Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-06 / 261. szám
Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója! Közeledtek az álláspontok az európai biztonság kérdésében A genfi konferencia hetedik ülése V. M. Molotov Moszkvába utazott Genf (MTI). V. M. Molotov, i Szovjetunió külügyminisztere szombaton délelőtt Géniből L. F. lljicsov, a genfi érte- tér elnökletével tartott ülés kezleten részvevő szovjet kül- 15,35 órakor kezdődött és 19 döttség szóvivője sajtóérte- órakor ért véget. Az ülésen kezleten ismertette a folytatták az első napirendi külügyminiszterek pénteki pont, az európai biztonság és hetedik ülésének lefolyását. A Németország kérdésének meg- Molotov szovjet külügyminisz- 1 vitatását. A nyugcti külügyminiszterek fe!s-ó'alcsaDulles amerikai külügyminiszter felszólalásában összefoglalta a genfi külügyminiszteri értekezlet eddigi eredményeit. Azt mondotta, hogy amíg az első napirendi pontra vonatkozólag a nyugati javaslatok összekötik az európai biztonság kérdéseit Németország problémájával, addig a szovjet javaslatok nem kötik össze ezt a két kérdést. A szovjet kül- , döttség eddigi javaslatai ennek ellenére lehetővé tették — hangoztatta Dulles —, hogy a biztonság kérdésében a két felfogás között bizonyos közeledés jöjjön létre. A fő különbség ma Dulles szerint az, hogy a nyugati javaslatok Németország újraegyesítésére irányúinak, míg a szovjet javaslatok állítólag nem irányulnak erre, „A még fennálló ellentétek dacára azt hiszem — mondotta Dulles —, hogy van lehetőség konkrét megállapodásra. Ez természetesen a biztonság kérdésére vonatkozik. A német kérdésben sajnos komoly ellentétek vannak a nyugati és a szovjet felfogás között. Remélem azonban, hogy a további tárgyalások során ebben a kérdésben is eredményt érhetünk el — mondotta. Pinay francia külügyminiszter azt állította, hogy a szovjet javaslatok elfogadása állandósítaná Németország ket- téosztottságát. Felkérte a szovjet küldöttséget, hogy nyilvánítson véleményt a németországi szabad választások kérdésében és ha erre vonatkozólag nem terjeszt be újabb javaslatot, fogadja el tárgyalási alápul a nyugati külügyminisz- erek által beterjesztett javaslatokat. Macmillan, angol külügyminiszter kijelentette, hogy a nyugati külügyminiszterek már válaszoltak a Molotov által felvetett kérdésekre. Az angol külügyminiszter a maga részéről kérdéseket tett fel a szovjet küldöttségnek Németország ügyével összefüggésben. Molotov felsró'alása Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere felszólalásában kijelentette: nagyon hasznos dolog megállapítani, hogy a nyugati külügyminiszterek és a szovjet küldöttség álláspontja között közeledést értek el. Eddig a biztonsági egyezmény- nyel kapcsolatos javaslatok hét pontjában került sor lényeges közeledésre. Számos pontban még nem tudtak közeledést elérni. Ezek közül a leglényegesebbek: 1. Miért kell Németország egyesítésével kapcsolatban olyan egyesített Németországról bészélni, amely a NATO tagja lenne? 2. Két világháború után tárgyalunk az európai biztonság és Németország kérdéséről. Ilyen körülmények között joggal beszélhetnénk a Németország szomszédainak nyújtandó garanciákról. ben megkérdezték véleményünket az össznémet szabad választásokról. Most főbb vonásokban még egyszer le akarom szögezni a szovjet küldöttség ezzel kapcsolatos nézeteit. Mi nemcsak az össznémet választások kérdéséről tárgyalunk, hanem a három nyugati hatalom szélesebb- körű javaslatairól is, amelyekben az össznémet választások kérdése csak mellékes, alárendelt szerepet játszik. Emlékeztetnem kell a nyugati tervezetnek arra a pontjára, amely szerint az európai biztonsági egyezmény csak akkor lépne életbe, amikor az egyesített Németország (csatlakoznék a NATO-hoz és a Nyugateurópai Unióhoz. A ényeg tehát az, hogy a nyugati javaslatokban a német kérdés méltányos rendezése alárendelt szerepet játszik, a főcél egész Németország bevonása a NATO-ba. Ez sem- miesetre sem felel meg sem az európai biztonság, sem a német nép érdekeinek s még a legkisebb mértékben sincs összhangban a kormányfők irányelveivel. Ezután Dulles amerikai külügyminiszter a három nyugati hatalom külügyminiszterei nevében javaslatot terjesztett be „Németország újraegyesítéséről, szabad választások útján“. A három pontból álló dokumentum javasolja, hogy 1956 szeptemberében tartsanak egész Németországban általános titkos választásokat, alkotmányozó össznémet nemzetgyűlés létrehozása céljából. Macmillan és Pinay magáévá tette Dulles javaslatát. Molotov szovjet külügyminiszter bejelentette, hogy a szovjet küldöttség gondosan tanulmányozni fogja a nyugati javaslatot, és ha úgy találja, hogy az megfelel a kormányfők irányelveinek, a legnagyobb örömmel teszi azt magáévá. Első megjegyzésem — mondotta ezután Molotov —, hogy meg kellene kérdeznünk a németek képviselőit, vajon ők hogyan vélekednek erről a javaslatról. A benyújtott javaslat felemlíti, hogy ehhez a Német Szövetségi Köztársaság kormánya hozzájárult. Mi javasoljuk: kérdezzük meg erre vonatkozólag a Német Demokratikus Köztársaság kormányát is. Talán megállapodhatnánk itt abban, hogy meghívjuk a tanácskozásra a nyugati és keleti németek képviselőit. Ebben a pillanatban csak azt akarom itt leszögezni, hogy a most benyújtott javaslat különválasztja a német kérdést az európai biztonság kérdésétől és ezért nincs összhangban a négy kormányfő irányelveivel. A javaslat gondos tanulmányozása után a szovjet küldöttség részletesen előadja majd véleményét. A négy külügyminiszter legközelebbi ■' ülését november 8-án, kedden délután fél négy órakor tartja. Mo-.zkvába utazott. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából Bata István vezérezredesnek, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének a Vörös Zá zló Érdemrend; Vdencsák János vezérőrnagynak, Hárs István ezredesnek, Muczina Ferenc ezredesnek, Fekete Károly alezredesnek a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést, a bányászati iparban végzett 25 éves munkája elismeréséül Havrán Istvánnak, az Országos Bánya- műszaki Főfelügyelőség vezetőjének a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. Marx és Engels összes művei magyarul A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata alapján kiadják Marx és Engels össtes műveit magyar nyelven. A kiadást a Szikra könyvkiadó a moszkvai Marx— Engel"-—Lenin—Sztálin Intézet által kibocsátott új sorozat alapján készíti el, amelynek első két kötete orosz nyelven már megjelent. A sorozat 30 nagyterjedelmű kötetből fog állni. A magyar nyelvű kiadáshoz segítséget nyújt a Berlini M arx—En gels—Len in—Sztálin- Intézet, amely ugyanezt a sorozatot német nyelven jelenteti meg. A magyar kiadás első kötete a jövő évben jelenik meg. Jugoszláv szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba Béig ád (MTI). A belgrádi rádió jelenti, hogy Iván Bozsi- cr.ev c~.nek a Jugoszláv Szak- szervezeti Szövetség Központi Tanács alelnökének vezetésével pén eken elutazott Moszkvába a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának ünnepségein résztvevő jugoszláv szakszervezeti küldöttség. összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta. nácsa az Alkotmány 12. § (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1955 november hó 15-én, délelőtt 11 órára összehívja. A Szovjetunióba utazik a Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége Moszkva (TASZSZ) A. P. Vol- kov a Szovjetunió Legfelső Ta nácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke levelet intézett J. Dem bowskihoz a Lengyel Népköztársaság Szejmje elnökéhez, melyben meghívja a Lengyel Népköz- társaság Szejmjének küldöttségét. hogy látogasson el a Szovjetunióba. J. Dembowski válaszlevelében közölte .hogy a Lengyel Népköz- társaság Szejmje örömmel fo gadta el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának meghívását . A Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége december 8-án utazik a Szovjetunióba. Maurice Thorez beszámolója a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Párizs (TASZSZ). Maurice Thorez a Francia Kommunista Párt főtitkára a párt Központi Bizottságának ülésén a politikai helyzetről és a párt feladatairól tartott beszámolójában kijelentette: Nyilvánvaló, hogy az országban adva vannak a politikai megváltoztatásához szükséges erők. Jelenleg az a feladat, hogy biztosítsuk mindezeknek az erőknek az összefogását. A munkásosztály és minden dolgozó világosan látja, hogy a jelenlegi helyzet csak egységünk megbomlása következtében vált lehetővé. A parlamentben ötmillió választó képviselőit elszigetelték. Thoiez hangsúlyozta, hogy a reakciós pártok az 1951-es választásaikon alkalmazott listakapcsolási rendszer révén jutottak uralomhoz a nemzetgyűlésben. Rámutatott arra, hogy elérkezett az idő, amikor le kell számolni ezzel az igazságtalan választási rendszerrel és vissza kell állítani az arányos képviseleten alapuló választási rendszert. Thorez a továbbiakban kijelentette, hogy Franciaország sok megyéjében minden feltétel megvan a kommunista és szocialista erők egyesítéséhez és a Kommunista Párt ingadozás nélkül kész harci szövetséget felajánlani az összes többi republikánusoknak, hogy számos választási körzetben megszerezzék a többséget. Az angol kormány hozzájárult a szudáni népszavazáshoz Mint a londoni rádió közli, az angol kormány hozzájárult a szudáni népszavazáshoz. — A népszavazás célja, eldönteni, hogy a szudáni nép teljes függetlenséget akar-e vagy valamilyen kapcsolatot Egyiptomn szudániak által javasolt hét országot: Indiát, Pakisztánt, Norvégiát, Svédországot, Svájcot, Jugoszláviát és Csehszlovákiát — alakítson nemzetközi bizottságot a népszavazás ellenma’, Az angol kormány felkéri I őrzésére. Äs Oroszországi Kommunista Párt szerepe Molotov a továbbiakban hangsúlyozta: Macmillan és Dulles urak számos olyan kérdésre nem válaszoltak, amelyeket egyszerűen nincs joguk válasz nélkül hagyni. Molotov a német kérdésre áttérve kijelentette: „Mindnyájan tudjuk, hogy egész Németországban szabad választásokat kell végrehajtani. A mi feladatunk az, hogy megállapítsuk, milyen előfeltételeket kell kialakítani e választások megvalósításához. < Úgy véljük, ha komolyan akarjuk megvitatni a német kérdést; tanácskozásainkba feltétlenül be kell vonni a német nép képviselőit. A Szovjetunió javasolta a megszálló csapatok kivonását Németországból, hogy ezzel kialakuljon a szabad választások egyik fontos előfeltétele. Erre nem kaptunk érdemleges választ. Az értekezleten célzást tettek holmi kelet-németországi „fegyveres erőkről“ Ezek az adatok olyan forrásokból erednek, amelyeket nem érdemes komolyan venni. Már több ízben javasoltuk, hogy az ilyen vonatkozású közléseket a nyugati hatalmak és a Szovjetunió együttesen ellenőrizzék, mind Nyugat, mind Kelet-Németországban. E javaslatunkat azonban mindig elutasították. Itt több ízA proletáriátus előtt álló fel- I adatok újtípusú, harcos és fórra- I halmi párt megteremtését köve- teltek. Olyan pártot, amely képes harcba vinni a proletár'átus: a hatalomért, mely előkészíti a burzsoáziával való döntő összecsapásra, megszervezi a proletár forradalmat, amely tapasztalt. Az 1917-es februári polgári demokratikus forradalomban a szovjetek vezetésével a népttme- gek megdöntötték a cári kormányt. Míg a bolsevikok a forradalom idején a fronton voltak elfoglalva, a szovjetek vezetését a mensevikek és eszerek kaparintották r agyrészt kezükbe. Ezek a pártok magukat szocialistáknak vallották, de valójában a burzsoázia hívei voltak. Képmutató magatartásuk miatt nagyszámú megtévesztett dolgozó tömegeik voltak, létrehozták a fór radalom után az Ideiglenes Kormányt. Mivel ez a burzsoázia kor mánya volt, nem kötött békét érdeke volt a háború fo'ytatása Nem oldotta meg a parasztok követelését, nem adott földet, sőt a parasztság földfoglalási mozgalmát akadályozta. A forradalom után a Bolsevik Pártnak lehetősége volt a legális munkátud lelkesíteni és Vi.z,„tni. Ilyen újtípusú párt volt a Bol sevik párt, amelyet Oroszorsz g bán Lenin és Sztálin teremtett meg. A Bolsevik Párt az opportunista pártok, a r gi típusú szó ciáldemokrata pártok elleni harc bán alakult ki és nőtt naggyá. ra. Az Ideiglenes Kormány a sz í bedságjogokat is igyekezett korlátozni. A hatalom jellegét tekintve, kettős hatalom volt: 1. Ideiglenes kormány a burzsoázia kezén 2. A szovjetek, a forradalom szervei, amelyek végrehajtották a forradalmat, ezek a hatalmi szervek, náluk van a fegyver. Ezek vezetőinek többsége áruló volt ,a burzsoáziát támogatta. Az Ideiglenes Kormány nem akart szovjeteket, de nála nélkül nem tudott meglenni, míg a sa iát fegyveres hatalmát nem tudta megszilárdítani. Ilyen történelmi helyzetben a bolsevikok a szocialista forradalmat kevés vér és áldozatok árán akarták elérni. A forradalom bé kés fejlődésére meg volt a lehetőség, megszüntetni a kettős hatalmat, átadni azt a szovje'e' ne'c akik az áruló vezetők ellenére a nép fegyveres szervei voltak. Az Ideiglenes Kormány Is kizárólagos hatalmat akar a maga részére. A szovjetek áruló men- sevlk, eszer vezetői ebben segítették, a hatalmat fokozatosan átadják. A népet félrevezetik, a dolgozókat megtévesztette. az a tény, hogy az Ideiglenes Kormány, a nép forradalma után jött létre, azt gondolták az az övéké, sajátjuk. A bonyolult viszonyok között nehéz volt a tájékozódás, a Bol sevik Párt azonban már márciusban helyesen értékelte a politikai helyzetet és megszabta a feladatokat. Leleplezi a • Ideiglenes Kormányt, hogy az ellenforradalmi kormány. Feladat: a nép felfegyverzése, mert forradalmi kormány kell. A néptömegek forradalmiak, még nem a bolsevikok körül tö mörülnek, még nem győződtek meg tapasztalatból az Ideiglenes Kormány valódi arcáról. Az Ideiglenes Kormány a reakciós erőket vezeti és ebben az áruló szovjet vezetők segítik. Lenin elvtárs április elején téziseiben a s ociaüsta fo-radalom szükségességére mutat rá, a párt ezt a jelszót adja ki: Irányvonal. stratégiai elv a párt számára a polgári forradalomból a szocialista forradalomba való áttérés. A fő csapást a proletáriátusnak a mensevikekre, eszerekre kellett mérni, ezeket leleplezni, mint a A Párt ereje abban van, hogy az az osztály követi, amelyet kép visel. Az osztály és nép ereje viszont a párt körüli tömörülésben van. A Bolsevik Párt feladata volt, hogy megteremtse a munkásosztály osztatlan vezetését, a kispolgári mensevik és eszer pártokat elszigetelje. A párt megtudta azt tenni, mert harcában. politikájában kifejezte a néptömegek érdekeit, azok megvalósításáért küzdött, helyes programot adott ki. Gazdasági programja: A földesúri földek elkobzása, a paraszti követelések alapján azokat állami tulajdonba venni és parasztoknak adni örök használatba. Arra hívja fel a parasztokat szervezetten vegyék el a földe két, ne várjanak tovább az alkotmányozó gyűlés összehívásá ig. Követeli a termelés és elosztás ellenőrzését, a gazdasági bomlásból csak így lehet kijutnk burzsoá szekértolóit, a megtévesztett proletár és paraszttöme geket tőlük elhódítani, a burzsoázia tartalékából kivonni, felkészíteni őket a szocialista fo ra- dalomra. Ez a munkások érdeke is, és a szocializmus felé lépést jelent. Politikai programmja: Az Ideiglenes Kormány valódi arcát megmutatni, leleplezni tevékenységén keresztül, a tömegek elvonása tőle. A Párt látta: az Ideiglenes Kormányt azonnal nem lehet megdönteni, mert az a szovjetekre támaszkodik, a dől gozók még támogatják. A háborút véglegesen csak akkor lehet megszüntetni, ha tőkések uralmát megdöntik, ezt meg kell magyarázni, hogy a hú ború nem honvédő jellegű hanem a tőkések érdekében folyik. Követelik a cári titkos szerződések nyilvánosságra hozatalát. A párt programja mozgósí- tólag hatott a dolgozókra, közelebb hozta őket a párthoz. Ez- időben még a párt célja megszer vezni a többséget a szovjetekbe, ezen keresztül a szocialista forradalom megvalósítása. Közben A Bolsevik Párt irányvétele a szocialista forradalom megvalósítására A bolsevikok harca a tömegek megnyeréséért, a szocialista forradalom előkészítésének időszakában
