Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-04 / 259. szám

1955. NOVEMBER 4. NAPLÓ Ha nem gyorsítják meg a vetést jövőre 2—3 kilóval kevesebb terményt tudnak osztani, mint az idén A gyönki Vörös Csillag TSZ tagjai megkéstek a vetéssel, le­járt a határidő és még nincs a földben a mag. Megkéstek a be takarítással is. A napraforgót most szedik, a krumplinak nagy része a földben van, pedig a gép állomás krumpliszedőgépet h adott a tsz-nek, de az ott pihen a tábla szélén. A tagság nagy része hajlamos arra, hogy az okot az esős idő­járással magyarázza, meg egyéb objektív okokra hivatkozzon, de ezek semmi esetre sem elfogad­ható okok, mert a hibát maga a tsz vezetősége és a tagság kö­vette el­Amikor vetni kellett volna, a Vörös Csillagban a tagság je­lentős része a háztáji területen foglalatoskodott: hordókat tisz­togattak, szüretelgettek, össze­szedegették a háztáji területen a tököt, letörték a kukoricát és mindezt olyan ütemben, mintha az égvilágon semmj más munká­juk nem lett volna. Természete­sen ezeket a munkákat is el kel! végezni, de nem úgy, hogy a kö zös rovására menjen. A Vörös. Csillag TSZ-ben pedig a közös ro vására ment, mégpedig nem is kis mértékben. Nemcsak az em­beri munkaerő jelentős része foglalatoskodott mintegy két hé ten keresztül a háztájival, hanem a fogatok egy része is, és így a közös munka csak maradt. .. A vezetőség mire hatékonyan igyekezett közbelépni, már meg történt a nagy hiba: elburjánzott a nagyarányú fegyelmezetlenség. Leváltottak két kocsist: H. Szabó Józsefet és Gulyás Jánost, akik minden engedély nélkül a ház táji területekről hordták a ter­ményt a közös munka helyett. Egy közgyűlésen törvényesítet­ték a bírságolási rendszert: elha­tározták, hogy ag igazolatlan mulasztóktól 30 forintot vonnak le egy-egy nap után a pénzbeli járandóságból. Több tagot meg is bírságoltak. Ezek helyes in tézkedések hatással voltak a ta­gok egy részére, de gyökeres változás nem történt a munka közel sem folyik olyan ütemben, mint ahogyan a nyáron és a tavasszal folyt. Nem egyszer '9—10 óra felé látnak munkához, délután sem dolgoznak, ameddig lehet és végül is rendkívüli in tézkedésre volt szükség: meg kel lett változtatni bizonyos mérték­ig a vetésforgót mivel a krumpli a földben van és nem végeztek a napraforgó szedésével. Szeren­csére van olyan területük is, ahol árpa volt, de nemrégen kapott szervestrágyát, most pedig mű­trágyát használnak. Rákénysze­rültek arra is, hogy egy kisebb területen leszántsák a kukorica- szárt. Noha biztosítva van a szükségletnek megfelelő mennyi­ség, de ez mégis anyagi kárt je lent. Ugyanakkor földben van továbbra is a krumplijuk, ami szintén anyagi kárt jelent. Történt jónéhány hatékony in tézkedés és ezek után jogosan következik a kérdés, hogy ilyen körülmények között megoldó­dik-e néhány napon belül a ga­bonavetés problémája. A tsz el­nök, Zsigmond elvtárs azt állítja hogy szombatig okvetlenül vé­geznek a vetéssel. Erre azonban nincs alapos biztosíték, mert a munkafegyelem terén gyökeres változás nincs, nem használják ki közel sem azt a munkaerőt, ami rendelkezésükre állhatna. A tagok jelentős része igazolatla­nul mulaszt, a családtagok nem dolgoznak. Nagy Borbála, Maka1 Andrásné, Lickert Ferencné ta­gokat alig látják néha a tsz-ben. Gert Györgyné-éktől két, H. Szabó Józseféktől pedig három családtag is dolgozhatna. Sorol hatnánk tovább is a családtago kát és mindjárt összejönne annyi munkaerő,hogy az elég lenne a krumpliszedőgép mellé ... Szólni kell egy „veszélyes” be tegségről is, amelyet Nánási í^ál nál állapított meg az orvos. Nánási Pál orvosi igazolást szer zett betegségéről, ami miatt nem dolgozhat, ugyanakkor otthon a háztájiban egész héten dolgozott De nemcsak Nánási. hanem több tsz tag is hasonló „betegséggel küzködik ... Itt az egyedüli gyó­gyító eszköz nyilván csak az le­het, ha az igazolatlan mulasztók közé sorolják őket ,mert külön­ben továbbfertőz a betegség . . Abban, hogy ennyire meglazult a munkafegyelem és most sincs gyökeres változás nagy szerepe van a felvilágosító munka hiányosságának. A gép állomás vezetőitől kezdve a köz­ségi pártbizottságig szinte min­den elvtárs igyekszik jobbnál jobb érvekkel rábírni a tagságot arra, hogy dolgozzanak. De egy alapvető érvről megfeledkeztek: az idén 8 kiló búzát tudtak osz­tani egy munkaegységre az ál­lam iránti kötelezettségeik telje­sítése után, sőt, még szabadáron is adtak el gabonát az államnak. Ennek minden tag nagyon örült de ha az idén nem vetnek el idő ben, nincs semmi biztosíték arra, hogy jövőre is ilyen magas lesz a részesedés. A tsz lógósai saját maguknak is ellenségei, mert azzal, hogy nem veszik ki részü­ket becsületesen a közös munká­ból, nem segítik elő a vetést, en TÉGLAGYÁRI EGYESÜLÉS: IA eredményeket hoztak a forradalmi műszak első napjai A Téglagyári Egyesülés üze­meiben október 24-től folyik a november 7-re szervezett forra­dalmi műszak. Az elmúlt egy hét alatt a kedvezőtlen időjárás eile nére egyes téglagyárak túltelje sítették vállalásaikat. A Dombó­vár II. Téglagyár vállalta, hogy a forradalmi műszak alatt 60 000 nyerstéglát gyárt. Az elmúlt hétre ebből 30 000 nyerstégla gyártása esett. Ezzel szemben a gyár 50 000 nyerstéglát gyártott és ezzel 167 százalékra teljesítette vál* látását. Többek között ezt a jó ered ményt a munkafegyelem megszi lárdulásának is köszönheti a Dombóvár II. Téglagyár. A munkafegyelem megszilár­dítását mutatja például az, hogy az elmúlt héten nem volt igazo­latlan mulasztás. A Paksi Tégla­gyár vállalta, hogy égetési ter­vét a forradalmi műszak alatt 103 százalékra teljesíti. Az elmúlt héten 104 százalé­kot értek el az égetésben és ezzel vállalásukat 101.1 száza­lékra teljesítették. A Paksi Téglagyár vállalást tett továbbá a nyersgyártás terén is. Azt vállalta, hogy a forradalmi műszak alatt 50 000 nyerstéglát gyárt egy-egy héten. Az elmúlt héten 63 500 nyers­téglát gyártottak Pakson és ezzel 127 százalékra teljesí­tették vállalásukat. A Paksi Téglagyár jó eredmé­nyinek eléréséban nagy szerepei játszott a Duvanov gyorségetési módszer alkalmazása és a nyers­téglagyártás munkájának jobb megszervezése. nek az lesz az eredménye, hogy jövőre 2—3 kilóval kevesebbet tudnak osztani kenyérgabonából. Ez pedig minden családnak több mázsa gabonát jelent. A tsz kommunistáinak kellene mindezt megmagyarázni a tagságnak. Sajnos, azonban arra lesz szükség, hogy a mun­kájukat jól elvégző kommunis­ták felelősségre vonjanak né­hány olyat, akik nem mutatnak példát az őszi munkák segítésé­ben. Több párttagnál annyira nincs példamutatás, hogy még a családtagjait sem vonja be a munkába. A párttagok közül Séta János leányát, Trink István feleségét, Koren András felesé­gét és leányát. Papp István leá­nyát vonhatná be a közös mun­kába — minden különösebb me-; erőltetés nélkül, és akkor odaáll- hatnánaík a pártonkívüliek elé agitálni, mozgósítani minden csa ládtagot a közös munkára. A munkidő teljes kihasználá­sát is a kommunisták példamuta­tásával kellene kezdeni. Kedden Simonovics János párttitkárhe- lyettes a vetőbrigádban dolgo­zott, de mégis eltűrte, hogy már három órakor abbahagyják a munkát, pedig neki kellett volna a kezdeményezőjének lenni, hogy legalább sötétedésig vesse­nek annál is inkább, mivel ala­posan megkéstek ezzel a fontos munkával. Az idő sürget és sürgős váltó zásra van szükség a gyönki Vö­rös Csillag TSZ-ben: mindenek­előtt biztosítani kell a felsőbb pártszervezeteknek a tsz jól dol­gozó kommunistáira való támas: kodással a párttagság példamu­tatását és ezáltal minden erőt a vetésre, betakarításra kell moz­gósítani. Ha ezt megteszik nem megy veszendőbe a megtermelt kukorica, krumpli és kevésbé lesz veszélyeztetve a jövő évi bő gabonatermés és az a szép jőve delem, amit az idén elértek. Boda Zúg|on éjjel-nappal minden traktor 1 Sipos Ilona a sárpilisi gépállomás traktorosnője és munka­társa Balog Gyula évek óta egy gépen dolgoznak s barátian se­gítik egymás munkáját. A fiatal lány sokat köszönhet idős munkatársának, aki megtanította a gép helyes kezelésére, a felelősségteljes munkára. A két traktoros minden évben nemcsak teljesíti, hanem ál is teljesíti tervét, s eredményeikkel az idén is kitűntek a gépállomás többi traktorosai le kül. Tavaszi tervüket 140.5, a nyári tervet 194.8, őszi tervüket eddig már 108 százalékra icl- iesítették, a legutolsó dekádban pedig 58 hold szántást végez­tek és 7 hold búzát vetettek el. Sipos Ilona, akit az idei Tra toros Napon munkaérdemrenddel tüntettek ki, nem maradt el tanieómestere mögött, érzi a fele­lősséget, amely a jövőévi kenyér biztosításáért valamennyi traktorosra hárul. Felhívja a megye traktorosait és gépke­zelőit, kövessék példájukat. „Kedves Traktoros Elvtársik! Az idei szeszélyes időjárás -ok nehézségei okoz mun­kánkban. Éppen ezért minden srcet alaposan ki kell használ­nunk, mert egy-egy nap késlekedése jövőre egy-egy mázsá­val kevesebb termést jelent. Sok segítséget várnak tőlünk a lsz-ek, de jobban kell segítenünk az egyéni gazdákat is. Az idő sürget, sietnünk kell. Használjuk fel az elmúlt évek ta­pasztalatait, a jó módszereket, mert csak úgy lesz jövőre bol- ilog aratás, jó jövedelem a tsz-rkben, ha a kenyérgabonát ha­ladéktalanul a földbe tesszük. Szorgalmazzuk a tsz-eknél a öldek letakarítását, zúgjanak éjjel-nappal-a traktorok, szánt­unk, vessünk. Építsük a nagyüzemi gazdálkodást, mely fel­emelkedésünk egyetlen helyes útja. SIPOS ILONA, traktoros, Sárpilis.'’ AZ ŐSZI MUNKÁK HÍREI 64 gazda befejezte a vetést Köiesden Köiesden is egyre gyorsabb ütempen vetnek a gazdák. Az október 30-i álla­potnak megfelelően 372 hold búza került a földbe, de az azóta eltelt pár nap alatt az elvetett, de még be nem jelentett mennyiség ezt a területet mintegy 130— 150 holddal növeli a tanács értékelése szerint. A község vetésterve 632 hold ke­nyérgabona, az eddigi állapotnak meg­felelően már csak 100 hold hiányzik a terv teljesítéséből. A kölesdi gazdák min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy a búza minél előbb a földbe kerüljön. Ed­dig mintegy 64 gazda vetett el teljes egé­szében a községben, de a lehetőségek arra utalnak és arra engednek következ­tetni, hogy a hét folyamán a kölesdi egyéni gazdák és a termelőszövetkezetek befejezik a vetést. Köiesden egyre több gazda követi Szeder János hétholdas, Szabó József kilenc és Honfi József öt- hcldas dolgozó parasztok példáját, hogy csak egy pár nevet említsünk a sok kö­zül, akik élenjárnak a vetésben. A töb­biek is azon vannak, hogy minél előbb elvessenek. Annak érdekében, hogy a kölesdiek a hét folyamán befejezhessék a vetést, úgy cselekszenek, hogy minden erejüket a letakarításra és a vetésre fordítják. A faluban van egy olyan kezdeményezés, hogy azok a gazdák, akik már befejezték a vetést, segítséget nyújtanak azoknak, akik nem rendelkeznek fogaterővel. Igv többek között König Zsigmond a faluban már mintegy nyolc gazdatársának segí­tett szántani vagy vetni. Köiesden három termelőszövetkezet működik: a Kossuth, a Haladás és az Uj Élet. A vetésien: teljesítésével ők sincse­nek elmaradva. A községben azonban nem halad min­den a maga rendjén. Amíg a gazdák túl­nyomó többsége becsülettel eleget tesz kötelességének, addig egyes kulákok, mint például Tömöri János, igyekszik becsapni az államot. A kötelező hét hold kenyérgabona helyett mindössze csak három és fél holdat vetett. A tanács megtette a szükséges intézkedést és a gyönki járási ügyészség megindította el­lene az eljárást. A kölesdi gazdák összefog,ása azt eredményezi, hogy a hét folyamán befe­jezik a községben a kenyérgabona ve­tését. Közös összefogással befejezik a vetést a héten Kistormás községben sem különb a helyzet, mint másutt. A vetésterv teljesí­tésében eléggé elmaradtak. Az egyéni gazdáknak most már nincs sok veinivaló vissza, csupán 14 hold és akkor teljesítik a 1érvüket: végeznek a 39 hold kenyér­gabona vetésével. A. termelőszövetkezet munkájában ta­pasztalható egy kis lemaradás. A köte­lező vetésüknek keddig még felerészben sem tettek eleget. A termelőszövetkezet tagsága, hogy a csorbát kiköszörülje, úgy határozott, hogy minden erőt mozgósíta­nak. Naponta mintegy hatvanon szedik a kukoricát és a napraforgót. Ezekbe a területekbe kalászos kerül. Ezért igye­keznek minél előbb letakarítani róla a terményt. A tagság már végzett 50 hold kukorica és 25 hold napraforgó megsze- désével kedden estig. Még 46 holdat kell ■megszedniük, ami gyorsan megy hatvan embernek és uláma szánthat a traktor. A letisztított területet már szántják a gé­gek, a leszedett területről a szárat egy-- előre csak a tábla szélére hordják, hogy minél előbb tiszta legyen a tábla. A var- sádi gépállomás hat traktort biztosít ré­szükre, vetőgépeket, sőt, még a saját fo­gataik is a rendelkezésükre állanak. Ha ilyen szorgalmasan dolgoznak to­vábbra is, akkor ígéretükből valóság lesz: november 7-re minden szem vető- gabonájuk a földben lesz, mert ha szük­séges, még kézzel is vetik, A Dózsa Ter­melőszövetkezet állni, fogja a szavát! Kalákában végzik a vetést Szárazdon A szárazdi gazdák vetéstervéből már csak 70 hold vetés hiányzik. E terület el­vetését, mint eddig is, közös erővel, ka­lákában végzik el. A falu gazdái a köte­lező 180 holdból mór 110 holdat elve­tettek. A búzának a zömét, kapások: kuko­rica, burgonya és répa után vetik. A község kukoricaterületéből mindössze 8 holdba nem kerül kenyérgabona. Eddig mintegy 72 hold kukoricát törtek le. A szárazdi gazdák ebben a munkában is segítenek egymásnak, a vetést pedig tel­jes egészében kalákában végzik. Két- három vagy még több gazda is összeáll és kisegítik egymást. Ez a megoldás elő­segíti, hogy a községben minél előbb vé­gezhessenek a vetéssel. A község gazdái arra is gondolnak, hogy a fogattal nem rendelkezők búzája is a földbe kerüljön. Ilyen dolgozó paraszt mintegy tíz van a községben. Ezeknek azok segítenek, akik már befejezték a vetést. Ilyen gazda a faluban szerdán estig három volt: Ker­tész Sándor, Schell Henrik és Petővári István. A községi tanács nagy gondot fordít arra, hogy mindenki pontosan eleget te­gyen vetési kötelezettségének. Ebből a célból szúrópróbákat tartanak. Eddig kétszer végezték el a község határában és mind a kétszer megállapították, hogy' a gazdák becsülettel elvetették a szüksé­ges mennyiséget. A községben a vetést állandóan szor­galmazzák a tanács és az állandóbizott- sági tagok. Négyen nap, mint nap elbe­szélgetnek a gazdákkal, tanácsokat ad­nak nekik és felhívják a késlekedők fi­gyelmét a vetés meggyorsítására. Kövessék Kesiöhidegknten is az élenjárók példáját A tanácselnöknő véleménye szerint eddig minden esztendőben olyan hangu­lat uralkodott a faluban, hogy aki nem végezte cl a betakarítást, a vetést és a szántást búcsúra, azt kigúnyolták a dol­gozó parasztok. Idén azonban más a helyzet. Eddig még egyetlen gazdáról sem. mondható el a községben, hogy mind a három feladatot elvégezte volna. Hi­vatkoznak árra, hogy sok volt az eső, s vagyon kitolódott a kapások érési ideje. Mindez valójában fennáll, de mégsem lehet a vetés lemaradását a községben ezzel igazolni. Keszöhidegkúton még alig vetettek többet valamivel 70 holdnál, holott a kötelezettségük jóval kétszáz holdon jelül van. Kilenc gazda pedig még hozzá sem kezdett a vetéshez. És amikor a tanács sürgeti s kötelezi őket, akkor azt felelik vissza, hogy „ne mo­lesztálja őket állandóan a tanács”. Ez nem malesztálás. Minden gazdának első­sorban magának érdeke, hogy meglegyen a jövőévi kenyere. A tanács a hátralévő időben alakítsa ki a faluban azt a hangu­latot, hogy szégyen lemaradni a vetés­ben. A keszőhidegkúliak már csak azért is jobban állhatnának a vetésterv teljesí­tésével, mert náluk egyetlen olyan gazda sincs, aki teljes egészében kukorica után verné el a búzát. Mint máshol, úgy Keszöhidegkúton is van példa arra, hogy el lehet időben vet­ni a kenyérgabonát. Erről tanúskodik Perényi Henrik, Diós János, Végli József és idős Gcleta Dezső példá 'a. Ök már be­fejezték a vetést. Példát vehet róluk Lu­kács Ferenc és mindazon gazdáik, akik még nem vetettek semmit sem. 32 úttörő segített Belecskán a tsz-nek Belecskán gyors ütemben halad a ve­tés. A terv teljesítéséből mindössze 71 hold hiányzik. Az egyéni gazdáknak 21, a Szabadság Termelőszövetkezet tagjai nak pedig 50 holdat kell elvetniük és akkor a belecskaiak is büszkén jelenthe­tik, hogy községük befejezte a vetést. — Ebben a nagy munkában azonban nin­csenek magukra hagyatva a termelőszö­vetkezet tagjai, mert.segít nekik a köz­ség dolgozó parasztsága és segítenek ma­guk az úttörők. Szerdán mintegy tíz dol­gozó paraszt és 32 úttörő dolgozott egész nap a termelőszövetkezetben. Segítenek a burgonya felszedésében és a kukorica letörésében. Az úttörők csütörtökön is felajánlották segítségüket. A burgonya, a cukorrépa és a kuko­rica helyére búza kerül. A letakarított területeken már dolgoznak a traktorok és nemsokára vetnek a gépek. Ennek a közös erőfeszítésnek hamarosan meglesz az eredménye.: az egyéni, gazdák után néhány nappal a ■termelőszövetkezet is befejezi a vetést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom