Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-25 / 250. szám (251. szám)

Tolnai K Világ proletárjai egyesüljetek r-------------------------------■>, A MAI SZAMBÁN: A Saar-vidéki népszavazás elvetette az európai statútumot (2. o.) — Gyorslista a Második Békekölcsön hetedik sorsolá­sának harmadik és negyedik napjáról (2. o., 4. o.) — A pártnyilvántartás fontosságáról (3. o.) — A Duna gyöngy­szeme — Gemenc (3. o.) V._____________________________J AZ M DP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTT JÄG A'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1955. OKTÓBER 25. Javítsuk a minőséget az iparban A falvak legjobbjatt kövesse minden egyéni gazda 1641 dolgoz« paraszt versenyez november 7-e tiszteletére A harci gazdák november 7-ig — sertés-süldő kivételével — egész évi beadásukat teljesítik Kellemetlen dolog, ha valaki bemegy az üzletbe, vásárol és ké sőbb rájön, hogy hibás az áru, amit a pénzéért kapott. A cipő nek lejön a talpa, szétmegy a vízben a sarka, a kenyérbe < lisztcsomókat, vagy oda nem való szemetet talál. A dolgozó Ilyenkor úgy érzi, — és jogosan, — hogy becsapták, megkárosí­tották. Bosszúságot okoz ez ak­kor is, ha a boltban visszaveszik a hibás árut, kicserélik. A gyártó (íremnek, a népgazdaságnak pe dig mindenképpen kára szárma­zik belőle, hiszen a selejtes ter­mék előállításához anyagot hasz­náltak fel, munkát fordítottak rá. Súlyos károk származnak ab­ból is, ha egyik üzem rosszminő­ségű árut szállít a másiknak. A Simontornyai Bőrgyárban a felső bőrök kikészítésénél egy Ideig nem tartották be pontosan a tech nológiai előírásokat, hibás, rán­cos bőröket szállítottak a cipő­iparnak, ezért a cipők gyártásá­hoz több felsőbőrt kellett felhasz nálni. A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat rossz minőségben végezte az autójavításokat, ami a javítta­tó vállalatoknál hátráltatta a munkát, sőt baleseti lehetősége­ket Is okoztak ezzel. Sok a panasz az építőiparra, gyakran előfor­dul. hogy a kész épületeken nem lehet az ablakokat becsukni, le­pereg a vakolat a falról, csöpög­nek a vízcsapok, felpuposodik u parkett. A rossz minőség komoly káro­kat okoz. Gátolja exportkötele zettségeink teljesítését is. A Kö 'esdi Sajtüzemben a technológiai előírások be nem tartása, a hl- gehiai követelmények elhanya­golása következtében az export ra gyártott sajt nem volt megfe­lelő minőségű az elmúlt hóna­pokban, azt alacsonyabb áron tudták csak értékesíteni. Ezzel akadályozták külkereskedelmün­ket abban, hogy a lakosság ellá­tásához, iparunk fejlesztéséhez szükséges nélkülözhetetlen áru­cikkeket szerezzen be. Súlyosan veszélyezteti a selejtgyártás az üzem gazdaságos termelését. A Bonyhádi Zománcgyárban — ahol egyébként eredményes erő­feszítéseket tesznek a tervek rendszeres teljesítésére — az el múlt negyedévben több, mint százötvenezer forintot tett ki ° selejtkár, aminek jó részét a tech nológiai előírások pontos betartó sával, lelkiismeretesebb munká­val meg lehetett volna akadá lyozni, hiszen voltak olyan na­pok, amikor a gyártott áruk 40—45 százaléka volt selejt. Tagadhatatlan, hogy az elműt, években, hónapokban javult az ipari gyártmányok minősége. Nem egy gyár van a megyében is amelyik az elmúlt években rosszminőségű árut gyártott, m» pedig már túlteljesíti minőség te rén is a tervet, mint a Tolnai Textilgyár, vagy a Bonyhádi Cipő gyár. Nagyszerű eredményekkel büszkélkedhetnek e téren a több szőrös élüzem Tolnai Selyemfonó gyár dolgozói is. Ez üzemek pél­dája azt mutatja, hogy szívós munkával határozott intézkedés­sekkel, melyekkel párosul a pár: és szakszervezetek nevelő műn kája, lehet eredményt elérni. Persze, nem a minőségi ellen őrzés lazításával, mint ahogy ko­rábban a Tolnai Textilgyárban Is volt ilyen hangulat, hogy ,,a Meo túlszigorú”. Itt úgy üzentek ha­dat a selejtnek, hogy szoros kap csolatot létesítettek a Meo-cso port és a műszaki vezetők, mű­vezetők közt. Ha valahol hiba van, azonnal felkutatják annak okát, hogy kiküszöböljék. Nem egyszer egy kisebb „bizottság” vizsgálja meg a hibás árut elő­állító gépet, kijavítják azt. Ta­valy még sok panasz volt a Bonyhádi Cipőgyár által készí­tett cipőkre, bakancsokra is. Ma már a dolgozóknál egyénenként ellenőrzik a minőséget olyan nyil vántartást vezetnek, amelyből mindenkor bármelyik dolgozó megállapíthatja, hogyan áll a minőségi munkával. Köszönhető az eredmény annak Is, hogy a dolgozók'nem adják tovább a szalagon a hibás árut. A minőség megjavításában, a selejt elleni harcban nagy felad,i tűk van a művezetőknek. Őrköd­jenek a technológiai előírások pontos betartásán, azonnal avat­kozzanak be, ha valahol hibát látnak. A becsületes dolgozók — akik sokat adnak az üzem jó hír­nevére, — és ezekből tevődik ki az üzemi munkások túlnyomó többsége — az olyan vezetőket szeretik, aki megköveteli a ren­det, pontos jó munkát. Nagy szerepe van a minőség javításában az új technikának, a műszaki fejlesztésnek is. Az el­múlt hetekben számos olyan ja­vaslatot tettek a dolgozók az üzemekben amelyek a minőség ja vitását szolgálják. Meg kell való sítani az újítási, ésszerűsítési ja­vaslatokat. Az üzemekben ma már a bérezési rendszer Is olyan hogy figyelembeveszi a minőségi munka követelményeit. E bére­zési és prémium rendszer és a selejtrendelet alkalmazásával gondoskodni kell arról, hogy ne a selejtgyártó (és ugyanakkor magas teljesítményszázalékot el­érő) járjon Jól, hanem az, aki jóminőségű árut állít elő. A munkaverseny szervezésé­nél is több figyelmet kell fordí­tani a minőség javítására. A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók verseny­vállalásai — és az értékelés Is — ne csak a mennyiségre, hanem s minőségi előírások teljesítésére is irányuljanak, amire éppen jól dolgozó üzemeinknél találunk már sok példát. A dolgozók, fő­leg a fiatal munkások szakmai képzése js fontos feltétele a mi nöség javításának. Az üzemek pártszervezetei, kommunistái harcoljanak példa­mutatóan a minőség javításáért, a selejt ellen. Elsősorban az 5 feladatuk" az olyan légkör meg teremtése a dolgozók közt, amelyben a selejtgyártás szé gyen, becsületes munkáshoz nem méltó dolog. Megyénk dolgozó parasztsága nak zöme napjainkban az őszi mezőgazdasági munkák dandár­jában sem feledkezik meg, de nem is feledkezhet meg az állam iránti kötelezettségének teljesíté­séről, arról, hogy a gazdagon fi zető kapásnövényekből is első­nek az államnak járót adja meg. A közelmúltban megtartott áilan dó bizottsági üléseken, gazda­Szakcs, a begyűjtési tervek teljesítésében nem tartozik a dombóvári járás legjobb közsé­gei közé. De azért van Itt is több olyan gazda, akinek példáját bátran követhetik, kell is, hogy kövessék azok, akik utoljára hagyják állam iránt| kötelezett­ségük teljesítését. Ilyen példa mutató gazda a többi között G. Bálint József és Karácsonyi Fe­renc is. A közelmúltban megtartott gazdagyűlésen G. Bálint József megfogadta, hogy november 7-e tiszteletére kukoricából, a törés tői számított 5 napon belül telje­gyűléseken a megye dolgozó pa­rasztjainak legjobbjai szocialista kötelezettségeket vállaltak be­gyűjtési tervük , határidő előtti teljesítése érdekében, s verseny­re hívták gazdatársaikat. Az el­múlt hét vé^Ójg november 7-e tiszteletére 1041 dolgozó paraszt fogadta meg, hogy határidő előtt teljesíti, illetve túlteljesíti bea­dási kötelezettségét. siti beadási kötelezettségét. Ezen kívül, hogy hízottbaromfi beadá si kötelezettségének is eleget tesz határidő előtt. Ezzel az 1955-ös gazdasági évre eső tér meny, állat és állati termék be- adJását G. Bálint József maradék nélkül teljesíti. G. Bálint József példáját Ka rácsonyi Ferenc is követi, ö is megfogadta, hogy a Nagy Októ béri Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére a tej ki vételével november 7-ig egész évi beadását teljesíti, tejbeadási kötelezettségének pedig decem bér 25-ig tesz eleget. nak takarítva, 800 hold készen állt már október 20-án is a ve­tésre. Hasonló példákat lehetne mondani még több gépállomás­ról. De mit sem érne. Az ilyen és ehhez hasonló lazaságoknak szervezetlenségeknek véget kell vetni. A vetésre alkal­mas gépekkel vetni, a szántás­ra alkalmas gépekkel pedig szántani kell. Egyszóval: dol­gozzon, szántson, vessen most minden traktor. böző okok miatt mindig lema­radt. Napjainkban, a felszaba­dulási verseny utolsó szaka­szában, a november 7-e tiszte­letére kezdeményezett ver­senyben ő is megfeszített erő­vel dolgozik. A traktorosok Az elmúlt napokban a harci begyűjtési állandó bizottság ülést tartott, amelyre a községből több élenjáró gazdát is meghív­tak. A kibővített állandó bizott­sági ülésen megbeszélték a harciak, hogy milyen feladatokat kell elvégezni a kapásnövények és az állat, állati termékek be­gyűjtésének sikere érdekében. Itt minden állandó bizottsági tag megkapta, hogy mit kell elvé­A becsületes, beadásukat pél­damutatóan teljesítő gazdáknak nagy káruk van abból, ha köz­ségükben egy-két notórius gazda elszabotálja beadási kötelezettsé­gének teljesítését. Egyrészt azért mert egy-két hanyag gazda miatt az egész községnek szé­gyenkeznie, kell, de másrészt azért is, mert a község addig nem kaphatja meg a szabad­piaci értékesítés jogát, míg egyetlen hátralékos van a falu­ban. Magyarkeszi becsületes gaz dái nem akarják, hogy egy-két notórius gazda miatt szégyenkez megyei versenyében ismét az élre tört, 94 műszaknorma tel­A nagydorogi gépállo­más kollektívája a vetéstervek teljesítésében sokat segített eddig a hozzátartozó termelő- szövetkezeteknek. 804 hold őszi kenyér- és takarmányga­bonát vetett el géppel. Nagy része van abban, hogy több olyan termelőszövetkezet van körzetében, mint a sárszentlő­geznie. Hogy könnyebb legyen a munka, biztosabb legyen a siker, a községi állandó bizottság tag­jai versenyt kezdeményeztek. Egymást is versenyre hívták, de ezenkívül a három szomszédos • község gazdáival is versenyez­nek. A versenyfelhívásban az áll, hogy a harci gazdák november 7-ig sertés-süldő kivételével egész évi beadási kötelezettsé­güknek eleget tesznek. rinci Táncsics TSZ, amely már befejezte az őszi kalászo­sok vetését. Hasonlóképpen jó munkát végzett e tekintetben a tamási gépállomás kollektí­vája. Amint a Gépállomások Megyei Igazgafósága közli az elmúlt 10 napban végzett mun­káért az összes gépállomás kö­zül a tamásiakat illeti a leg­több dicséret. SZÁNTSON ÉS VESSEN MINDEN TRAKTOR------------------------------------*--------------------------------------------­R ohamosan közeledik október 31-e, az az időpont, amikorra a kenyér- és takarmánygabonát a földbe kell tenni. Megyénk eléggé elmaradt a kenyér- és takarmány- gabona vetésével. Arra van szükség, hogy — amikor az idő engedi — dolgozzon minden traktor; meg kell gyorsí­tani a szántást, vetést megyénkben. A gépállomások eddig végzett munkájából kiindulva könnyen meg lehet állapítani, hogy a legfontosabbat, a vetést hanyagolták el eddig legjobban. Ha a számokat nézzük a következő a helyzet: a megye 14 gépállomása 21709 holdon végezte el eddig a szántást. Ugyanakkor csak 9770 holdon a vetést. Ez azt jelenti: senki máson nem múlott a vetés, mint a gépállomásokon. Ha ugyanis az október 20-ig felszántott közel 22 000 holdon elvetették volna gépállomásaink az őszi gabonát, megyei viszony­latban teljesítették volna vetéstervüket, már csaknem minden búza földben lenne a termelőszövetkezetek hatá­rában. Gépállomásaink eddig nem ezt tették...------------------------------------ « -----------------------------------­M ire várnak a bonyhádi traktorosok? Papp elvtárs a gépállomások megyei igazgatója egy felhábo­rító példát mondott el ezzel kapcsolatban a bonyhádi gép­állomásról. Kinjárta alkalmá­val megállapította, hogy a gép­állomáshoz tartozó termelőszö­vetkezetek túlnyomó többsége elmaradt az ősziek vetésével, bizonyítja ezt az is, hogy a gépállomás csupán 799 holdon végezte el a vetést. De már mégegyszer ennyi földet bevet­hettek volna a bonyhádi trak­torosok, mert a földek le van­Ismét az elsők között van Szabadi Kálmán A felszabadulási verseny első szakaszában — április 4-ét megelőző időszakban — a trak­torosok versenyében sokszor volt első a mözsi gépállomás kiváló traktorvezetője, Szabadi Kálmán. De mire a verseny­szakasznak vége lett, külön­G. Bálint József és Karácsnnyi Ferenc példamutató gazdák Máté István gondoskodik arról, hogy Vati Pá! se játszhassa ki a törvényt! Áz elmúlt 10 napban ismét jobban dolgozott a sárpilisi gépállomás Tíz nappal ezelőtt hírt ad­tunk arról, hogy korábbi bírá­latunk nyomán javult a mun­ka a sárpilisi gépállomáson. A szégyenteljes tizenharmadik helyről a kilencedik helyre küzdötte fel magát a gépállo­más. A traktorosok jó munkája révén az elmúlt 10 napban ismét eggyel előrekerült a ver­senyben a sárpilisi gépállomás. Eddig kilencedik volt, jelen­Nem javult a munka a szedres! gépállomáson A közelmúltban azért kapott bírálatot a szedresi gépállomás kollektívája, mert helyenként nemhogy elősegítette volna, de akadályozta a termelőszövet­kezetekben az őszi mezőgaz­dasági munkák meggyorsítá­sát. A bírálat után jogosan várta volna mindenki, hogy megjavuljon a munka. Ez nem így történt. Annak ellenére, hogy a szedresi gépállomás körzetében általában a legho­Á tamási és a nagydorogi gépállomás traktorosai vetettek legtöbbet niök kelljen, ezért a többi között Máté István, a begyűjtési állan­dó bizottság egyik tagja, amel­lett, hogy beadása határidő előtti teljesítését vállalta, azt is meg­ígérte, ellenőrzi, hogy körzeté­ben melyik gazda mikor szedi a kukoricát, teljesíti-e mindjárt be­adási kötelezettségét. Ezenkívül azt mondotta: „Gondom lesz arra is, hogy Vati Pál, aki no­tórius hátralékos, se szabotálhas­sa el ebben a gazdasági évben kapásnövényekből beadási köte­lezettségét.” jesítésével jelenleg a második helyen van. leg nyolcadik a 14 gépállomás között folyó versenyben. Ezért a munkáért is elismerés illeti a sárpilisieket. De igazán ak­kor érdemelnek dicséretet, ha napjainkban és a következő hetekben még jobban dolgoz­nak, a legjobb gépállomások közé küzdik fel magukat. Eh­hez minden feltétel biztosítva van. mokosabb talajok vannak (eső után leghamarabb lehet a földeken dolgozni), mégis az elmúlt 10 napban a legkeve­sebbet dolgozott a gépállomás. Október 10-én a gépállomások versenyében a tizennegyedik volt, jelenleg pedig a tizenhar­madik. Legtöbb baj a vetésterv teljesítésével van, e tekintet­ben végzett legrosszabb mun­kát a gépállomás kollektívája.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom