Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-13 / 241. szám
1955. OKTÓBER 13. NAPLÓ 3 Vessenek véget a kisvejkei Boldog-Szabadság TSZ-ben a nemtörődömségnek Többen a kisvejkei dolgozó parasztok közül évekkel ezelőtt úgy határoztak, hogy a jobb er- méseredmények elérése érdekébe szövetkezésre lépnek. Két tér melőszövetkezetben kezdték meg a közös gazdálkodást, jobb életük kialakítását. Később gondol tak arra is, és nagyon helyesen, hogy ezek az eredmények szebbek is lehetnének, ha a két tsz egyesülne. Azzal érveltek hogy többen, több földön, jobban betudnák mutatni a nagyüzemi gaz dálkodás előnyét. Elhatározásuk ez év tavaszán érlelődött meg végérvényesen és Boldog Szabadság név alatt kezdték meg együtt a munkát. A két termelőszövetkezet egye sülése után az új tsz 107 tagja hatalmas lendülettel és kedvvel látott a munkák elvégzéséhez. Bátran lehet azt mondani, hogy szinte ÉGETT KEZÜK ALATT A MUNKA A nagy munkából az aratás ideje ala t valamennyi családtag kivette részét. És ma arról hallani, hogy az egykori kedv, lendület alábbhagyott. Munkafegyelemről, a mun kák elvégzésének helyes megszervezéséről még hallani sem lehet. Vajon mi történt azzal a lelkes gárdával, hiszen olyan jól dolgoztak. Vagy csak szalmaláng volt az Igyekezetük? És ma egyáltalán nem érdekli az a tény őket, hogy a 129 hold kukoricába még 1 csövet sem törtek le, hogy lábon áll még a 22 hold napraforgó, hogy földben van még 30 hold cukorrépa és 20 hold burgonya. Nem érdekli őket az, hogy a 107 tagnak és családjának lesz-e bőven kenyere, összesen 225 HOLDON KELL BÜZAT VETNIÜK és ebből 80 hold terület van vetésre előkészítve, körülbelül 70 hold büzavetés pedig a még sze- detlen kukorica után kerül sorra. De mikor? Nem lehet, nem szabad ,,Pató Pál módjára” foglalkozni e fontos feladattal. Meg kell érteni a Boldog-Szabadság TSZ valamennyi tagjának és vezetőjének, hogy nem érünk rá. Az októberi szeszélyes időjárás kétszeres munkára késztet minden embert. Törni kell a kukoricát, szedni kell a burgonyát, vetni és vetni a búzát. Nem lehet szó nélkül hagyni és vissza kell térni arra a kérdésre, hogy miért vert gyökeret a nemtörődömség a „RÁÉRÜNK ARRA MÉG” hangulat Kisvejkén? Azon a tavaszi napon, amikor egyesültek, a taggyűlésen egyöntetűen hoztak határozatot arra hogy szigorúan felelősségre kell vonni azokat a tagokat, akik nem járnak rendszeresen munkába. Büntetésül munkaegységet kell levonni. A kapásterületet fel kell osztani a tagok között. Továbbá, hogy a családtagoknak Is ki kell venni részüket a közös munkából. Mindez azonban csak határozat maradt. oios erővel A z idősebbek, de a fiatalabbak is emlékez- **nek arra, hogy azelőtt milyen volt a magyar paraszt élete. Mennyit kellett dolgoznia azon a kis parcellán, hogy újtól-újig kenyér legyen az asztalán. Az az élet, örökség a maga gondjával, keservével apáról fiúra szállt. Es ha arra gondolunk, hogy a mai szövetkezeti élet parasztjainak milyen sorsa, élete van, azt kell mondani, hogy mennyire más, mennyivel jobb ez a közös. Tö.bben a földet túró parasztok közül, akik végleg megelégelték az örökséget, szövetkezésbe léptek, hogy saját maguknak hódítsák meg a földet. Megalakult az első termelőszövetkezet és azóta ez a jobb életforma hódít tért faluról-falura. Közös erővel, gépek segítségével évről- évre szebb eredményeket érnek el a szövetkezet tagjai. Évről-évre nagyobb megbecsülést és hírnevet szereznek a szövetkezésnek. 'K'addon is 5 termelőszövetkezet alakult 1949 óta. Közülük csak egyet, a Kossuth TSZ eredményeit nézzük. Az idén jobban gazdálkodtak, mint tavaly. A következő években pedig még jobb eredményeket fognak elérni. Tavaly búzából 8, őszi árpából 10, zabból 8, kukoricából 15 mázsás átlagtermést értek el. Az idén sokkal szebbek ■ezek a számok. Búzából 13,40, árpából 15.60, zabból 14.30 és kukoricából 35 mázsás átlagtermést értek el. Gondolnak már arra is, hegy jövőre ezeknél is szebb termést tudjanak betakarítani. A harmincöt hold őszi árpából 20 holdat és 15 hold búzát keresztsorosan vetettek. A vetés alá holdankint 160 kiló szuperfoszfátot szórtak és majd tavasszal, mint az előző években is, pétisót szórnak fej trágyának, ozép az az eredmény, amelyet a kukorica ^ termesztés terén elértek. Igaz, hogy a kukoricát háromszor géppel, kétszer kézzel kapálták. Elvégezték az utolsó, a gazoló kapálást is. Jövőre az összes kukoricát négyzetesen és a 370 hold búzából 200 holdat keresztsorosan fognak vetni. Alakulásuk óta hatalmas fejlődést mutat állattenyésztésük. Teljesen áttérnek a törzskönyvezett állatok tenyésztésére. Tizennyolc darab fejőstehén és 25 darab anyakocaállomá- nyukat 50—50 darabra emelik, s kibővítik a baromfitenyésztést is. A jelenlegi 100 darabból álló pulykaállományt jövőre 500 darabra nőve lik. Ennek egy részét hizlalásra kötik le. A jövedelmet fogja gyarapítani kertésze- tűk is. Tizenhárom holdas kertészetükben pedig korai és kései zöldféléket termelnek. A következő évben pedig a 20 hold gyümölcsös is termést ígér. Ezek a felsorolt tények mind, mind azt, a célt szolgálják, hogy a faddi Kossuth TSZ-ben is állandóan emelkedjen az egy munkaegység értéke és ezen keresztül a tagság jóléte. Az idei zárszámadáskor 48—50 forintot fog érni egy munkaegység forintba átszámítva, de jövőre ez a szám 10—12 forinttal emelkedni fog. Fokozottabban alkalmazzák a fejlett agró- és zoótechnikát, amelynek eredményeként nagyobb lesz a terméshozam a növénytermesztés és az állattenyésztés terén. Ez jelenti a tagság jobblétét is. Szuprics László például 3 éve szövetkezeti tag. Azóta bizony megváltozott a házatája. Szobájába új bútor került és évekig nem kell gondolkodniok a család ruházkodásáról Pápai József háztáji állatállományát bővítette. Van egy tehene, növendékével, hét hizónakvaló és malacok. De meg lehet említeni Bitter Gyurka bácsit is, aki segíti lányát a házépítésben. S zépek ezek az eredmények, amelyeket a Kossuth TSZ tagsága eddig elért. Ezeket látják a kívülálló gazdák is, ezért határozzák el mind többen, hogy ők is a közös utat választják. A nemsokára beköszöntő új gazdasági év kezdetén a 150 tag közel 1000 hold földön kezdi meg a gazdálkodást. A felelősségrevonás, a munkaegység levonás, a családtagok bevonása harmadrendű kérdéssé vált. Miért hárítja a felelősségrevo- nást az elnök a brigádvezetőkre és fordítva? Ott kell tehát a hibák, a bajok kiindulásának gyökerét keresni, hogy az elnök, a brigádvezetők NEM AKARNAK „ROSSZ FIUK” LENNI a tagság szemében. Nincs felelősségrevonás, munkaegység levonás, mert megharagszik a János bácsi, meg a többi, Inkább hagyják, hogy még jobban meg erősödjön az a tarthatatlan helyzet, ami pillanatnyilag is van. ■ Ez a helyzet nem nyer megoldást azzal, ha Hosszú János, a tsz elnöke leváltását kéri. Hosszú Jánost azon a tavaszi napon azért választotta meg a tagság elnökének, hogy irányítsa szövet kezetük életét. Hogy az utóbbi hetekben ez nem sikerült, ezért elsősorban ő, saját maga és a tsz vezetősége a felelős, mert semmibe vették a közgyűlés határozatát, mert nem hajtották végre azt. Ennek eredménye nagyon gyorsan bekövetkezett, nem lehet most meghátrálnl és azt mondani, hogy „váltsatok le’’ SZAZHÉT EMBER BOLDOGULÁSÁRÓL VAN SZÓ, amit nem lehet kézlegyintéssel, vagy vállrándítással elintézni, hanem azon változtatni kell, de mielőbb. B. R. Á bő termés alapja a korai vetés Elmondja: KISS AMBRUS, a teveli gépállomás főmezőgazdásza. Október közepén vagyunk, erre az időre általában legtöbb esztendőben földbekerült az őszi gabonák túlnyomó többsége. Ebben az évben viszont rendkívül lassan megy az őszi kalászosok vetése. Sok helyen úrrá lett az a hangulat: ráérünk a vetéssel, a kukoricát még nem lehet törni, há később kerül a földbe a mag, lehet abból jó termés. Ez áz álláspont nagyon helytelen. Akármelyik szempontból nézzük is a kései vetés hátrányait, mindenképpen azt kell megállapítani, hogy a dolgozó paraszt, vagy a termelőszövetkezet károsodik. A kései vetés elősorban is azért káros, mert bizonytalan. A későn vetett búza, a tél beállta előtt nem tud kikelni, elbokrosodni, megerősödni, nehezebben tud ellentállni a téli idő viszontagságainak. Másodszor pedig lényegesen több vetőmagot kell vetni egy-egy holdon. De nézzük ezt egy példán keresztül. A závodi Előre Termelőszövetkezet elvetett eddig 120 hold búzát, kilencven hold még vetetlen. Ha még a héten elvetik 27 mázsa búzavetőmagot takarítanak meg, ami nem kevesebb, mint 10 ember évi kenyere. Ha november elején, vagy még ennél is későbben vetik el, akkor feltétlenül el kell, hogy vessenek egy holdba 130—135 kiló búzát. De most még 110—115 kiló búza is elegendő egy hold földbe. Sok termelőszövetkezetben, egyéni gazdától azt lehet hallani: „Nem tudok vetni, mert a búza előveteménye, a kukorica még éretlen, nem lehet törni.” Ez az állítás nem helyénvaló. Napról-napra járom a határt, figyelemmel kísérem a kapásnövények érését. Azt állapítottam meg, hogy körzetünkben a kukorica mindenütt érett, lehet és kell is törni. Annál inkább indokolt a kukorica törése, a szár betakarítása, mert ha még tovább halogatják, össztorlódik a munka, megjönnek a gyakori őszi esőzések, a föld sáros lesz, nehezebb a kukoricát törni, hazaszállítani, arról nem is beszélve, hogy a sáros földet nem lehet szántani. Ezért minden termelőszövetkezetnek, minden egyéni gazdának azt tanácsolom, hogy legfőbb és halaszthatatlan feladatának most a gabona előveteméhyének betakarítását, a kalászosok elvetését tartsa. Ha e héten és a jövő héten sikerül a búzák előveteményét mindenütt letakarítafli, a földet felszántani, még néhány nap arra is jut, hogy üllepedjen a talaj, és még e hónapban mindenütt földbe kerülhet a búza. Egy példán keresztül mondom el, hogy mennyivel kevesebb búza terem a kései vetés következtében. A murgai Petőfi TSZ-ben például egy hétholdas táblában december első hetében vetették el a búzát. Ezen a táblán 8 mázsa volt az átlagtermés. Ahol időben elvetették a szövetkezet tagjai a búzát, ott 12 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. Termelőszövetkezeteink a zárszámadás előtt A termelőszövetkezetek a zár számadás előkészítése érdekében a 48—1955. FM. sz, utasítás szerint az 1954—55. gazdasági évben készített termelési tervet a bevétel-kiadási költségvetést, a költségvetésben megtervezett feladatok megvalósítását október hónapban megvizsgálják és azt a tagsággal megtárgyalják. A kalászosok jó termése, a kapások, különösen a kukorica minden eddiginél jobb termés- kilátásai lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek zárszámadások jó előkészítésével biztosítsák a közös gazdálkodás jpegszilárdítását. A. jó termés lehetővé tészi, d'ogy a termelőszövetkezetek az alapszabály értelmében mindenek előtt rendezzék az állam' iránti természetbeni, pénzbeni valamennyi kötelezettségeiket. Meg kell változtatni a jövedelem elosztása során eddig követett helytelen gyakorlatot, hogy elsősorban és minél nagyobb mértékben a termények és termékek természetben történő kiadására törekedtek. Ehelyett a szükségle tét meghaladó termények és tér mékek döntően az állattenyésztő sen keresztül történő értékesít lésével a jövedelem elosztás során a pénzbeni részesedés fokozására kell törekedni. Termelőszövetkezeteinkben a zárszámadást előkészítő közgyűlések most vannak folyamatban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek vezetői nem merik nyíltan felvetni, a közgyűléseken a jövedelemelosztás új módszerét. Például a györkönvi termelőszövetkezetekben a megtartott közgyűléseken szó sem volt a kukorica felhasználásáról, takarmányalap, vcőmag- alap megfelelő menyiségben történő biztosításáról. A zárszámadások előkészítésében a gazdasági feladatokon kívül a termelőszövetkezetek számvitelére is nagy feladatok hárulnak, naprakész állapotba kell hozni a könyvelést, ellenőrizni kell a tagok által elvégzett munkáért járó munkaegységek helyes beírását, el kell készíteni az egész évben megszerzett munkaegységek tagonként részletezett kimutatását, egyeztetni kell a könyvelési könyveket a termelőszövetkezet készleteivel, tisztázni leéli a termelőszövetkezet fennálló *ar tozásait és követeléseit ki kell egyenlíteni a még esetleg fenn álló beadási és gépállomási díjtartozást, fel kell készülni a zárszámadási leltározásra. Ezeket a feladatokat csak úgy lehet elvégezni, ha a termelőszövetkezetek minden tagja és vezetője, valamint az állami irányító szervek minden dolgozója szívügyének tekinti a zárszámadások jó előkészítését. VARGA IMRE tsz-szervező. Uj utcasor a Az új lakóházak el ott a boldog tulajdonosok a párttitkárral, Gellén József elvtárssal beszélgetnek A NAKI Ut a Szocializmus Felé Termelőszövetkezetben a tavasszal parasztküldöttség járt. A tsz elnöke, Töllösi Antal elvtárs, mint érdekességet, elmagyarázta a küldöttségnek egy naki tsz-ben új utcasor terveit, sőt, meg is mulatta a kijelölt épületek helyeit. A küldöttség tagjai tamáskodva hallgatták a tervet és némelyik azt mondta: — Nem sokból állt leverni ezeket a mezsgyekarókat, ezt mindeúki megteheti... Talán félév telt el azóta, olyan hónapok, amelyek bizony nem nagyon kedveztek a házépítésnek, mert a sok mezőgazdasági rmunka minden ember erejét lekötötte, de a házhelyeket jelző karók egy része mégis eltűnt, helyükbe családi lakóházak nőttek ki a földből. Kopogtassunk be az első új épületbe ... A HÁZIGAZDA, Zrínyi József elvtárs, a tehenészetben dolgozik feleségével együtt. Az utolsó simításokat: a takarítást végzik. — A jövő héten be akarunk költözni — mondja az asz- szony — és most iparkodunk. (Azóta talán már be is költöztek ...) Az épület falai téglából épültek. Két szoba, konyha, kamra és még fürdőszoba is van az épületben, tágas ablakok, középmagas menyezet, a konyhából nyílik a kamra és a fürdőszoba. — Olyan ez a házikó — állapítja meg tréfásan a házigazda — amilyet szemünk-szánk kívánt: mesébeillő, egy termelőszövetkezeti család számára való ... Bizonyára sok költségbe került a ház? — Bizony, nem kaptuk ingyen. Az épületanyag egy részét bontásból kaptuk, de kellett sok mindent venni is. Még az a szerencse, hogy volt miből. Eladtunk szabad áron 20 mázsa búzát s körülbelül 7000 forint előleget kaptunk a tsz-ben. Kértünk a banktól építési hitelt isi — reméljük azt is megkapjuk. De ez még nem minden, amit itt látnak. Építettünk egy istállót és ólat az aprójószágnak, mert van háztáji tehenünk, sertésünk — még ezektől sem kellett megválnunk az építkezés miatt. A KÖVETKEZŐ HÁZ Szabó József eké. Itt is már csak az utolsó simítások hiányzanak. — Mi nem. terveztünk olyan nagy villát, mint Zrínyiik — mondja Szabó József, — nálunk már nincs csalóid és öregségünkre megteszi egy egyszobakonyhás, kamrás lakás is. Csak az a „baj”, hogy nagyon sürgetnek bennünket az építkezéssel... — Kicsoda? — Hát az új tagok ... Beléptek hozzánk, edd.ig -idéken laktak és úgy tervezi a vezetőség, hogyha mi elfoglaltuk az új házakat, azok költöznek a régi lakásainkba, amíg ők is nem tudnak maguknak újat építeni. — Mondja, Szabó elvtárs, hány év kell a maguk szövetkezetében ahhoz, hogy valaki ilyen új házat tudjon építeni? — Kinek hogyan... Én pontosan egy éve léptem a szövetkezetbe. Szorgalmasan dolgoztam feleségemmel együtt és a jövő héten költözöm az új lakásba... A HARMADIK háznak még nincs teteje, de az idén még ebbe is új lakó költözik. Odébb Ered Av.talék új épületének piroslik a teteje, mellette másik pár rakja a fészkét, majd még üres házhelyek következnek, amelyekre a jelenlegi új belépők építenek majd egy, vagy másfél év múlva, és végre nekik is megvalósul az álmuk a termelőszövetkezetben. Az az álom, amelynek •megvalósításáért hiába küzdöttek egyéni korukban hosszú évekig ... BŐD A FERENC.
