig 370 négyszögöllel vetett keve­sebb kenyérgabonát, mint a kö­telező. Elsőnek fejezték be az őszi vetést A kurdi Dózsa Népe TSZ tag­sága még október lOén megtette vállalását, hogy november 7-re befejezik az őszi vetést. Bár az időjárás zavarta munkájukat, vállalásukat négy nappal előbb teljesítették. November 7-e előtt elvetettek 107 hold búzát, 11 hold rozsot, 44 hold árpát, 10 hold repcét, 10 hold takarmány- keveréket és 10 hold bíborherét. Ezzel a teljesítménnyel a tsz tagsága a dombóvári járásban elsőnek fejezte be az ősziek ve­tését. Viszti György levelező. — Akad olyan is, de a pa­rasztnak mindig az állat hozta a jövedelmet, és ha az elhul­lott, azt mondta — tönkre­mentem négy-öt évre. — Ezért inkább szerződök sertésre, bikaborjúra... és a fölös takarmányt nem adom el. — Maga jó gazda és a ve­tést mégis elhanyagolja, most kell megfogni, amíg szép az idő. Mi lesz, ha ránkjön az eső ... Előbb vesse el a búzát, a trágyát télen is kihordhatja — A kapások alá, az igaz, a búzát meg a tavaszon műtrá­gyával és még a héten befeje­zem a vetést. — Ha így gondolkodik, lesz is haszon, jövőre és gondolni kell, a jövőévi jövedelmet már most kell biztosítani... és vetni, amíg tiszta az ég, amíg jó az idő. Esti beszélg — ZOMBA —

Next

/
Oldalképek
Tartalom