Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-19 / 246. szám

1955. OKTOBER 19. NAPLÓ 3 ígérgetések helyett a kistápéi több segítséget öj Élet TSZ vár Ifjú szakemberek értekezlete Szekszárdon Kistápé, 1955. Nyárutó volt. A Bikácstól nem messze fek­vő Kistápéban valahogy meg­változott az élet eddigi nyu­godt, egyhangú menete. Zajlott a falu élete, nagy dologra ké­szültek. A gondolat, amely be­töltötte az egész levegőt és amely ott lebegett a falu fe­lett, mint valami élő ember, bekopogtatott a házak ajtaján, beférkőzött az ablakok résein és utat nyitott magának a szí­vekhez; egy estén végre megér­lelődött és több mint negyven ember kimondta a döntő szót: szövetkezzünk! És szövetkez­tek, nagy reményekkel, nagy lelkesedéssel indultak neki az új életnek, de ezek a remények és ez a lelkesedés azóta már kezd szertefoszlani. De vegyük csak sorjába. Amikor arról volt szó, hogy LEGYEN SZÖVETKEZET KISTÁPÉBAN, nem fogytak ki a járás embe­rei. Egymást érték a kerék­párok, a motorok és néha fel­tűnt egy-egy autó is. Annyian jártak ki a Paksi Járási Ta­nácstól, a járási mezőgazdasági osztálytól, a járási pártbizott­ságtól, hogy Dunát lehetett volna velük rekeszteni. ígér­getések?! Azt meg özönével kapott a termelőszövetkezet. Négy-öt hold föld, istálló helyi­ség, mi az a járási szerveknek. A válasz természetesen az volt: Meg lesz! Megalakult hát az Új Élet. Megtörtént a tagosí­tás. Mintegy 562 hold föld van egydarabban: 42 ember jöve­delmének a biztos forrása, ál­latállomány is van hozzá: mintegy 40 szarvasmarha és 10 ló, csak éppen nem tudják hol elhelyezni.­Érdekes és egyben bosszantó is. Az új termelőszövetkezetet MEGALAKULÁSA UTÁN magára hagyták a járás embe­rei. Az ígéretek megmaradtak ígéreteknek és a szövetkezet ottmaradt minden gondjával, bajával. Csak elvétve tévedt ki valaki hozzájuk, persze új­ból felelőtlen ígéretek, de a tett még azóta is, mint ködös és megfoghatatlan valami, rémlik a messzeségben. Pedig de nagy szüksége lenne az Üj Életnek arra a négy-öt hold földre és arra a két istállóra, amely a saját tulajdonát ké­pezi és mégsem az övé. A termelőszövetkezetnek van egy halastava, amit nemrégen kapott. Előtte sík terület, még néhány kisdarabka fold, ami összeköti a két majort: mind­össze talán négy-öt hold. De erre a kevéske földre nagyon nagy szüksége van a termelő- szövetkezetnek, mert a halastó előtt baromfitelepet akar léte­síteni. Kell-e ennél jobb hely a tyúkok, a kacsák, a libák, a pulykák részére?! Ott a víz, a cserjés, bokros terület. De ez a pár hold föld a bikácsi er­dészet tulajdonát képezi és nem hajlandók átadni semmi pénzért, pedig az erdészet most a tagosításnál 150 holdat ka­pott a község területéből. Ha még olyan terület lenne, amely tele van fákkal, nem szólnánk semmit, de olyan területekről van szó, amelyekben egypár cserje és az egyikben meg pár akácfa van. Vajon A BIKÁCSI ERDÉSZET vezetősége nem gondol arra, hogy ezzel egy új termelőszö­vetkezet egész fejlődését, mű­ködését, életét bénítja meg olyannyira, hogy évekbe kerül a talpraállása, holott az a cé­lunk, hogy már a kezdet kez­detén erős és szilárd termelő- szövetkezetek jöjjenek létre?! Amikor az erdészet vezetősége makacskodik és meggondolat­lanul cselekszik, gondoljanak erre is. Vagy önöknek nem cél­juk az, hogy ott Kistápén, ahol olyan nagy örömmel, remény­nyel alakult és kezdte meg működését a termelőszövetke­zet, hogy párját ritkítja, erős és virágzó élet bontakozzék ki? Próbáljanak meg embersége­Horgos Ferenc egyszer már megpróbálta a szövetkezeti éle­tet, és gondtalanul végezte a kurdi Dózsa Termelőszövetkezet­ben a sertéstenyésztés munkáját Azután ez év januárjában úgy határozott, kilép, erről ő a kö­vetkezőket mondja: — Nekem a termelőszövetke­zet ellen semmi kifogásom nem volt. Becsületes munkám után mindig megkaptam a részese­dést. De hiba volt a vezetőség körül. Ez késztetett engem arra, hogy búcsút mondjak ennek az életnek. Horgos Feri bácsi kilépése után az gondolta, hogy az erdé­szetben végzett munkával keresi meg a kenyeret. Közben figyelte hogyan dolgoznak tovább a tsz tagjai. sen gondolkozni az elvtár­sak ... érdemes. MÉG AKKOR TÖRTÉNT, amikor egy elévült világ utolsó maradványait takarítgatta el a nemzet és köztük a kistápéi- ak is. Kiigényelték az újonnan földhözjuttatottak a két ma­jorban lévő istállót. Mivel azonban akkor nem volt rá szükségük, ideiglenesen két éves használatra odaadták az ott működő dohánykísérleti gazdaságnak, még bért sem kértek érte. A gazdaság tata- roztatta 8Ó ezer forint költség­gel, de később ezt a beépített jászolt a kísérleti gazdaság ki is bontatta, mivel dohánypaj fá­nak használták. Most a terme­lőszövetkezetnek szüksége van erre a két istállóra is, mert jószágjait nem tudja máshol elhelyezni. Jogosan jár ez a termelőszövetkezetnek, mert a juttatási jegyzőkönyv meg van róla, egy példány megtalálható a Bikácsi Községi Tanácsnál is. De a kísérleti gazdaság ve­zetői tudomást sem akarnak erről szerezni. A kifogásuk az, hogy dohány van benne, azt pedig nem tehetik a szabad ég alá. Valójában. A kifogás kissé különös, mert nincs benne do­hány, legalább is a Győri-ma­jorban lévő épületben. A bi­kácsi tanácselnök volt annyira leleményes és megnézte ,sőt még azt is tapasztalta, hogy a kísérleti gazdaságban még mindig a régi nóta járja, mint­— Aztán láttam, hogy más­képpen megy itt minden. A ve­zetőség jobban dolgozik, mint azelőtt, aztán úgy gondoltam, nekem mégis ott a helyem, a kö­zösben azért mégis jobb. Szeret­tem és szeretek is az állatokkal bánni, ezért a sertéstenyésztés­hez megyek vissza, még csak annyit szeretnék mondani, hogy én vissza jöttem és arra szava­mat adom, hogy a termelőszö­vetkezetből soha többet nem lé­pek ki. Horgos Feri bácsi visszalépése óta Kertész Albert és felesége kérte felvételét. A közeljövőben pedig újabb hét tag felvétele várható. Visz 1 György levelező. Azért a közösben mégis jobb ha nem lenne már a hátunk mö­gött tíz kemény, küzdelmes esztendő. A gazdaság egyik ve­zetője még mindig „intéző úr“-nak szólíttatja magát, hol­ott az efféle ócskaságnak már rég a szemétkosárban a helye. AZ „INTÉZŐ ÜR" úgylátszik, még mindig csüng a múlt fonalán. Nem gondol arra, hogy ez a fonál már olyan vékony, hogy pillanatok kérdése az elszakadása? ,., Ezért nem kapta meg még a termelőszövetkezet a jogosan megjáró két istállót, mert „ilyen“ emberek akadályozzák, mint az „intéző úr.“ A szembetűnő és a megbot­ránkoztató az egészben az, hogy az ilyen dolgokról nincs tudomása a Paksi Járási Párt- bizottságnak. Ezek után nem­csodálható, ha a termelőszö­vetkezet jogos követelése csak az ígérgetések halmaza lett. Meg kell érteni a Paksi Járási Pártbizottságnak is végre, hogy az ilyen esetekben nem lehet kesztyűs kézzel sikert aratni. Az ígérgetések helyett tettre van szükség, amit jogo­san elvár a kistápéi Üj Élet tagsága. j A Tolna megyei Állami Gazda ' ságok Igazgatósága e hó 15-én értekezletre hívta össze az álla mi gazdaságokba kikerült egye­temet, főiskolát és technikumot végzett ifjú szakembereket. Az értekezleten részt vett Király László, az MDP Tolna megyei Bizottságának első titkára, Mol­nár Sándor, a Megyei Pártbizott ság mezőgazdasági osztályának vezetője, Pólya József, a Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága nak igazgatója, Géczi Károly, az igazgatóság főagronómusa és még többen. Az ifjú szakemberek értekez letét most először hívták össze, ahol a gazdaságokba kikerült ifjú mezőgazdászok arról számol tak be, hogyan fogadták őket a gazdaságokban, hogyan segítet ték őket munkájukban és szak­mai képesítésük továbbfejleszté­se terén. — Azt hittem, hogy itt soha nem fogok megbarátkozni — mondotta Kiscsordási elvtárs az Alsópéli Állami Gazdaságból. — Véleményem teljesen megváltó zott érkezésem után. A gazdaság vezetősége jó indulattal volt hoz zám, és bármely kéréssel, problé mával fordultam hozzájuk, min­denkor segítettek. A gazdaság bán mint törzsállattenyésztő dói gozom és igyekszem tudásom legjavát nyújtani. Szeretnék a szarvasmarha és a sertéstenyész tés terén jó eredményt elérni, és ha a gazdaság vezetősége to vábbra is segít munkámban, akkor remélem sikerülni is fog. A megjelent ifjú szakemberek közül sokan hozzászóltak. Be széliek arról, hogyan kezdték meg a munkát, hogyan győzték le a kezdeti nehézségeket, ho­gyan ismerkedtek munkakörük kel. Beszélt munkájáról Csonka Károly (Sárközi ÁG.), Győri Ilona (Gerjeni ÁG.) és Martin Ferenc (Nagytormási' ÁG.). Berta József a Kajmádi Állami Gazda­ság ifjú szőlész szakembere fel­szólalásában helytelenítette azt az állapotot, amely a gazdaság szekszárdi üzemegységében van. Ugyanis az aránylag kisterületi! üzemegységben az üzemegység vezetővel együtt összesen hár man végzik az irányítást. Berta József szavaiból kitűnt, 5 nem így képzelte el a gyakorlati mun kát, több szakmai segítséget várt. Befejezésül azt mondotta: ..Fiatal vagyok még és szeret­ném tovább gyarapítan; tudáso­mat, továbbképzésemhez azon bán több segítséget kérek, mert teljesen magamra vagyok utal va.” Ezen az értekezleten az ifjú szakemberekhez szólt Király László elvtárs Is: — Értékes volt ez a mai ta­nácskozás — mondotta. — Hal­lottunk arról, hogy azdskola pad jaiból kikerülő ifjú szakembere­ket munkahelyükön hogyan se­gítik, támogatják. Több elvtárs arról beszélt, hogy megérkezése után nem kapott azonnal állandó beosztást, egyik és másik mun­kakörben több-kevesebb ideig volt alkalmazva. Sokan ezt sérel­mesnek találták. Ezeknek az Ifjú szakembereknek azonban nincs igazuk, mert ha jó mezőgazda- sági szakemberekké akarnak vál ni, akkor a gazdálkodás vala­mennyi ágát el kell sajátítaniuk. Király elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy ezek a fiatal szakemberek munkájukban sok nehézséggel találkoztak és talál­koznak, amelyek leküzdése nem könnyű. Ilyenkor azonban for­duljanak bátran segítségért. — Az elvtársak előtt fontos és hatalmas feladat áll, ami nem kisebb mint az állami gazdasá­gokban a még jobb eredmények elérése és biztosítása, mert az elvtársak a jövő ifjú szakembe­reinek jó munkájától is függ, hogy mennyi hús, tej és kenyér kerül az asztalra. Ennek biztosí­tása érdekében az elvtársakra egyre nagyobb feladat hárul. Ehhez a munkához kívánok sok Kovács József Kumiitt rbühnuí pMiuiaüsa j mezőgazdaság szocialista fejlődése, termelőszövetkeze- teink fejlesztése és erősít se nemcsak a termelőszövetke­zeti tagok ügye, hanem egész dolgozó népünké, mert a na­gyobb hozamú nagyüzemi gazdálkodás előnyeit mindenki érezni fogja. Tehat a lermelőszóveikezeiek felvirágzásáért, a szövetkezeti gazdálkodás magas színvonalra emeléséért foly­hatott nagy. munkában, az új élet útjának egyengetésében a lehetőségek szerint közvetlenül vagy közvetve segítenie kell szövetkezeti parasztságunkat dolgozó népünk minden fiának, akár ipari, akár szellemi munkát végez. E célból patronálják a termelőszövetkezeteket üzemeink. Ebben a szellemben támo. gatja a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetet Bajai Má­tyás kommunista mozdonyvezető, aki szabad napjain kovács ,'s lakatos munkában segít a tsz-nek. Segítsége a termelőszö­vetkezet számára igen értékes, mert a kovácsműhelyben ál­landóan van munka. Bajai Mátyás segítsége nem újkeletű. Régebben is dolgo­zott már termelőszövetkezetben. Szabadsága idején, s a nyá­ron szabadnapjain permetezett. Ezeken a napokon felesége is a tsz-ben dolgozott. Bajai Mátyás közvetlen, kemény munkában megnyilvá­nuló segítsége kommunista példamutatás. Az ilyen és hasonló tettek nemcsak a munkás-paraszt szövetség erősítését szol­gálják, hanem biztosítékai égé sz népünk boldogabb jövőjének, szerencsét és sikert — fejezt be Király elvtárs hozzászólásál iz elsi foglalkozás Lenin nyelvén . , . t í étfőn este megkezdődött -*■-* a pártoktatás. Este 5 órakor a Városi Tanács egyik helyiségében tartotta meg első összejövetelét Weisz Andor propagandista csoportja, saj­nos nem teljes létszámmal. A 16 hallgató közül csupán 9 je- jent meg. Igaz, hogy 5-en Iga­zoltan maradtak távol, külön­böző elfoglaltság miatt, 2 hall­gató névszerint Takács Ferenc és Hauszknecht Antalné azon­ban igazolatlanul hiányzott. "Még a délután folyamán egy telefonbeszélgetés során mind­ketten megígérték Welsz elv társnak, hogy megjelennek, ennek ellenére elmaradtak. A hiányzások pedig, jól tudja minden propagandista és hall­gató, az eredményes munkát gátolják. E zen a foglalkozáson még nem volt vita, csupán bevezető előadás, amelyet ,,A Magyar Dolgozók Pártja jogos örököse és továbbfolyta- tója nemzeti történelmünk ha­ladó hagyományainak.” címen tartott meg Weisz elvtárs. Be­vezetőben,, mielőtt a tulajdon­képpeni tárgyra rátért volna, felhívta hallgatói figyelmét né hány olyan dologra, amely a foglalkozások sikerében fontos szerepet tölthet be, pl. a jegy­zetelésre, az előadások fegyel­mezett és figyelmes meghall gatására, a hiányzások, s a le­morzsolódás elkerülésére. Rá­mutatott arra, hogy ez az ok­tatási év színvonalasabb, s tel­jesebb munkát igényel, mint az eddigiek, s az idei oktatási anyag sokkal többoldalú meg­világítását adja a magyar dol­gozó nép, a munkásosztály küz delmeinek, mint például a ta­valyi. E bevezetés után Weisz elvtárs felolvasta előadását. Előadása egészében jó volt. Ugylátszott a hallgatóknak is tetszett. Szépen, s élénk s í e; stílusban érzékeltette azokat az évszázados küzdelmeket, ame­lyeket a magyar nép a függet­lenségért és a társadalmi hala­dásért folytatott. Meggyőzően mondotta el. hogy népünk min den múltbeli küzdelme, min­den szabadságra és haladásra való törekvése a Magyar Dol­gozók Pártjának az újért ví­vott harcaiban folytatódik és fejlődik tovább. a z előadás tehát színvona- A las volt, de nem ártott volna, ha Weisz elvtárs, amikor a múlt szabadságharcait és forradalmait ismertette, jobban kiemelte volna aztf, hogy a szabadságharcokban milyen szerepe volt a társadalmi osz­tályoknak. Az elvi tisztánlátás érdekében jobban rá kellett volna mutatni arra, hogy a Rá­kóczi szabadságharc bukásá­ban igen nagy szerepe volt an­nak, hogy a vezető osztály, a főnemesség már nem volt ké­pes a függetlenségi harc veze­tésére, mert osztályérdekeit fél tette a szabadságharcban részt vevő paraszti tömegekkel szem ben. Érdemes lett volna azt is erőteljesebben kidomborítani, hogy a 48-as polgári forrada­lom és szabadságharc esemé­nyei is a vezető osztály, ez esetben a középnemesség inga­dozását bizonyítják. A polgári átalakulás felemásságára, a pa­rasztság föld nélkül maradásé ra utalt Weisz elvtárs, de nem hangsúlyozta ki eléggé, hogy a középnemesi szükkeblüség és nacionalizmus volt az egyik oka annak, hogy a parasztság 1849 nyarán, a hanyatlás ide­jén nem érezhette eléggé saját­jának a szabadságharc ügyét s nem akadályozta meg a bu­kást. egy nagyméretű tömegfel- keléssel, a nemzetiségek pedig egyenesen fegyvert fogtak a magyar forradalom ellen. Mini ezeknek a kiemelése nem tette volna terjengőssé az előadást s emelte volna annak elvi szín­vonalát. A z előadás befejezése után még egy rövid megbe­szélés következett, amelyen megválasztották a bizalmit s kiosztották a hallgatók között a tankönyvet. Weisz elvtárs felhívta a figyelmet az iroda­lomra, különösképpen kihang­súlyozva a legfontosabb köny­veket. „Volnék akár Hajlottkorú néger Megtanulnék én oroszul és azért nem unnék rá sose fáradnék el, mert Lenin ezen a nyelven beszélt.” Majakovszkijnak ezen örök­becsű szavai jutottak eszem­be, midőn este betévedtem a Tolna megyei Népbolt Köz­pont egyik helyiségébe, ahol ugyan kislétszámú, de lelkes csoport ült és feszülten figyelt Cséke tanár elvtárs orosznyel­vű előadására. Persze nem kell mindjárt valami nagyszabású előadás­ra, fejtegetésre gondolni. — Nem. Ott még nem tartunk. Egyelőre csak az „asztal” és a „szék”, illetve „sztol” és a „sztuV körül forog a téma és a „tut" és „tám” áll az érdek­lődés középpontjában. A Nép­bolt dolgozói most ismerked­nek meg az MSZT által be­indított orosznyelvű tanfolya­mon az alapismeretekkel. —. Miért tanulnak oroszul? Er­re Kalmárné, a Népbolt divat­áru üzletének dolgozója egy­szerűen azt feleli, jó egy vi­lágnyelvet tudni. És ahány nyelvet tudunk, annyi ember­nek számítunk. Salamon Já­nos elvtárs, az 50-es bolt ve­zetője úgy véli, hogy a tanu­lásnál, már mint a politikai képzésnél könnyebb lesz ha a m.arxizmus-lenir,izmus klasz- szikusait. eredetiben olvashat­ja. Igaz, hogy ez még csak később valósulhat meg, de egyszer el kell kezdeni. No, meg az is — földia meg — jól esik, ha a szovjet elvtársak­kal találkozunk, el tudunk beszélgetni. Nem. akarom zavarni az elő­adást és csendesen kivonulok a szobából, de még odakünn is fülembe csengenek Cséke tanár elvtárs szavai, amint szakszerűen magyarázza hall- < gutáinak az orosz nyelv sajá­tosságait. ARATÓ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom